TNG - Relics c. epizódhoz egy kis tudományos magyarázat az Indexröl :
Galaktikus civilizációk
Extrópiánusok XX.
Kömlődi Ferenc
jegyzete
A legtöbb jelenkori kozmoszértelmezés, kozmikusjövő-látomás számos eleme Freeman Dyson elméleti írásaiból eredeztethető. Hipotetikusan ugyan megvalósítható, a fizika törvényeinek nem ellentmondó, ám a mai műszaki-tudományos feltételeket nagyságrendekkel meghaladó megatechnológiákkal kivitelezhető elképzelések!
Freeman Dyson
Megatechnológiák: az égitestek és a műholdak közötti irdatlan hosszú, masszív, űrliftként funkcionáló kábelek gyártása, egyes bolygók (például a Vénusz vagy - még inkább - a Mars) Földszerűvé alakítása (Terraform), a csillagok élettartamának meghosszabbítása, mesterséges bioszférák, Dyson-gömbök kiépítése.
Freeman Dyson már az ötvenes évek végén azon következtetésre jutott, hogy galaxisunk (főként a csillagokban koncentrálódó) energiái nincsenek kellő mértékben hasznosítva. Noha gyönyörű a csillagfény, de sokra nem megyünk vele, ráadásul, előbb-utóbb úgyis kialszik. Egy valóban intelligens társadalom ekkora luxust nem engedhet meg magának.
A (lehetséges) civilizációk intelligenciafoka (Kardasev-típusok) energiafelhasználásuk és -birtoklásuk függvénye. Az első típusba - mi efelé közelítünk - egy adott bolygó, a másodikba - Dyson-szférák - a Naprendszer, a harmadikba egy egész galaxis, a negyedikbe a világegyetem teljes energiakészletét ellenőrző civilizációk tartoznak.
Hogyan mentsük meg, miként hasznosítsuk naprendszerünk kárba vesző energiáit?
Dyson javaslata: a csillagot "zárjuk" egy gömbbe, a Naprendszer egészére kiterjedő kozmikus tojáshéjba. (Az első változatban napenergia-kollektorokból álló gömbrendszer szerepelt.) Az alakzathoz gigászi mennyiségű, a hidrogénnél és a héliumnál szilárdabb alapanyag szükséges. Beindulhat az űrkohászat: ha valamelyik óriásbolygót (a Jupitert, esetleg a Szaturnuszt) szétszedjük, nem szenvedünk többé hiányt, ráadásul az eredeti célt is elértük, az energia nem pocsékolódik el, új élettereket nyerünk. Anders Sandberg szerint a mai műholdak jelentik a Dyson-szférákhoz vezető út kezdetét. A következő (néhány évre prognosztizált) lépés a kisebb holdak, aszteroidák kollektorokká alakítása, önreplikáló gépekkel. A Jupiter esetében tízszer, de akár ezerszer hosszabb ideig tartó munkálatokra számíthatunk.
Dyson egyrészt J. D. Bernal 1929-es dolgozatából, másrészt az angol Olaf Stapledon (1886-1950) 1937-es sci-fijéből, A csillagkészítőből merített. Stapledon természetes bolygók nélküli napokról írt, melyeket az ultraintelligens földönkívüli civilizációk mesterséges világok koncentrikus gyűrűivel vettek körbe.
Freeman Dyson
1923-ban, Crowthorne-ban (Berkshire) született angol fizikus. Tanulmányait Cambridge-ben, a Cornell és a Birmingham Egyetemeken végezte. 1951 és 1953 között a Cornell Egyetem fizika-professzora, 1953 óta az amerikai Princeton Felsőfokú Tudományok Intézetének tanára, jelenleg professzor emeritus. A kvantumelektrodinamika és a térelmélet megalkotója. Több tudományos társaság tagja, kitüntetések birtokosa. Számos könyve, tanulmánya jelent meg. Esther Dyson cyberguru édesapja.
A "szféra" továbbfejlesztett változatát a matematikus/fizikus végzettségű Larry Niven vázolta fel Ringworld című regényében (1970). Nem kell ízekre bontanunk a Jupitert: a Naprendszer bekerítésére a központi csillagtól mintegy százötvenmillió kilométer távolságra lévő, anyagtakarékosabb üreges korongot javasolt. A gravitációt a korong rotációja eredményezi, a nappal-éjszaka ciklusokat egy második, belső körgyűrű biztosítaná. A dupla Dyson-szféra ötletét egyébként Dan Alderson vetette fel. A kisebbik alakzat áttetsző lenne, napfény világítaná. Atmoszféra viszont csak abban az esetben létesíthető, ha a külső szféra nincs túl messze a belsőtől.
A Naprendszer nyersanyagként történő felfogása koncepcionális változást eredményezett. Végtelenek a lehetőségek, az univerzum átrendezhető, megkezdődhet a kozmikus építészet. Dani Eder konstrukciója, a 480000 kilométer átmérőjű "buborékvilág", hidrogéngázszféra köré telepített, burokszerű élettér. Paul Birch a Jupitert gyűrűzné be úgy, hogy a "kolónián" a Földhöz hasonló gravitáció lenne, a kellő energiamennyiséghez pedig a bolygó hőforrásait megcsapolva jutnánk hozzá ("SupraJupiter").
Nick Szabó szerint legcélszerűbben akkor járnánk el, ha a csillaghoz minél közelebb, sőt, a magjába építenénk a burkokat ("elmerülő Dyson-szférák"). Hara Ra - a hozzáférhető energia és anyag maximalizálása, illetve a kommunikációs nehézségek minimumra csökkentése végett - az egész galaxist egyetlen óriási formába rendezné, fekete lyukkal a középpontban. A Galaxisagy szintű civilizáció tagjai nem csillagfúzió, hanem a fekete lyuk és a "galaktikus Dyson-szféra" által kapnák az irdatlan mennyiségű energiát.
Nem elhanyagolandó kérdés: mennyire stabil egy Dyson-szféra? Megoszlanak a vélemények. A túlzottan instabil változatok akár kozmikus katasztrófákat, galaxisok összeütközését is okozhatják. Keith Henson és Eric Drexler szerint orvosolható a probléma, nem kell többet tennünk, "csak", röppályáját módosítva, elmozdítanunk az egyik galaxist a másik útjából. A Földet vették alapul: ha orbitális útján, a bolygó elé "napvitorlákat" helyezünk, a gravitáció következtében, rendszerré állnak össze a Földdel.
A napfény nyomására pedig az egész komplexum kényszerül szélesebb röppályára. Hasonló módszert kellene alkalmaznunk a csillagokkal is: az égitest fölé "fényvitorlákból" összetevődő hemiszférát szerkesztünk, majd a csillagvitorlarendszert rakétasebességű fúziós fotonmeghajtóvá alakítjuk. Ha ezt tesszük egy adott galaxis valamennyi csillagával, akkor maga a galaxis is elmozdítható. ("Lehet, hogy soha nem lesz rá szükségünk, de jó, ha tudjuk" - nyilatkozta Henson. "Úgy tűnik, az Androméda-galaxis másodpercenként nyolcvan kilométerrel közelít felénk. Nagyjából ötbillió év múlva ér ide, ha tartja a tempót. Könnyen lehet, mind az ötbillió évre szükségünk lesz ahhoz, hogy eltérítsük.")
A Nap, mint ipari csillag
A koncepciót a Houston Egyetem fizikusa, David R. Criswell dolgozta ki, és állítólag akár pár száz év múlva aktuélis is lehet. A művelet, Dyson elképzeléseihez hasonlóan, az elfecsérelt anyag és energia hasznosítását célozza. Ha a bolygókat szétszedhetjük, miért pont a legfőbb energiaforrás maradna érintetlen? Criswell két módszert javasol: a csillag rotációjának növelését, illetve részecskegyorsítók által kivitelezhető összepréselésüket. A Nap fejlődését sokkal könnyebben ellenőrizhetjük így, sőt, várható élettartamát is meghosszabbíthatjuk. A csillagtakarékossággal és a csillagmozgatással tehát mindenki jól jár.
A galaxisokat szintén átformálhatjuk - vélte Dyson. Túl sok a csillag, túl kevés a bolygó, tehát a csillagokat kellene bolygókká alakítanunk. Összeütköztetnénk őket, a hasznosítható hulladékból pedig gyönyörű planétákat hoznánk létre, s máris lakályosabb lenne a kozmosz.
A csillagközi utazás mikéntjét Ben Finney és Eric Jones dolgozta ki. Járgányul azokat a kivételes üstökösöket szemelték ki, melyek más naprendszerekbe is eljutnak. Víz van bőven, gravitáció és atmoszféra ugyan nincs, de mesterségesen kreálhatók, azaz - kis csapatokban, galaktikus nomádokként - irány az Alpha Centauri!
nem bukhat ez akkorát. az amerikai tv szórakoztatóiparral nézünk szemben, ezek profik, tudják, mit csinálnak
az már más kérdés, hogy nekünk tetszik-e vagy sem. nem kell idegenkedni tőle, kultusza talán nem lesz, és nem a legeredetibb sorozat válik belőle, de várjuk ki a végét
Én is azt mondom ne írjuk le az új sorozatot, amíg nem láttuk.
Azért a design megváltozása engem is riaszt kissé (kapcsolók érintő panelek helyett). A feeling-je más lesz mint a TNG, DS9, VOY vonulatnak, ahogy azok is elváltak a TOS-tól.
Úgyhogy szerintem emiatt nagy az ellenérzés vele szemben, de azért én bizakodok.
Nekem szemely szerint egyaltalan nem az okoz gondot, hogy Enterprise-nak fogjak hivni a hajot... Miert is ne? Napjainkban, eddig is eleg sok hajot neveztek el igy.
A kulcsmondatot MrFusion idezte be a forumra. Tessek elgondolkozni rajta...
Nem tudom, hogy miért ilyen ellenséges mindenki az új sorozattal kapcsolatban, hiszen még talán senki sem látta vagy igen? Lehet, hogy jó lesz, legalábbis én reménykedem, hiszen a Voy-ban is vannak azért jó részek, ebből kifolyólag talán ebben az új sorozatban is lesznek talán jó részek, ha nem is lesz az egész áttörő siker. :)))
Minden esetre én várom az új sorozatot, és ha nem tetszik akkor legfeljebb nem nézem meg, de nem húzom le a sáros földig addig, amig nem látok belőle legalább egy részt.
Nem tudom, nekem bejott a Voyager...
En nem allok hozza sehogy a dologhoz. Ha jo lesz jo lesz, ha nem, nem. A Voyagert sem akartam megnezni. Most meg mar alig varom a folytatast...
Valoban ugyanazt a hibat ejtettek, mint Lukacs Gyorgyek az Episode 1-ben: abszolut otletek nelkul belevagtak egy nagyszabasu dologba.
En minimum csinaltam volna egy forum a ST oldalon es kikerdeztem volna a nepet az otletekrol.
Ha a rajongok otleteit figyelembe veszik, egy eszmeletlen jo 5 sorozatot lehetett volna csinalni.
Nem hiszem, hogy ennyi trekkie nem tud kigondolni valami alapkoncepciot, ami nagyon ut.
Peldaul nekem is van egy sorozat alapotletem, amely lenyegeben Enterpriseos, de nem is.
Peldaul klingon a kapitany benne.
Te még hiszel a csodákban??? Ekkora nagy hülyeség alapsztorit is ritkán hallottam már, mint az új sorozaté. Nomeg elképzelem, ahogy megcsinálják majd a First Contact Speciel Edition-t, merthogy amikor Picard szétverte a hajómodelleket, akkor nem volt ott az első Enterprise.
A Trek sajnos már csak a pénzről szól: kell új sorozat, mert a rajongók úgyis minden kalap sz***rt megvesznek, meg fogják venni az új figurákat, modelleket, anyámkínját is. De ez a tendencia már a Voyagerrel elkezdődött. A Voy néha egész tűrhető, de meg sem közelíti a TNG színvonalát. Lehet, hogy lett belőle 7 szezon, de inkább egy se lett volna belőle.
Ráadásul az új sorozatot is azok fogják írni, akik a Voy-t már a kezdeteknél el§'"+%!-ték??? A Voynak abszolúte nem volt semmi koncepciója, csak annyi, hogy van egy hajó, van legénység, és haza kell jönniük... De hogy hogyan, az már más kérdés... Az utolsó részről is amit hallottam, hát az valami frenetikusan vacak...
Berman és bagázsa számára csak a pénz a fontos. Ha nincs jó sztoriötletük, akkor legalább várnának addig, amíg lesz valami épkézláb dolog. Ez így egy nagy nulla.
Végül is a franc tuggya :) Lehet hogy még valami egész jó sül ki belőle. Kár lenne előre leugatni, úgy hogy gyakorlatilag még el sem készült. Ami Lucast illeti, meg azért cseszte el az Episode 1et ,mert semmi mást nem csinált csak átcserélte a szereplők neveit, meg elrakta egy tök átlag bolygóra a helyszint. Ha megvigasztal BeePee_3 az SW fanok legalább ekkorát buktak :) Itt ezzel már nem járunk rosszul, hiszen ha Kirköt meg a brigádot átnevezik, (a hajót nem kell :)meg visszapasszolják az időben attól még lesz egy jó sorozatunk :) Meg aztán lehet hogy nem is nyúlnak annyira mellé. Emlékezzünk csak amikor a Voyagert kezdték gyártani, nem kevesen akadtak akik húzták a szájukat hogy nő a kapitány, és nem jósoltak nagy jövőt neki. Aztán mégis meg lett a 7 szezon. Sz'al szerintem várjuk ki a végét. No meg akkor is megcsinálják ha nem tetszik nekünk :) Maximum nem nézzük meg.
A hajók nyómógombosak lesznek(lásd Proton kapitány űrhajója), az időt pedig úgy fogják megsérteni, hogy az eddig meglévő Star Trek történelem elé sok baromságot fognak kitalálni.
Q'apla! (erről jut eszembe Klingonok egyáltalán lesznek?)
Én azért nem látom ilyen borúsan a dolgokat. (Még.)
Inkább arra lennék kíváncsi, hogy
1. nem sértik-e meg az idő irányelveket
2. hogy fogják megoldani, hogy a régi gagyi kapcsolós űrhajók legyenek, de mégse nézzenek ki gagyin
Ez az új sorozat tényleg elég gázos lesz. Gondoljunk csak bele, hogy miről szólhat. Ha jól tudom az ismert fajok száma az emberen kivűl közelít a zérushoz, csak egy pár bolygót ismer a Föderáció, a hajók kezdetlegesek. Lehet, hogy Proton kapitány kalandjainak kellene inkább elnevezni az új sorozatot.
Van arról szó hogy a hajó is Enterprise lesz? Vagy csak elkerülte a figyelmem? Lehet hogy csak "sima" vállalkozás lesz :) oszt a gépet meg tök másképpen hivják.
Már alapjaiban véve ellentmondás ez az egész sorozat. Az eddigi részek alapján kiderült, hogy a Trek történelemben eddig 6 Enterprise nevű hajó volt/van. Erre most kitalálják, hogy ez nem is igaz, mert van egy hetedik, csak az nem számít mert akkor még nem volt Federation. Ja, hát ez nagyon kényelmes. Van ugyebár majdnem 40 évnyi Trek történelem, többszáz epizóddal, ahol szó se volt semmiféle 22. századi űrhajóról, meg Jonathan Archer kapitányról aki minden bizonnyal hatalmas hőstetteket hajtott végre csak éppen senki sem említette soha.
Erre mit csinálnak? Nosza kitalálunk egy teljesen új dolgot, TOTÁLISAN ELLENTMONDUNK KÖZEL 40 ÉVNYI STAR TREK TÖRTÉNELEMNEK és önkényesen megváltoztatjuk a múltat. Bravo Rick Berman és bandája ! Ezt hívják a rajongók becsapásának.
>>>Kérdés hogy ide mikor kerül el.
Elvileg 2 nappal azután, hogy Amerikában adásba kerül. Bár azt kétlem, hogy ezeket le fogom tölteni...
Mindenesetre tényleg remélem, hogy megbukik a dolog, mert ennek az egésznek már vajmi kevés köze van a Star Trekhez. Nincs benne a nevében, olyan időszakban játszódik, amikor nem volt még Federation, arról nem is beszélve, hogy ugyanazaok a barom forgatókönyvírok maradtak akik már a Voyagert is telerakták folytonossági hibákkal és akkor most visszanyúlnak a múltba ? Na neeeee. Nem működött ez már a Baljós árnyaknál se és itt se fog.
Átírják az eddig már megismert Trek történelmet és ezt nem tolerálom.
>>>Milyen más kerettörténetet tudsz még kitalálni, ami viszonylag új? Űrállomás volt, hosszú hazavezető út is volt. Felfedezgettünk is csak úgy szabadon, nem is egyszer.
Mondjuk például ha már annyi mindent felfedeztünk, akkor akár egy másik galaxist is meg lehetne látogatni. Vagy ott van például a Csillagflotta Akadémia, amiről csak említés szintjén esik szó. Vagy lehetne tovább vinni a Delta kvadráns szálat, mondjuk egy expedícióval, néhány hajóval. Vagy hogy mást ne mondjak, a Gamma kvadránsról nagyon hallgat mindenki a DS9 vége óta. Ott is lenne még bőven terület. Mondjam még ?
Miért is bukna meg? Milyen más kerettörténetet tudsz még kitalálni, ami viszonylag új? Űrállomás volt, hosszú hazavezető út is volt. Felfedezgettünk is csak úgy szabadon, nem is egyszer. Viszont határozottan érdekes kornak igérkezik, egy olyan érának amiben még semmi sincs lefixálva. Mellesleg Jonathan Archer kapitánynak is valószinűleg igen hasonló feladatai lesznek mint Kirknek vagy Siskonak. Úgyhogy nem félek :) Kérdés hogy ide mikor kerül el.
Bejelntették hivatalosan is, hogy az ötödik sorozat, Enterprise névvel (Star Trek nélkül !) a 22. században játszódik, Kb. 10 évvel a Federation megalakulása és 100 évvel Kirkét előtt. Nem gondoltam volna, hogy Trek rajongó létemre ilyet mondok, de ŐSZINTÉN KÍVÁNOM, HOGY BUKJON MEG !
Star Trek rajongók!
Nyomuljunk ezerrel a Viasat3 fórumjára követelvén a többi sorozat levetítését! Ha látják, hogy mennyi mindenkit érdekel hamarabb műsorra tűzhetik. Egyébként éljen a Föld elnöke!
Jol van na. Elfogytak mar az email cimeim, azert nincs meg Chaotica is.
De "szivesen cserelnem alig hasznalt Proton kapitany juzeremet doktorkaotikasra. Jelige: a Pokasszony csokja"
Egyebkent meg a klingonjaim keszek megvedeni! GRRR!
Jo lehet, hogy vetitik, de amig nem lesz Monty Python, addig nem adnak le igazi humort.
Bocs az offert.
De ez sem vadiuj sorozat, ugyhogy valamikor nyomhatnak a TNG-t vagy a DS9-et.
Mit keresett Picard az RTL-n?????????
Meg tobb Protont! Meg tobb Protont!
A doki megint nagyot alakitott, mint a Fold elnoke, bar a Bride of Chaotica! c. resz elotti resz, k jo volt, azt kell mondjam. Mondjuk nem a TomC fele 8.os korosztaly elvezte. De ott volt. (elgondolkodtatott.)
Udvozlettel: az Intergalaktikus rossz pusztitoja, a Fold megmentoje, a Satani Doktor Chaotica egyetlen ellenfele:
Captain Proton
Úgy sajnálom, hogy Proton Kapitány nem lesz többet :((
Egyébként ez a rész nekem valahogy kimaradt a Sat1-es sorozatból. De nekem nagyon tetszett. Kicsit Flash Gordon beütése volt a dolognak. :)))
