Akkor te azt állítod, hogy ha egy egyenirányítót rárakunk bármelyik DCC oldalra, akkor egy félszínuszt kapunk? (Félnyégyszöget). Én az asszimetrikus DCC-t eddig úgy értelmeztem, hogy pl 0V +15V, egyenirányító után 0V +10V a négyszög két ciklusa között. Nem pedig úgy, hogy +8V -4V.
Bocsánat, hogy beleszólok, de itt van egy huncutság, ami több fórumtagot/topiktársat is zavarhat, és elvihet az erdőbe. Ez pedig a 0-ás cím - többször olvastam, mint hivatkozási alapot. Volt szó erről annó a HV-n is, én sem értettem, hogyan lehet, ugye?
Hogy a viharba mehet analóg mozdony a dcc pályán dcc mozdonyok között? Valószínű ezért lesz néhányak számára egyenáram a DCC-ből, hiszen mindenki láthatja, hogy az analóg (dekóder nélküli) mozdony is jön/megy áll a pályán, a dcc mozdonyok, meg a címüknek megfelelően teszik a dolgukat!!!
Ehhez a központnak kell olyan MÓDOSÍTOTT négyszögjelet produkálnia, ahol az üres parancs szakaszokon megfelelő erősségű egyenáramot (DC-t 0-12V) tesz a sínbe, amikor meg a parancs ideje jön akkor megszakítja ezt a dc-jelet/tápot, és átvált DCC-re.
8Khz körül megy a parancsátvitel frekvenciája, egy analóg mozdony, na nem is örül neki, de valamilyen módon elmozog így, a dcc dekóderek, meg jobb esetben nem hülyülnek meg az állandó jelváltozáson. Azaz a hibrid megoldás működhet, működik is, de nem ez a standard.
Ugyan vészesen megkopott az angolságom (évtizedek óta elhagytam a polgári repülés világát), de:
"The phase of the signal on the rails is important, as incorrect wiring will cause a short circuit."
Hevenyészve lefordítva: "A jel fázisa a sínekben fontos, hibás vezetékezés rövidzárlatot okoz."
Mióta van az egyenáramnak fázisa? (Kiemelés tőlem.)
"No negative voltages are present on the rails, they are either logically high or low."
Vagyis: "A sínekben nem jelenik meg negatív feszültség, mindegyik logikai 1, vagy 0."
Biteket nézve, pontosabban azokat értelmezve a dekóderek processzorainak bemenetén, ez valóban így van, a sínekben már messze nem. Lásd még: aszimmetrikus DCC.
Vagyis ez a wiki bejegyzés nettó hülyeség. Lehet, hogy ez vitte félre benbe kollégát is? És inkább ennek hitt, mint a saját szemének, meg a műszereinek?
Egész nyugotan diskuráljunk, nem sértődöm én meg semmin ami nem negatív-személyes :)
remélem Te sem, ezért itt egy dcc-wiki idézet:
In Digital Command Control there is no concept of polarity. The decodercontrols both speed and direction. The phase of the signal on the rails is important, as incorrect wiring will cause a short circuit. No negative voltages are present on the rails, they are either logically high or low. DCC does not use a negative voltage on the rails. As shown on the oscilloscope traces the rails alternate between On and Off.
Ez igaz, erre nem gondoltam. De azért az sem mindegy általában, hogy mondjuk a dekóderben lévő polaritásérzékeny eszközök milyen polaritást kapnak, nem? Mondjuk egy elkóra fordított polaritás kapcsolás nem túl szerencsés emlékeim szerint. Mi gyerekkorunkban így robbantgattuk az elektrolit kondikat, amiket innen onnan kiszereltünk :-)
Zárójelre reagálás: kicsit túl hosszúra sikerült ez az egész váltóáramosdi, ez igaz, de lehet, hogy hasznos ha a digit vasútmodell topikban megismerik az emberek az alapokat is. Vagy nem :-)
A 31840-ben beszúrtál pár ábrát! Ezek után merészség lenne bármilyen érvet hozni arra, hogy egy tetszőleges digitális modellvasúti rendszerben a sínben egyenáram van, ha nem hibás a vezérlés....-)
(Erősen zárójelben, mert a többiek már unják. Ugye analóg, kétsínes, egyenáramú üzemben, ha jobbra tekerjük trafót, vagyis a jobb sínben van a pozitív pólus, akkor jobbra fog menni a mozdony, és mindegy, hogy kéménnyel előre, vagy szerkocsival előre. Digitálisban nem ez van! Ott van egy "előre" menetparancs, meg egy "hátra" menetparancs. Tehát, ha a vezérlővel kiadsz egy "előre" menetparancsot - jobbra tekered a Multimaus-t - akkor a mozdony a kéménnyel előre fog megindulni, és teljesen mindegy, hogy a kéménye jobbra áll, vagy balra.)
"Gondolj bele, ha nem lenne polaritásváltás, akkor egy analóg mozdony a DCC pályán megindulna egy irányba ezerrel."
Ez egy erős érv arra, hogy váltóáramnak hívjuk a DCC jelet, ha nem is tudunk semmit a szkópon megjelenő jelalakról. Ezzel, ha jól értem, ez a kérdés meg is van válaszolva.
"ami a DCC-ből táplálkozik, egy Graetz-cel kezd. "
Ez lehet azért is (illetve ha másért nem, azért biztosan), hogy tudjuk, hogy melyik a pozitív, negatív pólus. Mert ha megfordítod a mozdonyt, akkor megfordulna és az nem tenne jót az elektronikának. Itt most nem amellett érvelek, hogy a DCC az DC vagy AC, csak az elektronika szempontjából írom, hogy neki biztosan kell az egyenirányítás
Ha jól értem, a booster annyit csinál, hogy a plusz, mínuszokat cserélgeti fel. Ha jól értem, itt most azon megy a vita, hogy ezt váltóáramnak hívjuk-e. Nem tudom, de ez történik: Itt egy jó ábra a http://www.circuitous.ca/DCCvolts.html linkról:
És itt meg, hogy az A, B, C oszcilloszkópok mit mérnek:
"De a két sínszál között a potenciálkülönbség abszolút értéke sosem nagyobb az erősítő feszültségénél, tehát alapesetben pl. 16 V-nál"
Szerintem a graetz nem azért van benne, hanem mert a váltó tápról is lehet mozgatni, utána 7805 van az IC-nek, DCC bemenetre ez is elég volna, de a funkciókhoz kell a 14-16V zavarmentes egyen (amit az IC kapcsolgat, PWM, simmer, servo, stb). Úgy tudom a váltó táp +/-, a DCC 0/+, a Maerklin 0/-.
"Még ami érdekes lehet, hogy bár nem olvastam utána, de a magas DCC fesz azért gáz, mert a dekóderek többsége ráengedi a teljes feszt a motorra csak impulzusszélességet modulál, tehát azzal állítja be a vonat sebességét. Ez szerintem bizonyos szempontból igénytelenség, de lehet, hogy csak nem értek hozzá vagy máshogy van."
Így van, a dekóderekben nincs elég hely arra - pontosabban a modellekben nincs hely erre - hogy a motort vezérlő H-híd feszültségét is stabilizálják. Ezért kell ezt a DCC vezérlőközpontra bízni!
A kerti vasutakat (LGB, Spur1, 0IIm, stb) leszámítva a modellekbe 12V-os üzemi feszültségű motorokat szerelnek, kivéve a Z-t, azok csak 10V-osak. Ezek a motorok 2-12V DC-re vannak méretezve. Lehet őket PWM jellel is vezérelni, a PWM jel csúcsfeszültsége nem haladhatja meg a 12V-t! És még így is a motor sokkal jobban fog melegedni, mint a sima lüktető, vagy szűrt 12V-tal. Ez a melegedés azonban még tolerálható! Baj akkor van, ha a túl nagy DCC sínfeszültség miatt a dekóder ennél jóval magasabb PWM feszültséget enged a motorra! Már 16V esetén is 30%-kal terheljük túl a motort! Paradox módon egyébként nem is akkor van baj, amikor "száguld körbe-körbe" a pályán a mozdony, hanem akkor, amikor gyorsít, szépen lassan, és gyönyörűen, lassan megy. Egy példa: a PIKO H0 BR89 gőzösben (a mostaniban!) egy aprócska, három pólusú motorka van, ami megtalálható pár Fleischmann N mozdonyban (DR BR110, BR106, BR24, DB V60), vagy a H0 Liliput FLIRT motorvonatban is! A PIKO motor ára legutóbb 61,50Euro volt. Tudom, mert cserélnem kellett, ugyanis nem bírta a tartós 18V-os DCC üzemet. Azóta 15,5V-ról jár a kolléga rendszere, és elmúlt minden baja.
Ide válaszolok, de nem Neked szól az első gondolatom!
ELŐRE! kollégával ismerjük egymást személyesen, így veszem a bátorságot, és pontosítom a bejegyzését:
"Polaritásváltás? A DCC nem csak 0 és +15V? :)"
Nem bizony! Felfogható - jelentősen leegyszerűsítve a dolgot - váltóáramnak. (Látom a mosoly jelet, csak a többieknek!) Gondolj bele, ha nem lenne polaritásváltás, akkor egy analóg mozdony a DCC pályán megindulna egy irányba ezerrel. De mivel a DCC bizony váltóáram, így a motorban a forgó mágneses mező nem igazán alakul ki, így a motor nem tudja merre forogjon csak zúg!
Meg gondolj bele, a Lenz egyik találmánya, az Aszimmetrikus DCC, vagyis az ABC fékezés hogy a viharba' működne egyenáramú impulzus sorozattal? Hogy a fenébe működne a 4db soros diódával ellenpárhuzamosan kötött 1db dióda, ha csak pozitív impulzusok vannak a sínben?:-)
És innen jön, ami Neked szól benbe kolléga, úgy is mint ismeretlen TT barát!
Sürgősen kezdj el utána olvasni a témának!
"De mivel a DCC négyszögjel csupa pozitív potenciálok között megy, ezért egyenfeszültség. Azt meg nem lehet egyenirányítani. A hídnak persze meg van a maga szerepe, de nem csinál váltófeszültségből egyenfeszültséget."
Lásd ELŐRE! kollégának adott válaszomat. Nem így van tévedsz! Vagy félrevezettek, vagy alaposan benéztél valamit. (Arra nem is merek gondolni, hogy csak simán trollkodsz!)
Tessék megnézni a szabványt! Ott van világosan, feketén-fehéren leírva a www.nmra.org weblapon, remélem nem kell idecitálnom az egészet! Ha egy oszcilloszkópon megnézed a DCC sínjel alakját (vagy az SX-t, vagy a Märklin Deltát, vagy mfx-t, vagy a Fleischmann FMZ-t, tök mindegy!), akkor azt látod, hogy a jel a 0V-hoz képest szimmetrikus, tehát van egy pozitív és egy negatív része is! Korábban valaki feltett egy képet ilyenről tessék megnézni! Ha egy DCC sínjelben ki tudsz mérni bármilyen egyenfeszültséget, akkor az az eszköz hibás! Nem a mérőeszköz, hanem a mért készülék!* Innen kezdve sajnos, akármilyen tanárember is vagy, nagyon súlyos tévedéseket hangoztatsz! Sajnos! Mondom ezt én, egy olyan DCC gyártó, akinek van NMRA azonosító kódja. Meg vagyunk még itt ilyenek páran, csak ők csendben tépik a hajukat, ha elolvasnak egyáltalán. Megértem őket, ha nem teszik ezt. Nem szégyen tanulni valamit, én sem úgy születtem, hogy a véremben volt a DCC.
Visszatérve a füstölőre:
"Két, egymástól elszigetelt elektróda van benne."
Ahha. Tegnap jött meg Eschenbach-ból a képen látható füstölő.
A műszer 200Ohm méréshatárban van. Szerinted?
Vagy úgy gondolod, hogy tettem a képen nem látható részre egy 168Ohm-os ellenállást?
"A Roco egyenesen úgy tervezi a mozdonyainak egy részét, hogy a világítás kapcsolja a füstöt, tehát kvázi mindig működik. Aztán mégsincs ebből tömeges baj."
Mhhh. Úgy a '90-es évek közepéig ez így volt. Aztán elkezdtek bekerülni a jumperek, a használati utasításban meg le is írták, hogy DCC üzemben a jumpert dugjuk át, hogy ne a világítással menjen együtt a füstölő. És bizony láttam már a szervizben elég sok megolvadt kéményt, és/vagy kiégett füstölőt. Egyébként is a dekóder funkció kimeneteit általában max. 250mA-re tervezik, ha párhuzamosan megy róla egy izzó, meg a még hideg füstölő, akkor - jobb dekóder esetében - a zárlatvédelem be sem engedi kapcsolni az adott funkciót! Megint írom: tessék utána olvasni a dolgoknak, tájékozódni!
"...a DCC-n élő áramköri elemek is erősen induktívak, ráadásul óriási in-rush áram jelenik meg. Na ilyenkor van ott a 20-40 V - csak piszok nehéz kimérni. Pont amiatt, hogy nagy és komplikált áramkörről beszélünk, a sínfeszültség oszcilloszkópos képe szinte nem is tér el a szabványostól. A dekóderkimeneteken viszont ilyenkor ott a túlfesz, úgy a motorkimeneten, mint a funkciókimeneteken."
Ez a motorokra, és az elektromágneses dolgokra, például az ilyen váltó hajtóművekre igaz. DE! Hozok egy saját példát, mert ezt én terveztem, a CSM230RG váltódekódert. Ez a ma már megszűnt ROCO geoLine váltókhoz lett tervezve. A tekercseket egy IRF7103 dual FET kapcsolgatja. Ebben benne van gyárilag az un. flyback dióda, vagyis a tekercs áramának megszakításakor fellépő tüskét bevezeti a dekóder saját, belső puffer elko-jába. A dekóder Graetz-híd kimenetén meg van egy soros dióda is, így ez a káros tüske csak akkor tudna visszajutni a DCC sínfeszhez, vagy akárhová, ha leküzdeni a neki záróirányban található diódát (SS26-os amúgy, a záró feszültség tűrése, ha jól tévedek úgy 200V körül van), meg áthámozná magát a Graetz-hídon is. Ugyanez igaz a dekóderek motort vezérlő H-hídjára is. Akkor?
Na most jön a csillagozott rész, mert ettől hullik a maradék hajam! És részben kapcsolódhat ide, a rejtélyekhez.
*: Uhlenbrock vezérlő, méghozzá a méregdrága Intellibox, és IntelliboxII. Először is, csak trafóról lehet megtáplálni, egyenáramú, stabilizált tápegységről nem. Innentől kezdve az ipari hulladék kategóriába tartozik, mert belső stabilizátora nincs, így a sínfeszültsége a terhelés hatására változik, pillanatról - pillanatra! Miért nem lehet rajta segíteni azzal, hogy egy külső, stabilizált tápról járatjuk? Mert - és most tessék megkapaszkodni!!! - a trafó betáplálás egyik pólusa az egy az egyben a bal sín kimenő digitális jelének pólusa is! Kívül persze külön csatlakozó pontja van, ami belül a nyomtatott áramköri lapon a közös vezeték! Egy agyrém! Ezt, aki gyártásba engedte, annak nem sok esze volt! Persze itt ilyenkor mérhet cifrákat az ember, meg találgathatja, hogy a kvázi "fél H-híd" az hogy a fenében működhet jól? Elárulom, sehogy. A kimenő jelalak formája nem jó, trapéz erősen, a felfutási érték szabványos határán billeg, terhelés nélkül mérve! Terhelve, a pocsékul megválasztott félvezetők miatt rosszabb, és a jelalak szintje nem stabil! Ilyen, vagy hasonlóan megoldott "vezérlők" esetében persze jöhetnek mindenféle elméleti fejtegetések, meg rejtélyek leírásai, a "nagyon tapasztalt" üzemeltetőktől. Ugyanis ilyenkor, mivel a trafó egyik pólusa galvanikus kapcsolatban van a sínnel, bármi lehet! Meg az ellenkezője is. Egy ideje már értem, hogy a német modellezők nagy része miért fúj az Uhlenbrock-ra? Jogos!
Száz szónak is egy a vége!
Tessék tájékozódni, mielőtt bármit is elhiszünk az netnek, és olvasni, olvasni, olvasni, hogy csacsiságok ne kerüljenek már ide! Nekem édes mindegy egyébként, majd kiköt előbb-utóbb minden rejtélyesen meghibásodott cucc vagy nálam, vagy más szervizes kollégánál, és ki fog derülni, hogy mi volt a baj, mindig! Csak nem mindegy, hogy párezer forinttal meg lehet úszni egy javítást, vagy a megolvadt kéményű gőzös komplett kazánját kell cserélni 70-130Euro közötti áron.
Többiektől bocsánat, ha hosszú voltam! Csak ne az jöjjön le bárkinek is, hogy a DCC az egyenáram! Mert nem az! Ahogy a Seuthe (meg egyébként az össze más) füstölő is csak akkor nem vesz fel áramot, ha nem kapcsoljuk be, ha nem érintkezik, vagy már kiégett. Minden más esetben igen, és melegszik, akkor is, ha kifogyott belőle az olaj, vagy éppen még gyári, éppen kicsomagolt, ahogy a képen is látszik.
Csak azért, mert az erősítőben van egy "virtuális" föld, a végeken a dekóder már egyenfeszültséget kap. Bár a két sínszálban periodikusan ide-oda áramlanak az elektronok, tehát egyértelműen váltóáram, de mégis egyenfeszültség. Tehát nem lehet egyenirányítani. Na de miért? Irányítani csak az áramot lehet, a feszültséget nem, ugyanis az előbbinek van csak iránya, az utóbbinak nincs, nem?... :)
Tovább viszem: nálam otthon a konnektorban sem egy, hanem három fázis van. Az lehet, hogy csak egyik fázist vezették be, de az utcán az oszlopon ott lóg a másik kettő, tehát az enyém sem lehet egy fázis, ugye?
Sőt! Mindeddig végzetes tévedésben éltem! Mindvégig úgy gondoltam, hogy a frekvenciaváltók kimenetén váltóáram (sőt, horrible dictu: váltakozó feszültség!) van; holott nem, mert a frekiváltók belső DC-buszához képest mindhárom kimenet mindig pozitív potenciálon van...
Szerintem ez egy nagyon jó példa a tanár vs. mérnök gondolkodásra.
Sose szedtem még szét füstgenerátort, de a rajzok, a cikkek és a leírt működési elv alapján egyiknek sem kellene áramot fölvennie.
Mint látod, felvesz, és melegszik. Pont annyit, mintha töltve lenne. Kizártnak tartom, hogy egy intelligens változó, ellenállású söntöt építenének az összes analóg füstölőbe (30 éve)... Valószínű, ezért írták, hogy nem ajánlott üresben járatni egyiket sem.
Őszintén, és gyakorlatiasan: nem hiszem, hogy a Seuthe cég külön gyártana "digitális" és "analóg" füstölőt. 3 féle feszültség tartomány van és jónapot. A teljesítményük közel azonos, az eltérés a feszültség, és az áramerősségben van. Az a baj ezzel, hogy ebben semmi különleges nincs! Ha nincs benne füstolaj akkor is melegszik, és fogyaszt.
Itt kanyarodnánk vissza az eredeti gondhoz: ha melegszik állandóan, elképzelhetőnek tartom, hogy a szigetelés annyira meglágyulhat a füstölő körül valahol, hogy a fém kasztnihoz, vagy valami fém vezetőhöz hozzáérhet. Lehetséges mindössze.
Egyrészt a stabilizált meg a szűrt táp nem ugyanaz, egy stabilizálatlan tápegység még lehet szűrt. Másrészt meg ha a tápegységben nincs is szűrőkondenzátor, az erősítőben muszáj lennie, mert pulzáló egyenáramból elég nehéz négyszögjelet csinálni vagy úgy általában mikrokontrollert működtetni. Az 10764-es doboz belső tápegységében (mert valójában arról van itt szó) például egy elég rendes 2200 mikrós kondi van. A z21-ben valóban nincs ennyi, de ahhoz már egy kulturált kapcsolóüzemű tápot ad a gyártó és nem is szabad váltófeszültségról járatni, tehát ez az egész kérdés eleve tárgytalan.
Sajnos ez nem igaz. Mivel a szkópnak kell egy viszonyítási alap, ami méréskor az egyik sínszál lesz, ezért így tűnik. De a két sínszál között a potenciálkülönbség abszolút értéke sosem nagyobb az erősítő feszültségénél, tehát alapesetben pl. 16 V-nál. Csak mivel egyszer a föld a referenciapont, ott +16 V-ot jelez a műszer, majd a sínszálcsere után a +16 V lesz a referencia, ahhoz képest a föld -16 V-on lesz. De ettől még a potenciál sosem negatív egyik sínszálon sem.
Sose szedtem még szét füstgenerátort, de a rajzok, a cikkek és a leírt működési elv alapján egyiknek sem kellene áramot fölvennie. Lehet egy sönt benne, de az a jelen megbeszélések szempontjából lényegtelen.
Az a baj, hogy az esetek 99%-ában az áram követi a feszültséget, így nem merül föl a kérdés, hogy az egyenirányítás a váltóáramot és a váltófeszültséget egyszerre érinti. Ez a DCC esetében egyetlen okból nincs így, ez pedig a nullás címen futtatható analóg mozdony.
Innentől viszont a fogalmak elválnak egymástól: a DCC jel egyenfeszültség, de az átfolyó áram váltóáram a sínszálcserék miatt (amik nem polaritásváltások). Mivel az egyenirányító áramkörökben a diódák az áram folyási iránya miatt nyitnak, az egyszerűség jegyében az egyenirányítást a legtöbbször áramra definiálják, majd, mivel a feszültség számít, folytatják feszültséges ábrákkal a magyarázatot.
De mivel a DCC négyszögjel csupa pozitív potenciálok között megy, ezért egyenfeszültség. Azt meg nem lehet egyenirányítani. A hídnak persze meg van a maga szerepe, de nem csinál váltófeszültségből egyenfeszültséget.
Ha még egy Zener-diódát beépítünk, föl is találjuk a stabilizált tápegységet. Annyi a gond, hogy a diskurzus nem stabilizált tápegységgel (nincs benne értelmezhető kapacitású simítókondi) hajtott z21-ről szól, aminek szintén nem stabilizált a kimenete. Ahogy Csíkos is írta: egyszerűbb lenne az univerzum, ha csak szép elektronika létezne (stabil táp, szabályozható feszültségű erősítő, jó betápok az egész pályán), de nem az egész világ szép.
Ez szerintem bizonyos szempontból igénytelenség, de lehet, hogy csak nem értek hozzá vagy máshogy van.
Én sem értek hozzá, de valószínűleg a helyszűkével lehet összefüggésben a dolog: a dekóder kimenetét korrektül változtatható feszültségűre megcsinálni feltehetőleg igényelne néhány böhöm-alkatrészt (simítókondit, vagy -- valamiféle step-down tápegységet feltételezve -- egy nagyobb tekercset). És itt a "böhömöt" úgy kell érteni, hogy manapság egy 16M-s, 8 digit. kimenetes, motorvezérlős, a motor sebességét is mérni képes, hangkimenetes, SuSi-interfészes, egy-két bemenetet is tartalmazó dekóder alig nagyobb, mint egy hüvelykujj-köröm; e mellé hozzácsapni egy step-down tápot azért minimum másfélszeresére növelné a méretet.
A fentieket mérlegelve a dekódergyártók pedig úgy lehetnek vele, hogy egy 12VDC-re méretezett motornak csak nem lehet akkora nagy baja, ha 13-14-15V-ot kap impulzusszerűen -- felül rá így nagyobb nyomatékkal is tud indulni. Nem tudom, hogy milyen lenne a lassúmenete egy simított egyenárammal vezérelt motornak...
Aztán a csuda tudja. Előfordulnak itt a fórumon olyanok is, akik világszínvonalú dekódereket terveznek-programoznak-gyártanak, ők talán elmondják :)
Pontosan ahogy írod. a Vpp az a példánál 2x15V lesz.
"Még ami érdekes lehet, hogy bár nem olvastam utána, de a magas DCC fesz azért gáz, mert a dekóderek többsége ráengedi a teljes feszt a motorra csak impulzusszélességet modulál, tehát azzal állítja be a vonat sebességét. Ez szerintem bizonyos szempontból igénytelenség, de lehet, hogy csak nem értek hozzá vagy máshogy van."
Ez így van, a dekóderben a diódahídon esik még 1,4 V körüli értéket a feszültség (ez függhet a felhasznált hídtól, és a dekóder felépítésétől), és ami utána van az lesz majd az a belső feszültség amiből a motorvezérlő előállítja a PWM jelet.
Pl. ha a sínfesz 20V, akkor 18V körüli PWM-el fogja hajtani a motort a dekóder, ami nem feltétlenül jó hosszútávon (melegedés).
A motorok jellemzően 12-14V-osak a H0 modellekben, és ha visszaszámoljuk, akkor ki fog jönni, hogy 14-15V az optimális sínfeszültség H0 méretarányban. Annyi még, hogy sínfesz nem feltétlen egyenlő azzal ami a központba bemegy (pl. z21-nél -1 V-al kell számolni), illetve kijön, mert ha van árammérésen alapuló foglaltságérzékelés, akkor az is levesz 1V-körül.
Dióhájban ennyi, aztán majd aki jobban benne van még kijavíthat.
"Egyszer az egyik sínszálban van +15V utána a másikban van +15"
Ha jól értem (és sajnos nincs szkópom), a DCC-nél +15 V és -15 V között váltakoznak a sínszálak között a feszek (illetve amennyire be van állítva a DCC, lehet, hogy csak 13 Volt). Vagyis egy adott időpillanatban a két sínszál között mindig 15 Volt van, de a Vpp (peak to peak) = 2*15 volt. (és akkor ahogy beszéltük már, az Ueff is =15 Volt)
Még ami érdekes lehet, hogy bár nem olvastam utána, de a magas DCC fesz azért gáz, mert a dekóderek többsége ráengedi a teljes feszt a motorra csak impulzusszélességet modulál, tehát azzal állítja be a vonat sebességét. Ez szerintem bizonyos szempontból igénytelenség, de lehet, hogy csak nem értek hozzá vagy máshogy van.
Kicsit elkanyarodott a téma, hozzuk vissza a mederbe.
Füstölő:
"Egyformán működnek, csak a külső elektróda alakjában és méreteiben van eltérés, az analóg-digitális közötti különbség pedig egy beépített ellenállás."
Elnézést, de ettől nem lettünk okosabbak. Ha egyformán működnek, és van egy beépített ellenállás, akkor nem működnek egyformán. Így, amiket én leírtam a saját tapasztalataimmal kapcsolatban, azok semmisek, nem segítik a digitális füstölővel kapcsolatos problémák megoldását.
"Seuthe füstölőben nincs olyan alkatrész, amelyen áram folyna üresjáratban, a füstolaj fölmelegítését azonban maga a füstolaj végzi - ami üresjáratban ott sincs!"
A Te olvasatodban CSAK a digitális füstgenerátor NEM fogyaszt áramot, ha nincs benne olaj.
Ezt én, mivel nincs pont ez a típusom sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom. Álljon itt a Nr10E-ről néhány kép - ez a Te olvasatodban analóg. A füstgenerátor 5 éve nem látott olajat, azaz üres, száraz.
Alapfogyasztás füstfunkció nélkül
Füstfunkció bekapcsolva - van plusz fogyasztás (lásd műszert, lásd MM-en 1-es funkció aktív)
Bekapcsolás előtt.
Füstfunkció bekapcsolás után 10 másodperccel.
Füstfunkció bekapcsolás után 60 másodperccel.
A mért értékek tájékoztató jellegűek.
Az 1,4v-ot innen vettem. Mivel nekem is ez jött ki a mérések után, ezért elfogadtam, hogy így van.
Elnézést, ha ezzel bárkit megmérgeztem, vagy téveszméket terjesztettem volna. Sem elméleti fizikus, sem gyakorlati fizikus, sem mérnök nem vagyok.
A DCC egy négyszögjel (squarewave), annyi csavarral, hogy ez a két sínszál között váltakozik. Egyszer az egyik sínszálban van +15V utána a másikban van +15, ha szkóppal méred akkor a belinkelt képen látható hullámformát kapod. Az információt az kódolja, hogy mennyi idő telik el a polaritás váltása között. Ha 58 us akkor az egy 1-es lesz, ha 100 us akkor az nulla. Ez egyenirányítható, ezt teszi minden dekóder H hídja is vele, amivel aztán előáll a dekóder belső működési feszültsége.
