Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Nos Pálról valójában nem sokat tudunk, sőt inkább legendás története és szereplése is...., de kik is a neve alatt dedikált szerzők?
Igen a kereszténység Pál hellenista ideafilozófiájára építi a hitrendszerét...és egyáltalán nem Jézus valósnak tünő mondataira....
Majd 15 évig pünkösdi hívő voltam, de katolikus előzménnyel és adventista, baptista, Hgy-s, zsidó, református, székelyszombatos, unitárius, stb. felekezet teológiai ismeretekkel....
Folytatva az evangélium dolgait, a legfontosabb benne hogy megtérést hirdet.
Változást az életünkben, alapvető felfordulást, korábbi értékeink újragondolását.
Jézus azt mondta, térjetek meg, mert elközelített e mennyek országa. Ha tehát nincs itt az isten országa, hiányzik a megtérés. Miből kell megtérni?
Az igazságtalanságainkból és a gonoszságainkból. Nem úgy ahogy Pál apostol hirdeti, hanem ahogy Jézus. Nem a kivánságainkat kell megtagadni, hanem a gonoszságainkat, nem a testünket, hanem a hamisságainkat. Ki kell jönni a gyülekezetekből és az egyházakból, ahol nem engedik tisztán érvényesülni Jézus tanításait, mert ragaszkodnak Pál apostol vagy saját látásuk tévedéseihez. Ahol nem engedik az igazságot megkeresni, hanem elvakítják a hívőket az írásmagyarázatukkal. Ahol képtelenség a testvériséget megvalósítani a képmutatás megtévesztésétől. Ahol a szabadságot hírből sem ismerik, csak az elöljárók magyarázatainak való engedelmességet. Ahol a biblikussággal csak rendelések terheit kötözgetik egybe és a gyülekezet tagjainak nyakába vetik.
A megtérés az Isten Országának és az ő igazságainak a keresését és megértését jelenti. Akkor megtanul az ember különbséget tenni igaz és hamis között, jó és gonosz között. És az út elvezet a szeretethez, a megértéshez és a békességhez, ami az evangélium értelme, és az örök élet alapja.
Persze hogy nem szűnt meg a Mózesi törvény olyan értelemben, hogy a zsidók még ma is használják.
Mégegyszer. Olyan értelemben szűnt meg, ahogy az Istennel kötött szövetség következtében a törvény betartása vagy be nem tartása Isten áldásával vagy átkával lett megfizetve. Tehát, ha Izrael vagy valaki betartja a Mózesi törvényeket, nem fogja Isten áldása követni. Ha pedig Izrael nem tartja be a Mózesi törvényeket, nem fogja vétkét az Isten törvényben előírt átka követni. Lényegében maga a szövetség szűnt meg, amelynek alapvető szabályozó elvei voltak a törvényben lefektetetett rendelésekben meghatározva.
Hogy az Izraeliek most is követik? Persze, hiszen minden állam tart magának egy büntető törvénykönyvet ez alól miért lenne Izrael kivétel? Csakhogy most a büntetés teljes mértékben emberi, mint bármilyen pogány ország törvényeinek a megsértése esetében.
Amit Jézus "hatályon kívül" helyezett, az a törvény megsértésének Istentől kimért büntetéseinek a végrehajtása. Csináljon Izrael amit akar, ha nem akar hallgatni Jézusra, maradjon a kőtáblájánál.
Pedig egyedül ebben az életben válhatsz alkalmassá az örök életre. Miért mondaná Jézus:
Máté 7,21:
Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát
A mennyei Atya akartát pedig csak ebben az életben tudod megcselekedni.
Ha az evangéliumnak nem volna feladata a tanítás, miért szerepelnek benne Jézus tanításai amiről maga Jézus azt mondja:
Máté 7,21:
Valaki azért hallja én tõlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kõsziklára építette az õ házát
És ha valaki megtartja Jézus beszédeit, akkor az ad szeretetet, boldogságot, és értelmet, ami pedig az evangélium része. Nem Pál leveleié.
Hogy Pált, Jakabot szeretnéd igazolni kigondolás, testi és emberi bölcsesség vonatkozásában ezért állítod, hogy ez ferdíti el az igazságot.
Egy apró tévedés van az okfejtésedben, a félreértés vagy a hamisság csinál az igazságból emberi kigondolásokat, téves elképzeléseket, hamis hiteket, nem fordítva.
Nem Pál és Jakab ellene van a bölcsességnek, minden olyan bölcsességnek amely nem felülről származik, azaz nem egyezik a saját tanításukkal. Mert ők saját magukat érezték elhivatottaknak arra, hogy a bölcsességet képviseljék.
Kol 1,28:
A kit mi prédikálunk, intvén minden embert, és tanítván minden embert minden bölcseséggel, hogy minden embert tökéletesnek állassunk a Krisztus Jézusban
Jézus azonban az igazságtalanságokat, a képmutatást és a hamisságokat leplezte le, még ha az a bölcsesség és okosság látszatát mutatta is fel. Jézus maga a bölcsesség útját hozta el nekünk, a világosságot, amelyben tisztán látszanak a különbségek igaz és hamis között.
Amikor Salamon az ember kigondolásaira utal szintén az okosságnak látszó emberi tévedésekre utal. Egyetlen bölcs sem vetette meg a bölcsességet, vagy támadta úgy, mint Pál vagy Jakab, csak azért hogy tanításaikat a hívők elvakultan elfogadva engedelmeskedjenek az előírásaiknak vagy a kijelölt elöljáróiknak.
Keresztelő Jánossal nem szünt meg a mózesi törvény főleg a zsidók számára és egyben Lukács kompetenssége is megkérdőjelezhető!
Mózes Törvénye Izrael népére vonatkozó polgári, büntető, kulturális, vallási és egyéb szabályrendszere, vagyis a társadalmába való beilleszkedés, és a mindennapok magatartási formáinak jogalapja....
Senki nem helyezhette hatályon kívül, még Jézus sem, nemhogy a szájhagyományokat rögzítő írók, költők és riporterek....
Az evangélium nem tesz senkit alkalmassá örök életre, ezt Isten soha nem ígérte, de nem is így teremtette meg az embert sem!
örök életről korai beszélni, hisz ez még messze nincs bizonyítva, sem hitelesítve, vagyis semmi biztosat nem tudunk róla, bár hinni lehet benne, de ettől még délibábos álom marad....
A jó és a rossz közötti különbséget már Ádám és Éva tettétől tapasztalja az emberiség..., az evangélium ehhez több tudást nem ad...., tanítani pedig az evangéliumnak nem a feladata, hisz az egyféle örömhír, ami 2000 éve csak szinten van tartva, mintha tartósítanák a világ végezetéig!
A jó gyömölcsfa jó termést hozhat a rossz termés mellett...., a rossz fa is hozhat jó termést......, ha egyáltalán a fában van annyi sansz....
De nézzük meg hogy egy rossz, beteg és rothadt, avagy száraz fa hozhat é termést?
Egy gyümölcsfa mitől lehet beteg, ez a kérdés és lehet é gyógyítani, esetleg védekezni, netán mitől rossz a termése, ezt ki döntheti el, valami kostoló?
Az evangélium nem ad szeretetet, sem boldogságot, sem értelmet....
Van a farizeusoknak is "igazságuk", de azt nem Isten, hanem emberek nevezik igazságnak, emiatt az nem Isten igazsága. Én is ezt mondtam.
Van a farizeusoknak is bölcsessége, okos volta, de az nem Isten által, hanem csak emberek által van bölcsességnek, okosságnak nevezve. Én is ezt mondtam.
Teljesen egyértelmű az én írásomban is az, hogy Jézus itt azokról beszél, akik felfuvalkodva bölcseknek és okosoknak képzelik magukat, de nem azok. Nem kell ezt megvastagítanod, meg ilyesmi, mert én ugyanezt állítottam. Ha Te ezt nem vetted észre, akkor az nem az én hibám.
Azonban az emberek tömege nem veszi azt észre, hogy a farizeusokhoz hasonló Istenhez hozzáállók bölcsessége és okossága nem bölcsesség és nem okosság valójában. De ettől még Ők bölcseknek és okosoknak nevezik magukat, s ezekről a magukat bölcseknek nevezőkről írt Jakab is, Pál is - és itt Jézus is.
Az igazság az emberi kigondolásoktól, hozzágondolásoktól ferdül el, ami hozzá tesz Isten igazságához, bölcsességéhez. Én ezt állítottam, ez állítja Salamon is, ha elsőre nem értetted, akkor most leírtam hát másként mégegyszer. Ha ezzel 2. magyarázatom után értesz egyet, akkor ismét csak a Bibliával nem értesz egyet.
A bölcsesség pedig bizony nagyonis szétválik mindezek miatt
- emberi kigondolásokkal megtelt hamis, nem Istentől való (látszat)bölcsességre, amit sajnos tömegek fogadnak el valódi bölcsességként,
- és Istentől, Jézustól immár "felülről" (!), természetfeletti módon, Isten Szent Szelleme által a tanítványainak "adott szájra és bölcsességre, aminek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak..." (Luk.21,15.).
Amikor Jézus a "bölcsek és okosak" ellen beszél ne használd fel a bölcsesség megvetésére. Ezen a helyen Jézus azokról beszél, akik magukban felfuvalkodva "bölcseknek" és "okosaknak" képzelték magukat, de valójában nem azok.
Itt Jézus éppen a bölcsesség és értelem védelmében beszél.
A farizeusoknál éppen úgy a farizeusok képmutatása és hamissága ellen beszél, amelynek eredményeképp állították be magukat okosaknak, nem az értelem és bölcsesség ellen.
Nem a bölcsességtől ferdül el az igazság - miket találsz ki - hanem a hamisságtól ferdül el a bölcsességed.
Az igazság nem válaszható szét felülről jövőre meg alulról jövőre, ahogy szeretnéd beállítani, hogy a bölcseeség általad el nem fogadható formáit megvessed (például nincs benne a Bibliában ezért elutasítod, ami pedig szintén tartalmaz tévedést). Sem a bölcsesség nem választható szét felülről jövő meg alulról jövő bölcsességre.
Hanem a tévedések és félreértések és vakhitek okoznak téves képzeteket még magáról a bölcsességről is.
A balgaság gyökere pedig mindent elhinni, mert írva van.
Nem én nem értem Pált, hanem te nem érted, amit én mondok.
Azt pedig egyszer már körbejártuk, hogy az embernek csak egy teste van, nincs olyan megkülönböztetés, hogy fizikai meg nem fizikai a bibliában, ez a fajta kettéosztás az ezoterikusok sajátja, még Pál sem osztja "ketté". És folyamatosan átsiklasz azon az egyszerű kijelentésén Pálnak, hogy a bűnt a testben kárhoztatja és nem a testen kívül.
Efézusi test emlegetésen azért siklok keresztül, mert Pál apostol is átsiklik felette.
Éppen így a Filippibeli kívánság emlegetésen maga Pál használja következetlenül ezeket a fogalmakat, már ebből is észre kellene hogy vegyétek, hogy emberi tanácsok, elképzelések és rendelések halmaza az összes levél.
Péternek persze hogy nem volt nehéz kiegyezni Pállal, hiszen maga is nagy Mózesi törvényeskedő lett, ahogy az Apcselből kiderül. Pál próbált meg egyedül egy uj (eredendő bűn és az engesztelő áldozat) filozófiával ezen túljutni, hogy a vallást (és az egyházat) elfogadhatóvá tegye az egész világon. Jézus Krisztusra állandóan csak hivatkoznak, de a tanításai hirdetése nélkül.
Én azt mondom bűnnek amit a Biblia az adott írásban annak mond. Az ószövetség idején a Mózes törvénye volt erre megadva, Pál apostol leveleiben pedig a testben lett kárhoztatva, a hitetlenségben, és az engedetlenségben.
Az értelmetlen parancsolgatás megszegését pedig soha nem titulálom bűnnek.
Csak azért beállítani bűnnek valamit, mert parancsolva van, azt továbbra is elutasítom. Lásd édenkert.
A gonosz kívánság megítélésében továbbra is ragaszkodsz önmagában gonosznak nevezni a kívánságot, pedig minden gonoszság csak valaki ellen írányulva tud gonosz lenni. Ennél fogva egy asszony megkívánása csak akkor gonosz, ha a férje elleni tettekre fog sarkallni.
Ha Salamon szerint a "balgatag dolog kigondolását" bűnnek tartod, akkor Pál apostol tévedéseit miért nem tartod annak? Sőt a sok téves írásmagyarázónak mind bűnnel van tele a feje.
Nem jól teszed, hogy elutasítod azokat amiket mondok, mert nem egyezik a Bibliának bizonyos kijelentéseivel és tévedéseknek állítod be. Az írás védelme olyankor, amikor benne levő tévedést védesz vakon, saját magadat és a követőket teszel vakká.
Nem kényem kedvem szerint dobálozom a Biblia állításaival, hanem igyekszem rávilágítani a tévedéseire. Ennek megértéséhez el kell szakadnod a vakhittől.
Tehát fel kellene fogni, hogy a Bibliában levő tévedéseket hozom elő, amley miatt nem szabad az egészet isteni kinyilatkoztatásként kezelni.
Ez a hsz-od is megdöbbentő tudatlanságra és elfogultságra vall.
Méghogy Jézus nem különböztette meg a bölcsességet kétféle forrása alapján!
Ez a kijelentésed vicc!
Hát a mennynek és a földnek az Ura bizony éppenséggel az emberi szinten "bölcsekésokosak" elől rejtette el az Ő valódi megismerését és éppen az Isten felé szelíd, gyermeki odaszánással, bízással közelgőknek jelentette ki magát (Luk. 10.21.)!
Hát éppen az Istentől szellemi módon megkapott bölcsesség miatt váltak a látszatra írástudatlan és közönséges emberekből a "bölcsek és okosak" előtt bölcsen és okosan bátran szóló emberek!(Apcsel. 4,13.). Mert abból a bölcsességből szóltak, amit Jézus korábban megígért Nekik!(Márk 13,11.).
Hát éppen a farizeusok bölcsességétől, okoskodásaiktól, elferdített igazságaitól óvta nap mint nap a tanítányait Jézus, mint az Övétől eltérő, hamis tudástól!
Hát magát is x+1-szer mondta "felülről jövő"-nek, s állította magáról, hogy a "felül" látott bölcsességből szól, s még csak nem is pusztán a magáéból!
Hát éppen emiatt volt az Ő beszéde, mondanivalója elsőre is más a külső hallgatóknak is, éppen emiatt csodálkoztak rá, hogy Jézus nem tanult külön sehol látszólag, s emiatt vajh, honnan eredhet a farizeusokét meghaladó, más minőségű tudása?
Jézus:
- olvasta már gyermekként a korábban "felülről" való, Istentől embernek adott, az ember életére vonatkozó akaratát tartalmazó írásokat, s gyarapodott emiatt már "bölcsességben"(Luk. 2,52.),
- nem vétkezett, emiatt a megszerzett bölcsességét nem rontotta meg semmi "alulról való",
- a "felülről" kapott Szent Szellemmel való beteljesedése után kezdett mindezek ellenére csak szolgálni, addig nem tanított semmit, pedig már volt bölcsessége annyi 12 évesen is, mint a kora írástudóinak!
- így, ezzel a "felülről" kapott bölcsességgel tudta "betölteni" a szintén felülről kapott törvényt és az addigi írásokat, s nem eltörölni azokat (Máté 5,17.).
Hát mindezek alapján megmondom én Neked, hogy honnan származott Jézus bölcsessége?
"Felülről".
A föld "bölcseié és okosaié" pedig nem "felülről"! Mert az igazat elrontották, elferdítették a saját kigondolásaikkal (persze csak az icipicit nálunk tán bölcsebb Salamon szerint, Préd.7,29.), s Isten akaratának a megismerése és megcselekvése helyett balgatagokká, hiábavalókká váltak (Préd.12,10-16.) minden megszerzett bölcsességük ellenére. Mert minden balgatag dolognak gondolása bűn (Péld.24,9.), azaz nem a felülről való bölcsesség része. Mert az nem könyvekben lakozik sem Salamon, sem Jób (Jób 28. 12-28.), sem Jézus, sem az egész Biblia szerint.
Persze "csak" szerintük...
És még Te akarsz engem kioktatni Jézus tanításából, életének elénk adott példájából!?
Na ne viccelj már!
Mondom, inkább hagyd el a Bibliára, meg a Jézusra való hivatkozást!
Már amikor Keresztelő János eljött, akkor lett vége. Lukács 16,16.
"Mi a Mózes törvénye?"
Izraelnek az Isten szolgálatára kötött szerődése, amely szabályozza a bűnök megítélését. és az elkövetett bűnök büntetését.
"Mi az evangélium és lényege?"
Alkalmassá tehet bennünket az örök életre, mert ahogyan a világban jelenleg élünk, az nem lehet az örök élet alapja.
Megtanít bennünket a jó és gonosz közötti különbségtételre, az Isten és az ő országának az igazságainak keresése és megismerése közben, nem pedig a Mózesi törvények mértékével.
Testvérekként az Atya gyermekeiként már ebben az életben lehet
- szeretetben
- boldogságban
- értelemmel
- szabadságban
- békességben
élni.
Az evangélium megtanít különbséget tenni a jó fa és a romlott fa között.
Én egyelőre elköszönök a topikodtól, mert nem látom most értelmét annak, hogy tovább írjak Neked. Egy-két dolgot még lehet, hogy átnézek benne, de elment a kedvem a hosszabb folytatástól. Ami zagyvaságot tegnap is összehordtál pl. Domestosnak, azok is fényes bizonyítékai annak, hogy Te nem Pált nem érted, Te nem Őt nem fogadod el, hanem a Biblia igazságait, sőt Jézus beszédeit, tanításait is csupán csőlátással látod.
Magában a "tanulmánynak" nevezett irományodban is rengeteg dolgot ugyanezzel a csőlátással szemléltél.
Elegánsan átsiklottál eme alapírásodban pl. az 1. Kor. 6,18. felett, amiben Pál minden bűn cselekvését az eledellel ellátandó fizikai testen kívűlre helyezi. Mert szerinte is a fizikai test életének az étel szükséges, emiatt az étel magához vétele szükségszerűség, s így nem lehet a puszta fizikai test szerinte sem a bűn cselekvésének a helye.
Elegánsan átsiklottál ott pl. az Efézus 5-ben a test szükséges ápolásáról leírtakon. Amikor ezt felemlítettem Neked, akkor aszontad nagy hirtelen, hogy azt CSAK az efézusiaknak mondta Pál. Röhej.
Ugyanígy siklottál át azon is a "tanulmányodban", hogy Pál a testben élő embernél nem CSAK gonosz kívánságokról, hanem jogos, helyes kívánságokról is beszél pl. a Filippi 4,6-ban, s arról, hogy ezeket nyugodtan Isten elé kell vinni.
Az szintén hab a tortán, hogy amikor a testben (testi természetben) jelentkező gonosz kívánságokat Péternél felemlítettük (1.Péter 2,11., 4,2. 2.Péter 2,10.18.), mondván ugyanarról ír Péter is, mint Pál, akkor Te arra azt mondtad nagy hirtelen, hogy sajna Péter Pál hatása alá került! Tedd hozzájuk Jakabot, Júdást is nyugodtan (Jak. 1,14-15., 4,1.; Júdás 8.16-18.) Döbbenetes és nevetséges ez a rúgódozásod az apostolok egybehangzó igazságaival szemben!
Azt többszörösen leírtam, hogy Isten Igéje a bűnt fogalomként számos helyen (1.Sám. 15,24.; Ezékiel 33,16.; sőt, az egész 119. Zsoltár) az Istennek az emberrel megismertetett isteni akarat tudatos áthágásaként definiálja.
Erre Te itt többszörösen elkezdtél magad gyártotta kigondolásokat hangoztatni. Én emiatt abban összegzem ezt, hogy a Te "bűn"-ről, mint fogalomról szóló definícióid Isten Igéjének több helyen megfogalmazott, egybehangzó definícióival nem egyeznek, attól alapjában térnek el. Magyarán Te mást mondasz bűnnek, mint Istenigéje.
Persze ez nem lep meg most már, mert egyre inkább hangoztatod azt, hogy Isten Igéjében, a Bibliában számos helyen tévedések vannak megfogalmazva. Emiatt gondolom ezeket az Igében megtalálható bűn-definíciókat is a "tévedések" közé sorolod.
Egy másfajta "csúcs" az volt az érvelésedben, hogy a magad gondolta bűn-fogalom miatt séróból letagadtad azt, hogy az Édenkertben bűn-eset történt. Ez olyannyira döbbenetes volt, hogy amikor megkérdeztem az egyik ide betévedt hozzászólótól, Enditől, hogy egyetért-e ezzel az állítással, akkor rám sértődött meg, mert azt hitte, hogy cikizem ezzel a képteen állítással!
Emiatt ezt is csak abban összegzem, hogy Isten Igéjének a bűn-fogalma alapján az Édenben bűn-eset történt, a Te bűn-fogalmad alapján nem.
A kívánság, gondolatiság szintjén jelentkező bűnt sem fogadtad el bűnként, pedig Jézus paráznaságnak minősítette a gonosz kívánságot, s a gonosz kívánságot a 10. parancsolat is önmagában tiltja. Mindkettő áthágása pedig bűn. Mindben az a közös, hogy a "balgatag dolognak gondolása bűn."(Péld.24,9.).Így, ilyen egyszerűen bűn minden balgatag gondolat már önmagában is, mindenféle külsőleg megtett cselekedet nélkül. Persze ehhez meg kellene értened azt is, hogy a gondolat is egyfajta cselekedet az Ige szerint, de Te inkább tagadd le valahogy ennek az egyszerű és tömör igének is az igazságtartalmát, nehogy véletlenül mégis elfogadd, hiszen nem egyeztethető össze a saját kigondolásoddal! Biztos Salamon tévedett, biztos mégsem volt bölcs! Biztos Te bölcsebb vagy Nála! "Biztos"!
Persze volt olyan bölcs Salamon, hogy szólt Terólad is, azokról az emberekről, akik gyártanak az Istennel szembeni kigondolásokat (Préd.7,29.), s ezzel az Isten által teremtett jót és igazat elfordítják! Tehát vagy Salamon (és Mózes és Jézus) "kigondolása" van Istentől, vagy a Tiéd! Én Salamonra, Mózesre, Jézusra szavazok, s nagyon tetszik az, hogy ugyanarról a tartalomról beszélnek évezredeken átívelve.
Olyan apróságok pedig már csak szintén habok a tortán, mint pl. amikor engem akartál arról kioktatni, hogy nem történt bibliai értelemben házasság az Édenkertben, s mondtad mellé ott gyorsan, hogy egy ilyen állításba "belereng a Biblia"! Aztán gyorsan kiderült számodra a válaszom után, hogy bizony ott már férj és feleség volt Ádám és Éva, s emiatt ne nevezze már bitte senki nem házasnak azokat, akiket Isten férjnek és feleségnek mondott maga is! Persze biztos Mózes rosszul írta le...
Mindezeken kívül még annyi silányságot tapasztaltam Tőled az elmúlt másfél hónapban, hogyórákon át írhatnám a többi butaságodat is példaként. De mindben az a közös, hogy a saját tévedéseidet Isten Igéjével szemben sem látod be, s inkább mondod emiatt Isten Igéjét tévedésekkel telinek, ahelyett, hogy belátnád azt, hogy Te tévedsz!
Én azt ajánlom mindemiatt Neked, hogy Te ne példálózz a Bibliával, ne hivatkozz rá, mert
- egyrészt tévedésekkel teli könyvnek tartod, emiatt a hivatkozásaiddal kényed-kedved szerint csupán válogatsz benne,
- másrészt nem ismered alaposan, emiatt az attól alapjaiban eltérő kigondolásaiddal, fogalmaiddal Te magad rengeted meg a Bibliát!
Maradj hát meg a saját kigondolásaidnál, s ne hivatkozz Isten Igéjére, mert mindig bele fogsz abba ütközni e két hiányosságod miatt! A "tanulmánynak" nevezett irományod mindemiatt szintén hiteltelenné vált, mert az előbb említett, abból kimaradt érdemi hiányosságok és átsiklások mellett, Te az Ige más részeit vagy nem érted, vagy nem fogadod el, vagy az abban foglalt fogalmakat nem fogadod el. Ezeket az alapokat nem ismerve, vagy el nem fogadva semmilyen alapod nincsen bírálni egyetlen bibliai könyvet sem! Hiszen most már odáig mentél itt nyilvánosan, hogy Péter és Jakab apostol írásait is nyilvánosan bírálod amiatt, mert beleütköztél olyan állításaikba, amelyek abból fakadnak, hogy nem vagy tisztában a Biblia alapfogalmaival, vagy azokról tudsz, de nem fogadod el azokat, mondván azok "tévedések".
Emiatt megállapítható, hogy ha bárki Isten Igéjét igaznak mondónak én utánam kedve lesz tovább folytatni itt Veled szemben az írást, akkor egyre jobban ki fog derülni, hogy nem Pállal van Neked valójában bajod, hanem egyre inkább Isten Igéje egészével!
Párszor előhoztam, hogy a törvénnyel egyetlen esetben van értelme foglalkozni, ha a büntetését érvényesíteni akarjuk.
Jézus azonban új tanítást hozott, nem a törvényt helyreállítani, hanem az Isten Országát hirdetni jött.
Jézus mondja is Lukács jóvoltából, hogy a törvény és a próféták Keresztelő Jánosig valának, onnantól fogva pedig az Isten Országa hirdettetik. Pál apostol jóvoltából sikerült eltüntetni azt a különbséget, amely az evangélium értelmét megadná a Mózesi törvények ellenében.
Ha gondolod ezen a vonalon a későbbiekben elmélyedhetünk.
A vakítással illetve a vaksággal kapcsolatban.
Jézust állandóan meg akarták az írástudók kövezni. Szükséges volt, hogy olyan nyelven adja elő a tanítását, ahogy az írástudók nem tudnak azonnal kifogást találni benne. Ezzel együtt soha senkit nem vakított meg. Nem azért beszélt példázatokban, mert azt akarta, hogy némelyek vakok maradjanak, ez Jézus félreértése. Tehát azért beszélt példázatokban, hogy még a következő nap is tudjon tanítani, nehogy még idő előtt megkövezzék.
Pál meg erősen túllőtt a célon, és minden tanításából is árad, hogy nem értette, vagy nem ismerte Jézus tanításait. Hogy lehet egy tanításával ellenkezőt megbetegíteni, csak azért mert felbosszantotta? De farizeus lévén benne volt a Mózesi félemlítés szelleme, azért gondolható, hogy nem bírta levetkőzni ezt az okfejtési mechanizmust talán jó ideig. A leveleket is még ezek szellemében írogatta, csak tovább fejlesztve a farizeusi gondolatait. Pál is inkább Mózesből indult ki, nem Jézusból.
Jézus idejében Mózessel vakították magukat az írástudók, ma Pállal vakítják magukat az írástudók.
Még egy dolog, hogy a vakokkal szemben valóban soha nem erősködött Jézus. Mondta is: hagyjátok őket, vakoknak vak vezetői. Én is mondom, nem kötelező Jézust követni.
Ha valaki azonban akarja, tartsa be Jézus beszédeit és ne Pálét.
Jézus tanításainak a megértéséről beszélek, amiben sem Péter sem Pál nem jeleskedet..
Péter esetében azért vonom kétségbe hogy megértette Jézus tanításait, mert a Jeruzsálemi közösséget úgy alakította ki, hogy a Mózesi törvények maximális érvényesítését vezette be, beleértve a körülmetélést, a kóser táplálkozást, a pogányok megvetését. Sőt a pogányoknak keresztény parancsolatba olyat adott, amely igen hiján van a Jézusi beszédek vagy az evangélium követésétől, tehát,
ApCsel 15,20:
Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a a bálványok fertelmességeitõl, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértõl.
(azaz ötletszerűen válogatott zsidó szabályok)
Egy Jézus tanítványa az evangéliumot, vagy az Isten Országát vagy legalább a szeretet parancsolatát kívánta volna betartatni.
Pál apostollal ugye nagyobb baj van, hiszen egy olyan tanítással rukkolt elő, amely gyakorlatilag mind máig félrevezetik a kereszténységet, azt gondolván abban van az evangélium.
Lényegében ezt a topicot ennek a vitájára nyitottam, a tanulmány nyíltan olvasható minden biblikus keresztény számára is.
Szerintem egy tanítás hitelességét nem a bibliai eredet bizonyítja, hanem az igazságának a megtapasztalása. Ahhoz azonban meg kell érteni.
Maximális tévedés. Jézus a bölcsességet azokra a tanításokra alapozta, amelyet saját maga adott elő, és nem a Mózesi törvények megismerésére.
Jézus épp a mózesi törvények szellemében lépett fel, ellenállva a farizeusi meghamisító értelmezésnek. Jézus "új" tanainak jelentős része benne van az ÓSZ-ben, csak az írástudók szépen félretették azokat. Jézus többek közt helyreállítani jött a törvény értelmezését is.
Jézus az Isten Országát gyógyítással hirdette, nem vakítással.
Mondd, te olvasod is a Bibliát, vagy csak írsz róla? Azt nem olvastad, hogy azért beszélt példázatokban, hogy a többségnek esélye se legyen megérteni az üzenetét? Azt sem olvastad, hogy a magukat látónak hívő farizeusokat nyugodtan vaknak hagyta, ezt meg is mondva nekik?
És ha a "lényeggel" jó a kapcsolatod, akkor a Biblián valóban túl tudsz lépni.
Rettenetes nagy csudapróféta vagy te, hiszen túlléptél Péteren is, akit Jézus a többi 11-el együtt arra választott ki, hogy hiteles tanúja legyen, mindent végig látva, tanúsítva, amit beszélt és tett, vagy Jakabon, aki az Úr testvére volt, szintén ismerte az életét, tanításait! Szóval te akkora küldött vagy, hogy megmondd a frankót, hogy mindezeknél a Jézus által választott tanúknál jobban tudod, Jézus mit, miért és hogyan értett! Kíváncsi vagyok, Jánosba mikor botlasz bele, mert eddig minden Pált kifogásoló sokkal inkább Jánoson botlott ám el! Tudod, ha szép lassan túllépsz Jézus minden tanúján, beleértve azokat is, akik lejegyezték Jézus szolgálatát, akkor nem marad semmi hiteles számodra, és végképp lemállik rólad minden keresztényi (krisztusi) máz, és ami marad, az a jó öreg ezotéria. Ne juss el odáig! De legalább ne hidd, hogy marad bármi közöd Jézushoz, aki a Krisztus.
A bölcsesség ilyen kettéosztását Pál apostol találta ki, hogy a gondolkodást valamilyen módon megtámadhassa. A bölcsesség nem osztható ketté.
A kettéosztással szemben vagy tévedéseid vannak, olyan igazságaid amelyek felreértéseken alapulnak, vagy tévhiteid, vagy egyszerűen tudatlan vagy.
És a foldi, ördögi és testi bölcsesség csak Pál apostol találmánya, amit Jakab csak megerősít.
Azt állítod Jézusról, hogy Isten akaratát a mózesi és a prófétai írásokból, azaz Isten ezekben az írásokban megadta az örök élethez mindkettejüknek szükséges "felülről jövő" bölcsességet.
Maximális tévedés. Jézus a bölcsességet azokra a tanításokra alapozta, amelyet saját maga adott elő, és nem a Mózesi törvények megismerésére. Jézus tanításainak a megcselékvése eredményezi a bölcsességet.
Máté 7,24:
Valaki azért hallja én tõlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kõsziklára építette az õ házát.
Jézus nem osztotta ketté a bölcsességet, ahogy Pál meg merte tenni. Jézus a bölcsességet a balgaságtól választotta el, ahogy az ószövetség is, a bölcsek könyve is, végig a bölcs embert a balgától választja el. De Pál apostolnak szükséges volt a gondolkodó emberek kárhoztatására, mert azokat nem bírta volna rábírni őket arra, hogy tanításainak engedelmeskedjenek. Erre ő korán rájött, és látszik leveleiből is, meg az Apostolok Cselekedetéből is, ahol a vele szembeszálló másképp gondolkodót megvakította Jézus kifejezett küldetésével szembehelyezkedve. Jézus az Isten Országát gyógyítással hirdette, nem vakítással. Jézus sokkal nagyobb szembenállást sem vakított meg, még amikor meg akarták kövezni akkor sem, nem úgy mint a megbosszankodott Pál. Pedig Jézus beszédeit komolyabb írástudók és az ördög fattyai vádolták és próbálták meg szavait kiforgatni.
De Pál megvetette a bölcsességet, emberinek titulálva, Jakab pedig ördöginek.
El is távozott tőle.
Jézus soha nem lépett fel a böcsesség ellen, mert tudta, hogy a problémák a hamisságokban, hazugságokban van, és akkor van baj, ha a bölcsesség alapja nem az igazság. Tehát a hamisságokat ítélte meg, amire persze a gyógymód az igazság megismerése.
Így könnyű dolga marad az általad emlegetett emberiség elhitetőjének mert a kereszténység képtelen marad különbséget tenni az igaz és hamis között, lévén az a helyzet, hogy az írástudók és írásmagyarázók még a Bibliában levő tévedéseket sem engedik felfedezni. Hát még az életben jelentkező igazságtalanságok és hamisságok hogyan lesznek akkor felfedezve! Marad az emberiségnek egy meddő, gyümölcstelen, jobb és bal keze között különbséget tenni nem tudó kereszténység, akire tehát nem tud sem az emberiség támaszkodni, sem az Isten.
A hitetőd pedig észrevétlenül szaporíthatja az igazságtalanságait, és ilyen kereszténység mellett valóban képes lesz egész nemzeteket elhitetni.
Már ha a Biblia nem érthető meg helyesen önmagában e kor embere számára, akkor kétségbevonja az isteni szerzőségét, aki viszont minden kor számára érthetően akarta kinyilatkoztatni.
Maradjunk tehát az emberi szerzőség mellett.
Luthert nem kellene idevonni, az ő legnagyobb érdeme a Biblia lefordításával az, közkinccsé tette, hogy a korabeli egyház visszaélései a Biblián keresztül igazoltan emberi intézkedésekké válhassanak. Ez irányú munkásságát mindenképp méltányolom.
Viszont állítom, hogy a Biblia nagyon is ÉRTHETŐ. Csak annak nem érthető, aki hit által elvakítva a Biblia tévedéseit is igazságként szeretné feltüntetni. Csak az állítja, hogy a Szent Szellem vezetése kell a megértéséhez, aki egy gyülekezeti látás alapján szeretné a bibliai tanításokat elfogadtatni a hívőkkel, akik ezért szent szellemmel "felkent" vezetőkhöz és írásmagyarázókhoz fordítsák őket tanulni azért, hogy a kívánt látásmódót velük elsajátítsák.
A Szent Szellem tovább tud lépni a Biblián, a hívő azonban nem.
A Szent Szellem az Élet.
A hívő a "felkent" vezetőkön keresztül ítéli meg a Bibliát, akiknek érdekük ennek a vezetői pozíciónak a fenntartása, tehát érdekük a Szent Szellem vezetettségére való hivatkozás. Különben saját "felkentségüket" kellene megkérdőjelezni.
Az írástudó képzés napjaink keresztény gyülekezeteinek is alapvető érdeke. Régen ezek Mózesre és a törvényre hivatkoztak, ma Pálra és a Bibliára.
És én a kereszténységben nem a restséget találom kifogásként a Biblia megértéséhez, hanem a gondolkodás hiányát.
Csakhogy a gondolkodás Pál szerint túl emberi, túl hiábavaló és a kereszténység szívesen átveszi.
A Biblia megértése pedig nem függ a
- időszámítás,
- jogrend,
- mértékegység,
- pénznem,
- közlekedési eszközök
korszerű ismeretétől, hiszen nem is ezek teszik ki a Biblia mondanivalóját.
A Biblia jelen összeállítása tényleg változatlan már terjedelmes korok óta, de tévedései is változatlanok terjedelmes korok óta, mind lényeges, mind lényegtelen dolgokban.
És ha a "lényeggel" jó a kapcsolatod, akkor a Biblián valóban túl tudsz lépni.
Alapvetően rosszul látod, hogy én mi mentén érvelek.
Van olyan bölcsesség, ami felülről származik, s van olyan ami nem felülről. Mindkettőt 3 tényező alakítja:
- a földi lét,
- a testünk érzékelése,
- valamint a két szellemi valóság egyikének behatása (Jakab 3,15.).
Isten és a Sátán is befolyásolni akarja az ember döntéshozatali mechanizmusát, s így az eredményt, a megtett cselekedetet. Mindennek az az eredője, hogy az embert a cselekedetei alapján vagy a pokolba, vagy a mennybe küldi az ítéletkor az Isten.
Ez történt a gazdag emberrel is, és a háza előtt kolduló Lázárral is.
Jézus itt kijelentette azt, hogy földi életükben már megismehették volna Isten akaratát a mózesi és a prófétai írásokból, azaz Isten ezekben az írásokban megadta az örök élethez mindkettejüknek szükséges "felülről jövő" bölcsességet. Ha erre mindketten hallgattak volna, akkor mindkettejükre örök élet várt volna. Azonban egyikük nem hallgatott az addigi írásokra, s nem teljesítette Jézus szerint az abban számára kijelentett isteni akaratot.
Magyarán Jézus szerint nyugodtan vessük össze nap mint nap az elénk adott írásokkal a vezetésünket, mert biza van a Szent Szellemen kívül másnak is szellemi hangja! Az embert elhitető gonosz szellemiség bizony ugyanolyan aktív ma is, nem csak egyes bibliai szereplőket kívánt elhitetni valamikor "réges régen" (pl. 1. Kir.22,22.), hanem most is munkálkodik, s a jövőben is akár egész nemzeteket fog majd elhitetni (Jel. 12,9.)!
Csak gondoltam szólok, hogy mit kockáztatsz azzal Jézus szerint, ha nem figyelmezel az eléd adott írásokra a megkapott szellemi vezetés mellett. A gazdag ember pórul járt azzal, hogy nem figyelmezett az eléadott írásokra, az emmauszi tanítványok, Apollós és a 12 jánosi tanítvány pedig éltek, merthogy buzgókká lettek a tanulmányozásában.
Így van, a Biblia önmagában nem érthető meg helyesen, pl. e kor embere számára.
Ahhoz a következőek kellenek:
- alapvetően Istenben hívő, a bűnökből megtért állapot,
- olvasására odaszánás, nem "rest" hozzállás, és
- a szerzőjének, a Szent Szellemnek a vezetése.
Ebből csak az első kettővel rendelkezett pl. a szerecsen komornyik, s Jézus korában sokan mások is pl. János megtérésre szólító keresztsége miatt. Azonban a harmadik egy külön ajándéka Istennek, ami már a Szent Szellem egyfajta vezetésében élhető meg. Az apostolokat az addigi írások megismerésére már pünkösd előtt felkente Jézus, azaz már ekkor vezette őket az írások megismerésére a Szerző. Ezt a vezetést kapta meg Luther is, mert az Isten akaratát megismerni akarónak ad Isten vezetést külön Szent Szellem keresztség nélkül is. Emiatt élt Apollós és a 12 jánosi tanítvány is eredményes hívő életet több mint egy évtizeden át a Szent Szellem közvetlenül megtapasztalható jelenléte nélkül is a Pállal való találkozásukig.
Simeont is vezette a Szent Szellem, de nem biztos, hogy ezt Ő maga is így nevezte volna. A Szent Szellem jelenlétének, a hívőkre ható vezetésének a kitöltése általánossá pünkösdkor vált, azonban nem volt előzmények nélküli.
Én magam is úgy tanulmányoztam az igét a megtérésem előtt, ahogyan Kandaké komornyikja. Olvastam, de valójában nem értettem. Mert nem a szerzője vezetett, hanem csak a saját elmém próbálta meg felfogni az üzenetét. Az pedig kevés hozzá.
A Biblia úgy van megírva, hogy az bizony bizonyos idők konkrétumait is megemlíti. Emiatt bizony szükséges egyes részek puszta megértéséhez hozzáolvasni, mert egyszerűen a világban egyes, az üdvtörténelem szempontjából nem fontos dolgok megváltoznak az idők során. Te meg én pedig egy ilyen üdvtörténeti szempontból nem lényeges dologról beszélgettünk itt és most.
Mert nem lényeges az, hogy
- akkoriban többféle időszámítás volt, s
- e többféleséget nem véletlenül jelzi az is, hogy Jézus keresztjére 3 nyelven (latin, görög, héber) írták fel az INRI-t,
- akkoriban (és korábban is) más és más mértékegységek voltak, emiatt a ma emberének nem mond semmit pl. a "sing",
- teljesen más pénznemek voltak, más értékkel,
- mások voltak a közlekedési eszközök, azaz az "egynapi járóföld" fogalmát önmagában a ma embere nem tudja beazonosítani, stb, stb...
Te és én egy nem lényeges dologról beszélgettünk itt. Ez nem érint semmi lényegit az Igéből, pláne amiatt nem, mert az Írások megértéséhez Jézus maga kért a tanítványaitól odaszánást restség helyett!
Remélem sejted, hogy nem csak az emmauszi tanítványoknak szólt ez a felszólítás, hanem mindenkinek, aki Jézus tanítványa akar azóta is lenni!
József múltja nem zavaros, hanem csak addig tűnik lényegesnek bárki számára, amíg kissé hozzá nem olvas pl. az akkori zsidó öröklési jogból. Ha valaki olyasvalamit vár Bibliaként, amiben minden standard, akkor az a ma valóságát sem látja!
Mert ma az akkori kornál még gyorsabban változnak a dolgok, azaz senki nem tudna olyan írást összeállítani a változó világ számára, ami évezredek után is ugyanazt az
- időszámítást,
- jogrendet,
- mértékegységet,
- pénznemet,
- közlekedési eszközöket egyből megérthetővé tenné pl. egy 1000 év múlva élő ember számára hozzáolvasás nélkül!
Azonban a lényegi dolgokban a Biblia kezdettől változatlan. Isten személyében, az igazságban, a jóságban, a szeretetben, a hűségben, a kegyelemben, az irgalmasságban, a ........ -ban....
Isten Igéje ezt adja elénk tér és idő nélkül, s nem a nem lényeges dolgokat, mert nem a valóban változó, de nem lényeges dolgok a hitünk tárgya(i), hanem a változhatatlan szerető és igazságos Isten maga!
Így tekints a Bibliára, s a lényeges dolgokkal foglalkozzál benne, s többinek pedig olvass utána. Hidd el, az utánaolvasás öröm lesz, ha már a "lényeggel" jó a kapcsolatod!
Van egy lehetőség, amelyben az igazság Lelke kockáról kockára hántaná le a dolgok az élet és az Isten félreértését az emberben, egyes igazságok megvilágítása által, de ezek legnagyobb akadálya az amikor a tévedéseinkhez ragaszkodva inkább az elutasításukat válasszuk.
A keresztények legnagyobb tévedéseit a Biblia alapozza meg, ezen belül igazi akadályt egyedül Pál apostol tanítása képez.
Még egy dolog a Szent Szellem nálad történő vezetésével kapcsolatban. Hiába vezetne téged, ha az általa mutatott utakat és igazságokat a Bibliával állandóan összeveted, és ennek alapján folyamatosan elutasítod. Téged nem tud vezetni a Szent Szellem, ott van vezessen téged a Biblia, és Pál. Ugyis állandóan arra hivatkozol.
Senkinek nem kell felhívni a Biblia tanulmányozóinak a figyelmét, hogy tanulmányozza a kor történelmét, kultúráját és hagyományait ahhoz, hogy helyesen értse a Bibliát akkor, ha ugyanis a Szent Szellemtől lenne sugalmazva, akkor úgy íratta volna le, hogy minden korban egyéb történelmi anyag hozzáolvasása nélkül is érthető és világos lenne a Biblia. Ám mindaz amit a helyes értelmezéshez feltételként megszabsz, az arra utal, hogy a Biblia emberi munka összeredménye, jóllehet isten dolgairól tesznek benne tanúbizonyságot, és további emberi munkák begyűjtésére van szükség.
A Biblia tehát állításod szerint önmagában nem érthető helyesen.
A Szent Szellem valóban tud tanítani, és emlékeztetni, ha az ember valóban hallgat rá. De ha ragaszkodik az atyafi hit által olyan tanításokhoz, amelyeknek az igazságáról sem meggyőződni nem tud , sem tapasztalni nem tudja, saját maga korlátozza a Szent Szellem tanítását.
A Jelenések Könyvénel a végével kapcsolatos állítások, hogy a könyvben megírt dolgokat a teljes Bibliára értsék, különböző gyülekezetekben máig is lehet hallani. Csak kérdezz meg egy bármilyen gyülekezeti elöljárót ezzel kapcsolatban. Fel nem merül kétség nála, hogy nem az egész Bibliára kell érteni. Nálad sem voltam biztos abban, hogy nem az egész Bibliára érted, bár egész hozzáállásodból ez igen valószínűnek látszik.
Ha Szent József eredetének, származásának és örökségének múltja ennyire zavaros, vegyük le a napirendről az egész témát. Számomra nincs jelentősége, amúgy is bizonyítottan emberi erőlködés ezeknek a Dávidi levezetéseknek az igazolása. Akkor tudnék különböző emberi munkák általi igazolásokat elfogadni, ha maga a Biblia is emberi munkának tekintendő lehet számodra.
Meg tudom mutatni a saját példámból is azt, hogy "hogyan tart vissza és diktál", noszogat a Szent Szellem engem.
Röviden:
Így.
Bővebben:
Amikor írok, igyekszem a Szent Szellem vezetésével fogalmazni, s nem a saját gondolataimmal. Számtalanszor írtam emiatt mást, mint amit az elmém elsőre gondolt.
Amikor cselekszem, kérem a Szent Szellemet, hogy adjon vezetést arra, hogy mit és hogyan tegyek. Számtalan esetben tettem már emiatt mást, amit az elmém elsőre diktált volna. Utólag mindig beigazolódott, hogy a kapott vezetés volt a helyes, s akár károm is származott volna abból, ha a pusztán az elmém után mentem volna.
Amikor elmulasztom a tanács kérését, akkor jó esetben az elmém, tudásom is helyes döntést hozat az énemmel, azonban rosszabb esetben hülyeség, rossz döntés jön ki belőlem.
Jobb, ha nem a saját kárán tanul az ember, de ezt nem lehet szinte elégszer belátni. Dávid például, aki addig szüntelen maga előtt látta az Urat - egyszer kihagyott egy kis időre, s hirtelen már nem az Urat, hanem egy meztelenül fürdőző bomba jó nőt látott maga előtt. Az eredmény ismert, hozott egyre rosszabb döntéseket a 9 hónappal későbbi megalázkodásáig. Eza 9 hónap kiesett az életéből, azt hitte, hogy ekkor is látta maga előtt az Urat, holott csak rutinból cselekedett ez idő alatt, emlékezetből idézte fel az Urat maga előtt.
János evangéliumáról azt írtam, hogy abban a kettősségben hasonlít a mostani egyháztörténeti korhoz, hogy van benne Istennek egy szövetsége a "pogányokkal", s van egy fennmaradt az Izraellel. S abban hasonló még, hogy jelenleg a "pogányok ideje" tart elsődlegesen, Izraelé megszakadt i. sz. 72-ben, s részlegessé vált a Temlom lerombolásával, s a zsidó államiság elvesztésével.
Mivel i. sz. 72 után már csak János írt az újszövetséghez, emiatt Ő már az új korszak számára írt, olyanhoz, ami napjainkig e kettőségben, s a "pogányok dominanciájában" telt el.
Erről írtam, ezt a hasonlóságot vedd észre, s ne keress egyelőre általános keresztényüldözésben, s ilyenekben hasonlóságot. Annak ellenére, hogy voltak/vannak bőven az elmúlt 2000 év során és napjainkban is ilyenben is hasonlóságok, csak ez ugyi kissé nehezen vehető észre manapság a kényelmes, demokratikus Európából nézve. Persze, ha megkérdeznénk a kínai, vagy iszlám országokban élő krisztusi embereket, akkor Ők biza ma is látnának bőven hasonlóságot, de látom Neked Európánál kissé véget ért a világ!
Megjegyzem, Nekem nem korabeli írások a mérvadóak, nem a korabeli "keresztény szertartások, énekek, szövegek", hanem a többek között a Ján. 14,26. alapján a Szent Szellem követlen, Jézusra mutató vezetése, s az, hogy a Szent Szellem mit elevenít meg, mit jelent ki számomra. Ha Te "keresztény szertartásokban, énekekben, szövegekben" gondolkodsz a kereszténységgel kapcsolatban, akkor nagyon mások a fogalmaid hozzám képest a kereszténységről, a krisztusivá válás folyamatáról. Mert ugye az a keresztény, aki immár "krisztusi" - a görög szó eredeti jelentése alapján (Apcsel. 11,26.).
1. Jézusnak nem kellett felhívnia erre a tanítványai figyelmét, mert Ők bele születtek és benne éltek annak a kornak a "kor és kultúrtörténetében" eleve.
NEKED/NEKÜNK, azaz e kor emberének kell emiatt elsősorban külön tanulmányoznunk a biblia egyes írásainak a "kor- és kultúrtörténeti" körülményeit, mert különben nem értesz/értünk meg alap dolgokat. Mint pl. a zsidó időszámítást, mert mi már eleve a római alapúba születtünk, s abban élünk.
Ez a különbség, ÉRTED?
Ezek az idők jelei, amiben benne van természetesen a múlt, a jelen, s a múltban és a jelenben elhangzó, jövőre vonatkozó utalások, próféciák összessége. Ezt így együtt kell a mai kor emberének is az Igét olvasva tanulmányozni, s így együtt kellett Jézus korában is tanulmányozniuk az embereknek. Az Igében elénk adott múltat, a jelent, s a jövőt együttesen!
A Szent Szellem vezetésével végzett írói munka nincsen térhez, időhöz, "emlékezethez, szájhagyományhoz" kötve, ahogyan Te itt írod. Alap fogalmakkal nem vagy tisztában ezzel kapcsolatban, Isten alkotó munkáját nem köti sem a tér, sem az idő, sem az ember múlandó emlékezete:
"Ama Vígasztaló pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Aty, az mindenre megtanít majd Titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam Nektek!" (Ján.14,26.)
Ha Te ezt a korlátok nélküliséget még nem tapasztaltad meg a Szent Szellemtől, akkor nagyon sajnállak Téged. Azonban légyszíves ne zárd a Te bilincseidbe a Szent Szellem teljességébe bekerült Jánost, és más újszövetségi könyvek íróit! Mert János igencsak visszafogta magát így is, amikor azokról írt, amiket Jézus cselekedett a földi szolgálata során. Emiatt zárja az evangéliumát azzal a megjegyzéssel a 20,25-ben, amivel zárja. Olvasd el!
Emiatt nem volt kétségbe esve János akkor sem, amikor szó szerint kellett vissza adnia a mennyei jelenések során látottakat és hallottakat. Akkor sem szaladgált penna és papirusz után, hogy "jajj, el ne felejtsek valamit, hiszen semmit hozzátenni és semmit abból elvenni nem engedett Isten, s akkor most jajj, mit csináljak, mert kezdem elfelejteni, hogy mit is hallottam, s láttam e jelenésekkor, jajj, jajj!?"
Azt pedig már egy ideje figyelem, hogy Te a Jelenések könyvének végén lévő mondatokat időnként úgy idézed, mintha arról bárki is azt állította volna, hogy az az egész Bibliára érvényes! Én még eddig nem olvastam a fórumon az elmúlt 2 évben ilyen tartalmú állítást, én magam is csak a Jelenések könyvére vonatkoztatom, lévén arra érvényes az, hogy "prófétai beszéd".
Úgyhogy ebben Velem nem lesz vitád, azaz egyetértünk. Ebben az értelemben írtam a 11 pontom részeként is, amit Te arra reagálva már akkor sajnos félreértettél. Mivel Prklht-tel folytattam abban tovább a vitát, emiatt Neked még az akkori reakciódra nem reagáltam. De nincsen elfelejtve, de már most tudhatod, hogy ebben egy a mi kettőnk véleménye.
2. Csak amiatt írtam ismét a Jákób-Mária házasságról, mert Te az előző írásom igei cáfolata (Luk. 1,27.) után ismét felhoztad. Gondoltam amiatt teszed, mert Téged nem győzött meg eléggé az általam idézett ige. Ha nem értesz egyet ezzel a feltételezéssel, akkor annak örülök, mert akkor egy a véleményünk. Emiatt vegyük is le a "napirendről", mint az Igével ellentétes tartalmú állítást.
Az örökségre jogosult lányokat elvevő férfiakról, mint a lányos család "új" fiáról már írtam. Ez egy akkori jog volt, s ha ezt látjuk, akkor már csak az a kérdés, hogy Mária "örökségi jogot bíró leány" volt-e? Én úgy tudom, hogy az akkori források szerint igen, s emiatt lett az Őt elvevő József Mária vér szerinti apjának a fia. Az pedig, hogy a nevelt fia is volt-e egyben - innentől nem igazán érdekes.
József vér szerinti ága ugyanamiatt van Mária vér szerinti ága mellett az Igében, ami miatt József benne van a Mária vér szerinti ágában fiúként. Azaz Jézus
- egyrészt József nevelt fia (ezt említettük lehetőségként Héli és József esetére),
- másrészt a vér szerinti anyjának a fia, azaz József örököse (József is örököse lett Hélinek a vér szerinti, öröklő rokonnal való házasságba kerüléssel).
Emiatt Jézus az akkori zsidó hagyományok miatt kétszeresen is József fiának számított, annak ellenére, hogy nem volt a vér szerinti leszármazottja! Nem véletlenül nevezték őt "József fiának", még ha nem is tudták azt sokan, hogy nem József magjából lett. Ha tudták volna, akkor is József fiának hívták volna e két ok miatt.
A dávidi vérvonal Jézus esetében emiatt kettős, vér szerinti is, és törvények, hagyományok szerinti is egyben.
