Amit leírtál, azzal teljes mértékben egyetértek, sőt gratulálok hozzá, mert remek gondolatok, de óriási ellentmondást vélek felfedezni a természethez való visszatérés igényének erőteljes kihangsúlyozása és a magyarok 99%-nak idegen terroir szó összekapcsolása között, mert amit így írtál az nem a 99%-nak szól, hanem annak az (uram bocsá...) 1 % "sznob"-nak, aki a szőlővel legfeljebb a Terroir borosüvegek címkéjén találkozik és valójában sohasem éli meg azokat a gondolatokat, amelyeket remekül összefoglaltál.
Nagyon remélem, hogy a terroir szó nem lesz a magyar szókincs része, mert sokkal jobb kifejezéseink vannak (pl. termőhely, szőlőhegy, pince, borvidék, borkúltura, szőlőkultúra, stb.) ugyanezen tartalomnak az érzékeltetésére.
Nem szeretnék pl a vineyard-ra járni és harvesztálni, vagy vintadzsolni a grépszeket.
>>> és amiatt, hogy nem írta senki, hogy mérhetetlen ostpbaságokat hordtam össze, ...
Ezt persze én sem fogom írni, sőt... Többször átolvasva, az egy napos csöndöt türelmesen kivárva, veszem a bátorságot, hogy kezdő és névtelen fórumozó létemre elsőként reflektáljak. Úgy vélem, az általad említett triumvirátus egyik tagja, nevezetesen a termelő, az ember, a műhely azért bír egy kitüntetett tulajdonsággal. A felelőséggel. A természet, a termőhely, a szőlőfajta, az adottságok adottak, ... és felelőtlenek. A termelő, az alkotó ember felelőssége viszont vitathatalan. Jól esik ezt a felelősséget kiérezni gondolataidból.
a minap belinkelt hozamkorlátozásról szóló írásomra érkezett konstruktív kritikák miatt és amiatt, hogy nem írta senki, hogy mérhetetlen ostpbaságokat hordtam össze, most egy kicsit felbátorodtam és egy kicsit nehezebb témát igyekeztem körül járni.
Amolyan konszenzuskereső és tisztázó szándékkal gondoltam át a terroir kérdését.
van egy tippem, az az oszlop csak volt olyan mélyen.
én mindenképpen megigazítanám, mert lombfelülettel egy nyári vihar után tuti a fölre fekszik. akkor nehezebb lesz felállítani. most tedd le 80 cm-re, vagy mélyebbre ha laza a talaj.
Segítségeteket kérem. A szőlő lugasunk lejtős területen van. A téli rengeteg csapadék miatt nagyon átázott a talaj és a beton tartóoszlopok nagyon oldalra dőltek. Félő, hogy az év folyamán a termés súlya miatt a sorok teljesen oldalra borulnak ha nem teszünk valamit ellene. Az oszlopok kb 70-100 cm mélyre lettek leásva még 30 évvel ezelőtt. Volt már valakinek ilyen problémája és van-e rá gyors és jó megoldása? Köszönet a tippekért.
Köszönöm a tippeket, sajna már egy részét lekéneztem, csak kicsit erősen éreztem a kén ízt, ezért akartam utána járni, a vörös borokhot 10ml/1hl-t adtam, a vergődő fehér borhoz (boszorkánygáz, stb) pedig levegőztetés után 30ml/1hl.
A kénpor az porított borkén, pontosabban Kálium-metabisztulfit akar lenni?
A doboz általában 10 dkg-s. Egészséges borhoz általában elegendő 100l -enként 1-1,5 dkg. Ha elég nagy a mérőhengered, amibe a 10 dkg belefér, onnan már nem nagy kunszt az 1-1,5 dkg kimérése, a maradékot meg viszaöntheted a tasakjába. Az 1ml->1g nem feltétlen igaz, erre inkább ne hagyatkozz.
Aki borkénnel stabilizálja borát, általában 40 mg/l kéntartalmat igyekszik tartani. Nyilván kénezéskor ennél valamivel több később az érték valamivel kevesebb. Fontos számítási tudnivaló, hogy 1 g/hl borkén adagolása valójában csak 5 mg/l-rel növeli a bor szabad kén-dioxid tartalmát.
Ez a mennyiség hogy mennyi idő alatt tűnik el a borból, több körülmény befojásolja, de szájmérték alapján elfogadható, hogy 4-5 havonta lehet a ként pótolni.
asszem én kérek elnézést mert valahol félreértettelek.
de mindezek mellett kérdezem, hogy a felsorolt fajtáknál nem kevés az ott megjelölt termésmennyiség? (Bár még mindig nem tudjuk a "hozzá tartozó" tenyészterületet)
Érdekel a véleményed, de akkor mond el, hogy melyik részben tévedek, melyik az a mondat amivel nem értesz egyet. Örömmel módosítom az írást, ha meggyőzöl arról, hogy rossz az amit írtam.
Szépen vissza kell fűrészelni a tőkét a vezető szálig, vagy az oltásig (ha kordonos) vagy akár tarmetszést csinálni (ha gyalpgművelésű), majd az idei hajtásokból szépen kialakíthatod magadnak a neked tetsző karokat. Az első két évem ebből a szempontból horror volt - mára már kényelmesen sétálgatok a szőlőben (na ez persze túlzás, de tényleg összehasonlíthatatlanul könnyebb benne dolgozni.
Szervusztok! Novemberben már beköszöntem egyszer a topikba "megszőlőbirtokosodásom" okán. Tegnap szép idő lévén (legalábbis délelőtt) megkezdtem aktív tevékenységemet is, nagyon bizsergett bennem a tettvágy, elkezdtem metszeni. Kicsit el vagyok kenődve, mert rádöbbentem, hogy eléggé elhanyagolt, fölkopaszodott, felnyurgult, elseprűsödött szőlőt vásároltam. Már kezdtem is a nagyívű átalakítási terveken merengeni. A munkában viszont nagyonis jólesően elfáradtam, pazar érzés a saját birtokon dolgozgatni. Kár, hogy ma zuhog az eső...
olts magadnak szőlőt-ha jól választasz alanyt nem kell újratelepíteni.
Az iskolák rosszul választanak alanyt.
Jó példa erre a cseresznyefa:a sajmeggy alany rövid életű fát ad,mégis b...sznak vadcseresznyére szemzeni......a szőlő kb .ugyanez....
Ahány talaj,annyi alanyigény.Nem mindenhová jó a Berlandieri Teleki 8 B alany.Jól kell választani....Meszes talajra nem lehet mészérzékeny alanyt választani
A régi dolgokról sokat lehetne beszélgetni... régebben kevesebb volt a növényvédelem is és valószínűleg maga növény is más volt. No meg régen is sokféle minőségi kategóriát csináltak... csak erről szeretünk megfeledkezni. Nem ugyanazt a bort itatták a szőlőmunkással mint ami a gazda asztalára került.
Amiről írsz az nem sokára valósággá válik, már ami a termeléshez szükséges minőségi paramétereket illeti. Ha tehát ott felétek az lesz leírva, hogy a Juhfarkot, Szürkebarátot vagy bármelyiket így kell termeszteni akkor aki piacra megy vele tetszik nem tetszik alapon úgy kell csinálni. Enek ugye a határideje 2009 augusztus.
De azt mondom ez ízlések és pofonok kérdése. Ha én egy könnyű gyümölcsös uram bocsá vékony borban utazom, és ezt kívánom piacra dobni, akkor ne úgy érjük már el, ezt hogy akkor nyomunk bele egy kis szódát, hogy az állag megfelelő legyen.
Akinek tehát a Pap és Papné dilemmával kell szembenézni annak engedtessék meg hogy válasszon. Azt pedig kijelenteni, hogy csak úgy lehet, korrekt, esetleg minőségi borokat előállítani, hogy forduljunk arccal a hozamkorlátozás felé az biztosan nem fedi a valóságot. (Erre számtalan ellenpélda van.)
A tőkeátlag pedig matek kérdése. Én Rambo-val értenék egyet, hogy pedig egységnyi területre kellene vetíteni a hozamot. Mert a gyalog művelésnél ahol 0,60x0,80 kötésben van a szőlő igen érdekesen alakulna ha pl 2 kg de még a 1,5 kg per tőke átlag lenne. Összehasonlítva a 2,5x1,2 telepítésssel meg a szintén 1,5 kg terheléssel. Ne felejtsük el azt sem, hogy a tőke egy területen gazdálkodik. Ha tehát egységnyi területen pl 100 rész tápanyag van akkor egyáltalán nem mindegy, hogy hányan élik fel ezt a szintet. Ehhez kapcsolódik az is, hogy egy magát hozamkorlátozott termelőnek mondott termelő mondta, hogy nála 1,5 max terheléssel megy a tőke. 2,5x1,2 kötésnél JA IKERBEN TELEPÍTVE! Az véletlen nem ua mint ha 1 tőke lenne ilyen kötésben és 3 kg lenne rajta?
Abban egyet fogunk érteni, hogy nem lehet büntetlenül terhelni egy tőkét. Azonban csak az a szám, hogy mennyi van egy tőkén az kevés. Ehhez mellé kell tenni azt is hogy pl milyen tápanyagellátottság, területi méret lombfelület stb mellett igaz. Mert én úgy gondolom ennél bonyolultabb összefüggéseket is illik vizsgálni.
"Valójában nem az egy kilónyi szőlő jelenti a hozamkorlátozást, hanem a 2-3-5-x kiló a túlterhelést."
Veszélyes dolgok ezek az alapigazságok.
Számoljunk csak: gyalogművelésnél 4 kar, 2 szem = 8 szem vagy 3 kar 2 szem = 6 szem. Ott egy m2-en volt egy tő, intenzív művelésben három m2-en. Közös nevező három négyzetméter: gyalogművelésnél 24 vagy 18 szem - nálam 12 szem jut három négyzetméterre.
Más nézőpontból: pusztuljon el a lovam, ha a nagyapám akár egyetlen fürt szőlőt leszedett. Ha feltételezzük, hogy mindkettőnknek hasonlóan viselkedett a szőlője, de az övé régebbi fajta volt, ezért csak két fürt termett minden vesszőn, ÉS csak három kar volt minden tőkén, akkor egy tőkén 3 kar * 2 szem * 2 fürt =12 fürt termett neki (egy négyzetmétren).
Innen úgy tűnik, ha ennél durvábban korlátoztok termést, akkor a "régi öregek régi jó termesztési rendszerénél" is kevesebbet hagytok a tőkén. :-O
A "régi" termesztési módszerekről meg csak annyit írnék, hogy Columella könyvében leírtak szerint a rómaiak pl. szilfára, olajfára futtatták fel a szőlőt, és a modern intenzív támrendszerekre kísértetiesen hasonló támaszokon nevelték a szőlőt. MENNYIRE régiekről beszélünk tehát?
