Újabb darabbal gyarapodott a Charles Earland gyűjteményem! Ha valakit érdekel, készítek róla biztonsági másolatot szívesen :) Fincsi kis blueslemez, LP-ről bedigizve 192-es mp3-ba. (Muse MR5156)
Sziasztok. Egy kis ízelítő a szeptember 9-i régi elektromos hangszereket bemutató napból. Egy zanzásított Hammond ismertető, ami a kiadványban foxerepelni:
HAMMOND ORGONA
Laurens Hammond (1895-1973) a Cornell University egykori hallgatója, későbbi neves villamosmérnök már 1920-ban feltalálta a világ akkori leghalkabban ketyegő zsebóráját és a máig használatos, vörös és zöld lencséjű, térbeli hatású 3D szemüveget is. Hammond Clock Company nevű cégével évekig egy sajátos bridge kártyajátékautomatát gyártott, amelyből a korabeli leírások szerint több mint tízezer példányt adott el. Hammond nem tudott zenélni, így talán érdekes, hogy összes szabadalma közül pont a tonewheel-organ nevű elektromos hangszertalálmánya tette világhírűvé. Egy kisméretű, de különleges hangzású elektromos orgona megalkotásának ötletét a közeli templom orgonistájától vette, aki a kísérletek során is sokat segített Hammondnak megtalálni és kidolgozni a legmegfelelőbb hangszíneket. A szinkronmotorral meghajtott közös tengelyen forgó, kilencvenegy darab fogazott szélű, pénzérme nagyságú hangkerék keltette indukció hatására, az elektromágneses hangszedők segítségével, négy kilométer hosszúságú kábelrengeteg közvetítésével szólalt meg az elektromos orgona. Hammond az Amerikai Találmányi Hivatalban 1934. január 19-én Electrical Musical Instrument néven jegyeztette be új hangszerét. 1935-ben a Model A nevű hangszert már sorozatban gyártották, amelyet az E változat, majd az úgynevezett spinet organ követett. 1937-ben novachord néven egy 169 elektroncsövet rejtő, brutális hangszert épített, amely azonban túlzottan komplikált szerkezete miatt különösebb sikerre nem számíthatott. A Hammond Organ Company 1955-ben mutatta be legendás B-3 majd C-3 modelljét, amelyek már perkusszív hangok megszólaltatására is képesek voltak. A touch response percussion control valóban forradalmasította az orgonajátékot, így az új hangzás már nemcsak a jómódú polgári családokat és a templomi orgonistákat, de egyre inkább a világhírű jazz muzsikusokat is érdekelte. Hamarosan piacra dobták azt az A-100 modellt, amely hangversenyünkön is megszólal. A kétszer öt oktávos billentyűzethez húzóregiszterek is tartoztak, melyekkel az alaphangot és annak felhangjait lehetett változtatni, keverni. A könnyebb játék és a gyorsabb hangszínváltás elősegítésére inverz színű hangszínváltó billentyűkapcsolókkal két állítható regisztercsoportot és kilenc rögzített beállítást lehetett kiválasztani. A két oktávos lábpedál, a dinamikus hangerőpedál, a mechanikus vibrátó és a koppanó-lecsengő hangot generáló percussion egészítette ki az orgona jellegzetes hangját. Ha a Hammond orgonáról beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk Don Leslie-ről (1911-2004) sem, aki az orgonák hangzásához nélkülözhetetlen, a hangot forgató, lebegtető kétrotoros hangszekrényt kísérletezett ki és épített meg. A hangszerhez kötődő önálló műfaj legnagyobb előadói, Wild Bill Davis, Jimmy Smith, Jack McDuff, Booker T.Jones, majd az őket már a rock korszakában követő tanítványaik, mint Keith Emerson, Jon Lord, Rick Van Der Linden legendává tették a Hammond orgonát, amely napjainkban ismét reneszánszát éli.
Fogarasi János
Fogarasi János 1935-ben született Budapesten. Külföldi rádióadókat és egykor féltett hanglemezeket hallgatva már az 1950-es években elhatározta, hogy ő is jazzmuzsikus lesz. Hosszú felkészülés után az 1960-as évektől kezdve egyre gyakrabban lépett fel koncerteken és jazzklubokban is. Pege Aladár együttesében zongorázott, majd rövid ideig megfordult olyan ismert beatzenekarokban is mint a Metro vagy a Mini. 1974-1980 között a Csík-Fogarasi-Jávori Trió tagja volt, majd 1980-tól az Olympia együttesben játszott Horváth Charlie-val. 1983-1990 között az Atléta Trió tagja volt, 1990-től napjainkig zenetanár. Magyarországon a Hammond orgona talán egyetlen hiteles előadójaként tartják számon.
Van egy Modern Drummer 2003 felvételem. Ott is a legjobb a szemüveges, könyvelőféle fazon.
Igen, láthatóan jól érezte magát a hangzásnak is köszönhetően Joey. Nincs úgylátszik hozzászokva hogy így a fülébe szóljon, meg hogy lássa is.
Kissé túlsúlyos a művészúr. Sajna ez azért már behatárolja a játékát. A szólókban még kiengedi magát, de az intróknál, kíséretek során, tehát többnyire a bal tenyere tövével támaszkodik az alsó manuál fakeretére és úgy basszusozik egy pici láb rápuffogtatással. Szünetben meg már jobbkézzel is támaszkodik az orgona szélére.
Nehezére esik igencsak a mozgás. Érdemes összevetni a "csinos :-)" Jimmy Smith-el, Tony Monacóval.
Mivel az emberek 99%-a nem ismeri a Leslie-t, márcsak azért is érdemes "bemutató üzemmódban" elhelyezni. És valóban így néz ki jól.
Szobában, ahol visszaverődik a hang, én is a falsarok felé forgatom a hátulját, mert úgy egyenletesebb a forgás. Előre fordítva túl agresszív már.
Színpadon azonban ahol messze vannak a falak pont az ellenkezője áll fenn. Előre elvész a hangja, hátulról nem veri vissza semmi. Megfordítva dupla hangerejű és hátulról meg maga a réselt dobozfal veri előre a hangot. És így egyenletes.
Annyit még a sportcsarnokbeli koncertről, hogy biztos vagyok benne, hogy inspiráló a dobos srác jatéka a többieknek. Annyira változatos, több műfajt körbejáró alapokat hozott. Például mikor a swing lüktetésbe duplázot bele valami hard rock szerű érzülettel, és persze a remek kávás pergő játék.
Joeyban azt figyeltem meg egyrészt, hogy a dalok végén a tus elött nagyon figyeli a lezlit, megvárja míg felpörög... vagy csak szimplán gyönyörködik benn :-)
Cső, a lezli - akárki akármit mond - impozáns látvány volt. Különüsen mielött a színpadra léptek, és minden be lett kapcsolva, a diszkrét fények mellett ahogy pörgött, szóval ez a maga minden bizarságával együtt is csodás kép volt.
Joey játékát előben nem láttam sokszor, de a felvételek alapján azt már tudom, hogy amikor végkép nincs ötlete, jöhetnek a kvintes arpeggiók. Kicsit talán kényelmes volt a játékstílusa a koncerten, és ezért lett változatos, pont a lazaság miatt.
Akkor mar szeretnem megragadni az alkalmat, hogy megint egy kis reklamot csinaljak a boltomnak!:-)
Ezek a lemezek, ha akar cd formatumban is LP-rol, mind megrendelhetok postai utaon is Kecskemetrol a Victor Audio lemezbolttol! www.victoraudio.hu
A listan ezek nincsenek rajta mind, mert eme LP-k a magangyujtemenyemet kepezik, de megoldhato rola az archivalas.
Csak megjegyzem, hogy ilyeneket nem lehet netrol letolteni, plane nem ilyen minosegben, mint amiket ezek a sokszor 40-50 eves lemezek kepviselnek:-)
Szoval a Hammond kultura en is orulnek ha divat lenne ujra.....akkor vegre jo iranyba mennek, es nem a "Kozso-Gyozike" vonal lenne az elvonalbeli sok sok tompa embernek....de lehet ez csak alom...
Én a magam részéről örülnék ha divatot csinálnának a Hammondból, valahogy úgy mint a hatvanas évek közepén Amerikában. Legalább lenne mire ismét menni, lenne sok új zenét venni. Persze megjelennek most is Hammondos felvételek módjával, tőlünk nyugatabbra, délebbre. De kissé a legtöbb erőtlen. Joey nagy sztár, nekem Tony még nagyobb, de legjobban Jimmy Fostert kedvelem. Megy tőle mindennap a 386 leslieoverdrive-on. Na jók még a gospelesek is, csak ide nem nagyon jutnak el.
Lehet hogy fogyott a vége felé a közönség, előlről nem láttam, de hatalmas ováció volt amit felvettem. A koncert országos és nemzetközi viszonylatban is kíváló volt.
Joeynek is adtam a tavalyi A38-as videóból, meg kapott egy Laurenstől eredő LP/CD kopit. Direkt mást, nem az általa is művelt bebopos stílust, hanem a Jimmy Smith előtti swinges iskolát, amikoris a Hammondot tartották a szegény ember bigbendjének.
Az egyik LP Wild Bill Davis-től a Live At Count Basie's volt, a másik Jackie Davistől a The Park Plaza, ami a hivatalos diszkográfiában bent sincs. Mondták hogy Joey-nak hatalmas gyűjteménye van. Hát ezek a lemezek nem voltak meg neki, nagyon örült neki.
Valoban, mondasz valamit.... A kozonseg hiaba volt mennyisegi, de hogy tudtak e mi ez....!?
Vittem egy karton cd-t arulni, csupa Hammond-os zenet, jazz-t foleg, es rairtuk, hogy Hammond. Szerintetek hanyat adtam el? Csak egy darabot sajnos....azt is ugy, hogy eppen ajanlottam az illetonek, hogy ez az orgonista olyan, akitol sokat tanult Joey is....
Szoval nem ismertek a regi nagy neveket, (Jimmy McGriff, Larry Young, Richard Groove Holmes, Don Patterson, Jack McDuff....etc)
Ez van, kicsiny hazankban meg sok mindennek fejlodnie kell.....
Mindenesetre jo volt annyi embert latni rajta, es frenetikus volt a koncert is maga!
Olyan szolok voltak, beindulasok, csikorgasok, hammond-os fogasok...hogy meg most is megborzongok ha eszembe jut:-)
Valóban remek koncert volt. Veszprémi viszonylatban különösen.
Viszont a létszámról annyit, hogy legtöbben elővételi jegyet vettek és nem Joey-ra, merthogy ő beugró ember volt valami betegség miatt.
Én magam nem örülnék, ha divatot csinálnának a Hammondból. A túl nagy látszám pedig ezt jelentené.
Ha észrevettétek, fogyott is közönség létszáma a dalok között. Szerintem páran csak annyit értettek a dologból, hogy orgona koncert, aztán csodálkoztak, hogy a 16 lábas sípsor mégsem került be egy estére a sportcsarnokba...
En majdnem be....tam, akkorat orgonalt Joey!!!:-)
Elvezte is rendesen, es megcifrazta kulonbozo beallitasokkal, trukkokkel..talan mondhatjuk, hogy amit a Hammond orgonabol ki lehet hozni azt Ő most kis is hozta!
A regi hatvanas eveket idezo hangzassal, stilussal, es szamokkal operalt Francesco , Miles Davis nyitoszam, aztan Carlos Jobim Girl from Ipanema-ja....aztan csak Jimmy Smith, es jo hammond masszirozasok vegig a kedvenc hangzasommal...
Allt a Leslie nem forgott, es csak vibratoval a third percussion mint Jimmy Smith /McGriff bacsinal. Ez a csucs! Aztan kozben atvaltott presetet a full organ hangzasra, es tremolora porgette a Leslie-t amitol visitott, karcolt, es borzolta a hangulatot...
Fantasztikus elmeny volt, talan a legjobb Hammond orgonas koncertet hallhattam, lathattam testkozelbol.
A szabadtér helyett az esőhelyszín, a városi sportcsarnok lett végül. Tényleg esett, ez volt a megfelelő helyszín. Három jazzenészre megtelt a hely. Lazán, de megtelt, nem semmi.
Aki látta a tavalyi Joey koncertet, azt kell mondjam, semmit nem tud Joeyről. Az is jó volt, elment, de ez a koncert fényévekkel megelőzte azt.
Vittem a "szokásos" A100-amat a 142-es lezlivel. Köszönet a szállításbani segítségért Laurensnek, Kovács Gyulának és a Zöld Csillagos Böhönyének.
A lezlit egy 70centis dobozra raktam rá és a technikusok tiltakozása ellenére megint háttal kifelé. Azt mondták hogy néz ki? Jól néz ki. Márcsak azért is, mert egy lezli egy sportcsarnokban nem túl sok, főleg hogy ez a kisebb szekrényű. Így megmagasítva viszont akár 31H-nak is beillett.
(Joey háta mögé egyébként kettőt szokta ledobni a földre a réssel felé)
Ez oldalt volt, direktben kapott a fülébe egy sokkal definiáltabb, izmos hangot amire a túloldalán a kontroll is kicsit rásegített. Mindegyik zenész dícsérte a hangosítást. Köszönet érte Frenreisz Karesz bácsinak.
A 122 erősítőt Harangozó Misi az új vezérlés beültetésével, a régi, a hangra is rátelepített vezérlés kiiktatásával úgy feltuningolta, hogy kb. 20%-al hangosabb lett a szokásos 40W-osoknál. És mégegy fontos, az új vezérlésben már megtalálható a stop állás is középen. Értékelte Joey még az orgona szokásosnál kissé erősebben sziszegős, leakage-es hangját is, ami kiemeli az átlagos B3-ak közül. Ez gyakorlatilag meghatározta a hártalévő koncertet. Baromira tetszett neki az összeállítás hangja, a nagyobb dobozokkal megegyező basszusa, a teljesen néma motorvezérlés, nagyon jól visszahallott minden nüanszot.
És a legfontosabb, ráharapott a stop állásra. A lassú forgást az egész koncerten mellőzte, csak a stop/tremolo volt használatban, mint a régi '65 előtti egysebességes lezliken, meghát a legfinomabb jazzorgonás felvételeken. Egyszerűen fantasztikus a játéka!!! Csak a Mojo Working-öt játszotta a tavalyi műsorból, de abban is kétszer akkorát szólózott, a többiben meg a szólói most nagyon Jimmy-sek voltak (akár Smith, akár McGriff) Nagyobb szólók, nagyobb virgák, leheletfinom megoldások, óriás dinamika, színes előadás. Ez egy másik Joey volt!!!
A gitáros -Langley- ugyanaz, neki is volt egy kis önálló finom szólója. A dobos egy fiatal fehér srác (24éves). Úgy nézett ki mint egy hivatali gyakornok :-) Rendkívül furcsa, kitekeredett mozdulatokkal dobolt, de nekem sokkal jobban tetszett a játéka mint a tavalyi Byronnak. Ő hozzátett a zenéhez, nem csak szürkén kísért. És két-három számban Joey élettársa énekelt.
A beállásról, dedikálásról és az egész koncertről videóval "jegyzőkönyvet" vettem föl, de ígért a tv-s stáb is egy összevágott anyagot. Aki nem volt, most sokat vesztett.
Nagyon jó az a dvd, de látván a honlapját inkább a komplett csomagra kéne hajtani. Az 180, de 3 dvd, 6 cd, 1 cd-rom. A nyúB3-mal neki könnyű midifilét készíteni.
Nálam vannak a jegyek a Joey koncertre. Egymás mellé szólnak kategóriánként.
Ennyiért tudtam szerezni ha valakit érdekel egy Hammond fórumon:
6000 helyett 5000, 4500 helyett 3800, 3000 helyett 2500
Csüt. déltől már Veszprémben vagyok 06 20 347 9517
Én se mást mondtam. Viszont minden apró mozdulata is látszik amellett hogy milyen skálákat játszik, amit meg frankón be is mond... Nekem ez a nyulfarknyi video is elárult pár nüanszot. Norbi pajtás! Továbbra is várom a mailedet amit a multkor beszéltünk!
A felirat csak a DVD-t reklámozza. Leírja, hogy milyen skálákat mutat meg, milyen számokat játszik rajta, stb. egyszóval mit kapsz, ha megveszed a DVD-t :)
Nem tom láttátok-e már ezt...?
http://www.b3monaco.com/PICS/patterson.wmv
Részlet a srác oktató DVD-jéből. Nagyon jó látószögben mindent megmutat a Tony bácsi, mellesleg a Hammondja is kellemesen van bemikrofonozva vhol az otthonában...
Ha esetleg meg tudnánk dumálni, az ilyen magamfajta amatőr orgonistákkal közösen megrendelhetnénk ezt a DVDt, hogy végre lássuk is ne csak halljuk hogyan kell szakszerűen megtépni egy B-3-at... :)
Na jó, sokan itt biztos tudják is, főleg akinek van original Hammond is hozzá, de az ilyen Monacos, Francescos tenyeres talpazásokhoz biztos lehet egy-két pluszt még lesni róla, főleg hogy a video feliratában tömören leírja mikről oktat a filmen. Szóval? KarnEvil? stb...?
...THAT'S NICE!
Augusztus 3-án a Joey DeFrancesco koncertre jegyet lehet kapni Laurensnél a kecskeméti boltban ill. nálam, Budapesten, 18%-al kevesebbért, mint a helyszínen.
Hát igen... az asszony is mondja hogy két szinttel feljebb is rezegnek az ablaküvegek, redőny... pedig én el tudok képzelni még többet. Az az érdekes és ez tény, hogy messzebbről hangosabb, meg ha más játszik :-D A távolságot még értem a mélyek hullámai miatt :-) Ebből a fajtából azthiszem Harangozó Misi kihozta a maximumot a finom tuningjával. Többet a hangxórók nem bírnának. Igaz, csinált most egy 147-esből brutál tuningot új trafóval, a 40W helyett 60/90W jött ki belőle.
Te beszélsz? Ha jól emlékszem, olyan hangerőn küldted meg az orgonáidat, amikor nálad jártam, hogy majd' kiesett a fülem a helyéből...:)) Pedig én metálon nőttem föl...
Augusztus 3-án Veszprémben valóban Joey koncert lesz,
szepteber 9-én a Művészetek palotájában meg régi elektromos hangszer bemutató.
Martenot, Theremin, MR Modularmúgja, Mellotron, Calvinet, Rhodes, Hammond. Az előadók közül Szakcsiról és Fogarasiról hallottam. Úgy néz ki, mindkettőben érdekelt leszek.
Jó az az általános szintirack, csak drágább még a leves mint a hús. Várni kell :-)
Jó hallani hogy a Purple felfrissült. Nagy szám ekkora folyamatos terhelés során.
Igen, az a jó a szabadtéren, hogy nem zeng a hely. A legtöbb csarnokos koncerten fülsértő hangrő, ronda éles, visító, dübörgő basszusos hangkép a jellemző. Az egyik legszörnyűbb hangzás most pont az Emerson volt. Egyszerűen túl hangos volt úgy, hogy a rendszer sem bírta. A kevesebb általában több.
Hammond M-3 német gyártás, de jó hanggal, kevés karcolással az oldalán, beépített OrganMate rugós zengetővel. 295.000 Ft
Solton Dopplertone 150 nagy kétrotoros lezli. Frissen felújított 2 csatornás kb. 120 wattos erősítővel és szinte új hangszórókkal. A külseje hibátlan, nem sokat volt használva. 85.000 Ft
15 colos mélynyomó. képeket itt találtok: http://premecz.atw.hu/leslie
Két laci egy kofferban. Ez nem egyemberes meló.
