Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Tisztán betonból pincét NE építs! sőt zsaluzni se betonnal se zsaluzd körbe. akkor inkább tégla.. A beton nem levegőzik, hamar penészedik az anyag benne. Ezt folyamatos, vagy nagyon gyakori szellőztetéssel oldják meg. Ha már gyakran szellőztetel, akkor a hő ingadozik is, akkor viszont kell klíma hűtéshez fűtéshez. Ez sok éves viszonylatban drágább és nem ad olyan minőséget (túl technologizált) mintha drágább téglából, vagy egyéb természetes (pl mészkő) anyagból építesz pincét. a földbe/hegybe/kőbe vájt pincék is nagyon jók, csak ehhez nem mindenhol adott a megfelelő kőzet. Nekem hiába a domb, tégla pince kell, mert ez a homok nem marad meg egybe.
Futóhomok... A szél összehordott kisebb-nagyobb buckákat. A csaholyi határ több része is egy egész szép kisebb-nagyobb "domb". Ha nem a legjobb dombos helyent ment volna a főút, egy 400-500 méter hosszú kb 40 fokos lejtésű domb lett volna... Az már szép kis szőlő terület lett volna. (de mivel itt megy az út, így kettészeli) Van olyan is, ami hirtelen lejt, és elég alacsony a lejtése. Ott kisebb tereprendezés kellesz, mert a régi "öregek" nem foglalkoztak vele, hogy a föld közel 10%-a egy "öböl" ahova ép eszű ember v tereprendezést csinál, vagy nem tesz oda betegség fogónak semmit...
Mikor először voltam Tokajba és megláttam a tokaji hegyeket, hát nagyot csalódtam (igaz még nagyon kicsi voltam, nem tudom melyik részén voltunk).... Első benyomásom az volt, hogy ez csak egy nagyobb domb... Persze vannak azért jobban hegyre hasonlító helyek is (állítólag), mert itt a fórumon láttam szép képeket, de azért nem vágódtam hanyatt... Na mind1 a lényeg, hogy nem csak a kunsági sík vidékből áll az alföld, vannak azért jó adottságú dombocskák itt is :)
ki akartam pontosítani, ez a tőke a szomszédé! ez pont a telek határ! az a homok sáv a feljáró, de így látszik a víz szint és a telek 1 képen. még meg állnom se sikerült egyenessen :D
neki traminije van.
és naponta 2x jár ki a telekre. ez a kép idén télen készült. majdnem fél éves.
nekem nem ilyen szép a sorom :)
agyagos homokos nak látom a talajt. alatta meg homokkő van 1 ásónyom után.. hisz a ház áll még! nem csúszott le 30 éve.
és az alaksorban látszik hogy alig van alapja. konkrétan a kamra mélyebb mint az alap :) gép kiásta anno és nincs végig zsaluzva- betoozva- látszik hogy a ház homokkövön áll
megpróbáltam lefúrni. kézi talajfúróval bő fél óra volt 60 cmt lemenni.
nem tudom még a szenyvizet hogy vezetem ki a házból :D
Felénk van meredekebb, de sekélyebb is. A meredek földekhez tervezem a pincét, a többibe pedig a szőlőt...
Amúgy merre lejt a lejtő? (észak, dél stb)
A lejtő jó, mert jobban mozog a levegő, kisebb a betegség esélye.
Lehet rossz a szemem így kora este, de homok a talajod, és a képen a tőkén több mint 8 termőalap van. Ezeket rövid csapra metszegeted. Ha az általad említett fajták tényleg hosszú csapon v szálvesszőn teremnek jó, (ahogy itt írták), akkor érdemesebb lenne egy szálvesszős művelésmódot folytatni!
Sajnos az egyetemeken, főiskolákon évek (2 évtized) óta egyre csak spórol az Állam. Magán fejlesztések ekkora befektetést igénylő, 10-20 év mulva, esetleg soha meg nem térülő munkába nem kezdenek. A hobbysoknak meg nincs annyi pénze, hogy levédjék, ha valamit sikerült létrehozniuk. Csurgói barátom /Horváth Lajos ny.tanár/ 20-30 fajta új szőlőt kreált, adott néhányat. Nem mondom, hogy kimagaslóak, de új fajták. Néhány év mulva elvesznek.
Jut eszembe, a Bornemisza 8-ról tudsz valamit? Azt is Lajostól kaptam 30 éve és egyik kedvenc szőlőm lett.
Juhosttt:Én a szőlőimet hét év alatt gyüjtöttem össze.Először az "itthon beszerezhetőket,melyeket többnyire szőlőiskolákból,és olyan helyekről,és magánszemélyektől,akik biztosan tudták,hogy az a fajta biztosan az a fajta.A Magyarországon beszerezhető fajták száma kb.70-80 között van.Ezek között sok olyan van,amit nem érdemes tartani.A külföldieket külfőldi útjaim során szereztem be.
Kapcsolatba kerültem külföldi gyüjtőkkel is.Amikor a fajtáim száma elérte a százat,
kezdtek komolyan venni.Volt internetes vásárlás is,több kevesebb sikerrel.Egy bizonyos minőségi szint után már nem érdemes tovább gyűjteni,mert majdnem ugyanazok a tulajdonságok ismétlődnek,csak a szőlő neve más.Most már inkább
a kuriózumokat gyűjtöm.Ilyenek a japán fajták/Sató gigant,Manikür finger,Fuji minori
Kyoho,Koshu,stb./Megvan a világ legnagyobb bogyójú fajtája,mely közel 50 gr.
Talán az idén meglesz a belga Leopold III is.Az dühített fel,hogy a szőlőiskolák
annyira hiányosan,és pongyolán kezelik a fajtaleírásokat,hogy az valami elképesztő,
Vannak olyan bemutató honlapok egyes kereskedőknek,ahol évek óta "fejlesztés alatt"vannak a bemutatásra szánt fajták.Persze vannak kivételek is.
Magyarországon az utóbbi 50-60 évben a csemegeszőlő terén alig volt nemesítés.
Ez olyan mint a magyar foci,hogy a korábbi "dicsőségünkből" élünk.
Fényévre leköröztek bennünket a az oroszok,ukránok,moldávok,bolgárok,de még a szlovákok is.Nekem már rálátásom,ill.összehasonlítási alapom van,hogy ezt a kijelentést megtegyem.De ha már nincs jó,helyesebben korszerű magyar fajta,akkor
lássuk a külföldieket.De nem látjuk!!!!Ezért próbálom megismertetni a korszerű külföldi fajtákat.De ez nem nekem lenne a feladatom,hanem az egyetemeknek,
főiskoláknak.Más országok veszik a fáradtságot,és komoly ampelográfiai könyveket
adnak ki,vagy az interneten teszik közzé.Pl.Szlovákiában tavaly,vagy tavalyelőtt jelent meg ilyen mű.
Az amerikai fajok együtt éltek a három kórokozóval (Philloxera, lisztharmat, szőlő-peronospora), volt idejük kiszelektálódni, ellenállóak velük szemben. Az eurázsiai szőlő (a vinifera szőlő) soha nem találkozott velük, semmiféle védelemmel nem rendelkezett. Amikor az 1800-as évek szőlészei amerikai szőlőket hoztak a szőlőikbe, behurcolták mindhárom betegséget, ami úgy érte a vinifera szőlőt, mint derült égből a villámcsapás. A Philloxera szinte az összes ültetvényt elpusztította pár évtized alatt, ami nem pergő homokon nőtt.
Korábban is keresztezték az amerikai fajokat az európaival, de a járványok óta kifejezetten a rezisztencia és a minőség egyesítése volt a cél egy növényben. A filloxéra problémáját sikerült rezisztens alannyal megoldani, de a többi nem a gyökeret támadja meg. Azok ellen csak keresztezéssel lehet fellépni. Az amerikaiaknak többnyire gyengébb a minősége vagy van egy erős labrusca íze, amit a viniferához szokott ízlés "mellékíznek" nevez. Ebben az összefoglalóban arról a munkáról van szó, hogy a különböző betegségekkel szembeni rezisztencia hogyan állapítható meg már a szaporítás során, hiszen le kell rövidíteni azt a több éves folyamatot, mire megnő a növény. Nemcsak amerikai, de még eurázsiai rezisztenciagéneket is próbálnak a keresztezésekben felhasználni, mert ilyen is előfordul.
Egyébként a nemesítőknek nemcsak az eredmény és érdem, ha rezisztens fajtát honak létre, hanem az is, ha egyéb jó minőségűt. Inkább azért nem egyeduralkodó ma sem a rezisztens fajták használata és a nemesítése, mert sok szőlész van, akit nem érdekel, hogy permetezni kell, ha ő egyszer azt a fajtát akarja termeszteni, akkor hát megpermetezi.
Viszont az amerikai szőlőfajok, az amerikai fajok nemesített fajtái, meg a direkttermő hibridek között vannak permetezés nélkül termeszthetők.
Hát amiket feltettél eddig abból kb 10-12 db érdekelne, de bunkó se akarok lenni, ezért választottam ezt a 2 fajták hosszas variálás után.
Még annyit hadd kérdezzek már meg, hogy honnan sikerült ilyen ritka fajtákra szert tenned? Magyarországról, v külföldről? (bár a magyar fajták elég logikusnak tűnnek h magyarból, de honnan lelhető fel?)
A direkt termők 0 permetezéssel is elvannak, főleg ha az időszakos zöld munkákat elvégzik. Nekünk volt egy távoli kert, évente párszor jutottunk el oda. A szőlő 1-2 évente volt metszve, (rendes tavaszi metszés), és mégis termett bőven és nem betegedett le. Volt izabella, delaware, és valami borszőlő, ami nagyon savas, érdekes ízű. Nem festőszőlő, de nagyon erőteljes színe volt. A fajtáját nem tudom.
Üdv én még 1 szeri permetezésről nem hallottam ,az nagyon kevés szüleim és annak szülei 3 szor permeteztek egy évben de nem ilyen uj tipusu oltvány szőlőket direkt termőket rézgáliccal de ugy mondták júliusban mindenki befejezte a permetezést.szerintem a nemesités nem a szőlő kevesebb permetezéséért irányult mert a permetszer lobbi hatalmas üzlet ,ezért nincsenek csak fél reziztens szőlők ,mert valamilyen betegség ellen csak kell permetezni.
Akkor alakíts ki szellős tőkeformát. Ha a sorok túl zsúfoltak, válj meg esetleg minden 2. sortól.
A gyümölcsfáknak is meg van a maga nehézségük, ha ott se szerzel egy kis elméleti és gyakorlati tudást, azzal is lesznek nehézségeid.
Mégis mit metszel minden alkalommal a szőlőn?
Én is szoktam hajtásválogatást végezni, de azt csak 1x általában.
Szoktam tetejelni, levelezni, hónaljazni, hajtást igazítani. De ezeknek megvan a maga ideje. A legtöbb a hajtás igazítás, azt kell a leggyakrabban. A többit 1-2-3 alkalommal csak.
Ha nagyon nem fekszik a permetelés, akkor valami direkt termővel ültesd be. :/
alapvetően most is csemegével van tele- ami alkalmas bornak is.
az 1-2 permetezés az nem gond, a sok a gond.
arra már rájöttem nem juliusban 40 fokban fogok oltani, arra gondoltam a téli metszés ágait már most le egyeztetem valakivel.
báttyám terve áttérni gyümölcsfára- azzal kevés a gond.
elmondom az összes gyümim haldoklik elkapott valamit.
ehez képest megváltás lenne ha a meredek szakaszon ahol most nincs termés- évente csak 1x kellene fújni, meg metszeni- mert most ugye metszek is minden alkalommal.
Juhosttt:A Vostorgot nem annyira keresik,pedig ahogy korábban írtam egy nagyon "srapabíró"szőlőfajta,ami itt a dél-Alföldön már aug.elején beérik.Érdekes,hogy ugyanez a fajta É-Dunántúlon csak aug.20 körül érik.Ebből a fajtából és a Horthy M-né ből is tudok majd küldeni neked gyökerest vagy simát.Természetesen ingyen.
/csak a postaköltség terhel/.Cserébe nem kérek,mert nincs helyem már.Csak úgy tudok új fajtát ültetni,ha valamelyiket kiselejtezem.
A Horthy Miklósnéról annyit kell korrigálnom,hogy nem Kocsis Pál nemesítette,hanem
Mathiász János.Sajnos az idén Őt is megcsapta a lisztharmat szele egy kicsit,tehát amit leírtam róla korábban hogy betegség ellenállása az átlag felett,az a lisztharmatra nem vonatkozik.
Figyelmedbe ajánlom még az Árkádiát,ami szerintem egy elég jó fajta korai,és a betegségeket is jól tűri.
Tavaly ültettem egy rózsaszín változatát,úgy hívják,hogy Árkádia rozova.
A vosztorgnak is van rózsaszín változata Vostorg kraszníj.Nálam tavaly rosszul termékenyült a virágzáskori hideg,szeles idő miatt,ezért nincs róla fényképem,és tapasztalatom.Az idén viszont nagyon jól indult.
Az Éva nálam nem hozta a formáját.Már hatodik éves.Tavaly hozott először egy kis fürtöt.Valószínű,hogy rossz klón.Fajtagy írt róla bővebben tőle kérhetsz vesszőt.
Szerinte sem egy bőtermő fajta.
Az oltványosokra visszatérve szerintem ahhoz nem kell állami engedély,hogy milyen fajtákat forgalmazzanak.Ahhoz viszont kell,ha valaki szőlő-vagy faiskolát akar létesíteni,és ezt szigorúan ellenörzik is/vírusmentesség miatt/.
Több olyan hazai szőlőiskolát tudok,aki nagyon sok külföldi fajtát árul,de ezek nem a
Én csak azt nem értem,hogy az oltványosok mért nem érdekeltek a jó fajták elterjesztésében?
Szaporításra egy csomó engedély kell. Úgy tudom állami. Szóval ha szaporítani akarod, engedélyeztetni kellene. Azt elbírálják aztán majd lehet terjeszteni. Persze ez bonyolultabb, de nagyjából ez a szitu. Csomó mindennek meg kell felelni, egyszerűen könnyebb a már bejáratott fajtákat eladogatni.
Egyéb területeken szerzett tapasztalat felvet bennem egy kérdést. Hogy esetleg nem olyan "szemléletű" szereplők uralják-e a piacot, hogy "minek ide szakember, ez egy üzleti vállalkozás?!"...
Sz GazdaMa:Az e-mailt nem kaptam meg,mert az e-mail címem az előző beírásom miatt nem publikus.Talán a télen,vagy jövőre tervezek nyitni egy web-oldalt,ahol minden elérhetőségem és lakcímem rajta lesz,addig kis türelmet kérek.
Ezen a weboldalon tervezek leírni minden olyan csemegeszőlő fajtát/fényképpel/ami
nálam megtalálható,sőt ezenfelül olyat is,ami nekem nincs meg,de érdemesnek tartok
bemutatni.
Ugyanazt tudom elmondani amit az előzőekbem leírtam akinek itt a fórumban megígértem,küldök Líviát,gyökereset,vagy simát.De aki ezután szeretne Líviát,az már bizonytalan.
A Kodrianka egy új fajta, sokan nem ismerik.Nálam tavaly termett először.Akkor volt
3 éves a tőke.Már tavaly ritkítani kellett a fürtöket.Az idén rengeteg van rajta,
gyönyörű fürtökkel.Úgy tűnik,hogy nagyon jól ellenáll a betegségeknek./eddig 2 x
permeteztem bordói lé +kén/sárga kupakos/,és egyszer a mult héten Cabriol-al./
A háromszori permetezés az összes állományra vonatkozik.A mult héten azt írtam,hogy nincs benne betegség.ezt kissé korrigálom.A hazai oltványosoktól beszerzett fajtákban/Guzal kara,Husszajne,Muscat adda,Albert Royal,Emperor/
megjelent a lisztharmat,néhány levélen,és a gyengén kötött apró bogyókon.
A nem "hazai" beszerzésű fajtákon még mutatóban sincs semmilyen betegség.
Érdekes!Nem?Ezek közül is kimagaslóan jók az orosz ukrán és moldáv fajták.
Én csak azt nem értem,hogy az oltványosok mért nem érdekeltek a jó fajták elterjesztésében?Mindig csak egy két új fajtával bővítenék a választékot.
