"Amit mi megtehetünk (a fanatizmuson és a fanatikusokon való
szórakozáson túl), az pedig az informálás, a felvilágosítás.
Leleplezni a fő feminista hazugságokat a patriarchális elnyomásról,
női kvótáról, családon belüli erőszakról, bérkülönbségről, stb.,
egyáltalán kétségeket és gondolatokat ébreszteni a femináci agymosás
ellenében."
"Ez a mondatod viszont határozottan és világosan mutatja mit is gondolsz valójában ."
Nem. Ez csak azt mutatja, hogy TE mit képzelegsz össze arról, hogy ÉN mit gondolok.
"Határt szabni erőfölénnyel lehet . "
Na látod. Nem pont te mesélted, hogy csak egyszer ütött meg a férjed, mert a jövőbeli hasonló esetekre nézvést életveszélyesen megfenyegetted, és ez be is vált? Akkor te is határt szabtál, tehát neked volt erőfölényed, meg hatalmad...
Ez az egész hatalommánia tipikus feminista becsípődés, ők akarnak mindent hatalmi helyzetnek és viszonynak látni, ez a mániájuk.
A nőkben van egy olyan ösztön, hogy mindent kontrolálni akarnak, de amint ez sikerül nekik (papucsférj), annak a kapcsolatbak annyi. Ezért aki szereti a párját és sokáig szeretne vele élni, az mindkettőjük érdekében határt szab ezeknek a próbálkozásoknak.
Amerikában már annyira elfajult e téren a helyzet, hogy tanfolyamokon tanítják a nőket arra, hogy normális nők legyenek és ne mindent megszabni akaró kontrollmániás mafflapittschák...
"Egyszerűen csak nem kapott megerősítést, hogy jó helyen van itt a haragja"
Olvasván a kevésbé hízelgő véleményeket talán nehéz lehet elvonatkoztatni egyeseknek, pedig itt valóban nem nőgyűlölő incelek acsarognak, nekik miért nem jutott nő ebben az életben...
És biztos lehet a gyerekkorra is visszavezetni az érzések okait - de ezeket annyiféle későbbi élmény cifrázza, hogy csak elveszni lehet a haragot okozó miértek között. Egyénileg még van is értelme a módszernek, de ide minek ez a gondolat?
Nietzsche szerint a nõ õsképe az anyából ered: „A nõi szeretet minden fajtájában van valami az anyai szeretetbõl.” (Menschliches, Allzumenschliches. In. Schlechta /hg./: Nietzsche – Werke. I. 649. p.) Ez az eredeti egység és ennek különbséggé válása az a tragédia, amit ismétel a többi – bármiféle társadalmi és kulturális, értelmi és érzelmi egység – vagy feloldanak a komédiák. „Mindenki magában hordja a nõ anyából eredõ képét, mely meghatározza, hogy tiszteli a nõket, megveti õket, vagy közömbös irányukban.”
"ha a no nem tesz mondjuk egy even belul bejelentest az eroszakrol, utana mar szart sem er, mit mond. Ha a faszikam hibazott, mazsaljak meg rendesen. Ha a no hazudott, akkor meg ot. Legyen komoly anyagi felelossege a hamis tanuzasnak,"
Ez mind benne van MOST is a jogban. Csak nem egy év az elévülési idő.
