E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
A VŐLEGÉNY 1 Húgom, mátkám, máris megyek a kertembe, szedem a mirhámat balzsamommal együtt; egyenest a lépből eszem mézemet, megiszom boromat a tejemmel együtt. Barátaim, egyetek, igyatok, ittasodjatok meg, kedveseim!
A MENYASSZONY 2 Aludtam, de szívem ébren volt. Hallga! Szerelmem kopog (és azt mondja):
A VŐLEGÉNY 2 Nyisd ki az ajtót, húgocskám, kedvesem, galambom, gyöngyöm! Mert a fejemet belepte a harmat, az éjszaka párája a fürtjeimet.
A MENYASSZONY 3 Már levetettem a ruhám, hogy vegyem fel újra? Lábamat megmostam, s most beszennyezzem? 4 Kedvesem benyújtotta kezét a nyíláson, erre megremegett a bensőm. 5 Fölkeltem, hogy (ajtót) nyissak kedvesemnek. Kezemről, ujjamról mirha csepegett, rá a zárnak reteszére.7 Az éjjeli őrök találtak meg, amikor a várost járták. Ütöttek és véresre vertek, letépték rólam a leplet, akik a falakat őrzik. 8 Jeruzsálem lányai, kérlek benneteket, hogyha rátaláltok az én szerelmemre. Mit mondjatok neki? Hogy a szerelembe belebetegedtem.
A KAR 9 Miért különb kedvesed a többi szerelmesnél, asszonyoknak gyöngye? Miért különb kedvesed a többi szerelmesnél, hogy úgy kérlelsz minket?
A MENYASSZONY 10 Az én szerelmem fehér is, piros is, kitetszik ő akár tízezer közül is. 11 A feje színarany, a haja datolyafürt, s mint a holló, fekete.13 A két arca, akár a balzsamágyak, amelyek illatos füveket teremnek. Az ajka liliom, mirha csepeg róla.
1 Fiam, ha vétkeztél is, többé ne tedd, régebbi bűneid miatt pedig imádkozzál. 2 Mint a kígyó elől, menekülj a bűntől, mert megharap, hogyha közelébe kerülsz. Fogai olyanok, mint az oroszláné, elrabolja velük az ember életét.
4 Palotákat rombol az erőszak s kevélység, így a fennhéjázó háza összeomlik. 5 Ha Istennek fülébe jut a szegény imája, akkor nem késik az ítélete. 6 Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi.
8 Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírhalmához hordja a köveket.
11 Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az Isten félelme. 12 Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely keserűséggel jár.
16 Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül.
1 A rendreutasítás sokszor késik. Van, aki hallgat és ez az okos ember. 2 Jobb kérdőre vonni, mint némán duzzogni.
4 Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erőszakolni. 5 Van, aki hallgat és ezért bölcsnek tartják, s van, akit gyűlölnek, mert túl sokat beszél. 6 Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár. 7 Amíg az alkalmas idő el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a félkegyelmű nem ad az időre.
A VŐLEGÉNY2 Mint a bogáncs között a liliom, olyan a mátkám a lányok között.
A MENYASSZONY 4 Bevezet a bornak házába, fölöttem lebeg zászlaja, a szerelem. 5 Adjatok mazsolás kalácsot, hadd kapjak erőre, üdítsetek föl almával, mert a szerelemtől egészen beteg vagyok! 6 A balját a fejem alá teszi, a jobbjával meg átkarol.* rész 8,3. 8 Csitt! A szerelmem! Nézzétek, ő jön ott, ugrál a hegyeken és szökell a dombokon!
A MÁSODIK ÉNEK7 Jeruzsálem lányai, kérlek benneteket, a gazellákra s a mezők szarvasára, ne zavarjátok
meg a szerelmemet, s föl ne ébresszétek, amíg nem akarja! * rész 3,5. 8,5.
A MENYASSZONY2 Csókoljon meg a szája csókjával! Igen, szerelmed édesebb a bornál. * rész 4,10. 5 Barna a bőröm, de azért szép vagyok Jeruzsálem lányai, mint Kedár sátrai, Zalma takarói. 6 Ne nézzetek le, amiért barna vagyok, hiszen a nap barnított le! Anyámnak fiai nehezteltek rám, elküldtek hát szőlőt őrizni, s a magam szőlejére nem vigyázhattam. 7 Te, akit szeret a lelkem, mondd, hol legeltetsz, s a déli órában (nyájaddal) hol delelsz? Miért is kellene tovább kóborolnom, társaidnak nyáját kerülgetnem?
A KAR8 Ha magad nem tudod, asszonyoknak gyöngye, akkor csak haladj a juhok nyomán, és legeltesd a magad gidáit a pásztoremberek tanyahelye körül!
12 Amíg asztalánál mulat a király, nárduszom jó illatot áraszt magából. 14 Szerelmem olyan nekem, mint a ciprusfürt, amely az Engedi szőlőhegyén terem.
1 (A karvezetőnek – Dávidnak, az Úr szolgájának zsoltára. Ennek az éneknek szavait az Úrnak énekelte, miután az Úr kimentette ellenségeinek és Saulnak a kezéből.) 2 Így szólt: Szeretlek, Uram, erősségem, [te megmentesz az erőszaktól]. 3 Az Úr menedékem, váram, szabadítóm. Istenem, sziklám, hozzá menekülök. Védőpajzsom, üdvösségem záloga, mentsváram, 4 akit magasztalok. Az Úrhoz kiáltok és biztonságban vagyok elleneimtől. 5 Körülvettek a halál örvényei, Beliál hullámai rémítettek, 6 az alvilág kötelékei gaz vagy. 8 Akkor megingott a föld és megremegett, a hegyek alapjai megrendültek, (remegés fogta el őket lángoló haragjától.) 9 Lehelete füstölgő felhő volt, szájából pusztító tűz lövellt, [izzóvá tette a parazsat]. 10 Lehajtotta az egeket és leszállt, lába sötét felhőn nyugodott. 11 Kerubtól hordozva szállt tova, a szelek szárnyán suhant. 12 Köntöse: sötétség, amely körülfogta, öltözéke: sötét víz, sűrű felhő.
16 Akkor megnyíltak a tenger mélységei, a föld alapjai felszínre kerültek: a fenyegetésedtől, Uram, leheletednek haragos zúgásától. 17 Kinyújtotta kezét a magasból és felém nyúlt, kimentett a vizek mélyéről.
20 Kivezetett a szabadba, szabadulást hozott, mert szeretett. 21 Így viszonozta az Úr igaz voltomat. Megjutalmazott, mert tiszta a kezem.25 Így viszonozta az Úr igaz voltomat, mert látta, hogy tiszta a kezem. 26 Jósággal közeledsz a jóhoz, az igazhoz ikörülfontak, a halálos hurkok rám csapódtak
1 (Ima Dávidtól.) Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet, figyelj könyörgésemre, fogadd el imámat, amely tiszta ajakról száll fel! 2 Tekinteted ítélkezzék fölöttem, hiszen szemed az igazságot nézi! 3 Ha szívemet megvizsgálod és éjjelente kifürkészed, s ha tűzben kipróbálsz is, nem lelsz hamisságot bennem. Nem vétkezik a szám, 4 mint emberek szoktak, ajkaidnak szavait megtartottam. A kijelölt ösvényen 5 haladnak lépteim a te nyomaidon: így nem botlik lábam. 6 Hozzád kiáltok, s te meghallgatsz, Istenem. Fordítsd felém füled, jusson eléd szavam! 7 Mutasd meg csodálatos irgalmasságodat, hisz megmented az ellenségtől azokat, akik jobbodhoz menekülnek! 8 Védj meg, mint szemed világát, szárnyad árnyékában oltalmazz, 9 az álnokoktól, akik erősen szorongatnak! Elleneim bőszülten körülvesznek, 10 megkeményítik érzéketlen szívüket, szájuk elbizakodottan beszél.
12 Olyanok, mint az oroszlán, amely zsákmányra éhes, mint a fiatal oroszlán, amely a rejtekben les.
14 Uram, karod szabadítson meg az emberektől, e világ halandóitól, akiknek csak ez az élet a részük! Amit félretettél, töltsd el vele testüket! Hadd bővelkedjenek fiakban, s amijük megmarad, azt hadd örököljék gyermekeik!
15 Aki gyűlöli testvérét, gyilkos, márpedig tudjátok, hogy egy gyilkosnak sem maradandó birtoka az örök élet. 16A szeretetet arról ismerjük fel, hogy ő életét adta értünk. Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért.
Magyarázat. !!!!!
3:15„aki”Az angol fordításban itt az áll,mindenki. János ezt a kifejezést (pas) 8-szor használta a 2:29 óta. Ennek az a jelentősége, hogy nincs kivétel az alól, amit János itt kijelent. Kétfajta ember létezik: az, aki szeret, és az, aki gyűlöl. János az életet fekete-fehérben látja, nem pasztell színekben. n„Akigyűlöliatestvérét,azembergyilkos”EzJELENIDEJŰAKTÍVMELLÉKNÉVI IGENÉV (azaz folyamatos, megállapodott gyűlölet). A bűn először a gondolati világban jelenik meg. Jézus a Hegyi Beszédben azt tanította, hogy a gyűlölet egyenlőa gyilkossággal, a nemi kívánság egyenlőa házasságtöréssel (vö. Máté 5:21-22). n„azt pedig tudjátok, hogy az embergyilkosnak nincs örök élete”Ez nem azt jelenti, hogy valaki, aki gyilkosságot követ el, nem lehet keresztény. A bűn megbocsátható, de az életstílusból fakadó tettek felfedik az ember szívét. Ez itt azt jelenti, hogy az, aki szokás szerűen gyűlöl(ködik), nem lehet keresztény. A szeretet és a gyűlölet egyaránt kizárólagos! A gyűlölet elveszi az életet, a szeretet viszont a saját életét adja. 3:16 „abból ismerjük”Ez BEFEJEZETT AKTÍV KIJELENTŐMÓD. A 15. versben használt görög szó azoida, itt aginosko-t használja. János írásaiban ezek szinonimaként használatosak. n„(abból ismerjük) a szeretetet”Jézus adta a legnagyobb példát arra, hogy milyen a szeretet. A hívők arra hívattak, hogy ezt a példát kövessék, és akarják felülmúlni (vö. II. Kor. 5:14-15). n„hogyőaz életet adta értünk”Ez AORISZT IGEIDŐ, ami a golgotára utal, Jézus saját szavait használva (vö. János 10:11,15,17,18; 15:13). n„ezért mi is tartozunk azzal”A hívőket kötelezi Jézus példája (vö. 2:6; 4:11). n„hogy életünket adjuk testvéreinkért”Krisztus a példa. Ahogyanőletette az életét másokért, a keresztényeknekis,haszükséges,lekelltenniükazéletüketatestvéreikért.Meghalniaz önzőségnek, ez a bűnbeesés fordítottja, Isten képének helyreállítása és a közös jóért való élet (vö. II. Kor. 5:14-15; Fil. 2:5-11; Gal. 2:20; I. Péter 2:21)
1 A bölcs uralkodó erősíti népét, az okosnak kormánya jól meg van szervezve. 2 Olyan a nép, mint a fejedelme, amilyen a város feje, olyanok a lakói is. 3 Az ostoba király tönkreteszi a várost, okos vezetéssel a város gyarapszik. 4 A földkerekségnek Isten az ura, ő rendel föléje a kellő időben jó vezetőt. 5 Az Úr kezében van minden sikernek a kulcsa, ő ad tekintélyt a törvény hozójának.
Az önteltség ellen
6 Ne neheztelj másra, bármilyen hibás is, önteltség ne vezesse sose tetteidet.10 A hosszú betegség kifog az orvoson, aki ma király, holnap halott lehet. 11 Ha meghal az ember, milyen sors vár rá? Korhadás, rothadás, s férgek várnak rá.
12 Gőgössé lesz, aki elhagyja az Urat, és a Teremtőtől elfordítja szívét. 13 Mert a kevélységnek a bűn a kezdete, a megátalkodott csak úgy ontja a bűnt. Ezért sújtja az Úr külön csapásokkal, míg egészen meg nem semmisíti.
Tiszteletre méltó emberek
23 A szegényt, ha bölcs, nem szabad megvetni, azt meg, aki bűnös, nem szabad tisztelni.
1 Hatalmas emberrel ne szállj soha perbe, miért is kellene a kezébe esned? 2 Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította. 3 Ne vitázz szájhőssel, tüzére ne rakj fát. 4 Bolonddal ne tréfálj, nehogy a nemzetségedet szidja. 5 Ne szégyenítsd meg, aki megtért a bűnből, jusson eszedbe, hogy mind bűnösök vagyunk.
7 Másnak a halálán ne ülj győzelmi tort, gondold meg, hogy egyszer mindnyájan meghalunk.
A hagyomány
8 Ne utasítsd el a bölcsek szavait, inkább kapva kapj a mondásaikon, mivelhogy belőlük sok tudást meríthetsz, úgyhogy fejedelmek előtt is megállhatsz. 9 Ne vesd meg, amit az öregektől hallasz, hiszen ők maguk is atyáiktól vették. Mert így tudásra teszel szert és alkalomadtán meg tudsz majd felelni.
11 Gúnyolódó miatt fejed ne veszítsd el, így a szád elé vetett csapdába esnél. 12 Ne adj kölcsön annak, aki nálad hatalmasabb, ha meg kölcsönadtál, lásd be, hogy vesztes vagy.
1 Ne tégy semmi rosszat, és nem ér semmi rossz. 2 Kerüld a bűnt, s a bűn is elkerül. 3 Fiam, ne vesd a barázdába jogtalanság magvát, nehogy hétszeresen kelljen learatnod. 4 Ne kérd az Istentől uralkodók trónját, se pedig díszhelyet ne kérj a királytól. 5 Az Úr előtt ne tartsd magadat igaznak, és a király előtt ne játszd a nagy bölcset. 6 Ne áhítozz arra, hogy bíró lehess, ha nincs elég erőd, hogy kiirtsd a rosszat, mert hátha megijedsz a hatalmasoktól, és veszélybe kerül becsületed. 7 Ne bántsd meg semmivel a város gyűlését, s vigyázz, el ne bukjál a nép szeme láttán.
9 Ne mondd: „Isten látja, mily sokat áldozok, és majd elfogadja, amit neki adok.”
13 Sose leld kedvedet semmi hazugságban, mert a hazugságból jó nem származhat. 14 Ne kérkedj szavaddal a vének gyűlésében, és ha imádkozol, ne szaporítsd a szót.
20 Ne bántsd a rabszolgát, aki híven szolgál, se a napszámost, aki helyetted dolgozik. 21 Az okos rabszolgát szeresd, mint magadat, s ne tagadd meg tőle a felszabadítást.
1 (Miktam – Dávid zsoltára.) Védelmezz, Istenem, hozzád menekülök. 2 Ti így beszéltek az Úrhoz: „Uram, te vagy boldogságom, téged semmi nem szárnyal túl!” 3 A „szentekhez” pedig, kik a földön élnek: „Ti kiválóak, minden kedvem tibennetek telik!” 4 Bálványaik számosak, azok nyomában járnak. De én nem hozok nekik véráldozatot, és nevüket nem veszem ajkamra. 5 Uram, örökrészem és kelyhem, te tartod kezedben sorsomat. 6 Mérőláncom kedves földre esett, s kedvem telik örökségemben. 7 Dicsőítem az Urat, mert értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet. 8 Mindig szemem előtt lebeg az Úr, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak.
1 Az éneklőmesternek a semíníthre; Dávid zsoltára. (1Krón 25,1) 2 Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltűntek a hívek az emberek fiai közül. (Ésa 57,1; Jer 7,28) 3 Hamisságot szól egyik a másiknak; hízelkedő ajakkal kettős szívből szólnak. (Jer 5,1-3; Mik 6,4-6) 4 Vágja ki az Úr mind a hízelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond. (Péld 15,16.17)9 Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatík az emberek fiai közt. (Péld 28,12)
1 Uram, miért vagy oly messze? Miért rejtőzöl el a szükség idején? 2 A gonosz hetvenkedik, a szegény meg retteg, rászedve a cseltől, amit az kieszelt. 3 A bűnös dicsekszik kedvteléseivel, a rabló káromkodik, az istentelen semmibe veszi az Urat: 4 „Haragja fenn a magasban, bosszút nem áll, Isten nincs!” – ez minden gondolata. 5 Mivel útjai mindig sikeresek, s ítéleteid túl messzinek tűnnek neki, gúnyolja összes ellenfelét. 6 Így beszél szívében: „Nemzedékeken át nem ingok meg soha.” 7 Átkot szór és nem éri baj, szája álnoksággal és hazugsággal tele, nyelve alatt romlás és gazság rejtőzik. 10 Figyel, rejtőzik, a földre lapul, s a gyenge áldozatul esik hatalmának. 14 De te látsz, ismersz jajszót és szükséget, és mindent a kezedben tartasz. A szegény rád bízza magát, az árvának te vagy gyámola. 17 A szegények kívánságát meghallgattad, Uram, megerősítetted szívüket. Figyelmedet feléjük fordítottad.
1 (A karvezetőnek, oboára és hárfára – Dávid zsoltára.) (2Sám 23,1) 3 Ujjongok és benned van örömöm, s magasztalom neved, ó Fölséges.(Zsolt 31,8.9)4 Mert ellenségeim meghátráltak, elestek és eltűntek színed előtt. (2Sám 22,1-51) 5 Magadévá tetted igazságomat és ügyemet, mint igazságos bíró ültél trónodra .(Zsolt 7,9.12) 7 Eltűnt az ellenség, végleg megsemmisült, feldúltad városait, még emlékük sem maradt. 8 De lám, az Úr mindörökké trónol, bírói széke ítéletre készen áll. (Zsolt 103,19) 9 Igazságosan ítéli meg a földkerekséget, a népek fölött törvény szerint tart ítéletet. (1Móz 18,25; Zsolt 96,13) 11 Akik ismerik nevedet, reménykednek benned, Uram, soha nem hagyod el a téged keresőket. (Zsolt 34,5.6;36,11)
1 (A karvezetőnek – Dávid zsoltára.) Az esztelen ezt mondja szívében: „Nincs Isten!” Megromlottak – szörnyűség, amit művelnek, senki sincs, aki még a jót tenné. 4 Nem térnek észre, akik rosszat tesznek, s emésztik népemet, mint ahogy a kenyeret eszik, azok, akik nem kiáltanak segítségért az Úrhoz. 5 De majd rettegés veri őket, amilyen rettegés még nem volt, mivel Isten az igazak nemzetségével tart. 6 Ti meghiúsítottátok tervét a szegénynek, az Úr azonban menedéke marad.
1 (Dávid zsoltára.) Ki időzhet sátradban, Uram, ki lakhat szent hegyeden? 2 Aki bűn nélkül él, a jót teszi, szívében az igazságot forgatja, 3 és a nyelve nem szór rágalmakat. Aki barátjának nem okoz szenvedést, embertársát nem gyalázza, 4 a gonoszt nem veszi sokba, azt tiszteli, ki az Urat féli. Aki nem szegi esküjét, még ha veszt is rajta, 5 pénzét nem adja uzsorakamatra, s nem hagyja magát ártatlanok kárára megvesztegetni. Aki így cselekszik, soha meg nem rendül.
108.1. Egy másik könyv, melyet Énok a fiának, Matuzsálemnek és azok számára írt, akik utána fognak következni, és be fogják tartani a végidőkben a törvényt. 2. Ti, akik jót tettetek, várjatok arra a napra, amíg véget nem vetnek azoknak, akik gonoszat cselekszenek, és véget nem ér a vétkesek hatalma. 3. Csak várjatok, amíg meg nem szűnik a bűn; mert neveiket kitörlik az élet könyvéből és a szentek könyveiből, és utódaikat örökre megsemmisítik. Szellemeiket elpusztítják, kiáltozni és jajgatni fognak egy zűrzavaros, puszta helyen, és lángban fognak égni egy olyan helyen, ahol nincs föld (alulról). 4. Láttam ott olyasvalamit, mint egy láthatatlan felhőt – mert mélysége miatt nem tudtam áttekinteni -, és egy világosan égő tűzlángot láttam, és olyannak tűnt, mint ragyogó hegyek, melyek körbe és oda-vissza mozogtak. 5. Erre megkérdeztem azoknak a szent angyaloknak az egyikét, akik velem voltak, és így szóltam hozzá: Mi ez a világosan ragyogó dolog? „Mert nem úgy néz ki, mint az ég, hanem mint hangos kiáltással, sírással, jajgatással és hangos jajkiáltással kevert, ragyogó fénylő tűzláng.” 6. Azt mondta nekem: - Erre a helyre, melyet látsz, hozzák a bűnösöket, a káromlókat és azoknak a szellemeit, akik gonoszat tesznek, és mindent megváltoztatnak, amit Isten a próféták szája által az elkövetkezendő dolgokról meghirdetett. 7. Mert erről fenn a mennyekben írások és feljegyzések vannak, hogy az angyalok elolvassák azokat, és ismerjék a bűnösök sorsát; az alázatosok szellemeinek sorsát, azokét, akik sanyargatták testüket, és ezért Isten meg fogja jutalmazni őket. Azokét, akiket a gonosz emberek gyalázni fognak; 8. akik Istent szerették, sem aranyat, sem ezüstöt, sem bármilyen világi jót nem szerettek, hanem odaadták testüket a kínnak; 9. azok, akik amióta beléptek az életben, nem a földi ételek után vágyódtak, hanem testüket mulandó leheletnek tartották, és ennek megfelelően éltek. Az Úr sokszorosan próbára tette őket; de szellemeiket tisztának találta, úgyhogy dicsérhetik az Ő nevét.
10. Minden jutalmat, amelyet kapnak, a korábbi könyvekben írtam le. Azért rendelt számukra jutalmat, mert olyannak találta őket, mint akik a mennyet jobban szerették földi életüknél, és akkor is Engem dicsértek, amikor gonosz emberek letiporták őket, gyalázkodásokat és káromló szavakat kellett elviselniük tőlük, és becsmérelték őket. 13. Számtalan időn át fognak ragyogni, mert igazságos az Isten ítélete. Hűséget gyakorol a hűségesekkel az igazság útjának lakhelyén. 14. Látni fogják, amint a sötétség szülötteit a sötétségbe vetik majd, mialatt az igazak ragyognak. 15. A bűnösök hangosan kiáltozni fognak, ha látják, hogy fognak az igazak világítani, és ők is oda fognak menni, ahol számukra napok és idők vannak megszabva.
93.1. Akkor hozzáfogott Énok, hogy elbeszélje a könyvek tartalmát; 2. így szólt: „Az igazságosság gyermekeiről, a világ választottairól és az igazságosság és az egyenesség ültetvényeiről – ezekről akarok nektek beszélni, és tudtotokra adom, fiaim, én, Énok, annak megfelelően, amit nekem mennyei látomásban mutattak, és amit a szent angyalok szavából tudok, és a mennyei táblákról megtanultam.” 3. És Énok hozzáfogott, hogy a könyvből elmondja, és így szólt: „Hetedikként születtem az első héten, amikor (még) igazságosság és hűség uralkodott. 4. Utánam, a második héten nagy gonoszság emelkedik majd fel, és csalárdság fakad; benne lesz az első vég, és csak egy férfi menekül meg benne. Miután elmúlt (a vég), növekedni fog az igazságtalanság, és törvény adatik majd a bűnösök számára 5. Ezután a harmadik hét végén egy férfit választanak ki, mint az igaz ítélet palántája, és az ő leszármazottja lesz az igazságosság örök csemetéje.
7. Ezután az ötödik hét végén örökre felépítik a dicsőség és uralom házát.
9. Ezután a hetedik héten egy hitehagyott nemzedék támad; számos cselekedetet hajt végre, és minden tette elpártolás lesz. 10. E hét végén ki lesznek választva az igazságosság örök ültetvényének választott igazai, hogy hétszeres oktatást kapjanak az Ő egész teremtéséről. [11. Mert hiszen ki olyan az összes ember fiak közül, aki képes lenne rá, hogy meghallja a Szent hangját, és ne remegne meg tőle? Ki az, aki képes lenne rá, hogy átlássa gondolatait? És ki az, aki képes lenne rá, hogy az ég összes művét szemlélje? 12. Hogyan lehetne bárki olyan, aki az eget képes lenne megvizsgálni? És ki az, aki képes lenne rá, hogy a menny dolgait belássa, hogy egy lelket, vagy egy szellemet lásson, és arról beszéljen, vagy felemelkedjen, és mindenek végét lássa, felfogja, vagy azokat utánozza? 13. Az összes férfi közül ki az, aki képes lenne tudni, hogy mennyit tesz ki a föld szélessége és hosszúsága, és kinek mutatták meg ezeknek mértékét?
1 Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe 2 és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” 3 Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. 4 Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie.
6 Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” 7 Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. .”
9 Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. 10 A csillagot megpillantva nagyon megörültek. 11 Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. 12 Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Az egyiptomi menekülés.
13 Azután, hogy elmentek, megjelent Józsefnek álmában az Úr angyala, s ezt mondta neki: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket, meg akarja ölni.” 14 Fölkelt, s még akkor éjszaka fogta a gyermeket és anyját, és elmenekült Egyiptomba. 15 Ott maradt Heródes haláláig. Így beteljesedett, amit a próféta szavával mondott az Úr: „Egyiptomból hívtam az én fiamat.”
19 Amikor Heródes meghalt, megjelent Egyiptomban álmában Józsefnek az Úr angyala, 20 és így szólt hozzá: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját és menj Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek!” 21 Erre fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és Izrael földjére ment.23 Odaérve Názáret városában telepedett le. Így teljesedett a próféták jövendölése: „Názáretinek fogják hívni.”
17 Így a nemzedékek száma: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a Babilonba való elhurcolásig tizennégy nemzedék, és a Babilonba való elhurcolástól Krisztusig tizennégy nemzedék.
Jézus születése.
19 Férje, József igaz ember volt, nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. 20 Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt hozzá: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! 21 Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.” 22 Ezek azért történtek, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavával mondott: 23 Íme, a szűz fogan és fiat szül, Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: Velünk az Isten. 24 József erre fölébredt álmából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét, 25 de nem ismerte meg, míg világra nem hozta fiát, akinek a Jézus nevet adta.
1 De szép vagy, kedvesem, igen szép vagy! Szemeid, mint a galambok a fátyolod mögött. A hajad, akár a kecskenyáj, amely leereszkedik Gileád hegyéről.* rész 1,15. + rész 6,2.
2 Fogaid a megnyírt juhokhoz hasonlók, amelyek éppen most hagyják el az úsztatót: mind ikreket ellenek, és még egyikük sem vesztette el fiát.
4 Dávidnak tornyához hasonlít a nyakad, amit kőből való bástyák díszítenek; ezernyi pajzs függ rajta, megannyi hősi pajzs. 5 A két melled, mint a gidák, a gazella ikrei, amelyek ott legelnek a liliomok közt.* rész 7,3.6 Míg föl nem támad a nappali szellő, és az árnyékok útnak nem indulnak, a mirhahegyen és a tömjéndombon járok. * rész 2,17.* Eféz, 5,27.
8 Gyere le, mátkám, a Libanonról, gyere le a Libanonról, ide le! Amána csúcsáról ereszkedjél alá! A Szenir és a Hermon ormáról, az oroszlánok tanyázóhelyéről, a párducok hegyéről.* 5 Móz. 3,9.
13 Hajtásaid gránátalmát termő kerthez hasonlók, (tele mindenféle) pompás gyümölccsel: 14 nárdusszal, sáfránnyal, kálmossal, fahéjjal, mindenféle tömjéntermő fával, mirhával és aloéval, a legjobb balzsamokkal.* 4 Móz. 24,6.
1 Éjszaka ágyamban kerestem, akit szeret a lelkem. De hiába kerestem, nem találtam. 2 „Azért hát fölkelek, bejárom a várost, keresem a tereken és az utcákon, akit szeret a lelkem.” Hiába kerestem, nem találtam! 3 Találkoztam az őrökkel, akik a várost járták. „Nem láttátok, akit szeret a lelkem?” 4 Alig mentem tovább, otthagyva őket, megtaláltam, akit szeret a lelkem. Belekapaszkodtam, és nem engedem el, amíg be nem viszem anyámnak házába, annak szobájába, ki méhében hordozott.
A HARMADIK ÉNEK
5 Jeruzsálem lányai, kérlek benneteket, a gazellákra s a mezők szarvasára, ne zavarjátok meg a szerelmemet, s föl ne ébresszétek, amíg nem akarja! * rész 2,7. 8,4.
A KAR
6 Ki az ott, aki a puszta felől erre tart, mint füstnek oszlopa? Mirhának és tömjénnek illata árad körülötte, és mindenféle különleges fűszeré.* rész 8,5.7 Nézzétek, Salamon gyaloghintója! Hatvan hős van körülötte, Izraelnek legjava. 9 Trónust építtetett magának Salamon király, a Libanon fáiból. 10 Az oszlopokat ezüstből csináltatta, a támláját aranyból, az ülését meg bíborból, középütt ébenfa betéttel.
1 Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. (2Sám 23,1)
3 Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet; (Zsolt 31,8.9) 4 Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orcád előtt; (2Sám 22,1-51) 5 Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró. (Zsolt 7,9.12)
7 Az ellenség megszűnt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékeztetők is elveszett. 8 Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét. (Zsolt 103,19) 9 És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan. (1Móz 18,25; Zsolt 96,13)
11 Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, akik keresnek téged. (Zsolt 34,5.6;36,11)
2 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet. (Ésa 6,3) 3 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd. (Máté 21,16) 4 Mikor látom egeidet, a te újaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél: (Zsolt 102,26) 5 Micsoda az ember - mondom - hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá? (Jób 7,17; Zsid 2,6)
7 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél; (1Kor 15,27; Zsid 2,5-8) 8 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is; (Jer 27,6) 9 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár. (1Móz 1,28.29) 10 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!
1Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.
4Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen? 5Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért; 6Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? (Zsolt 37,19;34,6.7.11; Jób 5,20)
8Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt. (Zsolt 31,10; Jób 17,6) 9Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát. (Zsolt 101,7.8;Zsolt 3,4-6) 10Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat. (Zsolt 10,17) 11Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen. (Zsolt 35,4;40,15)
9 Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt. (Zsolt 37,32;9,19)
7 Áldott az a férfi, a ki az Úrban bízik, és a kinek bizodalma az Úr; (Zsolt 125,1; Ésa 40,31) 8 Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, a mely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hőség következik, és a levele zöld marad; és a száraz esztendőben nem retteg, sem a gyümölcsözéstől meg nem szűnik. (Zsolt 1,3)
2 Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözőmtől, és szabadíts meg engem, 3 Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító. (Zsolt 10,9) 4 Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben. (Zsolt 33,20; Jób 36,7) 5 Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet: (Jób 31,7.8) 6 Akkor ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsőségemet. Szela. (Zsid 1,14; Zsolt 91,11; Máté 18,10) 7 Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet! (Zsolt 44,24;142,8) 8 És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba. (Zsolt 31,24;5Móz 28,1-13; Jer 17,7.8) 9 Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint! (1Móz 18,25; Zsolt 18,21-25)
12 Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik. 13 Ha meg nem tér a gonosz, kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt. (5Móz 32,41; Siral 2,4) 14 Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait. 15 Ímé, álnoksággal vajúdik a gonosz, hamisságot fogan és hazugságot szül. (Jób 15,35; Ésa 59,4)
1 Az éneklőmesternek; Dávidé. Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?! (1Sám 16,19)
2 Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilukat az idegre, hogy a sötétségben az igaz szívűekre lövöldözzenek. (Zsolt 37,14) 3 Mikor a fundamentumok is elrontattak, mit cselekedett az igaz? 4 Az Úr az ő szent templomában, az Úr trónja az egekben; az ő szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait. (Hab 2,20;Ésa 66,1)
7 Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az ő orcáját. (5Móz 10,17;Zsolt 33,18)
