Egyébként minden Biblia magyarázatban benne van, hogy a Deuteronomium felépítését tekintve az utána következő könyvekhez áll közelebb (Józsue, Bírák, stb), viszont mivel tartalmaz törvényi rendelkezéseket, ezért hozzátették Mózes könyveihez.
A héberekkel (izraelitákkal) közeli rokon északnyugati szemita népek:
edómiak,
moábiak,
ammóniak
A rokonságot a Tóra is elismeri: e szerint az edómiták Jákób ikertestvérétől, Ézsautól származnak, míg a moábiták és ammóniták Ábrahám unokaöccsétől, Lóttól (vérfertőző kapcsolatból).
Rossz nyelvek szerint az ammónitákon és a moábitákon később is meglátszott, hogy vérfertőző kapcsoltaból származtak, mivel mindkét népnél bevett szokás volt, hogy elsőszülött gyermekeiket eltüzelik a bálványaik oltárán.
Ez a szokás Jósiás előtt sajnos az izraelitáknál is kezdett elterjedni, bár számukra az ÚR szigorúan tiltotta az ilyesmit.
Jósiás király vaskézzel vetett véget az eféle törekvéseknek, úgyhoggy Quedri, csak ne bíráljuk a nagy monoteista király munkásságát:-)))
"<A name=9 a Akkor ezt mondta nekem az ÚR: Ne támadjátok meg Móábot, és ne kezdjetek harcot ellenük, mert nem adok neked birtokot az ő földjéből, hiszen Árt Lót fiainak a birtokába adtam. 10<A name=10 a Az émiek laktak ott azelőtt, olyan nagy, számos és szálas nép, mint az anákok. 11<A name=11 a A refáiak közé tartoztak ők is, mint az anákok, csak a móábiak émieknek nevezték őket. 12<A name=12 a Széírben meg a hóriak laktak azelőtt, de Ézsau fiai kiűzték, és kiirtották őket, és a helyükre telepedtek, ugyanúgy, ahogyan Izráel bánt azzal a földdel, amelyet az ÚR adott neki birtokul. 13<A name=13 a Most azért induljatok, keljetek át a Zered patakon! Át is keltünk a Zered patakon. 14<A name=14 a Harmincnyolc év telt el azóta, hogy elindultunk Kádés-Barneából addig, hogy átkeltünk a Zered patakon, míg ki nem veszett a táborból a harcosok egész nemzedéke, ahogyan megesküdött nekik az ÚR. 15<A name=15 a Bizony az ÚR keze volt rajtuk, és kiirtotta őket a táborból mind egy szálig. 16<A name=16 a Amikor ezek a harcosok mind egy szálig kihaltak a nép közül, 17<A name=17 a így szólt hozzám az ÚR: 18<A name=18 a Te ma átvonulsz Árnál Móáb határán. 19<A name=19 a Amikor Ammón fiai közelébe jutsz, ne támadd meg őket, és ne kezdj harcot velük! Nem adok neked birtokot Ammón fiainak a földjéből, mert Lót fiainak a birtokába adtam azt. 20<A name=20 a Ez is a refáiak földjéhez tartozott, refáiak laktak ott azelőtt, csak az ammóniak zamzummiaknak nevezték őket. 21<A name=21 a Olyan nagy, számos és szálas nép volt ez, mint az anákok, de az ÚR kipusztította őket az ammóniak elől; és ezek elfoglalták a birtokukat, és a helyükbe telepedtek, 22<A name=22 a ugyanúgy, ahogyan a Széírben lakó Ézsau fiaival tette az ÚR: kiirtotta előlük a hóriakat, ezek pedig elfoglalták a birtokukat, és azoknak a helyén laknak ma is. 23<A name=23 a Az avviak falvakban laktak Gáza környékén, de kiirtották őket a kaftóriak, akik Kaftórból jöttek, és a helyükbe telepedtek. "
"Bekövetkezett történelmi tényként kezeli, hogy Káftor fiai, a filiszteusok elűzték maguk elől az avviak nevű kánaánita néptörzset."
?
"Egyébként a szerzői a jeruzsálemi papság köréből vagy a hozzájuk közeli értelmiségi körökből kerülhettek ki."
Eggyel több érv a Tóra késői szerzőség ellen. Ha valóban a királyság alatt - sőt a babiloni fogság után - írták Mózes öt könyvét, érthetetlen, hogy miért nincs egyszer sem megemlítve a Tórában Jeruzsálem...
Jól megvágták itt a hozzászólásokat, talán kissé jobban is, mint az indokolt lett volna:-(
Kedves Birgut!
Sajnos a Deuteronomium-rejtélyre - ahogy sokan nevezik - nem találtam egyértelmű megoldást.
Deuteronomium-rejtély alatt azt értik a szerzők, hogy Mózes eme könyvének keletkezési ideje és körülményei nagyrészt ismeretlenek, ugyanakkor sok jel arra utal, hogy mindenképpen jóval Mózes vagy akár a bírák kora után íródhatott, nagy valószínűség szerint a királyság korában, Dávidtól egészen Jósiásig bezárólag valamikor.
Bekövetkezett történelmi tényként kezeli, hogy Káftor fiai, a filiszteusok elűzték maguk elől az avviak nevű kánaánita néptörzset.
Ez a régészeti és történeti források tükrében legkorábban a Kr.e. XII. században következhetett be, a Deuteronomium tehát ennél későbbi.
Egyébként a szerzői a jeruzsálemi papság köréből vagy a hozzájuk közeli értelmiségi körökből kerülhettek ki.
Általában a keresztény apokrif iratok vannak a tudomány középpontjában, holott ezek évszázados gyökerei fellelhetők a zsidóknál. Nyilván egy idő után megjelentek olyan iratok Ábrahámnak, Mózesnek, Dávidnak, satöbbi tulajdonított történetekkel, amelyek már nem voltak teológiailag összeegyeztethetők a vallás tanításaival, ezért a Tóra tulajdonképpen a vallási iratok gyűjteményének letisztított változata.
népes kánaánita néptörzs, akik a Biblia szerint megpróbálták megakadályozni a zsidók honfoglalását, de Józsué seregétől katasztrofális vereséget szenvedtek.
Nevük egy "hegy, hegycsúcs" jelentésű héber szótőből származik, nevük jelentése tehát "hegylakó, csúcslakó". Ebből arra következtethetünk, hogy az Izrael környéki hegyvidékek magasabb régióit lakhatták.
Régebben néhány szerző az amoritákkal vagy amurrúkkal azonosította őket, ez azonban nem meggyőző.
Az amorita vagy újabb nevükön amurrú törzsek Kr.e. 2.000 körül tűntek föl a történelem színpadán és és a mai Szíria mellett Mezopotámia egy részét is uralmuk alá vonták. Hammurapi nagykirály maga is egy amurrú eredetű dinasztiából származott. Az amurrú szó jelentése a "nyugat népe".
Valószínűleg semmi közük sincs az emóreusokhoz.
Hóreus vagy hóri:
Jelentésebarlanglakó vagy hegylakó. Ősi kánaánita néptörzs, eredetileg a Széir hegyét lakták a későbbi Edóm királyság területén. Később az edómiták kiirtották vagy elűzték őket.
Egyes szerzők a Mezopotámiától északra élt 'hurri' vagy 'hurrita' népcsoporttal hozza őket összefüggésbe, erre azonban semmilyen bizonyíték nincs.
Elképzelhető, hogy egy igen ősi preszemita (szemiták előtti) népességről van szó.
Az Ószövetség történeti könyvei, sőt részben a próféták is ismertetik azokat a jelenségeket, amelynek során az izraeliták eltértek a Mózes, ill. végső soron az ÚR által kijelölt szigorú monoteizmustól.
Még maga az Első Templom építtetője, Salamon király is a bálványimádás bűnébe esett élete vége felé, amikor számos felesége és ágyasa kedvéért megengedte az idegen istenek, ill. bálványok imádatát a Jeruzsálem melletti magaslatokon.
A királyság kettészakadása után pedig főleg az északi országrész, Izrael királyai és lakói jártak elöl az ún. "bálványimádásban".
Az Ószövetség is megemlékezik róla, hogy Bételben egy pogány vallási elemeket is befogadó szentélyt hoztak létre, ahol Jahvét egy aranybika képében imádták.
A próféták működése ellenére az északi országrészből az asszír invázióig nem is sikerült kiirtani a politeista praktikákat.
A déli királyság, Júda sem volt teljesen mentes ezektől a tendenciáktól, bár ott a VII. században Jósiás (Yoshiyahu) király vasszigorral vetett véget a szinkretista törekvéseknek.
Lovag úr, lőjjön már egy privát e-mailt a címével, és akkor behúzom a levlistára, hogy ki ne maradjon a legközelebbi TFT-ről:) Más érdeklődőket is várunk:)
"Jósiás király idejében hajtották végre azt a vallási reformot"
Igen, jól mondád. Josiás király az. i.e. 7. sz.-ban reformációt (visszaalakítást) hajtott végre, mert eltértek Mózes törvényétől a zsidók, s a környező népek kultuszait átvették. De ennek mi köze a Pentateukhosz szerzőségéhez...?
"Zavarbaejtő azonban például az, hogy egész Izrael területén nem igen kerülnek elő az egyistenhitre mutató jelek, ellenben szarvas oltárokat például nagyszámban találtak."
Hogy lehetne az egyistenhitnek régészeti hagyatéka, amikor fanatikus szigorral tiltottak mindenfajta képi ábrázolást?
A szarvas oltárok meg lehetnek éppenséggel a közöttük még nagyon sokáig fönnmaradt kánaánita néptöredékek vallási hagyatéka is.
Ez attól függ kit kérdezel. :) Az izraeli régészek megpróbálják kimuatni a protozsidők jelenlétét, mások pedig tagadják az, hogy ilyen régészeti horizont létezik. Zavarbaejtő azonban például az, hogy egész Izrael területén nem igen kerülnek elő az egyistenhitre mutató jelek, ellenben szarvas oltárokat például nagyszámban találtak.
Azért akkor, mert Jósiás király idejében hajtották végre azt a vallási reformot, amelynek nyomán voltaképpen megszületett az a fajta monoteista vallás, amelyből a későbbi zsidó hit táplálkozott. (Ha jól emlékszem Komorúczy Gézának vannak erről cikkei, majd utánanézek).
