Kérdés lehet hogy melyik az eredeti, nekem az utóbbi E hangos tűnik valószínűbbnek, majd írom mi szól mellette.
Ami biztosnak látszik hogy az ETEL(köz) földrajzi név összefügghet Etel(e) nevével. Constantinus "a birodalom kormányzásáról" művében ATEL-CUSU és ETEL-CUSU formákat egyaránt leír. Ez az ETELKÖZ megnevezése.
PRISCUS kortársa és személyes ismerője volt ősünknek. Ő minden esetben "ATTELAS" megnevezést használt írásban. De ez akár már átírott verzió is lehet, mivel Priscus írásai más jóval későbbi írók által maradtak fenn. Tehát nem 100 hogy maga Priscus is így írta le, de aztán az is lehet hogy mégis.
Attila székhelyét a németek oklevelekben ETZILBURG majd ETZELBURG említik meg.
A magyar első krónikánk "ETÖL" "ETHELE" formákat említenek meg.
A földrajzi nevekben még él az ETELE utca/tér stb. ami egyben keresztnév is. A női párja a névnek ma is ETEL-KA, rövidebben úgy is mondják ETEL...
Él valóban lehetne atya, igaz nincs erre vonatkozó forrás a Biblián kívül, viszont nem lehet azonosítani a Nappal. Ugye, Kánaán területén az Asérákat, a Naposzlopokat irtották a héberek... (Aséra Él párja volt, nyilván Napistennő rangban.)
"ÚESz: atya: Bizonytalan eredetű, esetleg örökség, talán uráli kori tővel, magyar képzéssel."
Ja... uráli. Mi más lehetne? Az Isten szavunk nagy valószínűséggel azonos a hatti Estan (Napisten) hettita Istanu, illetve a sumer-akkád Istin, (egy, egyetlen) szóval.
Hettita nyelven Arinna Ata, nem egy Isten, hanem egy istenpár, Anya és Atya jelentésű.
Fontos momentum, hogy a térségre a napistennő (és ennek megfelelően a nők) tisztelete volt a jellemző.
"In the 13th century BC some explicit efforts toward syncretism appear in inscriptions. The queen and priestess Puduhepa worked on organizing and rationalizing her people's religion.[16] In an inscription she invokes: Sun goddess of Arinna, my lady, you are the queen of all lands! In the land of Hatti you have assumed the name of Sun-Goddess of Arinna, but in respect to the land which you made of cedars,[b] you have assumed the name Heba." (Az ie 13. században a szinkretizmus felé tett kifejezett erőfeszítések megjelennek a feliratokban. Puduhepa királyné és papnő népe vallásának megszervezésén és racionalizálásán dolgozott.[16] Egy feliratban így hivatkozik: Arinna napistennője, hölgyem, te vagy minden vidék királynője! Hatti földjén felvetted Arinna Napistennője nevét, de a cédrusfából épített földre vonatkozóan felvetted a Heba nevet.) Ezt a Heba nevet viselte Abdi Heba is, Jeruzsálem egykori uralkodója, még a héberek előtt. A Kaukázusban maradt magyarokról is azt írták, hogy kifejezetten nő-tisztelők.
Bau - más néven babba - istennő akinek hét lánya van › nálunk Nagy Boldogasszony (Babba Máriaként ismert) és hét lánya.... Ez magyar kuriózum is... "Ninurta was believed to be the son of Enlil." - Írja https://hu.wikipedia.org/wiki/Ninurta , akit Nimroddal azonosítanak. (Ugye, ismerős a Nimród-legenda?) De ez a Ninurta név csak magyarul érthető, hiszen a Nin=nő/nine/néne jelentésű, így nem lehetne férfi, de ott van mögötte az -ur toldalék, amitől Nin ura/férje olvasatot kap. Úgy, mint az Amherst papiruszon Anat Jahu › Anat férje Jahu. A dingír csillag képírás-jele - Inanna szimbóluma a pecséthengeren a magyar népművészet kedvenc mintája (nyolc ágú rozetta) Másik Inanna szimbólum az életfa = tprus rovásjel, és szintén ismert minta, sokszor a nyolc ágú rozettával együtt.
Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a 3. évezredtől Ugarit lakosságát az ún. „nyakperecesek” váltották föl. Magyarország, Ausztria területén is tucatszám kerültek elő hasonló ékszerek a 25-15. sz.-i sírokból, mely a Duna német-, osztrák- és magyar szakaszán, de még a Tisza mentén élőknél is jellemző viselet volt, https://mobilitas.ri.abtk.hu/?media=negyezer-eves-hamvasztott-csontokbol-rajzolodik-ki-egy-elokelo-no-es-iker-magzatainak-tragikus-sorsa&lang=hu Egy időre eltűntek e térségből az ilyen leletek és Ugaritban bukkannak föl pár száz év múlva. Később, a kr.u. 9-11. sz-ban a Kárpát-medencében újra „divatba jött” a viseletük.
A párhuzam a két térség - K.M. és Közel-Kelet/Elő-Ázsia - közt sok más egyezéssel együtt igen feltűnő...
Az Attila név "magyar" eredetű a tudomány szerint is.
Bizonyítás:
Az Attila vagy Atilla[1] a hun király germán, közelebbről gót eredetűnek tartott neve. Iordanes szerint a gótatta szó kicsinyítőképzős változata. Ennek jelentése: atyácska.[2]
ÚESz: atya: Bizonytalan eredetű, esetleg örökség, talán uráli kori tővel, magyar képzéssel. | ≡ A tőhöz vö. md. (E.) aťa ’nagyapa; aggastyán’, (M.) aťä ’ua.; apa ätti, ätä ’apa’;
Az Attila nevet az Atyácskából származtatják ugyi? Tényleg senkinek nem tűnik fel, hogy konkrétan nekünk VAN ősi ATYA szavunk és az Attila nevet ősien ETE-nek mondtuk. Mi a valószínűbb, hogy ez az eredeti, vagy, hogy egy elvont szó, pont azt jelnti, mint a germán név, csak magyarul. Az Atya, Apa nevek ugyanis már kicsinyítőképzősek ÚESz:" A szó végi a vagy kicsinyítő képző".
A latin itt is csak átírta a már meglévő magyar kifejezéseket:
Folyós dolgok már előkerültek, de ebből annyi van és többféleképpen, most jöjjön egy összetett szavunk:
FLUVIUS : folyó, folyam --------- De mondjuk csak ki az igazit, azaz FOLYÓVÍZ ez pontosan. Átírták ilyenre.)) FLU = FOLYÓ és a VIUS itt = VÍZ Így készültek a latin szavak.)) Legfeljebb az merülhet fel kérdésként hogy esetleg a "FOLYVÁS" amit elváltoztattak de azt meg már jó régen is a "folytonosság" értelmében használtuk, így maradok az első verziónál, ez FOLYÓVÍZ lesz.
Itt legalább még a V nem lett B-re változtatva, mert olyan is van. Mert hát mi is a DANU-BIUS ..... Az a DUNA-VÍZ elváltoztatása. A latin szóképzés.))
FICUS : füge, fügefa ------ FÜGÉS a pontos és ezt írták át. A G hanggal ugyanez biztosan már nagyon feltűnő lenne, át kellett írni C-re a közepét.)) Amúgy maga a FÜGE szó nálunk a gyümölcsön kívül egy madár megnevezése is, jellegzetessége hogy a fészke az ágakról FÜGG lefelé, ebből a neve.
A FÜGG szavunkból van minden, de ezt odaát is tudták valaha, hiszen FICITAS : függeszkedés. "Függítés" kissé furcsán ragozva már a mai fülnek.
A kezdőhang lehagyása is rendszeres trükk, most ezekből 1-2 darab :
UBERO/UBERTO : termékenyít, termékeny, termő , illetve UBER : szapora --------- Ez a SZAPORA és SZAPORÍTÓ szavainknak a jelentős eltorzítása. Tegyük csak a szó elejére vissza azt az SZ hangot és egyből egészen jól látszik. Azon már nem lepődünk meg hogy a B-P hangokat kedvük szerint cserélgetik, de azzal eddig is számoltunk. A kezdőhang lehagyása is gyakori, számolni kell ezzel.
Ja és frankón toldalékol már a nyelvünk a szavakban.
ULTER : valamin túl lévő, valamin túl való ------- TÚLTÉR , az UL az TÚL csak a kezdőhang valahol a kozmikus térben szabadságra ment.)) AZ "ULS" a TÚLSÓ szavunk megnyirbálva.
Az ULTRA szó is ugyanaz mint az ULTER csak az átírás módosult. TÚLTÉR egy bizonyos tartományon, épp ezt is jelenti a szó előtagként. Ez sem latin szó, ők csak átírtak egy magyar kifejezést, a TÚLTÉR dolgot változtatták át. Amit ugyan már mi is használunk, de pontosan az eredeti magyar összetett szó értelmében...
FRUTICATIO : fák kihajtása és bokrosodása ---------- FARÜGYEZÉS ! Ezt már elég nehéz észrevenni elsőre, viszont ha sikerült már világos lesz és ennek tudatában már könnyebb összevetni a hasonlókkal. FRUT----FARÜGY és igen, ebből lesz a gyümölcs is, azaz ha egy "fruit" vagy "frucht" szó elénk kerül, jusson eszünkbe hogy ez a farügy eredetileg.
Főleg hogy van FRUGES is ami : mindenféle ehető földi gyümölcs, gabona és növényi hajtás. -------- Igen, de a konkrét és a pontos magyar szó a FARÜGYES. Láthatjuk hogy azt se tudják épp mikor hogy írják át a szót, fent már FRUT, itt viszont még FRUG ez a dolog. És azonosíthatóan magyar ragozások vannak a kifejezésekben.
SARRITUS : gyomtól megtisztított ------- De a szó a SZÁRÍTÓS , természetesen magyarul ragozott itt minden. A növényi SZÁR eltüntetéséről van szó. Ami később majd ezen okból száradni is fog.
Pedig nem is egy példa van rá, hogy egy latin "ST" szókezdet mögött a mi CS hangunk legyen.
Például : STUPA : csepű ---- azaz CSEPŰ átírva, a kezdő CS hangot "ST" váltja ki itt is.
STELLA meg lehet a CSILLA(G) átírása , ami nem mellékesen ugye női keresztnév is nálunk emberemlékezet óta. Az "UESZWeb" egyelőre csak hipotézisként és amolyan kósza felvetés szintjén számol azzal az eshetőséggel hogy a CSIILLAG szónak talán esetleg lehet némi köze a CSILLOG szóhoz.
Még nem biztosak ebben.)) Talán egy NASA kódfejtőt még bevonhatnának a vizsgálatba.
Viszont van még egy hosszabb szó, ami érdekes:
STELLATUS : csillagos. -------- ami maga a CSILLAGOS átírása is lehet. De máshogy is jónak nézhet ki, a csillagok jellemzője hogy este napnyugta után láthatóak. És akkor az ESTE-LÁTÓS is igen versenyképes. A spanyol/portugál E hanggal kezd. Lehet kétféle megközelítése is van ennek akár egyszerre.
Annyira latin szavak hogy válogathatunk a magyar felépítésekben.))...
Akkor már elhazudhatták volna valami portugál vagy francia dolognak inkább .)) Ezeket meg bezzeg még meg sem említik a "nagy tudásúak" :
BERCO illetve BERCEAU szavak. Persze ezek is a magyar BÖLCSŐ szó torzításai természetesen. Ők nincs miből ezt felépítsék. Nálunk meg ez : bölcső, belcső, bellöke, billöke is volt mert hát BILLegő CSŐ szerű BELső ÖL, ami a "billöke" esetén már a LÖK szavunkat is tartalmazza, mivel ezáltal billeg.
ÚESz. Bölcső: Csuvasos típusú ótörök jövevényszó. | ≡ Kāšγ. bešik; kirg. bešik; oszm. beșik; stb.: ’bölcső’ [török eredetű]. ⌂ A magyarba átkerült alak *belčiγ lehetett. A török szóvégi γ a magyarban vokalizálódott; vö. még →borsó, →szőlő stb. A török š > m. cs hangváltozáshoz vö. →bocsát, →búcsú; a szervetlen m. l hanghoz vö. →ács, →bölcs; vö. még →gyümölcs. Az ívelt talpon ringó bölcső a török népektől származott Európába. ⌘ A bölcsőde nyelvújítási származékszó. ⌂⇒ A magyarból: szlk. (N.) belčov; rom. (E.) belcéu: ’ua.’.
A "mocsoktalan" helyett jobb és találóbb a "mocskolatlan". Azaz MAKULÁTLAN ---MOCSKOLATLAN
Ezért nem ismert nálunk ilyen hogy "makula" , mert az egész már egy latin torzítás. A fosztóképzős verzió viszont "visszakerült" elváltoztatva a nyelvünkbe...
MUSTEUS/MUSTUS : must, musthoz tartozó. Továbbá még: új, ifjú, friss, új dolog ------- Akkor ez a MOST(OS) lesz, az egész lényege az "épp most" , a must is egy friss épp elkészült újbor és akkor ezek szerint a MOST szóhoz van ennek az egésznek köze eredendően...
Volt már folyós dolog, de az más hangalakkal. Ezúttal egy :
FLUMEN : folyó víztömeg, folyás, folyam, folyóvíz ----------------- FOLYOMÁNY ez pontosan. Ott van a magyar képzés is. A FLUMINEUS már tovább ragozott (magyarul) , az a FOLYOMÁNYOS lesz.
FENESTRO : rést csinál, ablakkal, ablakokkal ellát -------- volt már hasonló, ez a FÉNYESÍTŐ . A német ablakok is FÉNYESek. Fényes TERek ezek a "fenster"-ek .))
TITUBO : tántorog, botorkázik, akadozva beszél, tétováz, hibáz ------------ TÉTOVA szavunk van egész egyszerűen itt átírva. Ezt néhány hasonló szó még alátámasztja. Alapszó hovatartozása nem lehet kérdéses, benne foglaltatik a TOVA szavunk. Gondolom a latinnak kötelező volt a V hangot B-re írni, hogy ez másnak tűnjön .))
TERRULENTUS : földből álló, földhöz való, földből növő, földi --------- TERÜLETES , (el)TERÜLENDŐS dolgok ezek. Akármelyikből is legyen a pontos, az fix hogy itt a szó közel kétharmada már a nyelvünk ragozásai a kifejezésben...
Ezek a "latin" szavak is a magyar nyelv már ragozott formáinak az elváltoztatásai:
SACCEUS : zsáknak való durva vászonból készült, zsák....... (mint előtag) --------- ZSÁKOS ez pontosan, írtam már zsákos dolgot, itt a magyar toldalékolás is kiválóan meglátszik.
SETA : erős és kemény szőr (lovaké, ökröké és disznóké ) , serte , borotva , kefe. -----------------------
Ez a SERTE vagy a SÖRTE szavunkból van egészen pontosan , amely szavak már eleve magyar nyelven képzettek. "SZER-SZOR" kiterjedt szóbokorral rendelkező sokszorozó értelmű gyökszavunk a szótó, itt a szőrzethez lesz konkrétabb köze. Ebből van a SERtés is amely náluk odaát : SETOSUS, amely kicsit túltoldalékoltnak látszik, mert így SERTÉSES .))
És már a gyökszónál torzult odaát a hangalak, mert a 3. helyen az R hang egyszerűen felszívódott valahol a nagy kozmikus térben, és így ránézésre már a "séta" amire az egész hasonlít a SERTE helyett. A lényeg : ez egy újabb toldalékolt magyar szónak az átírása ,mindössze.
SURCULUS : ág, oltóág, sarjúág (itt a lényeg) , oltvány, csemete ----------- tehát ez a már nyelvünkön ragozott SARJÚLÓS szó lesz és pontosan . Persze mi csak SARJULÓ formáig toldjuk. És hogy miért lett a SARJ dologból SURC ?... Egyszerűen átírták erre. A latin szóképzés így megy.))
SYNTHESIS : összetétel, összerakás --------- Szerintem mondjuk úgy hogy SZINTEZÉS )) Mert erről van itt szó. SZINTE biztos hogy SZÍNEZNI és SZINT keverni se nem latinul se nem görögül, hanem magyarul lehet ezzel a szóval. SZINTÉN a magyar SZÍNTÉR, ahol vagyunk, annak SZINTJÉN mennek itt az események a SZÍNEN. Akit felszentelnek felsőbb szintre helyeznek. Nálunk ez így is erősen összefügg. Náluk az már SANCT, persze ez a mi SZENT szavunk, csak ezt is átírták.
És maga a SYNTHESIS szó már nyelvünkön toldalékolt többszörösen. Más SYN formák a latinban egész más dolgok is lehetnek amely egyáltalán nem biztos hogy összefüggnek az eddig említettekkel. Például a SYNODUS : gyűlés, papi gyűlés, egyházi ZSINAT. ----------- Tehát ugyanazzal az induló külalakkal startolva itt már egészen másról van szó, mert itt már a ZSINAT(OS) magyar hangalak van már átírva és elváltoztatva. De fel lehet ismerni még a viszonylag jelentős módosítás ellenére is.
Azaz egy fix hangalak mögött "odaát" akár 5-6 egymástól teljesen független dolog is lehetséges.
De fordítottan is igaz : egy fix hangalakú szavunkat/kifejezésünket akár 4-5 féle átírásban is megtalálhatjuk odaát egyszerre...
ADVOCATUS : ügyvéd, ügyész, ügyvivő, ügynök ---------- Angol ADVOCATE is nyilván ehhez kapcsolódó. ÜGY-VISZ-ETES emberekről van szó, talán így fordítható a legpontosabban. Magyarul toldalékolt ez már. Mivel itt ez a szó egyszerre fedi le az ügyészt is, meg az ügyvédet is. Minden fent nevezett valamilyen ÜGY amit ő VISZ. Ez az ADVOC csak jól elváltoztatták a hangalakot.
A magyar nyelvben régen ÜGYVÉSZ szó is megtalálható leírva. Azaz minden bizonnyal az ügyvivők egy tágabb összefoglaló fogalomból lett később megkülönböztetésül "ügyvéd" , amely már felvette a VÉD szót a tevékenysége okán. Ezzel elkülönült jelentésben az összefoglalóan használt ÜGY VISZ (ügyvivő ma) emberektől, pontosan megnevezve tevékenységét.
AEQUIVALEO : hasonértékkel bír, ugyanannyit ér, felér (val, vel) ------- Azaz ez az EGGYÉ VÁLÓ kifejezésünk (ragozva ), csak szépen egybeírták és átírták erre. EKVIVALENS is ismerhetjük ezt a szót, ugyanúgy az EGGYÉ VÁLÁS amiről szól értékben.
És itt van az hogy most már nagyon gyanús a vizük is ezek után, ez az egész AKVA dolog , vagyis AQUA .
A latin nyelvben többször találni egy előtét E hangot. Megfigyeltem hogy gyakran az "EL illetve a LE" igekötőnkkel azonosak értelemben. Természetesen a magyar nyelvben markáns különbség van a két szó közt és semmiképpen sem helyettesíthetők egymással általában. (néha van mikor tényleg mindegy )
A latin a kérdést úgy "oldotta meg így okosban" hogy összekeverte egy lapra a kettőt, és a hangok sorrendi kérdésének ügyét elintézték azzal hogy az L hangot nem írják, így van egy E a szó elején mindkettőre.)) Na 1-2 szót ezekből :
EFFORO : kifúr ----- vagyis ELFÚR a hangalakból , de LEFÚR is lehet, ez a fent említettek okán van hogy nem egyértelmű. De mindegy is hiszen a kifejezés végén magyar nyelvű ragozás szerepel.)) A "fúró" mindenképpen ott figyel. Ez a szerszám magyarul tevékeny.
EFFICTIO: leképzés, leábrázolás, képmásolás, ( és most figyeljünk nagyon) LEFESTÉS , leíró ---------------- de LEFESTŐ ez pontosan, csak jól átírva az egész. De azért meglátszik még miből lett.
És akkor a fikció szó is eszünkbe juthat, lehet köze a fentiekhez jó eséllyel...
Szerintem ez egy érdekes megfelelés az ősgyök fogalmával:
"...Arisztotelész nyomán azt mondhatjuk: "anyagnak nevezem, ami önmagában sem nem valami, sem nem mennyiség, se más olyasmi, amikkel a létezőt szoktuk meghatározni" (Metaphüszika, 1029 a). Az anyag puszta lehetőség, valamiféle első hordozó, a változások alapja és a meghatározó formák befogadója."
Valójában a gyöknyelv egy ősi filozófia még ősibb, talán a lételv teljesen ösztönös kifejezése, mert az ősgyök sem más, mint egy tárháza a megnevesítés lehetőségeinek.
"Igen, de az "anya" szó akkor is anya, és nem ég."
Az ÉG (An, Ana, Anu) szó alatt nem a felettünk levő kék eget értették, hanem a megnevezett személy, Isten(nő) isteni, szellemi mivoltát.
A nők tisztelete nem olyan volt, mint manapság, a nőket az égi-szellemi tudás birtokosainak tartották.
Lásd az indiai mitológiában:
Brahma az univerzum teremtője, felesége Szaraszvati a bölcsesség, a tudás, a művészetek, a zene, az irodalom, a beszéd, a tanítás istennője. Nevének jelentése; áramló, hömpölygő. „Brahma a teremtő. Tudás nélkül elképzelhetetlen a teremtés. Ezért vette feleségül a hindu mitológiában Brahma Szaraszvatít, a tudás istennőjét.”
Minden bizonnyal ez a tisztelet maradt fenn az anya, anyu szavainkban megtartva mind a sumer (Ana) mind az akkád (Anu) verziót talán egyedül a világon...
Néhány nyelvben elvétve találkozunk az egyik változattal, de együtt a kettő sehol nem fordul elő:
Azerbajdzsán: Ana, Baszk Ama, Kazah: Ana, vagy analiq, kirgiz: ene, üzbég: ona, vagy onalik tatár: ana, török: anne, Héber: אמא (alef – m – alef) Ámá
"ÉG mint égbolt egy másik dolog, mert egyébként az ÉG szó bizonyosan ugyanilyen értelemmel már létezik a sumer mitológiában."
Igen, de az "anya" szó akkor is anya, és nem ég. Még ha ez éppen nem is a hétköznapi értelmezése a szónak az isteni nevekben. Itt mint amolyan teremtő"anya" jelentése van, mint amelyektől származtatható minden. Ilyesformán valóban kapcsolódik az "ég"-hez, de nem egyenlő az éggel a szó. A két viszonyítás közt azért van erős különbség.
De ha egy ANYAbolygóról jöttek ide valaha valakik, ami meg innen nézve bárhogyan nézzük, az égben van fent.))
Meg ugye van anyahajó is és az ismétlés is a tudás anyja. Tehát van a szónak egy tágabb értelme.
ÉG mint égbolt egy másik dolog, mert egyébként az ÉG szó bizonyosan ugyanilyen értelemmel már létezik a sumer mitológiában.
IGIGU a 7 nagy ÉGI isten egyben kifejezve. Akkor ott van az ÉGI ítélőszék palota, ÉGalgina. Ez sem véletlen.
ÉGI triász tag NANNA szentélyei : ÉGISSIRGAL vagy ÉGISNUGAL . Megvolt a szó már az ÉG-re, és épp az amit mi is használunk rá 2024-ben.)) ...
"Már ugyan miért volna ?... Nézzük már : 8-AN, józ-AN, csussz-AN , kotty-AN, oly-AN, ugy-AN, "
Nem erről beszélek... A térségben - Közel-Keletről van szó, beleértve Mezopotámíát is - a sumer AN szó ÉGI jelentésű, számtalan isten- helység- és tulajdonnévben szerepel, pl:
Melkisédek városa Salem nem más mint Scythopolis, -állítja Hyeronimus. Tehát „Szkíták városa”. Korábbi neve viszont – amarnai szövegek szerint – Bit-Sa-An Vagy eredetmítoszunkban: Ankisza, Hunor és Magor anyja, Nimród felesége...Isten(nő) névében: An, Ana, Anu, Anahita, Anat, stb... Sőt, az Ana, Anu a mi anya, anyu szavainkban él tovább mivel akkoriban az égi-szellemi dolgok női princípiumok voltak.
"Viszont az közismert hogy a "kánaániták" néven elnevezettek Noé KHÁM fiának leszármazottai, Kánaán nyilván a KHÁM valamilyen képzete lesz."
Ez egy zavaros dolog... A Bibliát mindig fenntartásokkal kell kezelni különösen a családfákat, mert tele vannak hamisításokkal. Csak egy példa: Ábrahámnak és Jákóbnek semmi köze egymáshoz, az előbbi a héberek, utóbbi az izraeliek ősatyja, csak a Biblia írói fésülték össze őket.
Ugyanígy semmi köze a héber Júdának az izraeli Jákóbhoz, mivel Júda csak szeretett volna Jákób családjába tartozni, s ez által jogot formálni Izrael (Jákób) földjére... (miután a héberek voltak a hódítók, a honfoglalók, az izraeliek pedig az őslakosok.) De ebbe ne menjünk bele...
További átírt magyar kifejezések a latin nyelvben :
LUTOSUS : sáros ----- LATYAKOS ahogy mi mondjuk ezt pontosan. Van pár hasonló szó, hasonló értelemmel.
PHALAE : faállvány ---- ugyanaz csak itt nincs - vány képző : FAÁLLÓ lehet fordítani.
XEROCOLLYRIUM : száraz kenőcs------ vagyis itt a XEROC = SZÁRAZ csak jól átírták, aztán az OLAJ=OLLYR épp most, az -IUM meg egy szó végi elem, hogy latinosnak tűnjön itt minden.))
AMARUS : keserű, fájdalmas, csípős -------- ez A MARÓS szavunk így pontosan, még a névelőnk is ott maradt. Vagy csak szándékos előtét, hogy kicsit másnak tűnjön az eredet...
