Némi javítás, és kiegészítés. javítás: Nem tudom, minek az a bazi hosszú cső az égőtér-turbina között?!
Kieg:
"(A tűzcsövet körülvevő levegő nyomása mindég nagyobb, mint a belső égőtéré, hiszen másképp nem jutna be a furatokon az égéshez szüks. levegő, és akkor égés sem lenne)." Vagy ami még rosszabb, a tűzcsövön kívül is égne!
Ez miben van? Olajégőben? Így elég nehéz beazonosítani!
Más: Azok a fúvókák (Danfoss) amiket /pill. használsz, olyanok, ha lecsavarod a szűrőt a végéről, és kiveszed a belső kulcsnyílású csavart, akkor ki lehet lökni a fúvóka perdítőelemét, amin van 3db ferde horony, ami az üa.-t eleve megperdíti, tehát, ha nem is látod, de azon forogva jön a porlasztott cucc. A 15' os is problámás, a 60'-os kiáramlású pedig persze, hogy füstöl (kormol) hiszen rácsapódik, a levegő hűtötte tűzcső oldalára, ami un. "Helyi lehűlés"-t okoz, ezért ott nem ég el, ezért a füstölés. Mind fog füstölni, ahol a porlasztott üa. rácsapódik a tűzcső "hideg" falára. (A tűzcsövet körülvevő levegő nyomása mindég nagyobb, mint a belső égőtéré, hiszen másképp nem jutna be a furatokon az égéshez szüks. levegő, és akkor égés sem lenne). Ennél lényegesen jobb eredményt nyújt(ana) az egyenesen kissé benyúló zártvégű cső, (csövek) aminek a végén kalibrált furat van, (fúvókadörzsár) és nincs kúpszöge!
Más: Nem tudom, minek az a bazi hosszú sző az égőtér-turbina között?! Nagy a hőveszteség, és a kompr. levegőcsövén is feleslegesen nagy az ellenállás. Én rögtön, egy közdarabbal a égőtér kimenőnyílásához rögzíteném, hiszen csak az a lényeg, hogy az egység vizszintesen álljon, de ez könnyen elérhető, amennyiben a tüzelőtér egységet fordítom el 90'-ot. Első megközelítésben talán fura, de így rengeteg a veszteség! A gk. és némely turbinánál meghatározott a tengely helyzete: függ.-vizsz. Ez nyilván nem érvényes az eleve repülésre tervezettekre.
Azért van minden felől megfelelő átmérőjű furat a tüzelőtéren hogy minden irányból egyenletesen kapja a levegő áramlást.A fuvokákat nem egymás mellé kell tenni.
Szépen körbe,120 fokonként ha 3 at akarsz és ezt vegye körbe a furatos égőtér.
Szia, nekem még csak felvetéseim vannak, hiszen tapasztalatom semmi nincs ez ügyben, nem úgy mint neked, így csak firkáimat tudom mutogatni kitudja még, hogy válik majd be... Szóval, itt van néhány kép, miként képzelem én el az égetőt és pont ide vág, hogy írtad jó lenne, ha tornádószerűen forogna benne a levegő. Nos én is erre gondoltam és az égető cső porlasztó felőli részénél csinálnék a sajátomon bevágást, és a bevágott darabját spirálisan begörbíteni, egyfajta levegő terelőnek, így az áramlás hatására spirális forgásba kezdene, ami a permetet középen tartaná, és talán a keverés is jobban végbemenne. A levegő beömlőhöz pedig egy terelőt fogok tenni, hogy ne "fújja oldalba" az égető csövet, mert az oda eső lyukak szerintem jóval nagyobb nyomásnak vannak kitéve és rossz lesz a levegő elosztás. Üdv.
Ha majd lesz idöm, akkor át lesz alakitva az egész tüzelökör.Az anyagok már megvannak hozzá.A béléscső vastagabb lesz, mert bele kell férjen az uj tüzcsö.Meg akarom csinálni az egészet hagyományos módon,párologtató nélkül.A tüztérből minden kijön ,a porlasztót és a gyertyát kivéve.Elég ha egy pici darab hegesztési hiba leválik valahonnan, és kész a baj. Természetesen mindent megosztok veletek,és mindenről lesz kép.
Ezen a több fuvákán már elmélkedtem,de nem jutottam dülöre.Talán hármat lehetne elhelyezni közvetlen egymás mellett ugy,hogy nagyjából a tüztér közepén legyenek.(egy darab 2,5cm átméröjü)Ha a szélén vannak ,akkor csak ráfujja a tüzcső falára,és csak a füst van.Próbálkoztam a porlasztó nyilásszögével is.Minden fajtát lehet kapni, a 15'-ostól a 90'-osig. Már a 60'-ossal se ment a masina,csak füstölt.Kéne az a "lángstabilizáló,levegőpörgetö izé" a porlasztó köré,mert az középen tartja a tüzelöanyagot,nem engedi hogy a tüztér falára kenödjön. Hát ez jön most,de ez a hónap sajna elég húzós lesz.
Tippek,ötletek,rajzok vagy bármi jöhetnek,mindent szivesen veszek!
Az a "szánkó" inkább túrta a havat, és még a friss hó sem volt letaposva, úgy láttam, szóval még így is elég jó teljesítményt nyújtott az a masina... :D
Probáld meg modositani az égőteredbe beáramló levegő utját.
Probáld meg 2 irányból bevinni az égőtérbe szimetrikusan.
Az se lenne egy hátrány ha több égőfej lenne benne 4-5-6 db.
Sokkal egyenletesebb lenne az égés.
Egy y elágazást kéne csinálnod és az égőtér két oldálán (180fok) hozzákötni a levegőcsöveket az égőtérhez.Miután ez megvan a beömlő levegő utjába egy terelőlapot egy v alaku csucsuos poriflt szerkeszteni .Erre nagy sebességgel érkezik a levegő és szétoszlik az égőtérben ,egyenletesebb lesz az égésed.
Más .Utánégető.
Az utánégetődet csak egy holttér kialakitásban birod begyujtani,és csak akkor ha felesleges levegő (ami még tartalmaz oxigént) átáramlik az égőtéren (légfelesleg) különben nem fog begyulladni az utánégető és a kamra után fog elégni az üzemanyag ahogy levegőhöz jut a cumo.Szoval nem egyszerű.
Vagyis ha jól értem,akkor a kompresszor bevezetö része sebességfokozó(nyomáscsökkentö),a kilépö része pedig sebesség csökkentö(nyomásnövelö),és ezek együttese a diffuzor.
(Xplod is helyesen írja a fúvókát, van ahol így említik, bár Mi ugye azt másképp értelmezzük; mint tüz.anyag befecskendezési pontot/alkatrészt).
A diffúzor a kompresszor szívóoldala elött levő szűkülő csatorna,(idom) amin keresztül a levegő a kompresszorba jut. Ha levegő áramlik rajta és sebessége kisebb mint 1M,akkor az áramlást gyorsítja, ha a légsebesség magyobb mint 1M akkor lassítja. Ettől lessz az ellenállás, (ahogy a szaki írta "folytás") és szinte semmi + levegőszállítás, minthogy a turbinalapátok nem szuperszónikus profilozásúak. Jónéhány modell turbinánál is megtalálható ez az ívesen szűkülő szerkezet, a radiálkompresszor elött. Kerülendő a jelenség hiszen a légsűrítő/turbina a max. megengedett f/p fölé emelkedhet, és szétrepülhet, de a hajtómű is károsodhat. Nem tudom milyen összefüggésben írta a pacák, levegőben repülő rep. gépre szerelt gázturbinára, vagy stabil turbinára, bár lényegtelen, minthogy a mozgás viszonylagos. Nem szabad túl szűkre/hosszúra csinálni (A beömlőátmérőnél tilos kisebbre készíteni), amennyiben meg nincs, fel sem léphet a jelenség. Nagyobb gond, hogy valamiképp mérni kéne feltétlenül a turbó fordulatszámát, nehogy túlpörögjön az adott járókerékre megengedett maximumon, figyelembevéve, hogy ezek használt turbók, nem tudni, anyagkifáradás szempontjából hogyan is állnak, de egyébként is mindenképp, mint az egyik legfontosabb jellemzőt. A kompresszordiagramok valós adatokat szolgálnak, de mindég feltüntetik (legalábbis kéne) a megengedett max. f/min.-ot.
Kicsit utána néztem ennek a radiál süritönek.Okosabb nem lettem,sőt!!!
Azt irja a szaki:"...amikor a térfogatáram valamely keresztmetszetben-például a járókerékagy nyilásnál,vagy a diffuzor-belépésnél-eléri a hangsebességet,ugynevezett "fojtóhatás" léphet fel .Ekkor a süritö fordulatszáma hirtelen megnö anélkül,hogy a légszállitás észrevehetöen megváltozna..."
Na most akkor tényleg nem értem! Foroghat-e egy süritökerék ugy, hogy a kerületi sebessége közel kétszeres hangsebesség,és közben a benne áramló levegö pedig nem éri el az egyszerest sem! Hogy van ez?
Előszőris ,nem veszünk össze megosztjuk a tapasztalatokat és örülök hogy él a forum:)))
Igen kétszeres hangsebességgel pörög.Elég hihetetlen
Technika ,csak példának hoztam fel az L410 es repcsit ,persze gokartnál eléggé bonyolult lenne mindezt megoldani és szerintem a mi pénztárcánk nincs ilyen vastag:DDD
Na mindegy, nem akarok külön fejezetet nyitni a radiál/axiál kompresszorok előnyeiről/hátrányairól, mindenesetre céltól függően mindkettőnek van létjogosultsága. Csupán annyi a biztos, hogy az axiál elkészítése bonyolultabb, és köv.képp költségesebb. Egyébként van axiálban 100% hangsebesség felett forgó, radiálban nem találtam ilyen információt.
Szia Xplod! A számításod végeredménye jó,(!) mégha elég furcsán nem ekzakt módon számoltad is ki. (utánaszámoltam, csak egyszerűbben), (Minek pl. D/2, ha utánna x-od 2vel? és miért nem vot elég a m/s)?? Mindegy, csak nem értettem minek bonyolítod, az egyszerűt!?
Xantia 99! Nem veszik itt senki össze, csak nem mindenben értünk egyet, de ez természetes!
(A tözelőtér külső köpenyének a geometriai méreteit elfelejtetted)!!
Xplod: Felhozod a L-410-est, ami ritka kivétel, nem jellemző a csupán gázdinamikai összeköttetés, gokart esetében pedig ilyen módszerrel meg sem mozdulna! Más a súrlódási együttható, a levegőben levő kégcsavar/levegő és a gokartkerék/szilárd út között. Helikoptereknél egy ilyen hajtás sem létezik, rep. nél is kivételes!
A számítás valóban téves, (dolgoznom kell menni, nem sok időm van majd folytatom) már az eleje sem stimmel: Kerületnél nincs D/2, van viszonz 2r x pi, vagy még egyszerűbben D x pi (3.14) de méterben kéne számolni, nem mm-ben, vagy legalábbis átváltani, és m/sec az eredmény, amit 3,6-al szorzol, így lessz Km/h.
Mi van már a géppel? Elkezdted már csinálni?Ha igen akkor légyszi dobjál fel képeket! Ha nem,akkor egy kicsit várj, mert "technika" lehet hogy tud segiteni.Neked hogy tetszenek a képek amiket feltettem? Szerinted is káosz?
Bocsánatot kell kérnem! Én nem akartam ezzel háborut kirobbantani! Én csak azért tettem fel a képet,hogy lásd,a turbók is forognak rendesen.Valahol láttam a neten egy fickót aki modell jet motorokat csinál egészen picitöl a 70 kg tolóeröig.Ha megtaláltam, felteszem a linket.Ez azért fontos mert a 70kg-os kütyünek 13 cm átméröjü a süritökereke,és 70000 fölött forog!Számolj csak utánna,mennyi a kerületi sebbessége! Egyébként én eddig azt hittem hogy a kerületi sebbességük nem lehet nagyobb az aktuális hangsebességnél.De nagyot tévedtem!Vagy nem értek hozzá.Inkább az utóbbi.
A fordulatszám nyilván kissebb az átmérö növekedésével.Az a 66mm átméröjü kerék biztosan nem forog két kilót! Ha megveszed a süritökereket,akkor kérj hozzá mappát,azon rajta kell legyen a gyártó által megadott maxi fordszám! És azt be kell tartani.Hidd el,én tudom!
A turbok nem azért töltenek "csak 0,8-al" mert nem tudnak többet,hanem azért mert nincsen szükség többre.Gépjármüveken viszonylag kicsi turbókat alkalmaznak,azért hogy már az alsó fordszámtartományban is legyen megfelelö forgatónyomaték. Elindulsz a kocsival,rálépsz a gázra, a motor eléri az 1400-1800-as fordulatot,a turbó fepörög,eléri a beállitott töltönyomását(0,8-1,2) és kinyit egy szelep,ami a turbináról elengedi a felesleges gázt a kipuf csöbe.Ezt régebben mechanikusan,manapság elektronikusan csinálják.Ezért virágzik a chiptuning tudománya. A VTG (Variable Turbine Geometry) nem tud magasabb töltönyomást mint a többi,az a különbség hogy "ő" sokkal alacsonyabb fordulaton képes ugyanazt a nyomást produkálni mint hagyományos társai,sokkal egyenletesebben.Lényegében egy forditható vezetölapátsorral ellátott radial turbina.
