Bill Gates died in a car accident. He found himself in Purgatory being sized up by God... "Well, Bill, I'm really confused on this call. I'm not sure whether to send you to Heaven or Hell. After all, you enormously helped society by putting a computer in almost every home in the world and yet you created that ghastly Windows 95. I'm going to do something I've never done before. In your case, I'm going to let you decide where you want to go!" Bill replied, "Well, thanks, God. What's the difference between the two?" God said, "I'm willing to let you visit both places briefly if it will help you make a decision." "Fine, but where should I go first?" God said, "I'm going to leave that up to you." Bill said, "OK, then, let's try Hell first." So Bill went to Hell. It was a beautiful, clean, sandy beach with clear waters. There were thousands of beautiful women running around, playing in the water, laughing and frolicking about. The sun was shining, the temperature was perfect. Bill was very pleased. "This is great!" he told God."If this is Hell, I REALLY want to see Heaven!" "Fine," said God and off they went. Heaven was a high place in the clouds, with angels drifting about playing harps and singing. It was nice but not as enticing as Hell. Bill thought for a quick minute and rendered his decision. "Hmm, I think I prefer Hell" he told God. "Fine," retorted God, "as you desire." So Bill Gates went to Hell. Two weeks later, God decided to check up on the late billionaire to see how he was doing in Hell. When God arrived in Hell, he found Bill shackled to a wall, screaming amongst the hot flames in a dark cave. He was being burned and tortured by demons. "How's everything going, Bill?" God asked. Bill responded - his voice full of anguish and disappointment, "This is awful, this is not what I expected. I can't believe this happened. What happened to that other place with the beaches and the beautiful women playing in the water?" God said, "That was the screen saver".
For decades, two heroic statues, one male and one female, faced each other in a city park, until one day an angel came down from heaven. "You've been such exemplary statues," he announced to them, "I'm going to give you a special gift. I'm going to bring you both to life for thirty minutes, in which you can do anything you want." And with a clap of his hands, the angel brought the statues to life.
The two approached each other a bit shyly, but soon dashed for the bushes, from which shortly emerged a good deal of giggling, laughter, and shaking of branches. Fifteen minutes later, the two statues emerged from the bushes, wide grins on their faces.
"You still have fifteen more minutes," said the angel, winking at them. Grinning even more widely the female statue turned to the male statue and said, "You want to do it again?" And he replied, "Yes, very much. But this time lets switch positions. This time you hold the pigeon down and I'll poop on its head."
One Sunday a pastor told the congregation that the church needed some extra money and asked the people to prayerfully consider giving a little extra in the offering plate. He said that whoever gave the most would be able to pick out three hymns. After the offering plates were passed, the pastor glanced down and noticed that someone had placed a $1,000 bill in the offering. He was so excited that he immediately shared his joy with his congregation and said he'd like to personally thank the person who placed the money in the plate. A very quiet, elderly, saintly lady all the way in the back shyly raised her hand. The pastor asked her to come to the front. Slowly she made her way to the pastor. He told her how wonderful it was that she gave so much and in thanksgiving asked her to pick out three hymns. Her eyes brightened as she looked over the congregation, pointed to the three handsomest men in the building and said, "I'll take him and him and him!"
A young boy had just gotten his driving permit. He asked his father, who was a minister, if they could discuss the use of the car.
His father took him to his study and said to him, "I'll make a deal with you. You bring your grades up, study your Bible a little and get your hair cut and we'll talk about it." After about a month the boy came back and again asked his father if they could discuss use of the car.
They again went to the father's study where his father said, "Son, I've been real proud of you. You have brought your grades up, you've studied your Bible diligently, but you didn't get your hair cut!"
The young man waited a moment and replied, "You know Dad, I've been thinking about that.
You know, Samson had long hair, Moses had long hair, Noah had long hair, and even Jesus had long hair...." To which his father replied, "Yes, and they walked every where they went!"
Three boys are in the schoolyard bragging about their fathers.
The first boy says, "My Dad scribbles a few words on a piece of paper, he calls it a poem, they give him $50."
The second boy says, "That's nothing. My Dad scribbles a few words on a piece of paper, he calls it a song, they give him $100."
The third boy says, "I got you both beat. My Dad scribbles a few words on a piece of paper, he calls it a sermon and it takes eight people to collect all the money!"
"Those who have mastered their minds become engrossed in infinite visdom:they have no further interest in any fruits of actions.Freed thus from the chain of rebirth,they attain the state beyond sorrow."
(God Talks With Arjuna:The Bhavagad Gita 11:50-51)
Jezus soha nem mondta ,hogy"En Isten vagyok",but by his divine works he menifested the realization that his consciousness,having emanated from God,was one with Him.
úgy fair, hogy idemásolom azt a topikot, ahol ez a vita indult. láthatod, hogy utánam még chipie is tett egy legalább ilyen erős megjegyzést, és még csak nem is semjénre, hanem eperjesre, de abba persze nem kötött bele jem, csak belém. a sztori így teljes.
amúgy egész délután ezen gondolkodtam, hoyg milyen rossz, hogy ennyire eltorzulnak a dolgok a neten. akkor te meg én jókedéllyel elcsevegtünk, legalábbis ezt éreztem és fel sem merült bennem, hogy mást éreznél, mert épp nagyon is egyetértettem azzal, amit csináltok az ikreseken, én is épp kerestem volna egy olyan helyet, ami rendesen pörög és teli van infoval. de ezek szerint akkor (vagy csak most, hogy jemet megvédted? nem tudom) benned rossz érzés volt. ezt nem akartam, sem akkor, sem most, úgyhogy bocsánat így utólag is, ne haragudj. és béke.
(nem talállak az ikres fórumon, az összes hsz-od törölve. miért? ez már tényleg nagyon off itt, bocsánat mindenkitől)
persze, emlékszem rád, és olvaslak is a másikon. attól tartok, te rosszul emlékszel. ha tényleg nekedugrásként élted volna meg az alábbit: "Danza, nagyon jó a fórum, amit csináltatok. (mi a .tk végződés?) de akkor most mi legyen, az a cél, hogy az összes ikres fórumot odetereljétek? én úgy örülök, hogy végre ez a topik egy kicsit jobban pörög." akkor bizonyára nem ezt válaszoltad volna: "Malena, gyere csak, nyiss egy topikot, asszem alvas tema sokakat erdekelne. Egyebkent egyetertek veled, mi is rendes napirend szerint elunk az elso perc ota, stb."
tehát szó sem volt nekedugrásról, tök kedvesen elbeszélgettünk, és kifejezetten dicsértem az ikres oldalatokat és írtam is oda épp a te invitálásodra.
de hát úgy látszik, ilyen az emlékezet. :-)
sajnos jem sem úgy emlékszik a dolgokra, ahogy voltak. amúgy a vita abból indult ki (nem itt, hanem egy másik topikban, talál ezért nem érted az elejét), hogy semjén zsoltot védte meg. én ettől akadtam ki, de nagyon. és hiába kérdeztem rá többször is, ő elterelte a témát, nyomta a kenetteljes szöveget. nézd meg, mit írtam: szerintem semjén zsolt szégyene a keresztény közösségnek. de azzal sincs semmi baj, ha valaki szereti. csak ezt vállalja is nyíltan! és főleg ne emlegesse egy lapon az örök élettel, mert attól én mint nem hívő is elszégyellem magam. :-(
amit jem előrángatott 3 év után, azt anno a topik azzal zárta le, hogy "egy kis jóindulattal pontosan lehetett érteni, mit akart mondani malena" - sajnos ez a kis jóindulat hiányzik belőle. olyannyira, hogy nemhogy akkor nem tudott túllépni, de még 3 év után is előrángatta. ez már miféle magatartás??? egy keresztény embertől?? őrizgetjük a kis sérelmeinket és az alkalmas pillanatban előrángatjuk?
én akkor hosszú hónapokig nem írtam oda, annyira megbántott. majd végül túlléptem rajta, és én voltam az, aki újra kedvesen megszólította őt. a válasz? hideg hallgatás. na, ennyit az esendőségről és megértésről.
tudod, ez olyan, mintha a kabátlopásba keveredett embert még jól meg is verné a tolvaj, amikor legközelebb találkoznak, mert kicsi lett a lopott kabát.
amúgy meg teljesen igazad van: igen, bizony vannak elvárásaim a keresztény emberekkel szemben. különösen, ha hivatásosok, és erre hivatkoznak. az lenne furcsa, ha nem lennének velük szemben elvárások, már megbocsáss.
és végül: semmi, de semmi nem lett volna ebből, ha csak egy szikrányi jóérzés, jóindulat megmutatkozott volna és nem csak a kitérés, és elkenés. én még ilyen konok reakciót sose láttam hívő embertől, bizony bevallom, meglepett. mindegy, mondom, ő nem nekem tartozik elszámolással, úgyhogy tényleg zárjuk is le itt ezt. semmi reményem, hogy megértést és elfogadást lássak az ő oldaláról.
ja, és én nem "gyóntam", de ez már télleg részletkérdés. :-)))
üdv, és örülök, hogy írtál, mert legalább tisztáztuk ezt a félreértést is. :-)
