Legútóbb az aluljárókban tiltották meg - nagyon helyesen.
Viszont a palaborításról : azért a jászalsópetényi családiház borítása és a fővárosi frekventált helyenlévő épületek bontáskori különbségeket illik més kell is mérlegelni.
Én csak felhívtam a figyelmedet a project körüli veszélyekre (esetleges bírságokra) . A veszélyek ismeretében neked kell mérlegelni, hogy mit tudsz bevállalni (esetleg kockáztatni)
Az azbesztpala akkor veszélyes, ha elkezd porlani pl. bontásnál, átfúrásnál, törésnél. Ezért van az, hogy beépíteni már tilos és hozzányúlni is csak a biztonsági előírások betartása mellett szabad (pormaszk, bontásnál törésmentes bontás, illetve zárt törmelékcsúszda alkalmazása stb, stb)
Régen sikk volt dohányozni is, ma már sok helyről kitiltották a dohányosokat......
A hullámpalát korábban rákkeltő azbeszttartalma miatt sok vád érte, azonban már hosszú ideje teljesen azbesztmentesen gyártják.
Hát nem csak a hullámpalát, hanem az összes műpalát (tetőfedőanyagot, sőt vizvezeték nyómó és lefolyó csöveket és a nagynéném konyhaaszatalának a borítását is műpalából azbesztcementből készítették..) Ő 92 évet élt !
Vád egyébként hamis !
Tény bányászatnál, gyártásnál - főleg az azbeszt örlésénél nagyon veszélyes az azbeszt, minimum 30 évvel rövidebb az életartam. Azbesztózis.
Na de a felhasználásnál van egy túllihegés !!
Az öntészetben a formakészítők a szilikózistól halnak korán és még számos hely.
3 éve voltam Brüsszelben. Ott az a divat, hogy az épületek bizonyos oldalfalait palával fedik. Függőleges falak. Tán a csapodóeső miatt. Úgylátszik őket nem zavarja - ezek az épületek nem maiak olyan 80 100 évesek.
természetesen van azbesztmentes pala is - csak mint írtam aranyáron !
vagy 3-4 éve akkor már magyar pala gyártás nem volt 400 ft/db ért kínálták - a sima négyzetes az előző évben csak egy 100 -as volt. Tehát akkor 4x -es volt a külömbség.
Most már nem vagyok a képben, de anno, ha jól emlékszem 10 db/ m2 kellett a normál négyzetes palából.
Javításra kénytelen megvenni az ember ezt a drágát.
Valamikor - nem is olyan régen 50 60 éve sikk volt palával fedni a házakat.
Szalma és nádfedés a szegénység jelképe, cserépfedés elment, a palafedés az uras sikk, ideológiája az volt kevesebb faanyag kell, ami vitatható.
Modjuk az igen igen gazdagok palával - természetes palával - fedték épületeiket. Mo.on az az 50 - 60 kastéy , középület. Ez egy sacc., lényeg nem sok.
Mert úgy általában a műpaláról beszélünk.
És még egy adalék -lehet tévedek, de a műpala nagyjából az 1900 -évek eleje óta terjedt el Mo.-on- Már a harmincas évek elején kitünő műpalákat gyártottak. Eternit márkanévvel, szép vöröses barna. Majd 40 -47 -ig szünet. Aztán tizévig a hires magyar szürke pala - ami olyan szar volt hogy 20 évnél tovább nem tartott. 60 tól újra jobb minőség. Az ok a rossz minőségre a rövidszálú azbeszt - meg a tervgazdálkodás. ezt ne vegyétek komolyan.
Igen, már a múlt században (XX.) kitalálták és a mai napig gyártják pl. Eternova márkanéven.
Ha a tetőre álló ablakot (kutyaólat) szeretne építeni Zoltanus (nem tudom jól írtam?) akkor az mindenképpen építési engedély köteles dolog. Az építési engedély tervezői nyilatkozatában a tervező köteles lenyilatkozni, hogy az épület tartalmaz-e azbesztet.
Ha van azbeszt, a használatbavételi engedélynél kérni fogják a veszélyes hulladék ártalmatlanításáról a papírokat.
Lehet mindent svarcban is, csak ha gond van, akkor fennmaradásiengedély+bírság, esetleg hulladékgazdálkodási törvény megsértéséért szabálysértési bírság jöhet számításba.
a tervezői nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is egy épengben, hogy a tervezéssel érintett épület azbesztet (tehát azbesztcementet sem) nem tartalmaz.
ez alapján elvileg még felújítani sem lehet palázott épületet a pala lecserélése nélkül, de beépíteni a palát sem. elvben...
aztán, hogy pl. hullámpalát osztanak árvízkárosúltaknak, az hasonló kategória, hogy meldöngetnek, mert 40 (!) nap alatt házat építenek árvízkárodultaknak. osztán a szakmai szabályok nem érdekelnek senkit. mégegy strigula magyar építésszabályozásnak ...
nem volt még ilyennel dolgom, így én is kiváncsian várom válaszát kentaurának, hogy gyakorlatban ez hogy megy?
Köszönöm szives figyelmeztetésedet ! Azt tudom a pala (köznyelvi megnevezése a fedő anyagnak ), eternit - ez a régi márkaneve ennek a rombuszpalának és azbesztcement fedőlap a hiv neve.
Tehát : akarja a fene hulladékba rakni ezt az anyagot. Van a mestereknek un. bontó vasuk - csak olyat fogadok fel akinek van, akinek nincs az nem ismeri ezt a fedési módot azt elküldöm.
Igyekszem minimálisra szorítani a veszteséget. Bontó vassal ezt lehet. Amúgy van kb. 150 tartalék lapom, ami mostanában aranyat ér. Évi 1 néha 2 cserélek csak sk. az 1800 db. ból.
Viszont ha jönne egy vihar jéggel akkor lenne a vég.
A pala ezt nem birja.
Ennek a tetőnek a reális élettartalma még min. 25 - 30 év. Ha nem lesz az a vihar. Most cak -pak kéne rá ezzel a fedéssel költeni 800 ezret.
Vagy hagyni az egészet, hazardirozni és elmenni a pénzzel hawaiba.
Ha nem lesz vihar megmarad a tetőm.
A soraidból itélve akkor ez az előírás még csak kivánalom ?
Idézem :
"palatető miatt a kivitelezéshez külön munkavédelmi előírásokat és veszélyes hulladékkezelési szabályokat is elő fognak írni."
Jővő idő ??
Éppen ma votam a keletinél (ahol a szegény rendőrt elgázoltá ) és nézem : a Máv két hatalmas palota palávalfedve, mellette az ötéve felújított park szálló szintén, majd a Blahánál a 4 saroképületből kettő szintén palafedésű.
És hab a tortán : nyomja a média , hogy szegény árvizkárosultaknál valahol hullámpalát osztottak természetben. Tán még kép is volt.
Mindegy valahogy majd kibulizzuk pl. nem írjuk rá a szót hogy pala hanem, hogy lemez. Aztán vagy átmegy vagy nem !!
"Tehát fentiek alapján a tetősíkablak elhelyezéséhez és a tetőfedés cseréjéhez nem feltétlenül kell engedélyt kérni."
Hát ez az látom foglalkoztok az indító témámmal. nem ismételve a korábban írtakat a lényed . a szomszédban most volt tetőfelújítás. No ez így nagyon általános.
tehát egy kb. 1935 ben épült amúgy jó karban lévő ház csereép tetejét újjították fel a következő képen : leszedték szakaszosan a cserepet és a tető lécet újra cserélték ki. Tettek még a cserép és léc közé un. másodlagos csap víz ellen védő fóliát.
Felújították ennek keretében a bádogos szerkezeteket - az ereszcsat kivételével. Jól néz ki a ház.
A 3 fős brigád 6 nap alatt megcsinálta. Na innen jött az ötlet, hogy ez egy megbizható brigád - akkor jöjjön az én tető lefedésem és mivel ez pala itt nyilván más az út itt lefedés kell azzal alemezzel amit más korábban írtam. de gondoltam előtte az a 3 ablak beépítése nem ártana.
Tehát se csere, se szerkezeti átalakítás nem lenne csak annyi a jelenlegi tető kibúvó helyére egy nagyobb a tetősikba simuló modern ablak és egy álló ablak. Még a szarúfákhoz se kellene hozzányúlni. És erre a kincstári duma ahogy nagykönyvben van.
sőt k. barátunk topiktársunk nagyon helyesen figyelmeztetett a pala veszélyes hulladék voltára.
értelek, én is levitáztam az önkorival a magamét egy hasonló ügyben. a döntő szó az volt, hogy az ÉTV-ben foglaltak teljesülése kétséges (itt a szerkezet megfelelősége, biztonság stb. rész, nehari, de nem keresem elő), ezért annak megállapítására az általam idézett tervdokumentációt be kellett volna nyújtani, így engedély nélküli építési tevékenységnek minősűl. a vége az lett (deszkázott oromfalat cseréltek le osb+hőszig+vakolatra), hogy elfektették és visszadeszkázták és akkor nincs bünti. lett terv, engedélyezték és visszaemelték a falat.
megjegyzem, hogy ahhoz, hogy egyben eldönthető és visszaemelhető legyen, a tetőszerkezetet kellett kicsit megbontani. ügyintéző aszonta, "szemet huny" csak legyen rendes terv.
Maaaaaaargit, nóóóóóóóóóóórmális....?
egyébként van haszna a xar építési jognak, mennyivel unalmasabb lenne, kb. ötöd ennyi egyértelmű és betartható jogszabályt fejben tartani és betartani, ne adj isten akár egy egész évig változatlanul :)
igaz, ebben az esetben (és minden lakóépületet érintő változtatásra) én reálisnak tartanám legalább az egyszerűsített tervet.
végül is egyről beszélünk, csak te a jogszabályra és a pógár józan eszére, én meg a siralmas gyakorlatra alapozom véleményemet
Abban teljesen egyetértünk, hogy a mai magyar építésjog kaki.
De! Az, hogy valamire nem kell építési engedélyt kérni vagy bejelentést tenni, még nem azt jelenti, hogy megterveztetni sem kell. Ugyanis az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 43. § (2) bekezdése kimondja, hogy: "Az építési engedély és bejelentés, illetve bontási engedély és bontás bejelentése nélkül végezhető építési és bontási tevékenységet is csak a) a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat, b) az általános érvényű kötelező építésügyi előírások, ideértve a 16. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is, továbbá c) más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezet-, természet-, táj- és kulturális örökségvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó stb.) előírások megtartásával szabad végezni. A (3) bekezdés szerint pedig: "A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési tevékenység jogkövetkezményeit kell alkalmazni."
Magyarul, ha valamit csinálni akarok, akkor előzőleg meg kell nézetnem egy tervezővel, statikussal, hogy mi a szitu (nem elég kizárólag csak a hatósággal egyeztetni).
A jogalkotó nem eltitkolt szándéka, hogy az ellenőrzés irányába tolódjon el a hatósági munka (be akarja vinni az építtetőket a málnásba).
Továbbá a jogalkotó eleve azt feltételezi, hogy ebben az országban mindenki jogkövető, holott sajnos ennek az ellenkezője tapasztalható.
ha nem készül el az idézett rész szerinti ellenőrzés egy tervdokumentáció keretében, akkor nem állapítható meg, hogy kell-e tervdokumentációt készíteni vagy sem.
hiába kerülgettem eddig, le kell írnom, hogy a magyar építésjog mennyire xar!
tökéletesen igazad van, abban amit leírtál.
csakhogy, ha rámondjuk saccra (hisz nem tervezi meg senki), hogy a szerkezet alkalmas az átalakításra, akkor nem érvényesül a 37-es alábbi pontja:
III. Építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció
1. Tartószerkezeti műszaki leírás új építmény esetén az e melléklet I. fejezet 9. pontjában meghatározott alapesetet meghaladó építmény építésekor szükséges. Meglévő építményt érintő építési tevékenység esetén az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmaz:
a) tartószerkezeti műszaki leírást, ha a meglévő épület és a bővített épületrész összességében meghaladja az e melléklet I. fejezet 9. pontjában meghatározott alapesetet,
b) szakértői véleményt minden méretű építménytípusnál
ba) az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 80 évnél idősebb tartószerkezetekről (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton),
bb) az épület összes építési tevékenységgel, illetve tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségére, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító tartószerkezeti megoldásokról
vagyis ellenőrzés nélkül mondjuk ki, hogy nem kell ellenőrizni....
és sajnos azóta, amióta a 37-be összevonták, majd ismét szétcincálták a külömböző jogszabályokat, az apró átfogalmazásokkal teleszórták az ilyen "aknákkal" az egészet.
de maradva példánál, momentám 3 éphat. van a környéken, aki a lenti esetben is kéri a tervet, legalább a szakértői vélemény, műszaki leírás, helyszínrajz és homlokzati rajzok mértékében. hogy kérheti vagy sem, azon a fentiek alapján lehet vitatkozni, de hogy racionálisan kéri, az biztos.
Bocs, hogy beleszólok, de ha megengeded akkor némileg pontosítanék:
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló, többször módosított 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet 1. sorának V. oszlopa szerint: "Meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, nem kell átalakítani, nem kell elbontani, nem kell megerősíteni."
Tehát fentiek alapján a tetősíkablak elhelyezéséhez és a tetőfedés cseréjéhez nem feltétlenül kell engedélyt kérni.
Azonban fentieken kívül figyelembe kell venni az egyéb országos (pl. OTÉK) és helyi érvényű (helyi építési szabályzat) előírásait.
Az OTÉK 37. § (4) bekezdése pl. előírja, hogy: "Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak tároló-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet."
A helyi építési szabályzat pedig előírhatja, hogy milyen anyagú és milyen színű tetőfedés alkalmazható az adott övezetben (láttam már olyan HÉSZ-t, amiben meg volt határozva, hogy a tetőfedés csak agyag/betoncserép lehet, a szín pedig: vörös, barnásvörös vagy szürke színű kell, hogy legyen).
Sok esetben ezért nem lehet látatlanban - a helyi adottságok ismeretének hiányában - megmondani valamiről, hogy engedélyhez kötött-e vagy sem.
rossz hírem van, a palatető miatt a kivitelezéshez külön munkavédelmi előírásokat és veszélyes hulladékkezelési szabályokat is elő fognak írni. (gondolom nem azbesztmentes palával van fedve az épületed)
