Ez a vélem, vélemény, ami egy germán jövevényszónak tűnik a litvánban, az uel indogermán tőből, amiből jön a választ, vél és vall, germán szavak, de már többször leírtam,nem tudom miért nem figyelsz?
A kivánt jól ki lehet látni a germán kiwan-ból, vagy giowan, gähnen-ből, ebből lett aztán a kedv képezve, ami a gótban is megvan.
A gei tőből ered a jövevénysző száj, ami finnugor nyelvekben is megvan, és ott gégét is jelent, ami ebből a tőből ered.
Ebből erednek a kény, a gőg, a hiány és a hija szavak is.
Többször leírtam, nem figyelsz? Az érvelést meg leírtam tízmilliószor, de minek mostmár, ha nem figyelsz?
Sőt, nem is PIE-nek (proto-indoeurópainak), hanem pre-indoeurópainak, vagyis olyan nyelvűeknek, mely nyelveket az indoeurópai nyelvek nyomulása előtt beszéltek. Nem is csak földrajzi nevekről van szó. A germán nyelvek szókincsének híresen nagy része nem indoeurópai.
a magyar, mert germán szókincse germán, ezért germagyar.
Beszélsz germánul vagy magyarul? A szókincs indogermán, a feisti elmélet rég cáfolva van.
Germánban is megtalálható? Biztos az,hogy másban is?
Az érv kerek, mert mindent egybeveszek, hogy milyen nyelv a magyar, kantumnyelv és faszanyelv, hogy milyen képzések vannak a germánban és hogy mikor mi jött létre, a gyököket, mert ezek is fontosak.
Vegyük a kedv szót, helytelenül valami finnugornak veszik, miközben a töve a kí, ge, kiván szó:
kíván – ‘‹valakire, valamire› vágyik’: felebarátod feleségét ne kívánjad; ‘szeretné, ha másnak jutna ‹valami›’: sok szerencsét kívántunk neki; ‘óhajt, szándékozik’: ezzel nem kívánok foglalkozni; ‘megkövetel’: ez a sértés vért kíván! Származékai: kívánság, kívánalom, kívánatos, kívánós, kívánkozik. Ismeretlen eredetű szó, bár nem képtelen feltevés, hogy kív- töve a hív1 ige alakváltozata; jelentésük a ‘magához hív’ ⇨ ‘magának kíván’ vonalon függhet össze. Lásd még kíváncsi.
A kíván-ből van a szó bőven a germagyarban. Ha megtaláltuk a kíván szót, ami a kedv gyöke, vagy inkább a ke, akkor a kedv nem lehet finnugor.
kedv – ‘hangulat, érzelmi állapot’: rossz kedvében találtuk; ‘hajlandóság’: semmi kedvem találkozni vele; ‘tetszés, vágy’: gyere el a kedvemért. Származékai: kedves, kedveskedik, kedveskedés, kedvez, kedvező, kedvezés, kedvezmény, kedvezőtlen, kedvetlen, kedvetlenség, kedvenc. Bizonytalan eredetű szócsalád. Valószínű ked- töve talán ugor eredetű: vogul, osztják kent (‘harag’), ha feltehetjük, hogy e szavak jelentése eredetileg semleges volt: ‘kedv, hangulat
A szó ráadásul dwa-s képzés, tehát egy germán képzés,mint a borotvában.
Ha a kíván a kedv töve, ami a gaidw, kaidw gótul, akkor a kedv máris nem lehet finnugor szó, ezt összevetve a többivel, a sok és sok érvemmel, amiket hozok, egyértelmű.
Én érvelek, folyton, csak nem akarod a dolgokat egységben látni, se megérteni.
A szófejtéseid érveletlenek, mert találomra vannak, nincs rendszer, nem ad semmit, olyan, mint a finnugor kent, amit egy Germagyar egyből hülyeségnek tart.
Miért vette át Wulfila, vagy a Gótok a thȳmíama görög szót? Mert a Gótok megtudták érteni a saját nyelvükön is, a dam-ból, hisz a kettő egy és ugyanaz.
Ha görög a gótban a szó, de már a gótban is megvolt, tehát a germagyarban is.
Ha görög, akkor azért lett gót, mert a Gótok megtudták érteni a sajátból, tehát használható nem tárgyra tárgyból, hanem gyökszerint.
A nyelvi vagy törzsi fordulat nevében, a germagarság követlei, hogy a szavak ne tárgyra vonatkozóak legyenk, mint egy ideológia, egy értelmiségi műnyelv.
Lehessen azt mondani: Ha kibontom a Pepsit, jön a füst. Merthát az egy füst.
Vagy: A pudingnak jó tömjénje van, vagy bír, a puding jó tömjént bír.
Vagy: a permetnek(nem germagyar) füstje van.
Le az értelmiségi ideológiával, éljen a törzsi(nyelvi) fordulat. A törzsi ember nem hajlandó modern, enciklopédista, értelmiségi, ideológikus nyelven beszélni.
Erről jut eszembe, miért ne lehetne a dunszt, meg dunsztolni magyar, germagyar szó?
Ennek a töve a düh, meghasonulva a doh, ami nem szláv szó, hanem germagyar, ha van düh.
A dühből jön a tév, támoly, dühöng, dúl, tobzódik szavak, dühör, dőre szavak és még mások is, ezek germagyar szavak, magyar szavak.
A düh doh párjából a dunyha, ami egy germán szó, a dem dempan:
tömjén – ‘templomi füstölőszerként használt trópusi gyanta’. Szláv eredetű szó: szerb-horvát tamjan, szlovák temjan (‘füstölőszer’), ezek végső soron a görög thümiama (‘füstölőszer’) szóra, a thüó (‘illatáldozatot mutat be’) származékára vezethetők vissza. A magyarban hangrendi illeszkedés és labializáció formálta ki a szóalakot: temjan ⇨ temjén ⇨ tömjén. Lásd még tuja.
Ez egy történelemhamisítás, mivel a tömjén a dunszt rokona, a töve a doh.
Mivel a magyar egy germagyar nyelv így a szavak: doh, döm, tem, temjén, dunyha magyar szavak, a dunszt pedig beillene ide.
Hiszen van füst és van test szavunk is:
A füst alapja egy indogermán peu: ez a germán fu, fuH, wehen, blasen.
Fu vagy peu+ s=feisan, fing
feis+t=füst
fi+germán ng=fing, fisting
peu+g vagy k=fújkál, talán fegen, fauchen, fjukó
fu+s=fisó, Faser, fosz
Tehát vannak gyökök: fúj, fing, füst, fújkál, foszlik egy tőre megy vissza, és mivel germánok ezért magyarok, és mivel a magyar germán így van gyöknyelvészet is.
A düh-doh pár: dőre, dühör, tombol, dühöng, dúl,támolyog, tobzódik, tév, téboly, dunyha, tömjén, dunszt, ezek mind egy tőből erednek, és mivel mindegyik megvan a germánban, így magyarok, és van gyöknyelvészet, vagyis inkább germán-indogermán gyöknyelvészet.
Mi a különbség aközött, amit Carni idéz, meg a többi finngugrizás, meg keletizés között? Semmi.
Savaz, Berni, Winni is 18. századi libcsi elavult, modern dolgokat nyom, csak továbbszőve.
Ne aprózd el Carni, a kenéz az gót, a karl, meg a kor, korhad rokona, talán legfőbb sippés, akkor tehát mi húdítottuk meg őket, mindegy, hogy másik SS volt, de akkoris, Mezamir Kelagast lehettek Magyar hódítók is, hisz a Magyar az germagyar.
:D :D :D :D :D :D :D
Látod mennyivel másképp fest a magyar, ha germagyar.
Jah volt egy idézet, hogy némelyeknek a magyar szókincs 50 százaléka ismeretlen: nekem nem mert az az 50 germán, ami meg szükségszerűen összezavarja az eddig nyelvészetet. Ha megvannak az ismeretlen szavak, akkor azoknak hatással kell lenniük az eddig ismertekre is, különősképpen, ha egy gyökből erednek, germán gyökből.
""Ez így, ebben a formában nem igaz. Nagyon is plauzabilis kapcsolat van a magyarság a hunok és a szkíták között. Időben is, térben is pont akkor és ott voltak mindnyájan, ahol ez a kapcsolat adott volt. "
Magától értetődő hogy néhány ezer kilométer meg ötszáz év az még időben és térben pont ugyanaz. Körülbelül mint a mai magyarság és a spanyol moriszkók közötti kapcsolat."
Azt hittem, hogy már olvastál róla, miután már legalább tízszer beírtam ide.
Szkíták: a magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád nyugat-szibériai (ugor) ágának a déli részén alakult ki. Erről lehet, hogy már hallottál valahol.
A magyar nyelvben egy ősi iráni beütés mutatható ki. Iráni, azaz szkíta.
A magyar nyelv az indogermán nyelvcsalád germán ágába tartozik, ami kentumnyelv és faszanyelv is.
Iráni behatás? Nézz már körül, hogy a magyar mennyire germán!
Ha a finnugorban van is valami, nem bizonyítható, mert a indogermán szavak a rokonítás alapjai, másrészt semmi képző nincs, ami közös lenne, vagy szinte nincs, ezzel szemben a germán bizonyítható.
Tegyük fel, hogy a germán garázda egység Finnugorokkal fúzionált, akiket ért volna iráni hatás. Ha viszont a szókincs 90 százaléka germán, a nyelv kentumnyelv és faszanyelv, germán képzésekkel és indogermán kpzésekkel van tele, agglutináló indgoermán képzésekből lett, ott ahol nem indogermán agglutináló volt( a magyar indogermán-germán módon agglutináló), újperzsa és újkúrd módon a germánból, akkor miért lenne finnugor?
A magyar nyelv nem libcsi, hanwem illiberális, a legdurvább fajtából, ez nem moderna, ahol tárgyakból indulnak ki, hanem ez a törzsiség.
A nyelvi vagy törzsi fordulat után elfogadhatatlan a tárgyra irányuló szemlélet, vagyis a libcsi.
A karám egy germán hram szóból ered. A k miatt kérdéses, de csak a szlávban és a germánban van meg, tehát a szláv germán átvétel, ha egyről beszélünk, vagy magyar átvétel.
A korong ugyanúgy a germánban is megvan, hreng, Ring, sker, ker tőből. Az ng végződés tipikusan germán viszont.
Ebből van a ránc, horog szavak is, amik germánok.
A magyar nyelv indogermán nyelv, egy germán nyelv, germagyar nyelv.
Az altaji lehetőségek iráni vagy szláv szavak a finnugor nyelvekben, a magyar nincs közük hozzá, mert a magyar germán.
10. sz.-i Mo. jelentős tömegű "alattvaló" népességétől jött terminus, lásd Tóth E. érvelése -- került a görögbe/a veszprémvölgyi oklevél görög szövegébe.
Ha nincsnek gyökök, akkor ideológia van, libcsi ideolgia, tárgyakra, és a jelentések megváltoztathatók, tehát nem nyelvről van szó, hanem valami másról.
A magyar nyelv nem libcsi, hanem illbcsi, mivel germagyar, és a legbrutálisabban.
Szórakoztató, hogy a legbrutalisabb, legillibcsibben legbrutálisabb nyelvre akarják ráverni, eme modern nézetet.
A tárgyra fkuszált időnek vége, mintha nem egy ideológia lett volna?
Helyesen: van gyök, de nem úgy ahogy eddig vették, mint Cukrosi, hanem germán gyökök vannak meg.
A jövevényszavak önkényesek, ezzel szemben amiket gyöközni lehet, azok germánok, germán szavak.
Gyök: düh, germagyarban főnév de egyben ige, és ebből jön sokmás szó.
Hogy mi nincs? Mivel a magyar indogermán és germán így van gyök, mégpedig indogermán gyök, de mivel a magar germagyar ezért germán gyök.
21. század van, vagyis tehát nyelvi vagy törzsi fordulat, tehát nem tárgyak vannak, meg azok jelei, hanem gyökök, germán gyökök.
Carnié hülyeség, de germánul már nem. Én a gyököket is megértem, talán majd te is megfogod, és úgy fogsz beszélni, mint egy magyar, nem fiktív szövegeket, meg ideológiákat szősz mondjuk az irigy szóhoz, hanem a gyökből, az er-ből fogod megérteni, hogy egy példát mondják rá.
Te nem tanulsz soha? egyetem: művi, ideológia, ezotéria, olyan emberek akik nem törzsiek, mert nagy a különbség a nyelv létrehozói és közöttük, tehát nyelvi szempontból diszkvalifikálva vannak.
Az, hogy nem értik a magyar, germagyar nyelvet, jól mutatja, hogy eddig a Kipcsákok okkupálták azt, akik nem voltak Magyarok.
"Az sem igaz, hogy az MTA tolerálná az alternatív elméleteket és képviselőit, ezeket ugyanis nem lehet oktatni az egyetemeken, nem lehet hivatalosan kutatni, nem lehet az eredményeket hivatalosan támogatott kiadványokban megjelentetni! Miért?"
No comment.
"A közelmúltban megalakult akadémiai bizottság tagjai is csak kerülgetik a forró kását az őstörténeti és nyelvi kérdésekben.""
Neked sohasem jut eszedbe, hogy valaminek utánanézz mielőtt beposztolod ide?
ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet:Alternatív őstörténet tárgy:
"Csakhogy a magyarban a “keres” ige gyöke, a k-r. A kör szóbokrához tartozik.
Nem volt még elég?"
A korona latinból lett átvéve (nem hallottál még a covid-19 rőll, vagy a Corona sörről?)
Ker és kür szavak nincsennek a magyarban (kér és kűr az van).
A kar karó szavak a finnugorban ág jelentésű szóból ereeztetik. Az kol kerek meg kerít?
A karély szó a szláv kraj ’szél, perem’ szóból ered, és szoros rokonságban áll a karaj ’gerinc melletti értékes hús (főként sertésé)’ szóval.
A Király szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén kralj, szlovák kráľ; ezek Nagy Károly frank uralkodó germán Karal, Karl nevéből erednek. A magyar szó az óhorvátból eredhet a szóeleji mássalhangzó-torlódás ejtéskönnyítő magánhangzóval való feloldása útján; a korábbi kerál hangrendi illeszkedéssel és a szóvég palatalizálódásával nyerte el mai alakját.
Itt azért nem kell bántani Carnit, mert a korona az indogermán ker, sker tőből ered, ami a magyar ker, tehát így jól mondja, hogy egy körből ered, attól függetlenül, hogy latin, mert tényleg abból a tőből ered.
Mivel a magyar nem finnugor, ezért a karó nem finnugor(a legtöbb szó vagy helytelen, vagy indogermán, úgyhogy mivel bár nem tudom, hogy pontosan mi, ez nincs benne most az ősgermánomban, de mivel a sok hasonlítás helyeten, mert a magyar germagyar, így nem finnugor).
A király akkor a Kerl-re menne vissza, és nem a Karl-ra, viszont melyik a germán, a magyar vagy a szláv?
A király akkor a korhad, kor szóra megy vissza, és van töve a germagyarban, a ztemnyelvi meg a zár.
"úgy lehetne tisztába tenni a rokonság kérdését, hogy nyelvi értelemben finnugor gyökereink vannak, de az idők során felvett iráni, csuvas(népzene), ótörök és nomád kultúra - melynek a szkíták, hunok, avarok voltak a vezető elemei - mai, még élő örökösei vagyunk. Vagyis bizonyos értelemben mindkét tábornak igaza van"
