Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Ha én vétkezem egigazságtalansgomray ember ellen, és megbánom, gondom van rá, hogy megvalljam, ott, ahol vétkeztem ellene. Nem azt írom, ha megbántom, megkövetem, mert már csak munkámból fakadóan is olykor bántok embert, pl. jól megbuktatom, és elég szigorú vagyok. Hanem, ha rájövök igazságtalanságomra, megvallom, ott, ahol igazságtalan voltam, nem sutyiban.
Te ezt nem tetted, hát hiába dumálsz nekem, hogy hazafelé te mit bántál. Duma. Mit érdekelnek engem emberek gondolatai? Az érdekel, mit mond. A szíveket meg vizsgálja csak Isten, én nem.
Elhatározásomhoz meg tartom magam, már nem kell semmit megmagyaráznod, mert el nem térek attól. Már el nem fogadnám bocsánatkérésedet, ha megbánnál valamit, nem hinnék neked, hiszen dehogyis akarok kikényszeríteni bármit is. Ha lelkiismeretes ember lennél, magadtól tetted volna, nem ott belül gondolataidban rágod magad, vagy mire gondolsz. Ha meg gúnyból, színlelve, vagy gépiesen (mint nachon) elkezdesz bocsánatot kérni, nem hinnék neked, csak dumának venném.
Jó lett, ahogy lett, maradjon csak így, én nem bánok semmit.
Rosszat nem akarok neked, de jót sem, tanúságom van ellened, és idegenkedés, oszt ennyi. Elég széles e fórum, hogy elférjünk egymás mellett (mióta emlegetek hasonlót), tán csak kibírjuk valahogy. Ha meg szórakozni kezdesz velem, tudod, mire számíthatsz, ronda a dolog, de én nem kívánok változni, bennem bízhatsz. Én meg abban bízok, ha velem szórakozik valaki, Isten valahogy igazságot tesz, pl. csökken a szerencséje, ereje, tőle elvétetik, és nekem adatik. Nyugodtan tarthatsz babonásnak, és szórakozhatsz velem, csak úgy lesz akkor ezután is, ahogy eddig volt.
Békülni nem fogok veled hosszú ideig (évekig), az egyszer biztos, ezt erősen elhatároztam. Még, ha csudásan újjászületnél, akármi változás lenne nálad, sem hinnék neked évekig.
Abban meg nem adok igazat neked, amit rólam és az emberekkel való kapcsolatomról írsz, egyáltalán nincs igazad, csak te hordtad össze. Akik ismernek, akikkel közösségben vagyok, nyomát sem látják annak, amit összehordasz rólam. Neked inkább Istennel van bajod, és valahogy kiokoskodtad magadnak, ha CSerfa Istennek ad igazat veled szemben, akkor Cserfa vádol téged. Mivel pedig ide úgy írok, a Biblia igaz voltából indulok ki, így is tűnhet. De élőben másról is beszélek, sőt, másról sokkal-sokkal többet, hiszen többnyire nem az én hitemen levő emberekkel élek, dolgozom, beszélgetek. Mondtam, írtam, e fórumon ez nem így van, itt a Bibliát axiómának, kiindulási alapnak tekintve írogatok, élőben meg nem csak a Biblia, élőben sokkal-sokkal színesebb. Mivel pedig emberekkel dolgozom, én nem vágyom a színesről, világról fórumkodni, de mivel nem hivők között élek, a hitbeli dolgokról meg éppen vágyom fórumkodni, hiszen élőben nem tehetem. Azaz változni nem kívánok ebben, ezután is csak így, csak ezért fórumkodom.
Hogy színesebb, emberibb, kedvesebb vagyok élőben, ezt te eddig is tudtad rólam, csak Istentől, vagy mitől való rettegésedben, vagy gyűlöletedben, vagy miért is, de mindig feledted rólam. Sőt, szándékosan is "feledted", hogy rám oszthasd a fórumördög szerepet, és így nyerj meg embereket ellenem. Hát elegem lett belőled, semmi kedvem hozzád, tőlem a fejedre is állhatsz, ezen nem kívánok változtatni.
Már nem akarom látni, nem akarok Sereniccel együtt lenni. Ezt le is írtam, és nem állok már el tőle. Bennem is van önérzet, és tartás is, ha elhatároztam, és leírtam, nem akarom, hát nem fogok összevissza lobogni, hajladozni.
Serenic tudta, hogy sokan élőben kedvesebbnek tartanak, olykor cikizett is vele, olykor meg lelkiismeretfurdalása is volt, olykor ez, ez, olykor meg az... Felnőtt ember, ismert annyira, hogy tudja, legalábbis számíthasson rá, hova fajul köztünk a dolog. Ha jobban megnézem, Serenic keverte a dolgot egyedül, mert abban biztos lehetett, és szerintem tudta is, hogy csak balhéra jó a dolog, semmi másra. Én efféle dolgoknak soha nem engedek, láthatta eleget. Elég egységes, megbízható-kiszámítható reagálású ember vagyok, nem is én döntöttem, mi legyen, csak én írtam le Serenic döntését.
Ő rámutatott arra, hogy a Bibliában található igaz Isten-i tanítást , megelőzték a szintén a Bibliába lévő Mózes-i tanítással. Amiből még bonyolultabb tanokat vezettek le az akkori farizeusok. Tehát, mind kettő az Írásban van, de akinek van füle a hallásra, az megérti az igazi mondandót.
Itt pedig arról van szó, hogy: "Nem mindenki veszi be ezt a beszédet, hanem akinek adatott!"(11.)
– nem mindenkinek (sőt ) előrébb való Isten országa, mint a földi boldogulása. A többség földi szabályok szerint éli életét, míg néhányan képesek messzebbre látni, és úgy élni.
Mert a földi boldogság – házasság, válás / sokaknak az / - nem előzheti meg a túlvilági reményét, hiszen ezért hiszünk Istenben…
2./ Még egyszer, mert nem fogtad fel: Jézus eltörölte az ószövetséget, mivel az idejétmúlttá vált. Azaz azt mondta az elmúlt, és most itt az én tanításom. Pál, és az evangéliumon kívüli egyéb írások pedig annak a kornak és helynek szóltak, messze nem egyenrangúak Jézus szavaival. Akik nem így látják, azok nem Jézus követői, hanem Pálé.
3./ Akkor szólok, de nem fog tetszeni: ezt a helyet azért hoztad fel, hogy az írások hitelességét erősítsd, azok tekintélye mellett érveljen.
Itt azonban nem erről van szó, nem az Írások hitelessége mellett beszélnek a versek, hanem az azokból, Istentől küldetett emberek által kiolvasott próféciák hitelessége mellett.
Azaz azokról, akik hitelesen kiolvassák belőle az Igazságokat. És ezek nem ti vagytok.
4./ Magyarán Te kihagyod Péter e levelének ajánlásai közül a jézusi tanítások mellől a
- "a szent próféták által mondott beszédeket,
- az apostolok által közölt parancsolatokat (3,3.),
- az egyéb írásokat,
- és Pál szinte minden levelét" (16.).
Péter nem hagyta ki, s így együtt ajánlja az egészet. Én Péter ajánlását fogadom meg, mert túl "szűk" a Tiéd Péter szerint...
Te Péter ajánlását fogadod meg, én Pálét.
De, ez rád vonatkozik:
Tehát mindazt, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert beszélnek ugyan róla, de nem teszik.
Ez rám:
Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: "Szeresd felebarátodat, mint magadat."
5./ Ezt a bölcsességet pedig Istentől kapta Pál, azaz természetfeletti módon "adatott", az életet megértő bölcsességet Neki is, és sok krisztusi hívőnek is (Máté 13,11.).
"Én zsidó ember vagyok, a ciliciai Tarzuszban születtem, de ebben a városban növekedtem fel; Gamáliél lábainál kaptam nevelést az ősi törvény szigora szerint, és én is így rajongtam Istenért, ahogyan ma ti mindnyájan.
Az egyéb ajándékok is "adatnak", azok nem "megszerezhetők" (1.Kor. 12,11.).
És kiknek?:
Történt pedig egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, egy szolgálóleány jött velünk szembe, akiben jövendőmondó lélek volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak.
Pál az elhívásáig "testtel és vérrel" tanácskozott elsődlegesen, de "mikor...elhívta" Őt Isten, onnantól már elsődlegesen Istennel tanácskozott. Azaz külön lényegűnek említi a még csupán elválasztott és a már elhívott időszakot, a "mikor" előttit és utánit.
Ő pedig megkérdezte: "Ki vagy, Uram?" Az így válaszolt: "Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.
De kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned."
6./ A négy élőlény így szólt: "Ámen!" És a vének leborultak, és imádták őt.
Ekkor így szólt hozzá Jézus: "Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!"
7./ Mondom, ennyi erővel állíthatjuk, hogy Pál az Íráson az akkor már létező targumokat is értette, és ez alapján nagyot tévedett a keresztyén kanonizáció, mikor azokat nem foglalta bele a könyvbe.
Érdekes, hogy a szenvedélybetegeket említed felháborodva, pedig éppen az ilyen emberek, akiknek nem a közvetlen cselekedetük a bűnük (pl. lenyel egy korty etil-alkoholt), hanem az, hogy olyan életvitelt folytatnak, amivel rendkívül komoly ártást, pusztítást végeznek a környezetükben lévő embereknek. Tehát ha már így bontogatod szét Pál és Jézus tanait, akkor épp nem Pál hanem elsősorban Jézus tanítása szerint bűnösök a szenvedélybetegek, annyira, hogy talán csak a gyilkosok és a súlyos erőszakot elkövetők tudnak náluk nagyobb rombolást végezni. Én egyébként amúgy is szélsőségesen értelmezem az ártás kérdését, pl. aki cigarettázik, az alsősorban önpusztító életet él, ám ha a cigaretta miatt tüdőrákos lesz, és ingyen kezelnék, akkor már ellenem is vétkezik, mert miért pénzeljem én a közbefizetéseken át az ő gyógyulását, ha maga tehet róla. Persze a gyakorlatban ez nem így megy, sőt, nem is vihető végig a gondolat, csak jelzem az elvet, ahogy én az ártásról gondolkodom.
Péter rávilágitott II. levelében, 1, " 20. Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. 21. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.
EndB()
"...., hogy nem filozófiai eszmefuttatás és szónoki csűrés és csavargatás az Istenről, Istentől való beszéd!....., mint ahogy látjuk széltében és hosszában Pál vallásidealizmusánál!
Ezte az igét " "Mózes a Ti szívetek keménységemiatt engedte meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok, de kezdettől fogva nem így volt!"(Máté 19,5.) " nem a zsidó Jézus mondta, hanem az író aki főhőse szájába szerkesztette a mondandókat.....
A házasság intézményét Avarsius püspök fektette le 104 körül, csak úgy, mert jónak találta ki!
Ha tehát jól élrtettem az elképzelésedet, akkor meg kell értened, hogy pont ezt az elképzelést nem megértés nélkül utasítottam el a korábbiakban, és most sem fogadom el.
Nincs tehát egy nagyobb testben egy kisebb test, hogy eltüntesd azt az ellentmondást, hogy egyszer Pálnál kívül van a testen a bűn, másszor pedig belül van a testben.
Ha a lélek, szellem, test dolgokat egy szóval szeretnéd jellemezni, neved úgy, hogy EMBER. Nem hívhatod "nagyobb" testnek.
Mégegyszer, a kívánság nem lehet bűn. De ha a gonoszságodból kiindulva megsérted atyádfiát, AZ lehet bűn. Ennek annyi köze van csak egymáshoz, hogy a kívánságod kielégítésére gonosz eszközökhöz nyúlsz. Ne keverd össze az okot és az eszközt.
De például lehet-e gonoszságot kívánni? Például szórakozásból agyonütni valakit?
De ezekben sem a szórakozás vágya a bűn, hanem AHOGYAN szórakozol.
Mindaddig, amíg nem ütöd agyon, nem sérted meg az atyádfiát NEM KÖVETSZ EL bűnt.
Tehát SEM a BTK nem bünteti SEM az Isten nem bünteti a kívánság formájában megfogalmazott, azaz ELKÉZELT bűncselekményt.
Mindaddig írigykedhetsz, amíg a gonoszságod miatt oda nem fajul a dolog, hogy leütöd azt akire írigykedsz. Ami miatt végül is ilyenkor megteszi az ember, az a szívének a keménysége, hogy nem szereti az atyjafiát.
Az írigység, a harag, a düh, a félreértés, a szív keménysége nem a BŰNÖK kategóriája, hanem inkább a szellem és a lélek romlottsága. De ez a megközelítés fel sem merül Pálnál, hiszen ezek forrását a testben találja meg.
Te pedig szeretnéd a szellemet meg a lelket a testnek valamilyen kitalált szintjével azonosítani, hogy ujjal lehessen mutogatni hogy Pálnak igaza van. De NINCS.
Amit pedig Jézus tanított, azt mindenkor be lehet tartani, csak akarni kell.
1. Látom, hogy már lassan Jézust sem érted, s úgy állítod be Őt, mintha "a Tórát nem Isten szavának, hanem csupán Mózes szavának" mondaná!
Neki semmi baja nem volt Mózessel, hiszen a házassággal kapcsolatban éppen azt mondta az eredeti mózesi rendelés okáról, hogy "Mózes a Ti szívetek keménységemiatt engedte meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok, de kezdettől fogva nem így volt!"(Máté 19,5.)
Nem is értheted meg, ha nem olvasod tovább:
"Nem mindenki veszi be ezt a beszédet, hanem akinek adatott!"(11.)
Márpedig azoknak "adatott", akik a "kezdet"-hez hasonló szinten élnek ismét majd házasságban. Márpedig a "kezdettől fogva" az első, édenkerti házasság idejét jelenti (4.), ahol az első emberpár Istennel járva élt házasságban, lágy szívvel.
Ezt vetítette előre Jézus a keményszívűvé vált embereknek is, mert pünkösd óta ismét lehet Istennel, az Ő Szent Szellemével együtt járni, s emiatt "veheti ezt a beszédet" újra a meglágyult szívű ember.
Magyarán ez a "beszéd azoknak adatott", akik az Istennel újra együtt járva házasodnak meg (vagy meg sem házasodnak, hanem Istennel járnak elsődlegesen, emberi társsal nem).
Isten a szíveket vizsgálja mindig, s Mózes idejében látta azt, hogy keményszívűvé váltak az emberek, s emiatt nem adott olyan törvényt számukra, amelyet nem tudtak volna a keménnyé vált szívük miatt betartani. Ennek ellenére változatlanul az ifjúságban kötött első feleséggel kötött házassági szövetséget tartotta elsődleges megtartanódnak, mintának (Mal. 2,14.), ahogyan egykor, az Édenben.
2. Lásd előző pont.
3. Valóban "több figyelmet"! Amit most már én kérek Tőled a 2. Péter 1,20-21-hez. Merthogy még ehhez nem szóltál semmit érdemben.
4. Péter nem azt mondja, amit itt Te mondasz, azaz nem csak a "Jézus tanításaszerint járást" említi szükséges útmutatónak ebben a levelében.
Furcsa számomra, hogy ez számodra a végkövetkeztetésed, merthogy bőséggel elemeztem az előbb ezt a levelet, a jézusi tanítás mellet követendő egyéb írásokat külön említve.
Magyarán Te kihagyod Péter e levelének ajánlásai közül a jézusi tanítások mellől a
- "a szent próféták által mondott beszédeket,
- az apostolok által közölt parancsolatokat (3,3.),
- az egyéb írásokat,
- és Pál szinte minden levelét" (16.).
Péter nem hagyta ki, s így együtt ajánlja az egészet. Én Péter ajánlását fogadom meg, mert túl "szűk" a Tiéd Péter szerint...
5. Az "adatott" bizony valakitől készen kapott valóságot, valós állapotot, helyzetet jelöl, nyugodtan olvass utána az Igében is! Ezt a bölcsességet pedig Istentől kapta Pál, azaz természetfeletti módon "adatott", az életet megértő bölcsességet Neki is, és sok krisztusi hívőnek is (Máté 13,11.).
Az egyéb ajándékok is "adatnak", azok nem "megszerezhetők" (1.Kor. 12,11.). Már, ha a Szent Szellem ajándékaira gondoltál, amelyek közül Pál jónéhényat birtokolt.
Pállal kapcsolatban a Gal. 1,15-öt idézve nem vetted észre abban a kulcs szót:
"De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem anyám méhétől fogva, és elhívott az Ő kegyelme által, hogy kijelentse az Ő fiát bennem, hogy hirdessem Őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel."
Pál az elhívásáig "testtel és vérrel" tanácskozott elsődlegesen, de "mikor...elhívta" Őt Isten, onnantól már elsődlegesen Istennel tanácskozott. Azaz külön lényegűnek említi a még csupán elválasztott és a már elhívott időszakot, a "mikor" előttit és utánit.
6. A Jelenések könyvéből direkt idéztem Neked a 4,1-et, amiben azt írja János, hogy onnantól azt mutatták meg Neki, amiknek "ez után kell meglenniük".
Magyarán az első 3 rész szólt a jánosi jelennek (és közvetve biza a mi jelenünknek), míg a többi "ez után lesz meg", kezdve főleg az 5. résztől. Merthogy az 5 résztől írtak még nem következtek be, de azok bekövetkezésének az ideje is közel van!
7. Mondom, minimum a zsidó ószövetségről beszél Timótheusnak a 2. Tim. 3,16-17-ben.
Az újszövetség akkor már készen lévő részeire valóban csak feltételezés szintjén utaltam, az maradjon emiatt valóban csak feltételezés szintjén.
De jelezni akartam, mint lehetőséget, mert sokak ajánlották már ekkor az apostolok tanításait is, azaz nem csak Pál.
Az én környezetemben számos Hozzád hasonlóan gondolkodó ember van. Sokat olvasnak, sok izmussal megismerkednek bizonyos szinten, de nem horgonyoznak le semminél sem, nehogy valami "részleges" mellett elkötelezzék magukat, mert "ugyi minden izmuson, eszmén kívül vannak más izmusokban, eszmékben is értékek". Emiatt nem szabad szerintük egyik eszmének sem az egyoldalú foglyává válni, mert akkor az ember nem kapja meg az élettől a benne lévő teljességet, stb, stb...
Nálad is valami hasonlót látok (bocs persze, ha nagyon tévednék) a sok-sok topikoddal és a sok-sok irányba vetett hozzászólásaiddal.
Azt azonban vedd észre, hogy a keresztények (is) az élet teljességét, s nem a részlegességét hirdetik. Teszik ezt amiatt, mert hitük és tapasztalatuk szerint a Bibliában kijelentett Teremtő Isten maga az igazi Élet forrása, s minden Jó is eredetileg Tőle származik. Ha Te ezzel nem értesz egyet, akkor mindig lesz konfliktusod az ezt vallókkal, hirdetőkkel (ha egyetértesz, akkor az még jobb...).
De azt tudd meg, hogy sok mostani hirdető (én magam is) Hozzád hasonlóan gondolkodtunk egykor. Emiatt van rálátásunk arra is, amiket most Te gondolsz a világ folyásáról, s van rálátásunk arra is, ami a világ - látásunk szerint - valóságos folyása!
Márpedig ezt a valóságot csak egy módon, Jézuson keresztül lehet meglátni szerintünk, emiatt Te mindig össze fogsz futni az ezt a valóságot hirdető keresztényekkel. Ezért a jelenlétükkel számolnod kell sokáig, nagyon sokáig.
Én nem örülök a Ti konfliktusotoknak, emiatt mondom azt nem először, hogy hidd el, hogy mások az emberek élőben, mint itt a fórumon. Nagyon mások, nyugodtabbak, szelídebbek.
Én sztem próbáld ki a személyes kontaktust, az abban rejlő erőt, lehetőséget. Árat kell fizetni érte, ez igaz, kb. 2 kávé árát, meg egy kis szabadidőt (mert ugyi az idő is pénz...). De jobb úgy, mert ezekre az esetekre is igaz sztem, hogy "áron vedd meg az alkalmat".
Lassan kezdesz legalább már olyan kérdéseket feltenni, amiben látom, hogy valamit megértettél!
1. Önmagában a puszta fizikai test szükségleteivel kapcsolatos kívánságok (étel, ital, öltözet - Máté 6,25.) nem lehetnek bűnök, mert azok a test szükséges ápolását (Ef. 5.28,29.), fennmaradását hivatottak szolgálni. A puszta fizikai test kívánságai tehát csak a puszta fizikai test fennmaradását szolgálják, csak azt elégítik ki Jézus idézett leírása szerint.
2. A fizikai testet is magába foglaló, de azon egyben felüli, "annál több" (Jézus megfogalmazása, szintén a Máté 6,25-ben) testi egész (szív, lélek/vér, akarat, gondolatiság) "élete", annak kívánságai lehetnek bűnök már kívánság szintjén is Jézus leírása szerint.
Jézus taglalja azt, hogy
- paráznaság bűnét bizony már elkövetik a szívben megfogant "gonosz parázna kívánsággal",
- gyilkosságot követnek el a szívben a másik atyafi ok nélkül történő lehülyézésével (az eredeti "ráka" szónak kb. ez a mostani jelentése), bolondnak mondásával, s így bűnt elkövetve már ezzel "méltóvá válik az illető az ítéletre, s a gyehenna tüzére" (Máté 5,21-22.),
- a 10. parancsolat megszegésével, a tulajdonnal szembeni gonosz kívánsággal bizony már elkövetik szintén a szívben szerint a lopást, a házasságtörést, paráznaságot,
- ezt, és más gonosz gondolatokon alapuló kívánságokat taglalja tovább Jézus a Máté 5-ben és a 15,18-20-ban, amik bizony szintén már az ember szívében megjelenve megfertőztetik, beszennyezik az embert bűnnel, stb, stb...
Kérlek hagyd el azokat a sima kijelentő módú mondataidat
("Még a paráznasággal és a tulajdonnal szembeni kívánságok esetében sem maga a kívánság a bűn.... A bűn az, amikor vétkezel valaki ellen. Egy kívánsággal soha nem vétkezel senki ellen, tehát a kívánság sohasem lehet bűn.),
amik nyilvánvaló módon összegyeztethetelenek Jézus tanításaival, vagy az Igének más, általad is tisztelt részeivel! Ez nem bizonyítás, ezek csak Tőled származó kijelentő mondatok, amiket akármennyiszer is írsz le, akkor is ellentétben állnak Jézus tanításaival. Emiattaz embernek választania kell a Te beszéded, okfejtésed és Jézusbeszédei, tanításai között. Nyilvánvaló, hogy minden józan ember Jézus beszédét, tanításait fogja elfogadni a Te beszéded, okfejtésed helyett!
A gonosz kívánságok egy része amiatt bűn, mert azokkal Isten ellen, és az Ő parancsolata ellen vétkezel. Mert úgy látom nem találtad meg azt a személyt ("Egykívánsággal soha nem vétkezel senki ellen...), aki ellen a gonosz kívánsággal bizony nagyonis vétkezik az ember!
Merthogy Ő a másik fél a mózesi szövetségben, azaz nem egy másik ember (azaz nem egy ember, akinek a tulajdonát megkívánod!), s emiatt a 10. parancsolatot is Ővele szemben hágja át az ember, azaz nem kell az áthágás megvalósulásához a másik ember tulajdonához hozzá sem érnie a gonoszt kívánónak, mert nem ember ellen, hanem Isten ellen vétkezik!
A BTK nem bünteti a kívánság szintjén megmaradó, meg nem tett gonosz cselekedetet, de Isten igen. Ez a különbség Isten és az ember törvénye között.
Azaz a gonosz kívánság már kívánság szinten is már "megfogan, s ilyen szinten is már "megszüli" a bűnt!" (Jakab 1,13-15.). Emiatt a tulajdonnal szembeni gondolati szinten megvalósuló gonosz kívánságok közül pl. az "irigység" is már önmagában, kívánság szintjén is bűnként van említve az újszövetségben is (pl. Jakab 3,14.,4,5.; 1. Péter 2,1.).
Mindennek az az oka, hogy Isten kezdettől fogva azt kérte az emberektől, hogy ne az elméjükkel nézzék a kőtáblára írt törvényt, hanem a szívükbe, annak "hústáblájába" maguk írják be az Ő törvényét, s ne a testi körülmetélkedés legyen számukra lényeges jelül, hanem a szívüknek a körülmetélkedése (5.Mózes 30,6.; Jer. 32,39.; Ezék. 11,19.), a szívüknek a meg nem keményedése, meg nem kövesedése!
Az ószövetségnek ezt a lényegét hagyták el Jézus korának a farizeusai, s követték a betűt, az elméjük, s nem a szívük szerint. Emiatt kövesedett, keményedett meg a szívük, emiatt váltak nem körülmetélhető szívűekké, Jézus által gyakran hangoztatott "keményszívűekké".
Emiatt váltak a mózesi parancsolatokról szóló tanításaik kevésnek a mennyeknek országába való bemenetelhez (Máté 5,20.), emiatt nevezte azt el Jézus a saját igaz tanításaitól külön "az írástudók és farizeusok igazságának".
Mindazt, amit Jézus tanított a Szent Szellem segítségével pünkösd óta be lehet tartani szívünk "körülmetéltsége" miatt - könnyű szívvel.
Ne taníts mást, mint Jézus tanított, és fogadd el az Ő tanítását!
Én Serenicnek korántsem egy szólása miatt írtam, amit írtam. Egy ideje már kezdett kialakulni, amire jutottam vele. Adtam esélyt, hogy ne így legyen, próbáltam a barátságosabb hangot (akár találkozni is vele), de egy szikrányit nem bánta szemétségeit (az én fogalmaim szerint), hanem olykor rátett egy-egy lapáttal. Semmi megbánás, mindig csak hozzá, csak hozzá. Hosszú ideje megy ez köztünk, Serenic fórumkodásának legelejétől gyűlik a panaszom ellene, ő meg rendületlenül tartott oda, ahova jutott. Részemről teljesen indolkoltnak, sőt, indokoltnak tűnik elhatárolódásom tőle, már hosszabb ideje.
Pedig még topicot is nyitottam, jelezni, igazságtalan dolgot művel, hogy fikázza, a... írtam erről bőven topicomban. Nem elgondolkodott, ő esetleg mégis hogyan is látszik a másik ember szemében (az, amit csinál), hanem belehúzott szemétségeibe, még engem kezdett feketére festeni.
Még írhatnék mást is, indokolhatnám alaposabban, de a lényeg, elment a kedvem Serenictől, immár esélytelen lett vele minden haverság, jóindulat köztünk, én ugyan vissza nem fordulok, semmit nem engedek, és hogy valami megbánását, akármijét elhiggyem, ahhoz bizony hosszú idő kéne (amibe úgyis bele fog bukni, akárhányszor megpróbálná).
Eddig is ez volt a szokásom azokkal, akikről meggyőződtem, hogy nem kívánok velük semmilyen közösséget, ezután is így lesz.
Már nem megyek, más dolgom van, írtam. Ám máskor sem megyek, ha azok is meg vannak hívva, akik társaságát nem kívánom. Nem szeretek terhére lenni embereknek élőben különben sem. Ha valami véletlen folytán találkozom velük, kibírom, de hogy elhagyjam, ellenkezzek az apostoli tanítással, vagy Salamonnal, ugyan miért tenném?
A legtöbb talira elmentem, jókat beszélgettem, de mostanában sűrűn élek, te meg hirtelen feltételt szabtál. Ami nem mondom, tetszik (ilyesmire vágytam), hosszabb ideig ábrándoztam-gondolkodtam, most menjek-e? Közben feltámadt Nemocap, akarom mondani lett, ami lett, ugyanez Sereniccel, már tudom, mi újság, döntöttem: semmi kedvem ilyen emberekkel együtt lenni.
Ezek történtek, én így vagyok ezzel, te meg elég sok embert megszervezhetsz, ugyan miért kellenék én oda?
Baráti kézfogás meg szóba se jöhet köztünk (pl. Serenic és köztem) véletlen találkozás esetén sem, engem nem kötnek elvárások, megszokott szerepek, szokások.
Te jórészt csetelsz, pár mondatos szólásokat teszel e fórumon.
Én meg nem.
Csetelni, pár mondatos szólásokat én is szoktam. Cseten. Meg olykor itt is, de ritkán.
Hoszan pedig azért írtam, mert elhatároltam magam serenictől, egyszer csak le kellett írnom, hogy nem kívánok vele találkozni, és nem a szerepet, mit e fórumon mutat, hanem őt magát nem csípem. Nem sokat írtam, de egyszer le kellett, így illik szerintem.
Én meg ha elhatárolom magam valakitől, nagyon-nagyon nehezen kerülök hozzá ismét közelebb. Ha valaki leszerepel nálam, elég nehezen látom be, idővel ebből megtér, még egy embert nem láttam ilyesmiből megtérni (49 éves vagyok). Inkább bizalmatlan vagyok az ilyen emberrel nem hiszek neki, csak akkor, ha ... (még senkinek nem is kellett hinnem, csak híg alakoknak, kik kis időre megpróbáltak valami jópofit, de maradtak, akik voltak).
A balhét, becstelen, alávaló vitamódszert, alávaló igyekezetet, hamisságot meg én nagyon is komolyan veszem, ilyesmiben nem ismerek tréfát. Ha meg valami nem tréfás, utólag sem lehet azzá tenni, legfeljebb jópofizni.
Ha véletlenül ott lennél, ahol én, kibírnám, nem halnék bele. Csak éppen oda nem akarok menni, ahova te vagy meghívva.
Nem sokkal ezelőtt is találkoztam volna veled. Igaz, azóta polarizálódott a dolog. Azóta elment a kedvem tőled, Serenic, tőled, az embertől, bárki is legyél, akármi nicket válassz. Nem érdekel, szerepet játszol-e, ha kiderülne, akkor csak még jobban elmenne, utálom a szerepjátszókat, én az emberre vagyok kíváncsi.
Az ember pedig maga a beszéd, így vélem, így ítélem, így állok ahhoz aki szól. Komoly dolog a nyelv (és a leírt szöveg is szerintem), így tanította ezt Jakab, az Úr testvére. Komolyan is veszem.
Azt meg remélem, a szólásaid, pontosabban a szíved szerint is lesz az ítéleted, ahogy az enyém is az én szólásaim szerint is. Mert a szív teljességéből szól a száj. Tudd, nem tartom a te szívedet igaznak, azért írtam rólad, amit írtam 601-ben. Nemrég jutottam erre, Serenic, mikor írogattam topicomba rólatok. Rosszul álltad, így sikerült ez a polarizáció.
Nem adok igazat neked abban, hogy könnyen vegyük a fórumos szólásokat. Erősen különbözünk, és nem kívánok változni ebben. Nem úgy veszem a dolgot, ahogy te szeretnéd, hanem úgy, ahogy magamnak szeretném a te helyedben. Nem azt teszem veled, amit te akarsz, hanem azt, amit szeretnék, hogy velem tegyenek a te helyedben. Így tanította Krisztus.
Egyébként meg én azt szoktam mondani, ugyanaz az ember vagyok a fórumon is, itthon is, munkahelyemen is, Istennél is. Egy ember, egy személy, nem képmutató, színjátszó. Ezért tettem közzé nevemet, és minden adatomat.
Tudom, hogy te egész más vagy, ha nem jön össze neked, írtad magadról nem egyszer, más nickkel jössz vissza... Igaz, azóta írtál egy rakást, és gondolom, tetszel magadnak, nem hagyod veszni a Serenic nick dicsőségét és munkáját :)
De, hogy erényt kovácsolj alakoskodásodból, akarom mondani, én lennék gyerekes, hogy mindenhol ugyanaz vagyok, nem, nem adok igazat neked.
Szóval én azt várom, minden kimondott beszédünk után lesz ítéletünk, mert a szív teljességéből szól a száj (és gépel az ember szerintem). Én vállalom az összes szólásomat, noha tudom sok ronda van köztük. Várom a rosszért a fenyítést, a jóért a kegyelmet (ha valakit visszatérítek vétkétől, nekem is sok vétkem bocsáttatik meg), így vagyok Istennel, és arra számítok, Isten mást (téged is) is megítél beszéde, szíve (szándékai, akarata, értelme) szerint is, meg cselekedetei szerint is. És cselekedni szóval is lehet. Ártani is. Nem véletlenül van a szóval tanítóknak súlyosabb ítélete.
Éppen ezért elég súlyosnak vélem én a te helyzetedet, megmondom kereken, mert követőket gyűjtesz, mert kérkedsz, mert másokat is rá akarsz venni a te utadra. Nem gondolom, hogy csak azért kapnál felmentést, mert nem veszed tudomásul, vagy egyenesen tagadod azt, hogy aki rossz útra visz mást, az vétkezik. Persze te is tisztában vagy ezzel, vagyis azzal, ha a Biblia igaz, jól látom, ezért csinálnál belőlem ördögöt, vádlót, mert én nem neked adok igazat Istennel szemben, hanem Istennek veled szemben. Pedig nem én vádollak, Serenic.
Arról, hogy írod, nem szeretem az embert:
Az embereket meg, úgy vélem, nálad sokkal inkább szeretem, élvezem társaságukat. Emberekkel, fiatalokkal dolgozom, és messze többet, mint amiért megfizetnek.
Csak az egoizmust, másokkal való játékot, alakoskodást, fogalmazgatásokat (előnyökért), alkudozásokat és megmagyarázásokat nem szeretem. Elég sok embert ráveszek, ne kerteljen, ne legyen férfiatlan, mindent megmagyarázó, stb., stb. Nem is gondolnák sokan, mennyire tetszik a fiataloknak az egyenes beszéd, a képmutatás nélküli viselkedés, a szabadság, mikor nem a felvett szerep és a mások elvárása határozza meg az embert.
Azt meg már írtam rólatok, ti nem szerettek senkit, azt sem igen tudjátok, mi a szeretet. Aki már képes szeretni, különbséget is fog tenni, kit szeret, és kit nem. Ti legfeljebb az embert (azaz tulajdonképpen senkit sem) szerettek.
Aztán te saját bevallásod szerint sem tagadod egoizmusodat, aki szeret, az viszont életét adja akár barátaiért. Én úgy vagyok, ha életemet nem is, elég sok erőmet, stb. adtam és adom szeretteimért. Nem gondolom, hogy akár meg is közelítenél ebben, Serenic, soha nem is fogsz. Csak így látatlanban mondom, mert nem ismerlek. Én azonban vizsgálható vagyok.
Az egy dolog, hogy a keresztények nem ellenségeskednek saját testükkel és nem fojtogatják saját kívánságaikat, talán ösztönösen érzik Pál mondanivalójának tévedéseit. De inkább azért megpróbálják megvalósitani és önfegyelemben, kívánságaik lemondásában azt amit Pál mond, ítélkezéseikben pedig messzemenőkig támadnak minden alkoholista, narkós, parázna és szenvedélybeteg embert, mint a nagybetűs BŰN kiváló példaképeit.
Ha ez nem a Páli tanítások következménye, akkor mi lehetne?
Visszatérve Pálra. Természetesen a Mózesi parancsolatra céloz, de FÉLREÉRTVE azáltal, hogy elhanyagolja a parancsolat második felét. Ami a parancsolat második felének elhagyását bizonyítja az, hogy magát a kívánságot tekintve bűnnek az egész Rómabeli 7-8 fejezet a test kárhoztatásáról papol. Ha ugyanis nem hagyta volna figyelmen kívül a második felét, akkor a papolás felebarátaink elleni vétségek megszüntetéséről szólna és nem a testünk elleni támadásokat hangsúlyozná, amely pedig semmilyen úton nem vezet a felebarátaink elleni vétségek megszüntetéséhez.
A felebarátaink elleni vétségek megszüntetéséhez pedig a szeretet tud vezetni és felebarátunk megértése, nem pedig a test és a lélek harcának magasztos papolása.
Pál ezzel teljes vakvágányra vezette a kereszténységet, akik persze azért nem értik Pál mondanivalójának fonákságait, mert nincsen bennük sem szeretet, sem megértés. Ha volna bennük szeretet, akkor nem csak tévesen gondolkodó hittársaikkal tudnának egy közösségben meglenni, de a pogányokat sem gyaláznák annyira, hogy minden embert eleve a kárhozatra máltónak találtassanak.
Szóval úgy gondolod, hogy az eledellel ellátott puszta fizikai testen kívűl van az a test, amely tartalmazza a lélek, szív, elme magába foglalásával gondolatisággal, akaratisággal, kívánságokkal együtt jellemzett testet, amelyben feloldható az az ellentmondás, hogy a fizikai testen kívűl van minden bűn de a "testi egészen" meg belül.
Jól értettem a mondandód?
Még a paráznasággal kapcsolatos és a tulajdonnal szembeni kívánságok esetében sem maga a kívánság a bűn. A bűn az, amikor a felebarátod megsértésén dolgozol.
A bűn az, amikor vétkezel valaki ellen. Egy kívánsággal sohasem vétkezel senki ellen, tehát a kívánság sohasem lehet bűn.
Amikor meglopod, kifosztod, kitúrod az állásából, lefekszel a feleségével és átveritek, ezekkel persze vétkezel felebarátod ellen. Ilyenkor persze édesmindegy, hogy bosszú, kívánság, félreértés vagy hit vezérel, a cselekedetet a felebarátod ellen megtetted. Maximum a miért kérdésre merülhet fel egyedül mint magyarázat, hogy megkívántad, megtetszett, de a cselekedet oka akkor sem a kívánság hanem a saját gonoszságod. Ezt felejtette ki Pál amikor nagy hévvel kárhoztatni kezdi a kívánságot és a testet.
Ha szeretnéd, ezt még egy pár hozzászólásban megismétlem esetleg más szavakkal is.
Jézus értelmezésében is a felebarátod megsértéséről van szó, amikor a gonosz kívánságot megemlíti.
Nem megyek a kirándulásra, mert Serenic fél tőlem, én meg kicsit viszolygok tőle, nem kívánom a társaságát, és ez, gondolom, kölcsönös.
Nem megyek vasárnap egyébként sem, már dötöttem, mert helyette barátomat várom, szüksége van rám, szerszámokra, tapasztalatra, mert biciklijét szereljük, és beszélgetünk, ha más nem jön közbe.
CSerfa
U. I. a öt ember, akivel nem kívánok együtt lenni sehol, sem találkozni, sem más. Két újabb, és három régebbi fórumtárs ilyen. A két újabb Serenic és Nemocap.
Ahova ők mennek, ahova hívottak, oda én nem megyek.
Inkább csak egymásra találnak egyre inkább. Ami ígéret is, ahogy az is, számuk is növekedni fog. Igaz, fejlődni is fognak, tán még a jeltevéshez, hókuszpókuszoláshoz is eljutnak, ... Egyelőre csak ott tartanak, egymásnak adogatják az előkelő helyeket, és nyalnak egymásnak, a tanítványokra meg fújnak.
Serenic, nem tudok embert, kinek rosszat kívánnék.
Ha azonban látom, hogy egy ember zuhan, arra számítok, megüti magát, ha látom, hogy egy embert szétlő egy harcos, azt feltételezem, ebbe bele is hal. Ha azt olvasom, így, meg úgy van a Bibliában, nem én ítéltem, hanem csak úgy van, ha a Biblia igaz.
Te azért gyűlölsz engem, mert ha a Biblia igaz, téged Isten meglehetősen elítélt, és én ezt írtam rólad. Egyetlen esélyed, hogy a Bibliát felbontsd (egy rész igaz, más része nem), Jézust és apostolait hamissá tegyed, a magaválasztotta istentiszteletet erőssé tennéd saját és haverjaid megvallásával, stb. Ősi módszer ez, hogy igyekeznek az emberek az igazság ellen, az élő Isten ellen, mert Tőle rettegnek, hát keresnek saját papságot, magukválasztotta isteneket, istentiszteletet.
Nem tőlem félsz te, mert én aztán nem ítéltelek, egyáltalán nem igaz, hogy bármi rosszra adnálak.
De nem egyetlen esélyed a Biblia tagadása. Rosszabb. Mert te azt is gyakorlod,
hogy engem ördöggé tegyél. Régi módszer ez is, hogy engem találsz meg, mint látható személyt, mert a láthatatlan felől bizonytalan vagy. Így egy lapra sokat teszel fel, én tán nem vagyok fontos Istennek, hátha megúszod, és bejön neked, hogy én leszek fekete bárány, így egyenesen te javasolsz, te uszítasz, te erősíted fekete bárány tisztségemet a fórumon, tán melléd állnak, mert most ez a divat, ilyen szelek fújnak.
De nem csak félelmedben teszed ezt, hanem aljas indulatból, hajlamból is. Kezdettől fogva megtaláltál magadnak, uszítottál ellenem, és belém rugdostál, mikor még nem is szóltam veled, már akkor is. Mert kell a lelkednek, hogy olykor belerúghass valakibe, és kibe inkább, mint abba, akibe sokan rugdosnak? Szégyellhetnéd magad! Gondolom, olykor sutyiban odaosonsz valami félájult csöveshez, vagy részeghez, és titokban belerúgsz, belerúgsz néhányszor, mert vágyod, mert kívánod, mert édes az neked. Aztán meg rettegsz, és megint van mit rettegned, és a kör bezárul.
Így, ilyesmik miatt teszel most is engem is ördöggé, csinálod, amit évek óta próbálsz, találtál egy embert (jelesül engem), és rá terelnéd a többieket is, ha már van valaki a fórumon, lehet ütni, nosza gyerünk, mindenki őt üsse. Ezt tetted velem már fórumkodásod elején is (nem is felejtem el neked).
Elég lesújtó véleményem van rólad, Serenic, kezdettől fogva. És nem érted, miért? Olvass!! Azt meg ne várd, hogy hosszú idő gyakorlatát, dolgaidat egy pardonra elfelejtsem, mert nem felejtem, eddig sem felejtettem.
Talán Einsteintől származik, hogy a dolgok megértéséhez jó dolog az egyszerűsítés, de a túlegyszerűsítés már árt. A Róma 7 bizony a tizedik parancsolatban leírt kívánságot nevezi bűnnek, minthogy a tizedik parancsolat más dolgának már a kívánását is tiltja. Te meg keverni látszol a kívánságot és a vágyat. Ugyanis a keresztények Pált olvasva nem gondolják, hogy ne lehetnének jó kívánságaik, amiket Isten elé tárhatnak hálaadással. Érdekes, hogy a Pált el nem vető keresztények nem jutnak ilyenre, csak te akarod úgy kicsavarni Pált, hogy azt jelentse, amit te gondolsz. Pl. nagyvonalúan ignorálod, hogy a szövegkörnyezettől és a szóhasználattól függően elég nyílvánvalóan legalább kétféle értelemben beszél Pál a testről. Persze nem kell Pál értelmezésével egyetértsél, de elég pofátlan dolog a magad értelmezése szerint összevonni a kétféle fogalmat, aztán meg mutogatni, hogy Pál hülyeséget írt. Így ne csodáld, ha azt mondják, hogy nem érted Pált. Lehet, hogy csak nem akarod érteni.
1./
a./ Mivel senki kezében nem fér el egyetlen csillag sem, és senki tekintete nem lehet Nap fényességű, ( még nem tisztáztuk mennyi a magnitúdója ) ezért a képi világot Ti félreértelmezitek, és szó sincs valós kardról, de még képletesről sem, amit forgatni kellene.
b./ Itt nem azt mondja, hogy kard Isten igéje, hanem azt: egyik tulajdonságát úgy világítja meg, hogy a kardnál is élesebb. A mai időkben mondhatná, a lézernél is élesebb, attól még nem kard vagy lézer.
c./ Nem olyan-e az én igém, mint a tűz - így szól az Úr -, vagy mint a sziklazúzó pöröly?
- nem értitek az Írást.
- Ott megjelent neki az Úr angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből.Látta ugyanis, hogy a csipkebokor tűzben ég, de mégsem ég el a csipkebokor. – a tűz amely mégsem olyan mint a tűz,
- Jobbod, Uram, erőtől dicső, jobbod, Uram, ellenséget zúz szét. – én ismerem Isten képi világát, csak Ti félreértelmezitek azt.
2./ Azt sajnáld, hogy egy fordítási eltérésből fejtetted ki elméleted, amellyel így érdemben nem kell foglalkozni, mert fundamentumában hibás.
3./ Jézust egy szentháromságba foglalták, miközben mindig elfeledkeznek róla ÉS FELBONTJÁK AZ ÍRÁST, MERT AZ ÍGY FOLYTATODIK:
Azt mondtam ugyan, istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan,
4./ Alapjaiban vagyunk mások.
Nincs több ég csak egy. Tulajdonságaiból adódóan. Megint nem érted az Igét.
Ó, prklht, írtam neked, én ismerem Pált, és bizonyságom van felőle. Nálad biztosan jobban ismerem, ahogy az Urat is, így vélem (őszintén), és nem kívánom bizonygatni, ha vitatod, tagadd, nem érdekel.
Azonban belátom, nem vagy ebben a dologban (és pár hasonló fogásodban)becsületes. Rendesen háborogtam ma délelőtt miattad (milyen ... vagy, milyen sokat vesztesz, mert vesztesz). Hogy hogy van merszed lecserélni azokat, akikről szólt az apostol azokra... te homlokegyenest ellenkezőre fordítod az apostol írását hamis idézeteddel. A célod határozza meg a módszert. Hamissággal pedig még becsületes célt sem ... Én nagyon nem szeretem a hamisságot, és a cél nem szentesíti az eszközt, a szándék sem menti fel a hamisan cselekvőt, pláne, aki tanításával vétkezik. És ne mondd, hogy nem tanítasz, nagyon is teszed, és ravasz módon teszed-tennéd a kicsinyekkel, felületesekkel!
Nos, tartozom leírni, már nem tartalak hitre nézve becsületesnek, tévedtem ebben veled kapcsolatban.
1./ Mégegyszer elismétlem hát: Jézus csak a zsidó ószövetségi írásokból idézett. –
Nem, Te ezt mondtad:
ószövetségből idézett, de azokból szinte kivétel nélkül, mindvégig Isten szavaként, annak tekintélyét tulajdonítva ezen írásoknak
- Valójában Jézus a házasságról szóló vitában rámutatott, hogy a Tóra sem Isten szava, az csak Mózesé, és több helyen ellentétes Isten valódi szándékával.
2./ Nem vitattam, hogy Jézus idézet az ószövetségi írásokból, de ez nem bizonyít semmit. Idézetei rövidek és nincs szó felbonthatóságról. Érvénytelenné pedig maga tette, mint Mózes és nem Isten szava, lásd előző pont.
3./ Több figyelmet.
4./ Szerintem pedig pont a páli keresztények csűrték, csavarták el a saját vesztükre, mert, akik a szerint élnek, és nem Jézus tanítása szerint, tévúton járnak.
( Mivel Pál tanítása helyhez és korhoz kötött, míg Jézus tanítása időtlen.)
5./ Az ’adatott’ nem azt jelenti, hogy készen kapta, hanem a lehetőséget, amellyel élt. Mivel az egyéb ajándékait sem készen kapta, hanem megszerezte.
Márpedig Pállal kapcsolatban Istennek nem az volt a tökéletes akarata, parancsolata, amit az emberektől kapott Jeruzsálemben a damaszkuszi útja előtt, hanem az, amit Damaszkusztól fogva kapott Istentől.
De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által,
6./ De János azt mondja az egész könyvről, hogy "boldog aki olvassa, hallgatja e prófétálásnak beszédeit, és megtartja azokat, amelyek megírattak abban, mert az idő közel van"(1,3.).
- Igen, közel kétezer éve. Ugyanis nem közel, hanem Jézus szerint már itt van.
7./ Maradjunk annál, hogy ezt Biblián kívül tudod alátámasztani, miként az ellentétes állítás is onnan következik, így felesleges szót ejteni róla.
8./ mégpedig ez:
"méltó a munkás a maga jutalmára".
Majd ha ezt a 2. idézetet megtalálod a másik idézethez hasonló szószerintiséggel a Tórában, vagy bárhol máshol az ószövetségben, akkor jelentkezz, s akkor ítéld el az állításomat úgy, ahogyan pl. most (hülyeség, kotyvasztás, stb...)! Persze az lett volna a jobb, ha csak simán és rendesen elolvasod az 1. Tim. 5,18-at, és észrevezsed azt az "és"-t...
- A napszámos bére ne maradjon nálad másnap reggelig!
hülyeség, kotyvasztás,stb.
9./ A keresztutalást készítők pedig az Ef. 4,8-hoz a Zsolt. 68,19-et adják meg elegendőnek - helyesen.
- azok igen, mert hiszen külső iratra, - főleg zsidóra – nem hivatkoznak. Pedig a levélben szereplő forma a targumból ismert. Így joggal mondhatjuk, számára elismert szöveg volt.
10./ Ez erősen vitatható, mivel sok jegyzékben egyes levelei csak későn tűnnek fel. És sok helyen el sem ismerték őket.
11./ Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, a melyeket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai mondottak.
- Itt valóban apostolokról van szó, azonban kérdéses ebbe benne foglaltatott-e Pál, Júdás szerint? Erről szólt utalásom.
- Hiszen Péter idézi, és kérdéses, ha itt Ő, Énokot prófétának mondja, miért nem fogadták el Írásait??? Jó kérdés nem?
Nem kell szaladnod elnézést kérned, hiszen mindenki számára nyilvánvaló, hogy mennyi egyszerű szövegértési probléma merült fel itt Nálad. Csak szépen, lassan olvass, ne szaladj, hátha megérted/megértesz... valamit, bár ebben nem hiszek…legfőképpen utalok a 8-as pontra:-)
Prklht nagyon eltévesztette a házszámot Péter szavainál. A péteri idézetre tavaly Nekem Nemocap még csak azt merte írni, hogy "azok nem Jézus szavai", s kérte, hogy hozzak Pál igazolására Jézustól szavakat (persze a Pálnak történt megjelenéseikor mondottakat "kivéve").
Vegyük észre, hogy biza "fejlődnek" a Pállal szembenállók a nagy erőlködésükben. Persze a "maguk vesztére", és persze "csak" Péter szerint...
1. Nagyon sajnálom, ha Te Isten szájának beszédével, az Igével, s annak természetével kapcsolatban a Jelenések könyvének (1,16. 19,15.21.), a Zsidó levélnek (4,12.), vagy Jeremiásnak (23,29.) a képi világát nem ismered, vagy egyszerűen nem fogadod el. Attól az még élő és ható, azaz érvényes.
2. Hasonlóan sajnálom azt, ha 2 fordítás egyazon szóra vonatkozó eltérésével érvelsz, ahelyett, hogy ennek a pontnak a valódi lényegével (a kígyó szimbólumának és a bűn kapcsolatával) foglalkoznál. Mivel ezt bizonyító érvelésemet semmivel nem tudtad cáfolni, emiatt nm lényeges, rajtam kívüli fordítási eltéréseket hozol fel ide.
3. Nem teljesen így van, mert végcél a hasonlóság Jézus szerint is (Ján. 10,33-36.). Az igaz, hogy az ember önmagában nem Isten, de az istenfiúsággal és az Isten Szelleméből való részesedéssel a hasonlóság van elénk adva.
4. Mint írtam, "eddigi tudomásom szerint". Én a földön zajló folyamatokat a mennyeiek és a bukott, sátáni lények számára is egyaránt fontosnak látom, azoknak a magasságban zajló küzdelméről sokat ír az Ige (pl. Dán. 10,13.).
Mivel láthatatlan szellemi valóságokról van szó, nem lényeges, hogy valójában mennyire messze vannak a földtől, de a 3. ég létezése miatt én a 2. eget közvetlenül az első felett létezőnek gondolom, azaz szükségtelen emiatt az első égtől messzire helyeznünk szerintem.
De abszolúte nem lényeges a pontos helye számomra. Ha Neked igen, akkor ebben mások vagyunk.
