Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Folytatva a törvény, bűn, büntetése, megbocsátás gonodolatot, miért mondja Jézus, hogy betölteni jött a törvényt nem pedig eltörölni?
Minden esetben, amikor egy szerződés felbontására kerül sor, a szerződés szabályainak megfelelően ki lehet elégíteni az ügyfeleket, be lehet tölteni a szabályok által szabott feltételeket.
Isten felbontotta Izraellel a Mózes által megkötött szövetséget, amelynek ideje Keresztelő Jánosig tartott. Ezért mondja Jézus:
Lukács 16,16:
A tö
rvény és a próféták Keresztelő Jánosig valának az időtől fogva az Istennek országa hirdettetik, és mindenki erőszakkal tör abba.
Hogyan lehet betölteni tehát egy éppen felbontás alatt levő szerződést?
A törvény be nem tartása következtében például a bűnösök egy részét betegséggel verte meg az Isten. Mivel a szerződés határideje lejár, a betegség nem terjedhet a szerződés határidején túl. Aki tehát elfogadta, Isten elvette a válláról az általa adott betegség terhét.
Minden törvény által megbüntetésre került betegség, baj, átok megverés elvétethetett azoktól akik ezt kérték. Jézus pedig az Isten képviseletében erre fel volt hatalmazva, és hirdette Isten bocsánatát.
A törvényből tehát egy jottányit nem engedett elveszni, minden károsult kifizetésre került. Itt még egyszer figyelem, a törvény értelme a büntetés elve. Ha nincs büntetés, a törvény értelmét veszti. Jézus pedig bűnök bocsánatát hirdette, amiket a törvény büntetésre ítélt, azokat a terheket szüntette meg.
Ha pedig a Mózes által megkötött szerződés megszünt, az azt jelenti, hogy ha valaki betartja Mózes törvényeit nem részesül Isten áldásaiban, amit a törvény megígér, ha pedig valaki nem tartja be Mózes törvényeit nem részesül Isten átkaiból, amit a törvény büntetésképp kirendelt.
Kérdés: hogyan gyógyíthat az Isten a pogányokon, ha a pogányok nem az általa osztott átok következtében lettek betegek, hanem saját romlottságuk következtében?
Itt válaszolok reggeli telefonüzenetedre, mivel email címed nem publikus: sajnos nem tudok segíteni az ügyben, mert már nem látok el moderátori teendőket, mióta az új fórum működik és az új moderátorokat sem ismerem.
Úgy láttam a HGY-s topikban, hogy pl. Prklht igencsak hiányolja napok óta a "pálistákat" e topikból, s türelem tanusítása helyett inkább félreérti a távolmaradás okát. Emiatt úgy látom, hogy pl. a magam napirendjét le kell adnom e topiknak, lévén talán én írtam mostanság ide a legtöbbet:
1. Az elmúlt 3 napban nem írtam sehova semmit, mert a gyülekezetünkben 3 nap alatt (pélntek, szombat, vasárnap) 4 istentiszteletet tartottak. Ebből én 3-on vettem részt, a szombati elsőt egy nagypályás bajnoki meccsel cseréltem fel, amin én hátvédként játszottam (jelentem alássan, nyertünk 5:0-ra, gólt nem rúgtam - sajnos.).
2. Hétvégéken egyébként sem nagyon szoktam írni, merz van egy szép családom, benne 3 nagy kamasz gyermekkel és kedves szerető feleségemmel, akik igényt tartanak e napok alatt a családfő személyes, s nem csak virtuális jelenlétére is!
3. Ezen felül - amíg még értelmét látom, s kapcsolódik a témához - a magam részéről igyexem nem hagyni egyetlen szálat sem leesni, amelyet időközben megnyitottatok. Azonban nálam a válaszokhoz idő kell, mert igyexem a másik szavait érdemben átrágni, s így válaszolni, hogy megkapja a Neki járó tisztességet.
4. Emlékezetem szerint az alábbi témákban várhattok Tőlem választ:
Takarító, a topikgazda:
- a Biblia hitelességét alátámasztó írásomra reagált, amit még viszonozni kívánok Felé,
- valamint a nagyobb átfogó írásunk,
- egy-két kisebb megjegyzés megvitatása.
Prklht:
- A Biblia hitelességéről szóló 11 pontban összefoglalt vitánk, amire 8-11-el adós vagyok, valamint az általa időközben megválaszolt 1-7-re adandóakkal,
- A "kígyó" szerepéből kiindult vitánk,
- Mártha hite,
- A hit és a cselekedetek viszonya, s arra korábban írt aszem 9 pont,
- Az axiómája feletti vitánk folytatása.
5. Ma este eldől, hogy elutazom e a héten külföldre munka ügyben, vagy sem. Ha holnap nem folytatom, akkor távollétem miatt csak a jövő héten hallottok tőlem bármit is érdemben.
Egyébiránt remélem, hogy összejött a találkozótok, s remélem, hogy nem mosta el egy zápor, s jól érezhettétek magatokat!
Hogyan tette érvénytelenné Jézus a Mózesi törvényt?
Pál apostol szerint:
1 Kor 15,56
A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény.
Miben téved Pál?
A törvény határozza meg a gonosz cselekedetek közül melyiket tartja bűnnek, és milyen súlyos lehet a büntetése. Ha tehát nincs büntetés, akkor a törvény teljesen értelmetlen szabályrendszer, amelynek nincs hatalma. A törvény ereje tehát a BÜNTETÉS, nem pedig a bűn ereje a törvény. A bűn egyébként is nem a törvény által erős, nem a törvény nemz az emberben bűnös dolgokat, hanem az ember gonoszsága az ami egyébként a törvény által elítélhető bűnöket teremt. A trövény nem nemzi a bűnt, hanem a büntetés kilátásba helyezése által megfélemlítési módszerrel igyekszik MEGAKADÁLYOZNI a bűnt. A bűn ereje tehát nem a törvény, hanem az ember gonoszsága.
Lássuk Jézust. Ha tehát Jézus MEGBOCSÁTÁST hirdetett azoknak, akiket a törvény egyébként büntetés alá helyezett volna, akkor lényegében hatástalanította a törvényt. Nem csoda, hogy a farizeusok és a törvénytudók próbálták leginkább elveszejteni, hiszen a hatalmuk alapjait rengette meg, ami nem másban állt mint a BÜNTETÉSBEN, amelyre Mózes felhatalmazta őket a törvény végrehajtásán keresztül. Ha tehát a kegyelem ideje jött el, akkor életünk alapja nem lehet a törvény, amely egyébként is a különböző büntetések mértékére és végrehajtására utaló megbízások rendszere, hanem például a szeretet.
A kegyelem és a megbocsátás nem a bűnre vonatkozik, ahogy Pál gondolta, hanem a büntetésre és annak elengedésére. Ha pedig nincs büntetés, érvénytelen a törvény.
A farizeusok felbontják az írást, és hamis tanítást vezetnek le belőle:
Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.
Folytassuk élőben, én megyek talira, ha tehetem, majd csak összejön a dolog.
Hogy Isten nem tiltja, de bizony tiltja. Ne is mondd, hogy én is keresném (nem is mondtad), ha tanulok, nem azért tanulok, mert keresem.
Aki keres ott, az bizony tiszteli azt, azért keres ott. Aki mesternek ismeri el, akit olvas, aki így néz rá, ezért hallgatja, stb. az bizony mint tiltottat tenne, ha érvényes lenne rá a második parancsolat.
De nem a parancsolat szegését vágom hozzád. Hanem azt, hogy ott keresel, nem parancsolat miatt, hanem, hogy ott keresel. Miért? Szerintem, mert szegény vagy, és egyebek, ahogy írtam rólad, élveznéd a szellemi élményeket, mindegy, milyen szellemtől, csak legyen. Ebben van köztünk nagy különbség, nagyon nagy.
Azt meg ne véld, hogy elzárnám magam, ha van szellemek megítélése, van szellemi hatás is. De, hogy ott keressek? Nem! De elzárva nem vagyok, sőt, el sem zárkózom, élményeim is voltak, ismereteim-tapasztalataim is vannak, párszor írtam már magamról. Egyáltalán nem vagyok elzárkózva ilyesmitől, cseten, IRC-n, élőben beszélgettem is jó sokat, sőt, volt afféle mindenhol kereső, aki zen mesternek tartott (ducklin, meg tán Olrtran is) Csak éppen nem tisztelem azokat. Márpedig a nagy figyelem, az bizony tisztelet is.
Te meg lehet, hogy nem nagy figyelemmel vagy, hanem csak jót keresel. Ami neked jó. Készítettél egy szeretnivaló Őt, és Őt keresed, és véled megtalálni itt is, ott is. Meg amott is, ott, ahol Ő soha nem lenne, ahova soha nem megy. Mert neked mindegy, csak Rá találj.
Sokféleképpen lehetne mondani. A lényeg, engem szegénynek mondasz, és el sem tudod képzelni, hogy is vagyok. Ha magadat képzelnéd helyembe, te vesztenél sokat. De rólam nem tudsz (csodálatos módon, vagy nem is?)
Én meg úgy vélem, sokkal jobban tudom, te hogy vagy.
Igaz, lélekben, értelemben nem vagyok előtted, más életet élünk, te tele vagy szépséggel, én műszaki vagyok, hozzád képest kevés igénnyel, eléggé más értékrenddel. Fentebb hát szellemi dolgokról beszéltem, nem lelkiről.
És mivel ilyen szép a lelked, a lelkednek tetsző szellemit keresed. Pedig Jézus egész mást mondott, szellem általi szegénységről, magunk lelkének megutálásról, stb. beszélt. Te ezt egyszerűen átléped, lelked szerint akarod ítélni a szellemet, így vesztesz. Ahogy az első ember is vesztett. Látta, hogy a tiltott jó is eledelre, kívánatos is a bölcsességért, stb. Hát evett, noha nem kellett volna. Meg is nyíltak a szemei. Oszt mit látott? Hogy meztelen, hogy ez ciki. Pedig vágyta a bölcsességet, jó és rossz tudását.
Te könnyen vagy szabálytalan, én meg nem, én bízom Benne, hogy amit nem kéne, azért nem kéne, mert az valamilyen módon, de biztosan rossz nekünk. Én Úr alatt élek, nekem uram Ő. Ha uram, elviselem, ha valamit nem tudok, nem mondja meg. Mert tudom, tapasztaltam, élem, hogy szeret engem. Ha nem is köt az orromra mindent. Elviselem a tiltását, rendelkezését, stb. Mert szeret, mert jobbat akar nekem,mint én maganak, és mert jobban is tudja, hogy kell, mint én. Mert bizodalmam van Hozzá.
Te nem urat találtál, hanem téged kiteljesítőt, nem úr, aki nem tilthat, akinek nem lehetnek titkai, stb.
Mondhatnám egyszerűbben is, egy kérdéssel: Mit gondolsz, én miért tartom sokkal-sokkal hatalmasabbnak a szellemet? (Nem Isten szelleméről beszélek.)
No mindegy, kifejezni úgysem tudom magam, fórumra meg nem is való, tán majd élőben.
E topicban is befejeztem a magamról való írogatást, ha kell, máshol teszem.
Nocsak, szinte ugyan azokat kívánjuk cserfának:)))
Nagy öröm lenne számomra, ha Jézusban keresnéd az utat Istenhez. Igaz, ma nem divat az ilyen "kirekesztő" megközelítés, hogy csak Ő az Út (na meg az Igazság és az Élet), de attól még igaz!
Jó, beszéljünk róla élőben, ha úgy alakul. Ha úgy alakítjuk.
Isten nem tiltja, hogy keressem Őt mindenfelé, akár hindu iratokban. A hinduk is emberek valahol, ha egy kisgyerektől lehet tanulni - ahogy szoktad mondani -, hát lehet a más hiten lévőtől is. Nem bántasz, mondjuk szomorúság, az van, mert úgy vélem, Isten dolgaitól zárod el magad tévedésből. De azt is gondolom, hogy az Ő kegyelméből élünk mindketten, és ugyanúgy gyönyörködik benned, mint bennem, úgyhogy a legjobbakat kívánom neked. (És lehetségesnek tartom, hogy belássam az igazadat, adja meg az Úr mindkettőnknek a bölcsességet és alázatot, ámen.)
Elismerem, nem használ nekem, ha dicsekedem. Nem minden dicsekvés, ha az is van benne. Jogos, illő, amit teszek. Kérlek, vizsgáld meg, ha elővontak egy embert, hogy vizsgálgassák, ki ő, még a Bibliában is megfelelt erre. Jézus is kérdezte, mi rosszat is tett? És hivatkozott tetteire, életére. Korántsem minden dicsekvés, amit írok.
Aztán kipróbáltam, hosszú ideig úgy voltam, hogy nem írok magamról, rosszabb volt. Most kipróbálom, írok, és néha egész komoly, soha nem tapasztalt áldásban részesülök (közösségben, nem magam találom ki). Szóval, ha van dicsekedés is az írásaimban, kevés az, és megkapom érte a magamét, igazságosan, mert az nem használ. De van jogos állításom is magamról.
Emellett akik olvasnak, némelyikük örömmel olvas, saját, és Istene dolgait látja igazolva. Azaz úgy vélem, jól teszem, jobban teszem, hogy így írogatok, mintha hallgatnék.
Veled kapcsolatban
Nem az élet szeretetét, sem a halálét nem említettem neked. Hanem a magad életét. Hogy te szeretsz érezni, szellemit érzékelni, és nem zavar, milyen szellemét. Ebben mi roppant módon különbözünk. Én sokáig reménykedtem benne, megszereted annyira azt a Szellemet, és Akit Ő vizsgál, Akiről szól, hogy más szellemi élményeket elhagysz, hátat fordítasz. Mert Isten féltőn szerető Isten! Féltékeny, már az második parancsolatban ez áll. Te pedig ide írtad a minap, szívesen veszel másmilyen (más hiten levő) szellemi élményt is. Nem ezekkel a szavakkal, de írtad. Mert a más vallások, hitek szellemi élményei is létezők ám, és erősek.
Lehet, hogy megint elforgatod, másról szólsz válaszodban.
Az is lehet, hogy te mondod rám, én forgattam el (dehogy forgattam el, hogy te a szívedben forgatsz buddhista, meg egyéb dolgokat, ez szegénységed, és vágyad, aki Istené (ha a Biblia igaz), ilyesmivel ugyan nem él, betölti őt Isten Szelleme, ha nem Őt vegye, Rá éhezzen, és maradjon tiszta).
Nem fogunk mi erről sokat beszélni, mert nem tartom lehetségesnek, hogy elismerd igazamat, sem azt, visszafordulnál.
De írtam, mert valami szegénynek, meg alávalónak (hadd ne részletezzem) állítasz be e fórumon, és erre egyszer, vagy kétszer szólnom kellett. Nem magamért írtam, mert akikkel közösségben vagyok, egyáltalán nem ilyennek tartanak. Érted írtam.
Mert te jutottál oda, hogy szegény létedre kérkedsz, neked nyílt mindenfélére az érdeklődésed, mert Istentől keveset kaptál igazit, hát kipótolod szabálytalan, nem tanácsolt úton. Oda jutottál, engem cikizel, miért maradok hűségesnek, akár éhesnek is, de disznók ételéből nem eszem? Érted szóltam, nem magamért!
Ide jutottunk, és szerintem élőben erről még beszélhetünk, de a fórum nem erre való. Sajnálom, hogy ennyit is írtam, hogy bántalak, mert valószínűleg bántalak. De mást nem tehettem, nem tudok, nem jut eszembe semmi.
Már felépültem (igaz, szép lépcsősre forrt össze a bordám). Mondom, közel egy éve volt, tavaly nyár végén.
Mostanában hajlok téged felebarátnak tartani. Figyeld meg jobban, én korántsem mindenkit szólítok "kedvesnek", nálam jelentéssel bír ez is.
Te meg ne ilyenekre helyezd a hangsúlyt, jobb az, aki azt mondja, nem, holott igen, mint aki azt mondja, igen, holott nem.
A betűről amit írsz, olvasd hosszabb szövegemet Serenicnek, és meglátod, azért ilyen rettenetesnek tűnök a fórumon, mert csak arról fórukodom, mire jutunk, ha a Biblia igaz. Ez egész kis részem, hiszen az embernek rengeteg dolga van, amit nem a Bibliából vesz, nem veti alá, nem vele ítéli. Igaz, bennem roppant nagy összhang van, azaz kikapcsolni sem tudom Istent, meggyőződésemet, de rengeteget (jó sűrűn) élek emberek közt, nagy dumám van (kedvelnek is érte), bizony, olyan duma is, mely egyáltalán nem hasonlít semmilyen keresztény tezsvéréhez (ha nem is szólok hitem értékei, és meggyőződésem ellen).
Szóval, ha fórumkodásomból indulsz ki, okkal féltesz, de a valóságban sokkal vastagabb vagyok (beszédben is). Annyira vastagabb, hogy sok diákom nem is tudja, hogy hívő vagyok, vagy lassan jön rá, és nem veszi komolyan (általában nem szokták komolyan venni senki hitét, ezért vizsgálgatnak, méregetnek, ha érdeklődők. Igaz, akik érdeklődők, jó néhány követni kezdte, amit én követek, igaz tanúnak tartom magam, nem méltatlannak, és hazugnak).
Arról, hogy kapok itt rendesen.
Dehogy kapok. Írnak CSerfa ellen, de ami igazságtalan, mit sem törődök vele, ha felelek, nem magamért, és nem elégtételért. Inkább értük. Az igazságtalan, meg hazug dolgok meg sem közelítenek, az engem utálóknak miért akarnék megfelelni? (Elvárásaiknak.) Mit gondolsz,, miért vagyok vagy 8 éve ilyen?
Ha meg igaz embert bántok, és megadja nekem, ami jár, különösen, ha megszomorodik miattam (mert az aztán nagyon rossz nekem), akkor baj van, akkor igyekszem megtérni, megkövetem, és nem nézem a magam büszkeségét. Ilyenre is volt példa e fórumon, csak ritkán. Ám az igaz emberrel meg többnyire jó közösségbe, vagy hasonlóba (szimpátia, jóakarat) kerültem, nemigen maradt fenn így konfliktus. (Mondjuk ez evidens, hoszen az igaz emberek megbocsátanak, különben hogy lenne igaz?)
A samaritánusról, felebarátról meg vagy nem értesz engem, vagy mittoménmi, a lényeg, én azt vélem, tökéletes erről (ki a felebarátom) az ismeretem, ehhez sem hozzátenni nem lehet semmit, sem nem kívánom módosítani. Kevés dologban vagyok biztos, csak töredékesen van nálam ismeret, meggyőződés, de hogy ki a felebarátom, abban van. Meg is tudom védeni, és jó sok emberről tudok, aki egyetért velem. Nem kívánok veled vitázni erről, szerintem nem értesz engem, nem is igen érdekel téged a dolog (akkor utánanéztél volna), csak valami könnyed fogásnak véled, aminél fogva tán elkaphatsz. Hiába próbálkozol, el nem kapsz, ha komolyan akartad volna vitatni, akkor meg ott vannak erről szólásaim megfelelő topicokban, ott tetted volna. Mert csak nem gondolod, hogy minden új kedvéért újra és újra leírogatom, amit már többször leírtam? Nem, nem teszem, ez nem cset, hanem fórum, itt a szólások megmaradnak, kereshetők.
A lazaság meg éppen nálam van, egyszerűen nem törődök igazságtalan, meg hasonló elvárásokkal, teszem, amit jónak látok, elvagyok, mint a befőtt. Mindenkinél e topicban szabadabbnak tartom magam, és bizony olyan ember vagyok, aki nagyon szereti a szabadságot. Éppen azért gyűlölködnek sokan, mert nem tudnak elkapni, megfeleltetni szokásos elvárásaiknak.
No persze azért is, mert itt a rettenetes CSerfa, aki azt mondja, barátom, nincs igazad, Istennek van igaza. A gonoszok gyűlölnek ezért, mert a gonosz mondja, nincs Isten. Bizony, itt a haverság feltétele, és a leggyakoribb törekvés az, hogy Isten nézze el, Isten hagyja jóvá úgy, ahogy mi választottuk, legyen úgy is jó, legyen sok út, legyen humanista minden és mindenki. És a rettenetes CSerfa azt mondja, nem, Isten határozottan megmondta, mi a jó, és mi a rossz, ezt meg is adja az igazaknak, hogy tudják, és akik mást tesznek, mást akarnak, nincs igazuk HA A BIBLIA IGAZ. Nem is velem van bajuk, hanem Istennel. Csak éppen furán jön ki, ha Istent gyaláznák, hiszen hitgyakorlatukhoz tartozik, hogy Istenüket, vagy isteneiket tisztelik a maguk választotta módon. Inkább gyalázzák azt, aki Istent igaznak, élőnek (tőlük függetlenül élőnek) tartja. Mert az ő istenüket ők maguk választották, készítették, és mélyen valahol de bennük él, hogy ez nem az élő Isten, és rettegnek, nehogy igazam legyen. Ezért vagyok én is rettenetes.
Noha én nem ítélgetem a más hiten levőt, és nem szólongatom, térjem meg, fogadjon el, higgyen, stb. Olvasd csak erről topicomba mit írtam. Mégis meg akarnak téríteni humanizmusuknak, mégis gyűlölnek, mert nem térek, mégis, ahogy mondod, megkapom a magamét. Mit is mondjak erre? Így kell ennek lenni, ezt ígérte Jézus, így éltek az övéi.
Ja, az életszeretet, amit kifogásolsz, miért nem így mondtad.
Örülök, ha látszik. És valóban, hosszú idő óta most van először, hogy ha megkérdezik, mit szeretnék, nem az az első - ki nem mondott - válaszom, hogy meghalni. Egész új élmény ez nekem, hogy lehet szeretni élni. Beleszerettem a teremtményekbe, növénybe, állatba, emberbe. Mindenben Isten van, és minden Istenben van, ahogy a nóta is mondja.
Nincs külön életszeretet, meg szenvedésszeretet, meg halál, ezek együtt vannak, az egyikből következik a másik. Nem látom Pál szavainak értelmét, hogy szeretne Istenhez menni (meghalni), mert Isten itt a Földön is ugyanúgy itt van, mint másutt.
Nem húzok rád szerepet, CSerfa, te büszkélkedsz magaddal minden mondatodban, bizonygatod, hogy miket elértél. Dicsőíted a magad értelmét, szentségét. Inkább csöndben kéne lenned, és másoknak szólniuk így rólad, csak valahogy elnyűtted őket az évek során.
A házasságtöréshez vezető utakat vizsgáltam hozzászólásaimban, és szerintem a gonosz kívánság félreértései körül alakultak ki az említett felvetések.
Úgy tartom, hogy nem a kívánság a gonosz, hanem például a hozzátársuló hűtlenséggel együtt vezethet gonoszságra. A hűtlenség oka pedig a szeretetlenség, ennélfogva nem mindegy, hogy az ember a kívánságait kárhoztatja, vagy feismeri szívében a keménységet, az elhidegülést, a sötétséget.
Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát: " fontos tartalommal bír, tudni illik itt arra utal Jézus, hogy aki HALLJA tőle a beszédeket, vagyis nem olvassa valakik által a leírtakat, hogy a szószékekről evangéluizálja az írók, szerzők gondolatmeneteiből kiértelmezett irányelveket, hanem aki magától Jézustól hallja!
Az már más kérdés, hogy ki az aki teljes mértékben továbbadja hitelesen szó szerint......és más kérdés, hogy az élő Istentől, Jézustól és képviselőitől várjuk e a szavakat, avagy a kereszténység egyre szaporodó felekezeteik, szektáik teológusaitól, lelkészeitől, prédikátoraitól, netán minden keresztény ember kútfőiből merítetten értelmezve!
Nos ami Jézus szigorát illeti, az függ ugye az írói ábrázolástól és gondolkodásának íránymutatásától is!
Sajnos Jézustól egyetlen sor sem ismert, amit ő maga vetett valamely felületre...., avagy tudsz ilyet?
Pál leveleinek java része átfogalmazódott évszázadok alatt, hisz elég egy vessző, egy félbeszakadt gondolatsor, kihagyott szavak folytatásaként aszociálódott hasonlattal ábrázolt képi fogalom...., máris más irányba viszi el az olvasót és az írásmagyarázót is!
Az egész újszövetségre ez a jellemző.....!
A szeretet nem szigorúságra kell, hogy épüljön...., így Jézus sem erre ösztönözte az embereket....
Pál írásai tulajdonképen filozófiai mű, vallásideológiai értekezés..., amit sokan és szándékosan félreértelmeznek, mert figyelembe sem veszik azokat a jellemző vonásokat írásaiban, amik mellett nem voolna szabad elmenni, mint pl., hogy kiknek szól, mely körülmények adtak okot reflektálásra, avagy éppen erőteljes és határozott értelmezésre! A görög, a római és más népek a zsidók mellett teljesen eltérő valláskultúrát domborítottak, ami keveredett sok esetben, de egy népcsoporton belül sem volt egységes nézet, gyakorlat és hagyomány!
Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát:
25.
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.
26.
És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát:
27.
És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.
Több hsz-odat végigolvasva ez a tanítás jutott az eszembe. (nem Pálé...:))) Szerintem egyszerűen csak vess ki a szívedből mindenféle gonosz kívánságot, és a gonoszság megítélésénél legyél nagyon nagyon szigorú magaddal:)
Nem teljesen értem, miért fontos neked a jókívánsággal foglalkozni az említett igerész alapján, amikor Jézus sem tette. Szvsz a férfi kívánsága a nő iránt elég nyilvánvaló, hogy mit takar (legalábbis ha férfi vagy, nem kell magyarázni). Ebbe a tipusú kívánságba a teljes aktus és a petting is egyformán belefér, nem kell ezt túlragozni, megtetszett, megkívántad: vétkeztél. És ha arra számítassz, hogy csak a cselekedetekért kell felelned, figyelmedbe ajánlom Isten egy "kellemetlen" tulajdonságát, ami a szívedben van, az érdekli jobban, nem amit csinálsz:
4.
Zsolt 7,10
Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erősítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket.
5.
Péld 16,2
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
12.
Rm 8,27
A ki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.
Mt 15,19
Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.
Sziasztok, csak egy belekottyintásra futja tőlem, elnézést.
A szigorúság ellen nem lehet felhozni semmit. Se Jézus szigora ellen, se Pál szigora ellen, de még Cserfáé ellen sem. A szigorúság ragaszkodás az igazsághoz. Amikor ezt mondom, persze szem előtt kell tartanom, hogy az említettek 2/3 része csak rész szerint ismeri az igazságot és ez az arány a teljes populációban sokkal rosszabb. Ha tartunk a szigortól, a kegyelmet kicsinyeljük le.
Ha létezik gonosz kívánság, akkor létezik jó kívánság is. Ezt akartam csak felvetni érdekességképp. Máskülönben nem a kívánság gonosz vagy jó, hanem a felfogásod egy cselekedet felől.
A házasságtöréssel kapcsolatban nem támogattam egy hozzászólásomban sem, hogy csalja meg bárki is az élettársát. Én azt mondom, ha valaki már kifelé kacsingat a házasságon kívülre, az váljon el, mielőtt házasságtörésével megbántaná élettársát. Vagy ha eleve tudja, hogy nem bírja megállni hűtlenkedés nélkül, ne házasodjon meg. Jobb, hogy ne ígérj, mint ígérj és ne teljesítsd.
A gonosz kívánság témaköre mindaddig meddő vita, amíg nem érted meg hogy NEM a kívánság a gonosz, hanem annak a cselekedetnek a terve a szívben, amit a felebarátod ellen kezdesz forralni, ha megkívánsz egy asszonyt.
Nem úgy kell kezelni a dolgokat, hogy Jézus ezt mondta, vagy azt mondta. Először meg kell érteni amit mondott, akkor pedig ha igaz amit mond, megáll, függetlenül attól ki mondta.
A sablon rosszindulatú fogalmazás, és csak emlékeztet arra, hogy írok. Tán emlékszel, a mozaik köveihez hasonlítottam az egyformának tűnő (szerinted sablonos) szólást. Amivel mégis érdekes változatos, színes képet lehet kirakni. Nem kell szégyenkeznem, hogy mindig ugyanazt írom, elég sokfélét írtam már e fórumra.
Valóban többször említettem ezt a te életedet kiteljesíteni akarod dolgot. De nem sablonos ez sem, hanem egyrészt meg nem feleltél rá (most sem), csak a melléduma jött. Másrészt pedig ordít rólad a dolog, annyira egyértelmű. Hiszen magad írtad ide is, szeretsz élni, és bizony, így szeretsz élni, nem óvakodsz, egyáltalán nem szegény vagy a szellem által, nem a keskeny úton jársz, kevés szólásodban is vastagon engem igazolsz.
Kedves Titanilla, lehet, hogy könnyen elhajtasz, véled, de inkább csak felületes vagy, erről teszel bizonyságot.
A gratulálásodról: lám, már te is ilyen szerepet húznál rám, hogy ... igen, értem, beálltál azok közé e tekintetben is, kik így próbálkoznak, akik ide viszik a velem való vitát. Ismert, megszokott, a silánytól elvárható fogás ez, ha nem is tisztességes. Ugyenez dettó a többi vádad is, legalábbis itt nálam.
Alább adtad, Titanilla!
Sajnálom, hogy így esett. Ezután kevesebbet szólok veled, én hibáztam, hogy többen reménykedtem, már bánom.
Miért akarnálak én tanítani, ha Isten nem tanít téged? Takaritonak is éppen arról írtam, hogy fölösleges bármit "segíteni próbálni", sőt az egész segítésben se hiszek, nincs rá szükség.
Az meg, hogy miket találsz ki rólam (élet kiteljesítése most éppen) jellemző a gondolkodásodra, szükséged van egy sablonra, amit ráhúzhatsz az emberekre és azon túl azt ismételgeted. Gondolom, nem zavar, hogy éppen semmit nem tudsz rólam, azért biztos mindent pontosan látsz, Isten jóvoltából. Gratulálok a szép életedhez, egészséges, tiszta gondolkodásodhoz.
Ne feledd, ígértem én mást is, hogy hitben semmi közöm nem lesz hozzád, ha Pállal (tanításával, rendeléseivel) szembefordulsz. Ezt miért hallgatod el? Így kívánsz megkötni, hogy egyik részt elhagyod, másikat kihangsúlyozod? Előbb Istennek, csak aztán embernek engedek. Mindamellett Neked engednem sem kell, hiszen nem intettél.
Ha írtam is Neked, akkor még feltételezett testvérnek írtam. Feltételezettnek, mert feltételt is szabtam. Azóta kiderült, hogy nem vagyunk testvérek. Azóta kiderült (számomra legalábbis), hogy a te Istened te magad vagy (bizony, a saját hasad, bensőd). Nem követem Istenedet, kit szólsz. Rólad már nem ismerem el, hogy figyelnél az én Istenemre, hogy is gondolod, engem tanítasz Tőle, Róla, mikor alig van közöd hozzá?
És mit is szólnál nekem? Hogy teljesítsük ki életünket? Hogy éljünk saját akaratunkban, hogy tegyük félre, ami nem passzol életünkhöz?
Azt meg nem ismerem el, hogy semmi esélyt nem adok Istennek. Inkább úgy vélem, messze többet adok Neki, semmint felfoghatnád. Szeretem a szabadságot, és az Ő szabadságát is elismerem, számítok is rá, hogy rejtett, és láthatatlan módon vezet, nevel, stb. Ezért figyelek emberekre. És van kijelentés. Van Szellem, és vannak érzékeim, meglehetősen fejlettek. És bizony úgy vélem, ...
Kedves Titanilla, semmiképpen nem gondolom, hogy általad vezetne, vezethetne Isten engem, annyira nem gondolom, hogy igazságtalannak is tartanám. Sőt, nem is tanácsos Rád hallgatni, veled közösségben lenni. Mert úgy látom, határozottan más útra léptél, mint Jézus. Ő azt mondta, aki meg akarja tartani életét, elveszíti azt. Te meg egyenesen a Te életedet kiteljesítő Istent találtál, nem, hogy elvesztenéd, inkább kiéled magad. Bizony, nem veled tartani, pláne nem követni, hanem idegenkedni kell Tőled, legalábbis hitbeli dolgokban, így van a Bibliában, több helyen többféleképpen is megírva.
Ám nem csak a Biblia miatt, hanem a Biblia nélkül is úgy vagyok, akitől különböző hitem van, azzal nagyon kerülöm az egyetértést, a közösséget. Ezt pedig igazán tudhattad volna, szerintem tudod is rólam. Hiszen intettelek is erre.
Aztán én arra nem szoktam hallgatni, aki tanítani, kijelentgetni akar engem. Hanem magamtól figyelek akár a kicsinyekre, meg az utca emberére is, kollégáimra, diákokra, mindenkire. Rád is figyeltem, olvastalak, ha nem is szóltam. Rólad és rólam alkotott vélekedésemben pedig megerősödtem, olykor ezt jeleztem is Neked.
Ha már szóltam erről a te életedet megtartani, sőt, kiteljesíteni igyekvésedről, még hozzáteszem (ez egyszer), azt meg ne gondold, hogy én a lemondást, szegényes életet szeretem. Hanem jobbat találtam, amihez képest értéktelen ez a világ. Nem mondom, ha olykor nincs ez jó, élek a világ dolgaival, de, hogy arra hajtsak, azt nem. És van jó, ha nem is telek be vele, ha éhezem is, szomjazom is, de van, messze több, mint gondolnád.
Ha pedig az értelmet, logikát nézzük, sem kell szégyenkeznem e topicban. Úgy látom, elég rendesen beégtek értelem és logika terén is az antipálisták, nincs komoly dolog, amiről lehetne vitázni, értelmetlen, antipálisták alulmaradtak, engem nem érdekel ez a gyerekes igazítgatás, megmagyarázás, ki- és megmagyarázgatás, amivel itt próbálkoznak. Elég ostoba próbálkozás volt értelemmel kikezdeni Pált, majd 2000 éve nem jön össze az antipálosoknak, miért pont most jönne?
Így aztán sehogy sem értem, mi a gondod velem, nézeteimmel? Logikusak, tiszták, egyszerűek.
Már feleségét soha nem jó, hanem mindig gonosz dolog megkívánni, az bizony paráznaság Jézus szerint. Bármely fordítás ezt igazlja, írom, mert lám, ilyesmibe is belekötnél.
Salamon meg azt találta, Isten teremtette az embert igaznak, az emberek meg kitaláltan mindenféle kigondolást.
Takarito, te is mindenféle kigondolást találsz ki, igazságod meg nincs.
Többet neked nem felelek hosszabb ideig, te sem feleltél, nem láttál ben elemi, egyszerű dolgot sem, maradog veled, ahogy voltam, hamisságodat azonban már tanúsítani tudom magam is a veled való párbeszéd alapján.
