Jó nagy csúsztatásokat kezdesz magadnak megengedni, így egyre kevésbé van komolyan vehető.
A zárójeles részt ugyanis a Gázában túszul tartott izraeleik hozzátartozói mondták.
Azt kifogásolják, hogy a segélyszállítmányok mégis bemennek majd, annak ellenére, hogy a Hamász nem engedte el a túszokat (ettől te nagyon nagyvonalúan el is tekintesz).
"A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát"
Van akinek eleve gusztustalan a spenót és, v. a sóska, mint magyaros főzelék. Van akik meg szipognak, pedig az épp a takonyevésről szól, hiszen lenyeli a szipogó. A köpködés sem szép, viszont gusztustalan, ha nem nyelné le.
Mondenesetre felkértem a moderátort hogy döntse el mekkora féregnek kell ahhoz lenni hogy az állitsd a másik fórumozóról hogy azt szeretné hogy emberek haljanak meg.
A dolog nem ezzel indult, ha a Hamásznak fontosak lennének a gázai emberek, meg sem indítják azt a brutális öldöklést, amit műveltek Izraelben.
De megindították. Ez egy kész helyzet, ezellen már nem lehet mit tenni. Így most minden más ennek a következménye.
Ha Izrael úgy járna el, ahogy írod, tehát még a legeslegutolsó északi területen maradt ember testi épségét is óvná, akkor tényleg megérne arra, hogy az arabok felszámolják, ahogy ez a tervükben is van.
Én úgy gondolom, Izrael nagyon is sokat tett a civilekért akkor, amikor elküldte őket a déli részre, hogy megóvja a testi épségüket, amivel a Hamász láthatóan nem igazán törődik, ez amúgy a háborúkra nem igazán jellemző, ők mégis így jártak el. Aki nem ment el, azzal nem lehet mit kezdeni.
"Nem tudsz olyan nemzetközi szerződést amiben a civilek korlátlan védelmet élveznek."
A civilek korlátlan védelmet élveznek, viszont amikor a szabályok elvesztik hatásaikat, mert negligálta azt a terrorista, bűnöző, akkor lehetősége van a civilnek az önvédelemre. Úgy egyéni, mint fegyveres testület által.
1956. évi I. törvényaz Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról
51. Cikk
A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette. A tagok az önvédelem e jogának gyakorlása során foganatosított rendszabályaikat azonnal a Biztonsági Tanács tudomására tartoznak hozni és ezek a rendszabályok semmiképpen sem érintik a Biztonsági Tanácsnak a jelen Alapokmány értelmében fennálló hatáskörét és kötelességét abban a tekintetben, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása végett az általa szükségesnek tartott intézkedéseket bármikor megtegye.
