" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Kilúgozod a kivit vele, nem igazán jó nála. Én csőhéjat raktam rá eddig, nem is repedt meg...viszont penészedett most legutóbb alatta, szóval csinálni fogok rá lyukakat h szellőzzön. Kb végtelenségig használható mert UV álló, és csak rá kell húzni a tőre, ami tövenként fél perc sincs.
Kitanultam a kivitermesztést a fórumnak köszönhetően, de sajnos negyedik éve hiába próbálkozom. Nyár elejére mindig sikerül a 4 méter körüli magasságot elérni, azonban tavasszal felreped a kéreg, bármit teszek, megállíthatatlanul elpusztul az anyatő. Próbáltam már szintetikus anyaggal védeni, a helyzet nem változott. Ha van valakinek tapasztalata ebben, hálásan megköszönném!
Nekem 23ból 3 nem sikerült. Viszont elég gyengén fejlődnek, az tény. Szerintem az április-májusi 1,5 hónapos aszály(és légköri aszály)tett be nekik. Tavaly gyönyörűen eredtek és fejlődtek is, jobb volt az idő rá.
Igen, ez az érdekes, hogy nem sokkal arrébb teljesen egészséges gránátalmáim vannak. Azért is gondolok arra, hogy ennek az a baja, hogy a cement/lúgos anyagok eltolták a ph-t. Mert a többi viszont nem a ház közelében van. Viszont egy kevésbé fagytűrő fajtám kb 1,5 méterre volt tőle, az tavasszal ástam ki és rakta cserépbe, eredeti talajával, tehát talajcsere, javitás se történt.... Az meg méregzöld. :) Igaz messzebb is volt a házfaltól. A túl locsolásra én is gondoltam, de ebben a talajban szinte lehetetlen, nagyon levegős a riolittufától. Bár kitudja, azért bekapálom a földjét, úgyis ráférne már. Most különben mintha már kezdene visszazöldülni a 2 nappal ezelőtti Ferticare után. Holnap kap majd egy kis lombtrágyát ő is.
Irj majd hogy sikerült a művelet! Köszönöm a válaszod!
Hmmm....valamelyik mikro/mezoelem hiányára gondoltam ( sorrendben kalcium, kén, vas ), de a használt műtrágyában ezek megvannak. Írtad, hogy a ph 7,5 alatt van. Ez akkor nem okozhat tápanyagfelvételi zavart.
Ami még lehet, hogy valamelyik tápelemből sok van, pl. kálium és ez antagonistája a kalciumnak.
Nekem is volt már ilyen növényem, ami el is pusztult. Kiásva teljesen barna volt a hajszálgyökértömeg.
Én ezeket a növényeket - pont az előbbi dolog miatt, hogy a gyökérzet jelenleg nem működik megfelelően - most 8-10 naponként lomtrágyáznám, úgy, hogy az első mondatomban lévő mikroelemekből is legyen és tennék mellé minden alkalommal Megafolt.
Nem toltad túl az öntözést vagy nem túl kötött a talaj a gránátalmának?
Egyébként én most a tavasz közepén 3 helyről szereztem be összesen 16 db konténeres gránátalma csemetét.
( Jövő tavasszal akarom elültetni, csak még megakarom erősíteni őket.)
Mindhárom nagyon lepusztult, kiéhezett állapotban került hozzám.
A 7-10 naponkénti lombtrágyázás és tápoldatozás hatására 4-6 hét után teljesen kizöldültek, intenzíven növekednek.
Viszont, az egyik helyről érkező kettő darab csemete mindegyike teljesen olyan képet mutat , mint amilyenek a te beteg növényeid.
Először a fiatal levelek kezdtek el sárgulni, most már antociános beütés is van, az idősebb, zöld levelek kiszürkültek, a tenyészőcsúcs elhalt minden hajtáson.
És mindegyiket ugyanúgy öntöztem és lombtrágyáztam, tápoldatoztam!!!
Mindenképp megszeretném menteni,a napokban akarom speciális kéntartalmú lombtrágyával 3-4-szer hetente lenyomni az eddig használt lombtrágyák mellett.
Kapott MG-t bőven pedig...eleve a riolittufában is sok van és az alginitben is, plusz tápozásnál a fertin felül kapta az mg-t is.
Bombaba: Én azt olvastam hogy a foszfort 6os ph felett nehezebben veszi fel. Mindenesetre tényleg kaphatott egy kevés cementes anyagot stb, szóval biztos h magasabb lett a ph mint eredetileg volt, ártani szerintem nem árthat.
