Továbbra sem érted. A mesterséges unintelligencia nem tud hazudni, mert nincs tudata, tehát nem tudja, hogy szándékosan hamis információt ad neked és nem akar megtéveszteni, mert nincs akarata.
Azért ad hamis információt, mert valamilyen módon az algoritmusa alapján a programja szerint ilyen információt kell adnia. Abba kellene hagynod az antropomorfizálást, mert semmi köze a valósághoz.
A hallucináció jelenségének semmi köze nincsen az emberi gomdolkodáshoz, a szokott ingerek hiányához sokkal több.
Egyébként nem érdekelnek ezek az átlagemberrel folytatott kísérletek. Az átlagember tényleg nem is nagyon gondolkodik, vagy csak úgy tesz, mintha... ezért is kajálja meg azt a mesét, hogy egy gép az intelligenciává tud válni...
"Nem, az ember képes a külvilágtól függetlenül is gondolkodni."
Hát próbáld ki! Vagy inkább ne.
Egészen új értelmet nyer a csendes pihenő fogalma a minneapolisi Orfield laboratórium süketszobájában. Az átlagosan csendesnek gondolt szobák zajszint 30 decibel körüli, a világ egyik legcsendesebb helyiségében azonban ez az érték mindössze -9 dB. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy semmit sem hallunk, csak a saját testünkből érkező hangokat.
A szívverés, a gyomorműködés, a nyelés, sőt a belső fül apró neszeinek szokatlanul felerősödő hangszintje, illetve a totális csend igazából a sötétséggel párosítva nyomasztó, a leghosszabb idő, amit valaki ilyen körülmények között el tudott tölteni a kamrában, 45 perc volt. A laborvezető Steve Orfield elmondása alapján az sem ritka, hogy az átmeneti hallásvesztés a látást is befolyásolhatja. Nem ritka, hogy a szobában töltött idő alatt vagy után az alany hallucinálni kezd. A tapasztalatok alapján a többi érzékszerv működése is felerősödik. https://index.hu/tudomany/egeszseg/2012/07/26/tul_csendes_a_-9_decibeles_csendszoba/
Ez az agynak a külvilág felé álló öt hídjából csak kettőt vág el (igaz, a két leggazdagabb ingerforrást), aztán mégsem bírta senki szaros háromnegyed óránál tovább. Pedig hát csak gondolkodni kellett volna, ugye...
Szerinted mi lenne belőled egy hét után? Vagy egy hónap után?
Vagy inkább kérdezhetném úgy is, hogy mi maradna belőled (mármint abból a tudatból, amit mi Omar Khajjamként ismerünk)?
"Ezek nem gondolkodnak, ugyanis hiányzik belőlük a tudatosság, éppen ezért van az is, hogy a ChatGPT bármikor kitalál neked nemlétező szerzőket és műveket, ha pl. egy kérdéskört akarsz kutatni, a jogászoknak ad nemlétező jogi precedenseket stb."
Ezt nevezik hazugságnak. A leggyakoribb emberi tulajdonság. ;)
"az egyetlen meglepő dolog az, hogy azt gondolod, hogy meg tudod oldani az elmúlt évtizedek (évezredek) legvitatottabb filozófiai kérdését, vagyis azt, hogy mi az öntudat."
Ez monjuk teljesen jogos. Szerencsére csak viccnek szántam, nem komoly érvnek.
Komolyra fordítva a szót, úgy gondolom hogy Kovács kolléga téved, a mesterséges intelligencia le fogja körözni az embert, de ez jelenleg tényleg csak filozófia, azt majd az idő fogja eldönteni, hogy kinek van igaza.
Amit te gondolkodásnak nevezel, az valójában nem más, mint az agynak a külső és belső környezeti ingerekre folyamatosan adogatott válaszreakcióinak emberi nyelvre lefordítható összessége.
részben igaz. viszont az ember képes elvont gondolatok képzésére, amire egyelőre az AI nem. ez pedig nagyon nagy különbség az emberi és gépi cselekvés között.
Semmi meglepőt nem írtál, az egyetlen meglepő dolog az, hogy azt gondolod, hogy meg tudod oldani az elmúlt évtizedek (évezredek) legvitatottabb filozófiai kérdését, vagyis azt, hogy mi az öntudat.
Továbbra is az a probléma, hogy teljesen félreérted, hogy mi a machine learning/large language model. Ezek nem gondolkodnak, ugyanis hiányzik belőlük a tudatosság, éppen ezért van az is, hogy a ChatGPT bármikor kitalál neked nemlétező szerzőket és műveket, ha pl. egy kérdéskört akarsz kutatni, a jogászoknak ad nemlétező jogi precedenseket stb. A kedvencem az, amikor a military AI nem veszi észre a felé cigánykerekező vagy kartondobozban lopakodó katonákat, hiszen ez nem volt benne a training datasetben és a mesterséges unintelligencia nem tud új dolgokat kitalálni.
Ez mondjuk egy klasszikus logical fallacy. Csak azért, mert mondták azt megvalósítható dolgokról, hogy megvalósíthatatlan, attól még nem lesz minden dolog megvalósítható.
"Nem, a mesterséges unintelligencia nem tud kreatív lenni, mert nem gondolkodik, nincs olyan, hogy "gépi elme"."
Akkor most mondok egy meglepőt: te sem gondolkodsz. :)
(Természetesen én sem, és senki más, aggyal rendelkező élőlény sem.)
Amit te gondolkodásnak nevezel, az valójában nem más, mint az agynak a külső és belső környezeti ingerekre folyamatosan adogatott válaszreakcióinak emberi nyelvre lefordítható összessége.
Ez csak egyetlenegy ingerfajtától - jelesül a hallástól - vonja meg az agyat, de már itt is belép a zavar. Az "őrjítő csend". Ez hatványozódik, ha az agyat az összes lehetséges ingertől megfosztjuk. Ekkor pedig nem az történik, hogy "hát akkor legyen világosság"... és az agy nekiáll gondolatot teremteni, hanem szétesik (megőrül) és elhal.
Nem ilyen drasztikus mértékben, de azért az úgynevezett "ingerszegény környezet" gondolkodásra/személyiségre káros hatásait már a pszichológusok is észrevették.
Hogy egyszerűbben fogalmazzak: a semmiből nem születik gondolat.
Gondolat kérlek abból születik, hogy most épp éhes voltam, tehát csináltam magamnak egy pohár kakaót. Aztán visszaültem ide a gép elé, hogy a te kérdésedre tovább válaszoljak. Vagyis az agyam minden gondolatának megvolt a maga inger-alapja (egy belső és egy külső ugye...) - nem találtam ki semmit magamtól, vagyis állítólag nem gondolkodtam!
No, ugyanez áll az AI-ra is, csak nála azokat az ingereket, amiket mi az érzékszerveinken-tudatalattinkon-memóriánkon keresztül kapunk, azt ő bináris jelsorozatok (kérdések és adathalmazok) formájában kapja - tőlünk.
Mivel én a fenti tételt állítom, így szerintem a klasszikus, teremtő értelemben véve senki - sem az AI, sem az Ember - nem gondolkodik. Vagy ha mégis el kellene nevezni valahogy ezt az agyi folyamatot, akkor nevezhetjük gondolkodásnak is, de akkor viszont mindkettő megteszi.
Teljesen félreérted az AI-koncepcióját, ami valószínűleg amiatt van, mert ez nem mesterséges intelligencia, hanem egyszerű gépi tanulás, aminek adtak egy divatos nevet.
Nem, a mesterséges unintelligencia nem tud kreatív lenni, mert nem gondolkodik, nincs olyan, hogy "gépi elme". Egyszerűen valamilyen szempont alapján megpróbál olyan összefüggéseket találni, amelyek alapján a rendelkezésre álló adattömeget fel tudja használni. Ez bármilyen összefüggésrendszer lehet, de semmi köze a gondolkodáshoz. Nincs olyan, hogy "kreatív AI" és nem tud semmi olyat kipróbálni, amit korábban nem csináltak, pont azért, mert nem tud gondolkodni.
"Csakhogy a c változatot kik rendezik és fényképezik?"
Amíg nincs arra is AI-s megoldás, addig természetesen a szokásos humán stáb.
De erre is meglesz előbb-utóbb a műszaki megoldás. Sajna ez az AI-dolog ez ilyen: megfelelő adathalmazzal tényleg szó szerint bármire betanítható. Az egyetlen korlátja az ára lehet (ma még), később viszont már csak a jogdíj.
Simán le lehet generáltatni egy filmet mondjuk Tarantino stílusában (csak meg kell hozzá nézetni az AI-jal az összes T-filmet), oszt' ha meglesz hozzá Tarantino örököseinek "áldása" (vagy az örökösök pont nem lesznek meg), akkor biza mehet is a film.
Persze eddig csak az információs sárdagasztásról beszéltünk, azaz az eddig felhalmozott, azonos típusú információk minden elképzelhető variációjának legenerálásáról. Vagyis tkp. az információ totális kiaknázásában rejlő lehetőségről. De ez csak a kezdet!
Merugye... ezt a "sártengert" előállítani elő tudja az AI már ma is... de kérdezhetnénk, hogy mi van az emberi kreativitással?
Nos, szerény véleményem szerint az "emberi kreativitás" csak egy olyan túlhájpolt lufi, amibe az Emberiség úgy kapaszkodik, mint egy a szalmaszálba, amely őt most és mindörökké különbnek kiálthatja ki, mint a gépeket.
A kreativitás nem más, mint hogy a fentebb említett szövegből ("az eddig felhalmozott, azonos típusú információk minden elképzelhető variációjának legenerálásáról") egyszerűen többé.kevésbé, de kivesszük az "azonos típust": ugyanis ezt mennél jobban megtesszük, annál inkább lesz "ötletes", "újító" vagy "forradalmi" a talált megoldás. Vagyis annál inkább lesz kreatív az elme. Igen, a gépi elme is!
Tegyük fel ugyanis, hogy az a probléma, hogy egy embert szimuláló AI-nak fáj a segge. (Nem tudja, hogy mitől, vagy miért, vagy hogyan... ezt adjuk meg neki problémának és kész!) Egy mai AI erre úgy reagál(na), hogy átnyálazza az összes általa elérhető információt arról, hogy mi a segg, mitől fáj(hat) és mit kell tegyen ennek elmulasztására. Oszt' ha véletlenül pont megvan az adatbázisban az ok és a megoldás (tehát az információ létezik, csak ki kellett adatbányászni azt), akkor az AI sikerrel jár. Ez az a bizonyos "zéró kreativitású" AI, amiről beszéltem. Az egyszerű adatbányász. Nincs is vele baj, amíg valami újjal nem találkozik.
A "kreatív AI" ezzel szemben képes arra, hogy szorosan nem a témához tartozó megoldásokat is kipróbáljon és ha valamelyik működik, akkor azt a megszerzett információtömegbe integrálja.
Ad absurdum olyannal is meg fog próbálkozni, hogy egy elefántot dugjon a seggébe, mert hátha attól múlik el a seggfájása. Vagy leugrik a Mount EVerestről. (Persze mivel ezek a kísérletek virtuálisak, így a kockázat elég csekély.) Ezek extrém példák - és persze direkte extrém rosszak is -, de ezeket csak azért hoztam, hogy rávilágítsak arra, hogy az AI még ezen a területen is sokkal tovább képes elmenni, mint egy ember. Az AI-nak ugyanis semmilyen ötlet sem túl vad! Természetesen a seggfájás megoldását a Mount Everestről való leugrásnál - mint mellékesen egyébként működő ötletnél (hiszen a delikvens halálával a seggfájása is megszűnik) - közelebb is meg fogja találni. Vagy valamilye eddig ismeretlen seggbetegségnél, vagy annál a résznél, hogy kényelmetlen a széke.
A lényeg, hogy megfelelően tágra engedve a kereteket a kreativitás (mint a "nem szigorúan a témához tartozó információk megoldásba való bevonása") el fogja érni azt a pontot, ahol az AI meg fogja találni a megoldást - ha egyáltalán létezik megoldás.
Visszakanyarodva a filmekhez... Ahogyan ma már egy képfeldolgozó AI képes mondjuk Dali stílusában legenerálni egy képet, úgy bizony várható, hogy idővel egy Quentin Tarantino, vagy egy Scorsese sem marad AI-epigon nélkül (és az még mindig nem kreativizmus, csak szolgai másolás!)
Ilyen filmek már eddig is voltak, pl Final Fantasy. A szakmának szerintem semmi gondja nem volt, sőt élvezték a kihívást, a közönség nem szerette. Én egyébként nem hiszek benne, hogy csak c) jellegű film lesz, szerintem élő színészet mindig megmarad, legfeljebb az arányok változnak.
Sőt, lassan lesz egy d) kategória, a képalkotó AI-k (MidJourney, Dall-E, Stable Diffusion stb) után megjelentek és okosodnak a videógeneráló AI-k, szóval Tóth János is meg fogja tudni rendezni a saját filmjét egy pár dolláros havi AI előfizetéssel. Leírja a promptban 3 sorban a filmjét, az AI meg legenerálja és TJ már töltheti is fel.
Aztán lesz majd CG Oscar, meg AI Oscar átadó is...
A "szakma komoly tagjai" idővel kihalnak, és lesz a helyükre bőven jelentkező. A közönséget pedig nem fogja zavarni a CGI-ember. Miért zavarná? Ahogy a technika tökéletesedik, egyre kevésbé lehet majd megkülönböztetni az igazitól, és hozzá fog szokni mindenki.
Csakhogy a c változatot kik rendezik és fényképezik? Mert a szakma komoly tagjai aligha fognak ehhez asszisztálni, az amerikai filmipar Rákay Philipjeivel pedig csak bukni lehet. Arról nem beszélve, hogy a közönséget is alábecsüli, mert azt hiszi, hogy agyatlan popcornzabáláson kívül másra nem képesek.
Ahhoz le kéne mondani a rókabőrről. Ami nem fog menni, SzVSz.
Ez úgy menne, ha:
a.) A one-man-brand-eket (Ilyen az Indy, vagy pl. a Vasember széria) nagyon záros határidőn belül teljesen kifacsarják, ami a frencsájzépítés (=biztos bevétel) ellen dolgozik. Viszont nem lehet (tegyük fel) öt év alatt 10 blockbustert sem lenyomni a népek torkán: annyi még a jóból is sok, hát még ha az 1+-os részeket már a nulláról kellene megírni.
b.) Elfelejtik az one-man-brandet úgy, ahogy van és mondjuk átállnak a team-brandekre. Ügyes kártyázással - a filmbeli húzónevek váltogatásával - megjátszható a dolog. (Valószínűleg tanulnak a Vasember-sztoriból és nem engednek többé stabil OMB-ből továbbépítkező TB-t, vagy sokkal gyorsabban csinálják a csapatépítést.)
c.) továbbfejlesztik a CGI-t abba az irányba, hogy ne is legyen szükség a klasszikus, élő színészre: lesz egy a mimikájával-testével jól bánó, noname dublőr(sic!), aki eljátssza a szerepet, s akinek a bőrét egyszerűen lecserélik egy AI-által népszerűvé kikevert, sosemlétezett valakiére. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy ez a mű-főszereplő még háromezerben is pont ugyanúgy áll rendelkezésre, mint ma. Nincs időhöz kötve sem a szereplő, sem a film, sem a frencsájz. Ja! És emellett olcsó, mert az élő színészből az ő brandjét nem kell kifizetni. A mai értelemben vett "A-listás" színészek kora pedig egyszerűen lejár. Én ezt a verziót tartom legvalószínűbbnek.
Az Avatar készítéséhez semmi köze a Disney-nek, csak megörökölte a forgalmazási jogokat a Foxtól. Arról volt szó, hogy van-e szakmai összeomlás a Disney-n belül.
Most nyilván mozis megtérülésről beszélünk, a fizikai média ma már egyre kisebb hasznot hoz, a Disney+-szal pedig valójában nem jön bevétel, csak a Disney egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt. Egészen irtózatos bukás lett az Indy 5, de a Marvels még azt is meghaladta.
