Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Nálam is együtt érnek,a szinük már rendben is van.Először levél alapján próbáltam összehasonlítani,de nem markáns a különbség,utána megnéztem a magjaikat,detto ugyanaz.Kettő viszonylag nagy mag,Néróra utal.Valahol az Eszterre írja is,hogy kismagvú,nem zavaró.Illetve még a bibepontot is említi,de ez megtalálható a Nérónál is.Egyre több fajtámról derül ki,hogy nem az amit szerettem volna,és erre 3 évet kellett várni!
Szerintem a legjobb megkülönböztetést a levél vállöble adja. Ha jól emlékszem, a Néróé szélesen nyitott, az Eszteré pedig egyértelműen zárt. (vagy fordítva, de a neten könnyen ellenőrizhető:-) Az Eszter fürtjei (szintén csak emlékezetből) pedig gyakran madárkásak. Az érési idő nem igazán mérvadó, szinte egyszerre érnek felénk. Nekem Néróm van, most színesednek a bogyói.
A Vitis (Muscadinia subgenus) rotundifolia egy kisfürtű rezisztens faj, aminek a rezisztenciáját könnyebb bekeresztezni az európai vinifera szőlőbe, mint a V. labrusca és rokon fajokét, illetve mentes a rókaíztől, így a keresztezésével előállított fajták hatékonyabb rezisztenciát mutatnak minőségromlás vagy mellékíz nélkül.
Az újabb nemesített V. rotundifolia szőlők között rendkívűl nagy bogyójúak is vannak, talán sárgabarack nagyságúak is. A fajon belüli nemesítés egyik iránya a bogyóméret volt. Ezek a fajtiszta rotundifolia fajták jó minőségű bort és szőlőlét adnak.
Tisztán betonból pincét NE építs! sőt zsaluzni se betonnal se zsaluzd körbe. akkor inkább tégla.. A beton nem levegőzik, hamar penészedik az anyag benne. Ezt folyamatos, vagy nagyon gyakori szellőztetéssel oldják meg. Ha már gyakran szellőztetel, akkor a hő ingadozik is, akkor viszont kell klíma hűtéshez fűtéshez. Ez sok éves viszonylatban drágább és nem ad olyan minőséget (túl technologizált) mintha drágább téglából, vagy egyéb természetes (pl mészkő) anyagból építesz pincét. a földbe/hegybe/kőbe vájt pincék is nagyon jók, csak ehhez nem mindenhol adott a megfelelő kőzet. Nekem hiába a domb, tégla pince kell, mert ez a homok nem marad meg egybe.
Futóhomok... A szél összehordott kisebb-nagyobb buckákat. A csaholyi határ több része is egy egész szép kisebb-nagyobb "domb". Ha nem a legjobb dombos helyent ment volna a főút, egy 400-500 méter hosszú kb 40 fokos lejtésű domb lett volna... Az már szép kis szőlő terület lett volna. (de mivel itt megy az út, így kettészeli) Van olyan is, ami hirtelen lejt, és elég alacsony a lejtése. Ott kisebb tereprendezés kellesz, mert a régi "öregek" nem foglalkoztak vele, hogy a föld közel 10%-a egy "öböl" ahova ép eszű ember v tereprendezést csinál, vagy nem tesz oda betegség fogónak semmit...
Mikor először voltam Tokajba és megláttam a tokaji hegyeket, hát nagyot csalódtam (igaz még nagyon kicsi voltam, nem tudom melyik részén voltunk).... Első benyomásom az volt, hogy ez csak egy nagyobb domb... Persze vannak azért jobban hegyre hasonlító helyek is (állítólag), mert itt a fórumon láttam szép képeket, de azért nem vágódtam hanyatt... Na mind1 a lényeg, hogy nem csak a kunsági sík vidékből áll az alföld, vannak azért jó adottságú dombocskák itt is :)
ki akartam pontosítani, ez a tőke a szomszédé! ez pont a telek határ! az a homok sáv a feljáró, de így látszik a víz szint és a telek 1 képen. még meg állnom se sikerült egyenessen :D
neki traminije van.
és naponta 2x jár ki a telekre. ez a kép idén télen készült. majdnem fél éves.
nekem nem ilyen szép a sorom :)
agyagos homokos nak látom a talajt. alatta meg homokkő van 1 ásónyom után.. hisz a ház áll még! nem csúszott le 30 éve.
és az alaksorban látszik hogy alig van alapja. konkrétan a kamra mélyebb mint az alap :) gép kiásta anno és nincs végig zsaluzva- betoozva- látszik hogy a ház homokkövön áll
megpróbáltam lefúrni. kézi talajfúróval bő fél óra volt 60 cmt lemenni.
nem tudom még a szenyvizet hogy vezetem ki a házból :D
Felénk van meredekebb, de sekélyebb is. A meredek földekhez tervezem a pincét, a többibe pedig a szőlőt...
Amúgy merre lejt a lejtő? (észak, dél stb)
A lejtő jó, mert jobban mozog a levegő, kisebb a betegség esélye.
Lehet rossz a szemem így kora este, de homok a talajod, és a képen a tőkén több mint 8 termőalap van. Ezeket rövid csapra metszegeted. Ha az általad említett fajták tényleg hosszú csapon v szálvesszőn teremnek jó, (ahogy itt írták), akkor érdemesebb lenne egy szálvesszős művelésmódot folytatni!
Sajnos az egyetemeken, főiskolákon évek (2 évtized) óta egyre csak spórol az Állam. Magán fejlesztések ekkora befektetést igénylő, 10-20 év mulva, esetleg soha meg nem térülő munkába nem kezdenek. A hobbysoknak meg nincs annyi pénze, hogy levédjék, ha valamit sikerült létrehozniuk. Csurgói barátom /Horváth Lajos ny.tanár/ 20-30 fajta új szőlőt kreált, adott néhányat. Nem mondom, hogy kimagaslóak, de új fajták. Néhány év mulva elvesznek.
Jut eszembe, a Bornemisza 8-ról tudsz valamit? Azt is Lajostól kaptam 30 éve és egyik kedvenc szőlőm lett.
Juhosttt:Én a szőlőimet hét év alatt gyüjtöttem össze.Először az "itthon beszerezhetőket,melyeket többnyire szőlőiskolákból,és olyan helyekről,és magánszemélyektől,akik biztosan tudták,hogy az a fajta biztosan az a fajta.A Magyarországon beszerezhető fajták száma kb.70-80 között van.Ezek között sok olyan van,amit nem érdemes tartani.A külföldieket külfőldi útjaim során szereztem be.
Kapcsolatba kerültem külföldi gyüjtőkkel is.Amikor a fajtáim száma elérte a százat,
kezdtek komolyan venni.Volt internetes vásárlás is,több kevesebb sikerrel.Egy bizonyos minőségi szint után már nem érdemes tovább gyűjteni,mert majdnem ugyanazok a tulajdonságok ismétlődnek,csak a szőlő neve más.Most már inkább
a kuriózumokat gyűjtöm.Ilyenek a japán fajták/Sató gigant,Manikür finger,Fuji minori
Kyoho,Koshu,stb./Megvan a világ legnagyobb bogyójú fajtája,mely közel 50 gr.
Talán az idén meglesz a belga Leopold III is.Az dühített fel,hogy a szőlőiskolák
annyira hiányosan,és pongyolán kezelik a fajtaleírásokat,hogy az valami elképesztő,
Vannak olyan bemutató honlapok egyes kereskedőknek,ahol évek óta "fejlesztés alatt"vannak a bemutatásra szánt fajták.Persze vannak kivételek is.
Magyarországon az utóbbi 50-60 évben a csemegeszőlő terén alig volt nemesítés.
Ez olyan mint a magyar foci,hogy a korábbi "dicsőségünkből" élünk.
Fényévre leköröztek bennünket a az oroszok,ukránok,moldávok,bolgárok,de még a szlovákok is.Nekem már rálátásom,ill.összehasonlítási alapom van,hogy ezt a kijelentést megtegyem.De ha már nincs jó,helyesebben korszerű magyar fajta,akkor
lássuk a külföldieket.De nem látjuk!!!!Ezért próbálom megismertetni a korszerű külföldi fajtákat.De ez nem nekem lenne a feladatom,hanem az egyetemeknek,
főiskoláknak.Más országok veszik a fáradtságot,és komoly ampelográfiai könyveket
adnak ki,vagy az interneten teszik közzé.Pl.Szlovákiában tavaly,vagy tavalyelőtt jelent meg ilyen mű.
Az amerikai fajok együtt éltek a három kórokozóval (Philloxera, lisztharmat, szőlő-peronospora), volt idejük kiszelektálódni, ellenállóak velük szemben. Az eurázsiai szőlő (a vinifera szőlő) soha nem találkozott velük, semmiféle védelemmel nem rendelkezett. Amikor az 1800-as évek szőlészei amerikai szőlőket hoztak a szőlőikbe, behurcolták mindhárom betegséget, ami úgy érte a vinifera szőlőt, mint derült égből a villámcsapás. A Philloxera szinte az összes ültetvényt elpusztította pár évtized alatt, ami nem pergő homokon nőtt.
Korábban is keresztezték az amerikai fajokat az európaival, de a járványok óta kifejezetten a rezisztencia és a minőség egyesítése volt a cél egy növényben. A filloxéra problémáját sikerült rezisztens alannyal megoldani, de a többi nem a gyökeret támadja meg. Azok ellen csak keresztezéssel lehet fellépni. Az amerikaiaknak többnyire gyengébb a minősége vagy van egy erős labrusca íze, amit a viniferához szokott ízlés "mellékíznek" nevez. Ebben az összefoglalóban arról a munkáról van szó, hogy a különböző betegségekkel szembeni rezisztencia hogyan állapítható meg már a szaporítás során, hiszen le kell rövidíteni azt a több éves folyamatot, mire megnő a növény. Nemcsak amerikai, de még eurázsiai rezisztenciagéneket is próbálnak a keresztezésekben felhasználni, mert ilyen is előfordul.
Egyébként a nemesítőknek nemcsak az eredmény és érdem, ha rezisztens fajtát honak létre, hanem az is, ha egyéb jó minőségűt. Inkább azért nem egyeduralkodó ma sem a rezisztens fajták használata és a nemesítése, mert sok szőlész van, akit nem érdekel, hogy permetezni kell, ha ő egyszer azt a fajtát akarja termeszteni, akkor hát megpermetezi.
Viszont az amerikai szőlőfajok, az amerikai fajok nemesített fajtái, meg a direkttermő hibridek között vannak permetezés nélkül termeszthetők.
Hát amiket feltettél eddig abból kb 10-12 db érdekelne, de bunkó se akarok lenni, ezért választottam ezt a 2 fajták hosszas variálás után.
Még annyit hadd kérdezzek már meg, hogy honnan sikerült ilyen ritka fajtákra szert tenned? Magyarországról, v külföldről? (bár a magyar fajták elég logikusnak tűnnek h magyarból, de honnan lelhető fel?)
