Szeretnek kerni mindenkit, hogy ha a VOY vegerol akartok ertekezni, akkor hatalmas SPOILER feliratokkal jelezzetek. Az is, aki valaszol ilyesmire. En majd a Viasaton szeretnem megtudni a veget. Koszonom.
Azert annyira nem jellemzo, hogy minden reszben ugornak egyet a Fold fele... Talan 4-5 ilyen epizod volt, nem viszik tulzasba.
Ellenben barmilyen jo a Dark Frontier, a mai reszben talan meg tobb 'hiba' volt, mint az eddigiekben. Az pedig eleg sajnalatos, hogy a Babylon 5-bol kell otletet lopniuk, lasd: asszimilacios virus.
azért nem kéne ezt ilyen sötéten látni. szerintem az is beleférne, hogy adnánk neki egy kis időt, tíz-húsz évet, ami a tos és a tng között volt... igaz, ott voltak akkor a filmek
azért szeretnék még húsz év múlva is ilyesmit látni, bár lehet, hogy túl romantikusan fogom fel
Sebaj, holnap hajnalban vegeter a Voyager, vegeter 35 evnyi Star Trek tortenelem, es vegeternek az inkonzisztenciak is...:)) Orulok, hogy az 5. sorozat nem Star Trek neven fog futni, legalabb nem tudja degradalni a nev jelenteset (mar ami maradt belole mara...)
"Egy nemzetközi trekes fórumon olvastam, hogy képtelenség, hogy a Voyager még mindig nincs a béta kvadránsban. És valóban az, hiszen ha összeadjuk a nagyobb ugrásokat, akkor már símán ott kellene lenniük."
Hmm...
Szóval akkor mégse szabadultak ki abból a telepatikus organizmusból (a "légycsapóból") ;-)
Egy nemzetközi trekes fórumon olvastam, hogy képtelenség, hogy a Voyager még mindig nincs a béta kvadránsban. És valóban az, hiszen ha összeadjuk a nagyobb ugrásokat, akkor már símán ott kellene lenniük.
Kes "ajándéka": 9500 fényév
Quantum slipstream-mel: 300 fényév
Innetől spoiler !
Dark Frontier végén transwarp: 20000 fényév
6. szezon Voyager Conspiracy c. rész: 10 szektor (mondjuk legyen 1000 fényév)
Már ez eleve több, mint 30000 fényév és még nem számoltam azt amit magától haladt a hajó...
"Janeway szerint a transwarp-tekercs 20 évvel rövidítené le a hazautat, tehát még mindig kb. 30 év lenne a hátralévő idő"
Na igen, szerintem már kezd egy kicsit komikus lenni, ahogy 5-10 részenként történik valami, ami random(1..20) évvel lerövidíti az utazást.
Esetleg lehetne minden epizód előtt fogadni, hogy:
- rövidül-e (jelentősen) az epizódban a hátralévő út
(ez mondjuk 1:8 arányban lehetne megtenni)
- profi szerencsejátékosoknak:
ha rövidül, akkor hány évvel?
(1-5,6-10,11-15,16-20,20+)
Ha már inkonzekvencia rulez, akkor szeretnék idézni egy TNG-s részből.
Descent 1. rész (amikor a kollektívából kiszakadt Borgok Lore vezetésével megtámadták az Enterpriset)
LaForge azt mondta, hogy a Borg transwarp conduit által elérhető sebesség 'MUST BE AT LEAST TWENTY TIMES FASTER THAN OUR MAXIMUM WARP'
No akkor hogy is van ez ? Inkább ezt hiszem el, mert a Voyager egyrészt tönkrevágta a Borgokat (legalábbis pitiáner kis ellenfél szintjére süllyesztette őket) másrészt meg annyi folytonossági hiba volt benne, hogy tuti rossz adatok hangzottak el a Dark Frontierben is.
Arról nem is beszélve, hogy transwarp meghajtás nélkül még a Galaxis osztályú Enterprise sem tudott sokáig a járatban maradni, akkor viszont hogy lehet, hogy a komolytalan felszereltségű Raven 3 HÓNAPIG utazott a kocka sodoráramában ? Na neeeee...
El lehet jutni a Deltaba siman. Csak a Voy forgatokonyvirok ugy latszik nem ismerik a trek-galaxis felepiteset (mint ahogy azt a TNG-bol es DS9-bol megismertuk): az Alfabol a Deltaba a Betan keresztul lehet csak eljutni (ugyebar nem ajanlatos Galaxis kozepen menni...:)).
Es innentol SPOILER:
Tehat a 6. evad elejere, mikor mar csak 35e fenyevre lesznek a Foldtol, mar a Betaban, vagy a Beta hataran van a Voy...
"a Raven kovette a kockat egy transwarp folyosoban, igy jutottak el a Delta Kvadransba"
ez benne is volt, azonban kétlem, hogy r 3 hónap vagy akár 3 év alatt eljutnának a transwarp segítségével a Delta Kvadránsba, mivel - inkonzekvencia rulez - Janeway szerint a transwarp-tekercs 20 évvel rövidítené le a hazautat, tehát még mindig kb. 30 év lenne a hátralévő idő (70 év -10 év "Kes" -10 év "Slipstream" -20 év "Transwarp" = 30év marad )
Kosz a kiigazitast, igy a holnapi vizsga elott kimondottan jol jott...:))
Visszaterve a DF-re: a Raven kovette a kockat egy transwarp folyosoban, igy jutottak el a Delta Kvadransba:
Kutatási feljegyzés, USS Raven, csillagidő 32629,4: már három hónapja követjük a borg kockánkat, és a jármű belépett egy transwarp-folyosóba. Követtük a sodorvonalát. A szenzoraink szerint a Delta Kvadránsba kerültünk, a borg hazájába.
Nem tudom, benne volt-e a magyar forditasban, de az angolban tutira igy volt.:)
És vajon hogyan magyarázzák a tényt, hogy Seven szüleinek nem tartott 70 (vagy a TransWarp használatával akár csak 50) évig az út a Delta kvadránsba? Seven csak 1-2 évet öregedett a rész kezdetétől addig, míg a Borg asszimilálta! Vagy netán az Alfa Kvadránsban asszimilálták, és Picard/Locutus is benne volt a balhéban? :-)))
"A nacik azert rohantak le Norvegiat, hogy a nagy mennyisegben rendelkezesre allo elektromos
energiat nehezviz keszitesre hasznaljak (kellett az atomfegyver programukhoz). A D2O-bol pedig mar sima elektrolizissel kivonhato a deuterium."
A nácik azért rohanták le Norvégiát, mert az ottani vízben magas a deutérium-hidrogén aránya a "normál" vízhez képest (nehézvíz), tehát nem lehet (vagy legalábbis nem könnyű) deutériumot "gyártani", hanem a meglévő készletből kell kiszűrni az anyagot.
Szoval spoiler nelkul, mi is a baj a DF 1. reszevel? Mar maga a teny, hogy action-Kate egy ilyen muveletbe kezd... Szerintem 'kisse' serti az elsodleges iranyelvet ezzel a rablotamadassal. Mondja is: Nincs időnk a protokollra. Azaz semmibe veszi azt, amihez allitolag olyan makacsul tartja magat mindig...
Seven szulei... Ok vajon honnan tudtak a borgrol? Honnan szereztek be ezt a rengeteg pletykat? Hogy lehetseges, hogy a Csillagflotta minderrol semmit sem tud SD 42000 korul, mikor Picardek _eloszor_ talalkoznak a borggal?
Erdekes kerdesek merulhetnek fel az epizoddal kapcsolatban...
Most kezd kifolyni a szemem, a sok betuhangyatol (a tudomanyos vita erdekes, de elfogyott az idom)...
Inkabb azt mondjatok, meg, hogy van-e valami gaz a Dark Frontier c. resszel?
En meg nem akarom elkiabalni, 1 reszt lattam meg csak.
Azon gondolkoztam, hogy az Elsődleges Direktíva miért és hogyan alakulhatott ki? Tényleg olyan fontos-e?
Ha belegondolok, van benne némi racionalitás, mind stratégiai, mind kultúrális téren. Stratégiai - ha beavatkoznak egy másik faj viszonyaiba, mondjuk úgy, hogy az egyik oldal mellé állnak, esetleg fegyverzik őket, úgy automatikusan a másik oldal ellenségei lesznek, ami visszaüthet előbb-utóbb. Ráadásul ez erőszakos beavatkozás, sőt, talán gyarmatosítás is (az egyik oldalt a "lekötelezettjévé" tenné a Federation).
A kultúrális oldal egyszerű, az nem szorul magyarázatra ;-)
A fenti kifejtésekben mind benne volt az is, hogy a veszély abból is fakad, hogy a "jövőben" a Federáció és a faj találkozhat, és ott történhet konfrontáció.
A Voyager viszont elvileg megtehetné, hogy "bekavar" a delta kvadránsban valakinek, akit úgyse lát többet sem ő, sem a Federáció, nem?
Hm, hasznaljuk-e...? Vegulis igen, lasd hidrogenbomba, litium-deuteridbol... Valoban hatalmas energia - csak sajnos ez nem a bekes felhasznalas!
A trekben anyag-antianyag 'eromu' van, ez valoban meghaladja a mai technologiankat, antianyag eloallitasa egy eleg lassu folyamat, igy csak atomnyi mennyisegekrol beszelhetunk, azt is csak kiserletekhez hasznaljak fel gyorsitokban.
Na ha tényleg lehetséges, akkor miért nem használjuk ki, hiszen akkor ez hatalmas energiaforrás lehet? Vagy csak az előállitása könnyű és az energia nyerése belőle már meghaladja a technikai fejlettségünket?
A vonósugár leirása meg teljesen ámulatba ejtett, úgyhogy oda vagyok meg vissza :)))
Nem tudom, hogy a hörcsögöknek tetszik-e a dolog ....
Vonósugár
2001-05-08 19:49
Új brit fejlesztés, amelynek segítségével a biológiai, kémiai kutatások könnyebbé válhatnak technikailag
Brit tudósok kifejlesztettek egy ún. vonósugarat, amelyhez hasonlót eddig csak a sci-fi irodalomból ismerhetünk. A vonónyaláb képes megragadni, és mozgatni tárgyakat, anélkül, hogy azokhoz a vonósugáron kívül mással hozzáérnének. Természetesen a valóság most is kissé különbözik, mint a fantasztikus filmekben látott, hatalmas űrhajókat foglyul ejtő, fantasztikus erejű vonósugarak világától. A kifejlesztett vonósugár, ugyanis csak mikroszkopikus szinten működik.
A brit fejlesztésű sugár, spirálisan csavarodó lézersugarakból épül fel, amely egy proteinnél nem nagyobb, mikroszkopikus méretű tárgyat képes megragadni. A kutatók szerint fejlesztésük, hihetetlenül hasznos eszköz lesz az élő sejtekkel történő kutatásokban, munkában, illetve hasonlóan fontos szerepe lesz a mikroszkopikus gépek gyártásában is. A részecskék úgy esnek csapdába, hogy valamelyik lézersugár megtörik rajtuk, ezzel megváltozik a részecske hajtóereje, mozgása is. A részecske ezután a felé a pont felé terelődik, ahol a sugár, a legintenzívebb.
Az angliai St. Andrews Universityn kifejlesztett vonósugár szülőatyja Dr Kishan
Dholakia volt, aki úgy gondolja, hogy az új technológia segítségével olcsó,
mikroszkopikus méretű motorokat, meghajtószerkezeteket lehet majd előállítani,
hiszen az ilyen technológiát használó szerkezetek mozgó alkatrészeit már a
vonósugár-technológia segítségével lehet majd vezérelni. De a brit tudósok, Dr.
Dholakia, és társai szerint egyszer ezzel a technológiával biokémiai teszteket lehet majd
elvégezni, parányi vizsgálóberendezésekkel.
Eddig a rendszert mikroszkopikus üveggyöngyökön tesztelték sikeresen (ezek egy emberi hajszál keresztmetszetének egy századnyi részénél is kisebbek voltak), valamint hosszabb ideig pörgették, demonstrációképpen egy hörcsög kromoszómáját, természetesen az állaton belül.
A kísérleti demonstrációk célja az volt, hogy megmutassák ezzel a rendszerrel kiválóan
mozgathatók, tanulmányozhatók egy élő sejten belüli struktúrák.
A kísérletekhez kapcsolódóan meg kell említenünk, hogy olyan optikai csipeszek már léteznek, amelyek pontosan fókuszált lézersugarakkal képesek megragadni részecskéket. Ezekkel azonban nem lehet a részecskék irányát megváltoztatni, csak mozgatásra képesek. Az új vonósugár viszont megoldja ezt a problémát, a részecskék forgatása, mozgatása, így már egy eszközzel megoldható, akár élő sejteken belül is.
Vonósugár: fogalmam sincs, hogy van-e a jelenleg kidolgozott mikroszinten működő vonósugárnak a gravitonokhoz, vagy sem. Ha tudnám, lehet, hogy most épp a Nobel díj átvételére készülődnék. :-))
Transzporter, replikátor: na azért ez messze nem ilyen egyszerű. Az, hogy az anyag átalakítható energiává, és vissza, egyenesági leszármazottja az E=mc2 -nek. De hogy ez miként valósítható meg, az már nagyon ravasz dolog. És ha még meg is valósítható, egy test ilyetén leképezése energiából térbeli anyaggá azért igen komplikált metódus igényel. Szóval itt a röpke elmélet és a kész gép közt iszonyatos szakadék van, amit igen egyszerűen hajlamosak áthidalni képzeletükkel azok, akik nem gondolnak bele. Amúgy személy szerit imádnám, ha lenne ilyen készülék. :-)
Persze az ilyen elmélet/valóság közti szakadék elég sok dolognál fennáll.
ezért nagy mennyiségű viz felhasználásával elméletileg lehet itt a földön is deutériumot előállitani
Remelem nem fogok hulyeseget irni, de ugy remlik azt tanultuk Nukleszereles oran, hogy ez lehetseges, sot eleg regi a technologiai hatter. A nacik azert rohantak le Norvegiat, hogy a nagy mennyisegben rendelkezesre allo elektromos energiat nehezviz keszitesre hasznaljak (kellett az atomfegyver programukhoz). A D2O-bol pedig mar sima elektrolizissel kivonhato a deuterium.
Úristen ez aztán az igazi magyarázat, de igazán csak most értek meg egypár dolgot.
Valamit azért szeretnék kérdezni, remélem, hogy nem hüjeség, de valahol az USA-ban foglalkoztak avval, hogy mivel a vizben rengeteg hidrogén van jelen (H2O), ezért nagy mennyiségű viz felhasználásával elméletileg lehet itt a földön is deutériumot előállitani, és ezt nem csak elméleti szinten dolgozták ki, hanem gyakorlatilag evvel próbálkoznak valahol. Azt ne kérdezd, hogy hol hallottam, mert nem tudom, de nem magyar adón volt. Szal van ennek valami valóságalapja?
Stephen Hawking csak annyira találta idegesítőnek az ST-t (legalábbis a TNG-t) hogy mikor arra járt, ahol a sorozatot forgatták, megnézte a díszletet, sőt, megkérte a kísérőjét, hogy tegyék át a kapitányi székbe.
Mikor pedig a gépház díszleténél jártak, a keverőkamrára nézve megjegyezte: "I'm working on that."
Az már más kérdés, hogy a VOY fényévekre távolodott a TNG minőségétől, ebben a tekintetben (is).
Az viszont igaz, hogy az elsődleges célközönség (amerikai lakosság) nagy részének műveltsége hagy némi kívánni valót maga után. Azonban leginkább ugyanott készülnek nagyon komoly (amatőr) cikkek és értekezések a treknológia egyes témaköreiben is, igen komoly tudományos korrektséggel.
De szerintem baromi szar lehet úgy nézni egy filmet, hogy közben azon dühöngünk, hogy micsoda baromság ez, a fizika könyvben nem is így volt.
Na, én pont ilyen vagyok, és utálják is a környezetemben, amikor megmagyarázom ... Persze nem mindig, ha amúgy le tud kötni a film/sorozat, akkor nem kell az ilyesmire figyelni.
Legjobb példa az űrhajók hangja az űrben (igen, az ST-ben elsuhannak a képernyőn...), ami egyrészt baromság, másrészt nem biztos, hogy nézhető lenne a nagy csöndben harcoló űrhajó, ill. külső/belső felvételek közötti váltásnál a hatalmas különbség. A 2001 Űrodüsszeia jó példa, ott teljesen élethű volt, és abban a filmben ez hozzátartozott a hangulathoz, segített beleélni magad a helyzetbe. Ki kéne próbálni egyszer kivágni a hangot az űrbeli jeleneteknél egy ST epizódból, milyen is lenne nélküle.
Egyébként én sem azt mondom, hogy nemsokára a Deltában láthatunk mindent, ami az ST-ben szerepel, de jó példa erre Verne és az ő ötletei, elég meredeknek tűntek amikor írta, de azóta néhány megvalósult.
ui. Hawking szerepelt a TNG-ben, pókerezett Newtonnal, Einstennel, és Data-val. Gondolom, jól szórakozott az egészen.
