"Tibor nem várja meg míg felüti a fejét a lisztharmat a bogyókon, valahol a legnagyobb fertőzéses időszakban ő is a megelőzés híve lehet - mert ha megjelent akkor nehéz már blokkolni."
Tavaly csak elkésni lehetett a lisztharmat elleni védekezéssel, ezt megelőzni nem nagyon. De alapjában véve folyamatosan figyeljük nemcsak a saját szőlőnket hanem a szomszédokét is és kapjuk a jelentést sok helyről. Nálunk programszerű védekezés tényleg nincs. A jelenléttel és gyorsasággal 2-3 kört meg tudunk spórolni.
-Ümm! A magas alkohol, magas sav, viszonylag alacsony pH semmilyen baktériumos tevékenységnek nem kedvez. Ehhez jön az általad említett alacsony hőmérséklet és kénessavszint, ami szintén nehezíti a bacik életét. A magas almasav a BAB elmaradása miatt maradt meg. A borkősav meg egyszerűen a magas alkoholtartalom és hűvös pince miatt vált ki borkősav formájában. Az élesztők előbb a szőlőcukrot ették fel és mielőtt a gyümölcscukorra került volna sor, kipukkadtak. Viszont termelhettek volna kicsivel több glicerint is. Illó jó. Minden rendben. Az a csodálatos, hogy egyáltalán nem csodálatos, hanem racionális. Mindenki tudta a dolgát.
A degusztáció témája sajnos halasztást szenved.(hihi)
Valahol igaza van mindkettőtöknek; de pont a "az időjáráshoz alkalmazkodva" kitételed alapján nem értem a peronosz elleni felszívódót a 2. körben; miután azt írod hogy közel két hónapja 3 mm esett... még a kontaktot is túlzásnak vélem, gyakorlatilag az országban -a zalai most csapadékosabb részeket leszámítva- nincs fertőzni képes peronoszpóra képlet; erről a különböző növvédő oldalak is megemlékeznek: pl. Bayer előrejelzés: "Szőlőn peronoszpóra tünet nincs és az időjárás sem kedvez a fertőzésnek". A lisztharmat az oké - ott tényleg nem árt az óvatosság.
Zoli: Gondolom azért Tibor nem várja meg míg felüti a fejét a lisztharmat a bogyókon, valahol a legnagyobb fertőzéses időszakban ő is a megelőzés híve lehet - mert ha megjelent akkor nehéz már blokkolni.
Más, öreg rókák (Lala pl.) ki látott már ilyet? megjött a borom részletes analitikája és a tekintélyes paraméterek mellett van számomra kissé megmagyarázhatatlan dolog is: Alk: 15,47; Sav: 7,29; PH: 3,19; Illósav: 0,73; Fructose: 8,55; Glucose: 1,21; Almasav: 4,03; Borkősav: 0,76; Glicerin: 5,29
Mustfok 23 volt - jó combos vadélesztők lehettek, kb 16,5 g cukorból csináltak egy % alkoholt, DE a savak viszont érthetetlenek; hova tűnt a borkősav? (a mérés jó, 2x csinálták, és spektométerrel nem bürettás módszer) Kicsit utánanéztem az irodalomban és a Kállay-Eperjes Borászat azt mondja hogy speciális esetben bizonyos tejsav baktériumok nekiállhatnak a borkősavnak és tejsavvá alakíthatják Ez még állhatna is, de akkor miért nem az almasavat kezdték megenni . A pincémben a hőmérséklet és a kénessavviszonyok sem kedveztek az MLF-nek vagy ez a borkősavbontás tejsavbacik által egy egészen más típusú reakció lenne? Valaki?
Köszönöm szépen. Én akkor inkább a BZoltán féle megoldáshoz húznék érzelmi alapon, pénz és környezetkímélö volta miatt:-) Két sor szölö, ha kell naponta vizsgáljuk. Most tehát nem látok kórokozót. Tehát mégegyszer: Van jelenleg valami akut veszély, ami ellen preventiv védekezni kellene? Itthon vannak: Thiosol, Topas, Dithane, Delan, Karathane, Actara Kell-e permetezni és ezek közül mivel? Esetleg olyasmivel, ami most nincs?
Igen, de amit Te mondasz, az az átlag szőlősgazda számára nem kivitelezhető... Nem tudnak (én sem) 24 órát a szőlőben tölteni.
Ezért kell programszerűen védekezni, az időjáráshoz alkalmazkodva (pl. figyelni előrejelző állomások eredményeit (pl. Agroexpert)).
Én pl., ahogy tegnapi hozzászólásomban is írtam, az idén eddig növeltem a permetezési fordulókat 14-15 napra, mert nem volt jelentős nyomás.
Természetesen a programszerű védekezést kiegészíti az extrém időjárás utáni szükségszerű. Pl. nálunk tavaly volt egy komolyabb jégverés zsendülésben, mire hazaértem, tiszta szürkék voltak a bogyók a jég ütésétől. Azonnal indultam keverni az anyagot, nyomtam neki a rezet. Szinte teljesen kiheverte a kárt... Ha vártam volna pár napot, elment volna az egész termés...
Mi nem így csináljuk... nagyon nem így. A programszerű vegyszerezés a vegyszergyártóknak és a kereskedőknek jó... ők nyilván erre esküsznek és mivel ők finanszíroznak egyetemi projecteket és nekik van jó kapcoslatuk a kertészeti felsőoktatásban, ezért ott is azt tanítják amit te mondasz.
Ha nem program, hanem az időjárás és a szőlőben levő viszonyok alapján permetezel akkor csökkenteni tudod a felhasznált vegyszer mennyiséget ezzel pénzt takarítasz meg, viszont ez csak úgy működik, ha jó szőlész van folyamatosan jelen a szőlőben és 1-2 órán belül tud reagálni az eseményekre... ez viszont a munkabéreket növeli meg... ráadásul ez nagybirtokon nehez oldható meg... Vagyis a programszerű vegyszerezés egy bizonyos méret felett és a szakértő jelenlét hiányában egy kényszermegoldás.
A liszharmat sem úgy jelenik meg mint a seregély, hogy lecsap egy táblára 1 perc alatt... hanem látszik a nyom egy-két tőkén és akkor reagálva a többi sokezer tőkét permetezve megelőzhető a baj.
A program szerinti éves védekezés annyit tesz, hogy a szőlő fenológiai állapota szerint elvégzed az évi ~8 kezelést, ami szükséges. Ha nincs semmi különös betegsége a növénynek, akkor is!
Ez a kontakt és a szisztematikus szereket egyaránt tartalmazza (konkrét növényvédőszer-gyártó cég esetén konkrét szerekkel). Ugyanis egyes fenológiai fázisokban a kontakt szerek a hatékonyabbak, egyesekben a szisztematikusak, néhol mindekettő. Pl. 2-3 leveles állapotban kontakt kéntartalmú szer, ui. nyilván ekkor szisztematikusnak nincsen értleme. Vagy pl. most a virágzás kezdetén kontakt+felszívódó együttesen szükséges! Stb.
Nagyon rossz megközelítés, amit írsz, hogy akkor kell védekezni, ha megjelent a kórokozó! Ez rossz, felejtsd el!
A növényvédelem alapja a megelőzés!!!
A program szerint konkrétan az alábbi feladatok esedékesek:
Ebben az időszakban, virágzás kezdetén el kell kezdeni a felszívódó készítmények használatát, főként a lisztharmatnak kedvező időjárás miatt. Ebben a kritikus időszakban érdemes a feszívódó gombaölő szereket kiegészíteni a felületen ható szerekkel is.
Alkalmazható készítmények:
Quadris Max /lisztharmat, peronoszpóra és szürkepenészes rothadás ellen is hatékony/ + Thiovit Jet; vagy Cabrio Top /lisztharmat, peronoszpóra és szürkepenészes rothadás ellen is hatékony/ + Collis; Talendo
Végül pedig feljegyezni nem csak érdemes, hanem kell is az aktuális permetezés adatait.
Hiszen ebből tudod, hogy mikor, mivel, milyen dózisban szórtál!
A későbbiekben ez hasznos lehet, többek között a szerek váltogatása miatt is, hogy rezisztencia ne tudjon kialakulni a hatóanyaggal szemben!
Ne haragudjatok,még kezdö vagyok a 60 éves szölömmel, de mire való ez a "program szerinti" elöre védekezés, pláne kontakt szerekkel? A felszívódó is nem tudom, mennyi ideig tartja meg a hatását, ha mondjuk ma permetezek, de csak két hét múlva jelenne meg a kórokozó? Szóval akkor most konkrétan mi esedékes a program szerint? (Már egyszer tényleg el kéne kezdenem szisztematikusan jegyezni, hogy mi mikor mit kapott, mert pontosan megint nem emléxem. Asszem rezes ként kora tavasszal, meg Thiosolt késöbb.)
Én már két körön vagyok túl a permetezésben! A szőlő kb. 2 héttel előrébb jár felénk (Fejér megye) a sokévi átlagnál. Március 29-e óta 3 mm csapadék esett!
Ettől függetlenül program szerint dolgozom, kitolt (14 napos) permetezési fordulókkal:
1. permetezés
Thiovit jet (kontakt lisztharmat ellen)
Bi-58 (rovarölő, sajnos a sok cserebogár miatt kellett a 3. éves ültetvényemben)
Csütörtökön kezdem, aztán hetente, szintén "program szerint" És igen, túlzásba viszem, ráadásul most, hogy az utóbi 2 hónapban mindössze 18 mm eső esett...
Én tologatom az első kezelést, mert tegnapra is, mára és holnapra is riogatnak esőkkel. Ha megjön (és jelentős mennyiség lesz) akkor vélhetően teszek bele peronosz elleni kontaktot, ha nem akkor csak lisztharmat ellen - kéntartalmút. Almán rózsán már ott a lisztharmat van ami nem jelent jót...
un program szerint megyek, ha kell ha nem, most lisztharmat és peronoszpóra ellen olcsó kontakt szerekkel. rovarőlő csak akkor ha ég a ház , ez azonban igen ritka.
Fekete bogár (ganajtúróhoz hasonlít, földbe fúrt lyukban lakik) zabálja a friss szőlőhajtásokat - elkezdtem a védekezést: taposom őket:) A nagyvadkártól féltem, erre a kis-vadra' nem is gondoltam volna.....
A mai nap én is láttam virágzó szőlőt, a fajtáját én se tudom, annyira meglepett.
Itt Bükkalján tombol a szárazság, és az intenzív napsugárzás, március 25 körül volt az utolsó csapadék hózápor formájában, április elején már porzott a föld.
Minden korai cseresznye egyszerre érik, de csak a magon van egy kis "bőr". Milyen kaktusz fajtát ültessek:) ?
Én lemosóval permeteztem, mert tavaly komolyan elkapta a szőlőt a lisztharmat, és utána két héttel néhány leveles állapotban kapott még Thiovitot az atka és lisztharmat ellen. Utána szárazság volt, szépen hagytam nőni. Múlt hétvégén megcsináltam a fattyazást, a tőkefejet kitisztítottam és anyu a hét elején befűzögette a hajtásokat a drótok közé.
A hét első felében volt egy szép csendes eső, az a jó áztatós fajta, nagyon kellett. Előtte volt rotálva és a sorköz is meg volt kapálva.
Jövő hétvégén megyek le permetezni, akkor valami felszívódót fog kapni, legesélyesebb a Rubigan+Ridomil kombó. Nekem Stihl motoros háti permetezőm van, de csak akkor használom, amikor már eléri a felső drótot a szőlő, különben a permet jelentős része kárba vész. Erdészeti permetező, 6m-re is elvisz. 20 literes a tertálya, de csak 15 litert teszek bele, mert egyébként a hátamra folyik. Tényleg szuperlatívuszokban lehet csak beszélni róla. Amíg nincs nagy lomb, sima pumpálós permetezőt használok - azt csak 10 literig töltöm fel.
Nekem szemre rengetegnek tűnik a fürtkezdemény, és igen jó kondiban van a szőlő, nem nyurgultak fel a hajtásközök, mivel nem volt sok eső.
Már a második permetezésen is túl vagyok, igaz ehhez az is hozzátartozik, hogy a lemosót kénytelen voltam elhagyni, mert megkéstem a metszéssel, és a kirobbanó áprilisi nyárban olyan gyorsan levelesedtek ki a tőkék, hogy ehelyett inkább egy korai permetezést iktattam be a rovarkártevőkre kihegyezve. A merlotot a rügylyukasztó jócskán megtizedelte, szerencsére az alvórügyekről mára szépen kihajtott bár az főrügyek hajtásaitól elmaradnak ezek a hajtások. 2 éve is volt ilyen, de akkor is a szüret idejére utolérték a többit.
Az első 2 permetezés olyan kevés szer és munkaráfordítást igényelt, hogy igazában nem oszt, szoroz.
Most készülök a birtokra, megnézni az állapotokat és a 3.- at én inkább a virágzás indulásához közelíteném, mert szerintem az sincs már túl messze.
Érdekes jelenséget figyeltem meg. A szilvánin amit a tavalyi jégverés leginkább érintett, sokkal több a szokásosnál a fürtkezdemény, van olyan hajtás amelyiken 3 virág is van!
Említettem,hogy beújjítottam a régi Maruyama permetező mellé egy Tescós kinai csodát. Túl vagyok az első tapasztalatokon és megosztanám.
Az vegyen ilyet, akinek van hozzá műszaki vénája a kétségtelenül meglévő hiányosságok elhárítására. Ezek a gondok zömmel nem túl nagy ráfordítással elháríthatók. Pl a multkor megfürösztött permetszerrel, mert a túlnyomásos tartály tömítése nem jól zárt, abból az egyszerú oknál fogva, hogy a fröcsöntő szerszám zárásánál keletkező sorját nem takarították le!! A tömlőket egy az egyben lecseréltem, mert a gyári olyan kemény és rideg, hogy használhatatlan.
Ellenben a motorja "doxa", ráadásul mivel mindene a motort kivéve műanyag, nagyon könnyű, annak ellenére hogy 20 literes tartálya van könnyebb mint a régi 13 literes.
Főleg a hárson figyeltem meg az alacsonyabb fürtszámot. Utalhat valamilyen konkrét tápanyag hiányára szerinted? Tavaly amúgy bőségesen volt rügykezdeményezés és mentünk is egy extra kört a válogatással.
-Ijjent e!(hihi)
