Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 1 779

A jelenleg legjobb gravitáció modell az altrel, és nem gravitációs töltéseken alapul.

Előzmény: szőrinszálán (778)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.01.22 -1 0 778

A színtöltésről úgy tudom, hogy a három „normál szín”keveréke lesz a semleges fehér, és ugyanígy az „anti színek” keveréke is fehér, semleges. Az elektromos töltésekre „hajazó” gravitációs töltések semleges példányai a neutrínók, és a többrészecskés semleges testek. Szerinted lehetséges az elektronnak gravitációs töltése is, az elektromos mellett?

Előzmény: Törölt nick (777)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 -1 0 777

Okvetlenül szólnom kell az extra dimenziókról. ;)

 

Mátrixok szorzásával forgatásokat tudunk végezni.

Azonban van egy lehetőség arra, hogy az eltolásokat is mátrix szorzásként reprezentáljuk.

De ehhez pszeudo dimenziókat kell bevezetni.

 

Ezek az extra dimenziók sehol nem léteznek, legfeljebb a képzeletünkben. Pusztán matematikai trükk.

El lehet gondolkodni azon, hogy a színtöltések metrikájának dimenziója mennyire valóságos.

Előzmény: mmormota (770)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 -2 0 776

Bohr levezette, hogy az egyenletesen gyorsuló töltés nem sugároz. Megfelelő "belső" szerkezet esetén. :o)

(Emlékezzünk vissza a tojás alakú elektronra, amit Poincare szalagok tartanak össze.)

Ez nagyon jól jött neki a Bohr pályákon keringőző elektronok miatt.

De sajnos nem igaz. Már a szabad elektron lézer is cáfolja, kísérletileg.

 

Na de legyen egy elektron h magasságban rögzítve, amely (klasszikus értelemben) nem zuhan.

Ennek is állandó a gyorsulása. (Most a Föld forgásától stb. tekintsünk el.)

Miből venné az energiát a folyamatos sugárzáshoz?

 

Vagy például vegyünk egy gumilabdát. Lehet tömör, vagy üres, vagy töltött...

A rugalmassága a lényeges. Meglökjük egyszer, és a saját gravitációs terében a végtelenségig kellene gyorsuljon?

Előzmény: Törölt nick (771)
Okos Árnyék Creative Commons License 2022.01.21 0 0 775

Akkor viszont valamiféle misztikus sugárzásnak kell ott keletkezni emiatt.

Szerintem meg nem így, mert a töltés pontjánál nincs gyorsulás, és ez számít, és nem az, hogy távolabb mi van .

Ugyanis a töltés az ami sugározhat, nem a erőtér kötegei .

Előzmény: szabiku_ (774)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.21 -1 0 774

Igen, ez így van. 

Előzmény: Törölt nick (771)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 773

Ez, amit felrajzoltál, a fényimpulzusos dopler, a haladó sárga Bob kibocsájtásaira.

 

#Alapfogalmak: munkapont, meredekség, kisjelű erősítés.

 

Ha az adott pontban az elektront egy kicsit megráznánk (mozgatnánk), a változás fénysebességgel terjedne ország szerint tova. Ezt rajzoltam be.

Előzmény: szabiku_ (768)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 772

Hiszen a sugárzás azt jelenti, hogy energia távozik a végtelenbe.

 

Ebben a modellben ún. rejtett (ki-nem-mondott) axiómák vannak.

Előzmény: mmormota (770)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 771

Ezen gondolkodok egy ideje

 

#Sokan agyalnak még rajta...

https://www.researchgate.net/post/Does_a_uniformly_accelerated_charge_radiate

Érdemes beleolvasni. ;)

 

A geodetikus mentén szabadon zuhanó töltés nem gyorsul (a saját vonatkoztatási rendszerében), tehát nem sugároz.

Nana!

Valahol a mélyűrben uniform módon mozog egy töltés. Cipeli magával a négyespotenciált.

Csakhogy ez a potenciál belelóg távoli behemót tömegek görbületébe.

Akkor viszont valamiféle misztikus sugárzásnak kell ott keletkezni emiatt.

 

Most mindegy, hogy töltésről vagy tömegről beszélünk.

Ezek a mezők egymáson "súrlódnak". :o)

Előzmény: szabiku_ (763)
mmormota Creative Commons License 2022.01.21 0 2 770

Ha az energia megmaradás tételt elfogadod, abból ez közvetlenül következik. Nincs betáplált energia, miből származna a kisugárzott energia. Hiszen a sugárzás azt jelenti, hogy energia távozik a végtelenbe.

 

Ha részleteiben érdekel, itt elég szépen levezetik általános pályára: http://www.fisica.uniud.it/~deangeli/fismod/Radiation.pdf

Előzmény: Törölt nick (766)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.21 0 0 769

Az elektromágneses vektorpotenciált úgy, mint valamiféle "konnexiót", ne hozd ide, mert az nem ide tartozik... 

Előzmény: Törölt nick (765)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.21 0 0 768

Ez, amit felrajzoltál, a fényimpulzusos dopler, a haladó sárga Bob kibocsájtásaira.

 

A retardált potenciálhoz az elektromosan töltött Bob helyadatait kell "vigyék" ezek az impulzusok. (a téridő ezt megoldja fény nélkül) Aztán, ha kiszámolod az EM-térerősségeket ebből a retardált vektorpotenciálból, az jön ki, hogy sugárzó transzverzális EM-hullámok nincsenek jelen. 

Előzmény: Törölt nick (764)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 767

Nem szükségszerű ez a különbség, lehetne undergrand uniformizálni.

A különbség az, hogy a töltés metrikája egy rejtett belső dimenzióban lakik. A gravitáció viszont a méterrudakat görbíti.

Előzmény: szőrinszálán (761)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 766

De először azt kellene belátni, hogy az egyenes mentén egyenletesen mozgó test nem sugároz...

Előzmény: construct (760)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 765

Töltések esetén a konnexió egy rejtett belső dimenzióban van, tömegek esetén pedig a valós térben.

De attól még a méterrudak megmaradnak méterrúdnak.

Előzmény: szabiku_ (757)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 764

Képletek nélkül, megrajzoltam. Haladási irányban sűrűsödnek a vonalak. Idő szerint és hely szerint is, hejj!

Előzmény: szabiku_ (756)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.21 0 0 763

🤔 Ezen gondolkodok egy ideje, csak folyton más dolgom van. 

 

Előzmény: construct (760)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.20 0 0 762

>Nyilvánvaló különbség van a térgörbítés, és egy 4 dimenziós vektormező között.

 

#Igen, ez igaz. 

 

Előzmény: szőrinszálán (761)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.01.20 0 0 761

„Mert egészen más matematika áll az EM és a gravitációs hullámjelenség mögött.”

Nyilvánvaló különbség van a térgörbítés, és egy 4 dimenziós vektormező között. www.atomsz.com

Előzmény: construct (760)
construct Creative Commons License 2022.01.20 0 0 760

Kezdesz rájönni arra, hogy itt nincs relevanciája a 736.-ban adott elektromágneses analógiádnak?

Abból, hogy dipólusos EM hullámok gerjeszthetők kizárólag azonos előjelű töltések mozgatásával, nem következik, hogy léteznének dipólusos gravitációs hullámok is. Mert egészen más matematika áll az EM és a gravitációs hullámjelenség mögött.

Előzmény: szabiku_ (757)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.20 0 0 759

Szívesen. 

Előzmény: szőrinszálán (758)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.01.20 0 0 758

;-) kösz az infót!

Előzmény: szabiku_ (757)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.20 0 0 757

Tömeggel ez az egész buli sokkal sokkal bonyolultabb, mivel az görbíti a téridőt, de pusztán az elektromos töltés nem. 

Előzmény: szabiku_ (756)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.20 -1 2 756

Az előző erre akart menni... 

 

Meg tudom csinálni, persze, csak sok felírás. 

 

Szerintem a Wikiről össze lehet ollózni, vagy a Mai fizika 6-ból, és a Novobátzky ill. Landau könyvekből. 

Előzmény: Törölt nick (753)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.20 0 0 755

Rengeteg képletet kellene ideszerkesztenem ahhoz.

 

Ha eltranszformálod a nyugvó töltés időben állandó terét egy másik inerciarendszerbe, akkor az ott időben változó lesz, de éppen EM-hullámok nem jelennek meg. Ez egy speciális eset. Nem kell kiakadni rajta. Ezzel összhangban van az is, hogy az EM-hullámok másik vonatkoztatâsi rendszerben is EM-hullámok. 

Előzmény: szabiku_ (754)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.20 0 0 754

Az ábrán a Doppler-effektus van.

 

Amin fenn vagy itt akadva, az a specrel alapja, hogy a fénysebesség minden vonatkoztatási rendszerben azonos, ellenben a közegbeli hangsebességgel.

 

Ez így van, és kész, nincs mit kínlódni rajta.

Előzmény: Törölt nick (752)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.20 -1 0 753

A Maxwell-egyenletekből is ez jön ki.

 

#A bölcsészmérnökképzőben ezt bemondásra el kell hinni.

Komolyabb egyetemen a bizonyítást is kérnék a vizsgázótól?

Meg tudod csinálni a levezetést?

(Vagy legalább egy linket tudsz adni, ahol megnézhető?)

 

 

Gondolatban már egy lépéssel előrébb vagyok, csak még meg kell rajzolnom  az előző ábrán látható köröket Minkowski koordinátázással.

Előzmény: szabiku_ (751)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.20 -1 0 752

Tegyük fel, hogy van egy álló tömeg (illetve töltés).

A retardált potenciál fénysebességgel terjed.

 

Viszont - az ábrán látható hanghullámokkal ellentétben - ez a retardált potenciál minden valódi vonatkoztatási rendszerben fénysebességgel mozog. Tehát az egyenletesen mozgó test körül nem sűrűsödnek be az egyenlő időközönként berajzolt vonalak. (Ez most még nem hullám, csak a változás terjedése.)

Nem csak a saját vonatkoztatási rendszerében, hanem minden (lehetséges) vonatkoztatási rendszerben.

(Ez az, amit nem tudunk felfogni a szavannai szemléletünkkel, hogy minden vonatkoztatási rendszerben stacionárius (álló).)

 

Előzmény: szabiku_ (751)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.19 -2 0 751

Ha ennyit nem bírsz megérteni, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgásnál a töltés nem sugároz, akkor ne foglalkozz fizikával, mert reménytelen.

 

A Maxwell-egyenletekből is ez jön ki.

 

Azt nem bírod felfogni, hogy ha változik az elektromos és mágneses térerősseg, az még nem feltétlen jelent elektromágneses sugárzást (bár általában igen, ha a nagyon picit se hanyagoljuk el).

 

Szerintem neked női agyad van. xD

Előzmény: Törölt nick (748)
Fat old Sun Creative Commons License 2022.01.19 -1 3 750

Igen nagy tisztelettel szeretnélek megkérni, hogy legalább ezt az egyetlenegy topikot  legyél olyan kedves megkímélni a kényszeres offtopik szófosásodtól.

 

Köszi.

Előzmény: Törölt nick (748)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!