Igen, a világbajnokságon volt, már nagyon közel állt a gyözelemhez Dott ellen. Úgy emlékszem választhatott, hogy ö lövi a sárgát, vagy átadja, bevállalta és elszúrta. Mennyivel másképp alakulhatott volna a végeredmény, ha akkor megfontoltabb. Lett volna egy Ronnie-Neil elödöntö. (De hát a "volna", az =semmi) Szerintem ö ott lesz folyamatosan ezután is, elég összeszedettnek tünik, nem fog úgy járni, mint Maguire. Utóbbi valahogy eléggé "el van tünve".
Szerintem is Robertson inkább azért pontatlan, mert izgul, nem pedig azért, mert nem tud. Majd túljut ezen is. Cope dettó. Azért teljesen nem írnám le őket.
kicsit off
van a youtube-on egy videó, amin meg lehet nézni Neil öccsét, ahogy 8ball-t játszik. Háááát.... ha nem mondják hogy az öccse, akkor is rájövök, hogy valami rokoni szál van köztük, de inkább a bátyjának nézem...
Szerintem Robertson már simán képes bárhol bármikor ot lenni a legjobb 8-ban. Áll a fogadás a vak lóra (vagy bátor? ;-) ). Tavaly is nagyon közel volt a kiugró eredményhez, azt hiszem épp Dott ejtette ki, de valami minimális győzelemmel, mert Robertson bevállalt egy nehéz golyót. Tehát én semmiképp nem hasonlítanám ezt a két fiatal, bátor, bevállalós srácot Dotthoz és Ebdonhoz.
Csak most kerültem gépközelbe, úgyhogy pár gondolat a GP döntőről: Nem láttam a teljes evening sessiont, csak egy pár frame-et, de azok, hát...... A 9-ik frame-ben kiírták a pot succest. Robertson:90%, Cope 82%. Ez rettentő gyenge egy ranking döntőben. Főleg Cope-é. Ha csak azt nézzük, hogy egy O'Sullivan - Hendry British Open döntőben talán 3 éve 98-97 volt a százalékos arány (O'Sullivan-Hendry)... Én úgy vagyok vele, ha Ronnienak 95 alatt van ez, akkor szarul játszik. Rengeteget hibáztak a srácok. Sokan dicsérték itt a safetyket. Ezzel meg úgy vagyok, hogy attól azért nem esek hasra, ha valaki rendszeresen rosszul pozícionál és abból lök egy jó safetyt. Ez Dott-Ebdon színvonal. De hát ez volt mindkettőjük első döntője, úgy, hogy még elődöntőt sem játszottak soha, végül is érthető, ha túlparázták:) Azzal viszont nem értek egyet, hogy most már vége az idősebb generációnak (idősebb, te jó ég, én majdnem annyi vagyok, mint Ronnie). Fogadok egy vak lóban, hogy sem Neil, sem Jamie nem lesz ott a legjobb 8-ban Yorkban. Annyira azért még nem jók. Szerintem.
"Azert nem semmi, hogy ezek a snookeresek tiszta angol uriemberek mind. Rezzenestelenul viselnek mindent:) Lattal mar olyat, hogy valamelyikuk felordit egy rossz lokes utan, vagy kettetori a dakojat a terden?:) Vagy az ellenkezojet, hogy hangosan orul, ugral, levegobe bokszol, ilyesmi... Lattatok mar ilyet??:)"
Utóbbira volt példa.
A senior döntőben Eddie Charlton találkozott Cliff Wilsonnal.
Eddie egy jó snookert csinált Cliffnek.
Az megpróbálta kilőni, de nem sikerült. Misst ítélt a bíró.
Eddie visszarakatta.
Aztán még vagy háromszor.
Cliff nem változtatott az elképzelésen, csak finomította a lökést.
Mikor eltalálta, a dákóval a feje felett ugrált nevetve, és kiabált.
Mondjuk végig a meccs folyamán vicces volt a bácsi. Mike Hallet a fasorban nincs hozzá!
Végül megnyerte a meccset, és még az utána adott interjúban is mondott olyat, hogy fuldokolt a riporter!
"Nekem 91-es az első élményem, akkor már erősen pattanásos kamasz kinézetű volt, de akkor már zseniálisan játszott, és egyértelműen jobb volt mindenkinél."
Én abban az évben játszottam először. Március 9-én törént.
"Ellenfelem" az a barátom volt, aki az ímént belinkelt Davis 147-es break alatt a kamerát kezelte.
