Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
No, feltöltöttem az új képeket a vasúti töltés elkészítésével kapcs.:
Több fázisban, lépésről, lépésre, az alépítmány kialakításától a füvesítéssel, fásítással a "birtokba vételig". Megtekinthető a "Töltés I - IV." albumokban, itt:
"A kígyózást úgy érhetjük el, hogy felváltva alkalmazzuk az oszlopokat, ívekben azonos típusú oszlopokat kell elhelyezni a vágány mellett, a kígyózást maga az ív fogja biztosítani. Kétvágányú pályán a szemben lévő oszlopok egymás "ellentétjei" Kétvágányú pályán a belső ívben a hosszú karú oszlop áll, a külső íven a rövid karú."
Ez esetben nem javaslom a szétszedést, nem fogod tudni pontosan ugyanoda visszailleszteni a vezetékeket -- szerintem a pakolgatás során el fognak mozdulni.
Nem, nem jól érted. Az oszlopok ugyanazon az oldalon vannak, viszont:
1. a "cikkcakk" (ha valaki tudja, mi a szakszerű megnevezése, megköszönném...) ettől még meg van -- azaz az egyik oszlopnál a paletta egyik végén érintkezik a vezeték, a következő oszlopnál pedig a másikon, és
2. az egész vezetékrendszer oldalirányban feszül -- ha kiveszek egy darabot, akkor az attól jobbra és balra lévő részek "szétugranak" néhány millimétert. Vagy fordítva: amikor visszateszem, "össze kell húznom" mindkét oldalról.
(Természetesen megérteném, ha netán most felbosszantottalak volna - remélem nem így van - hisz megadtál képalbumokat a weblapodról, de egyrészt nem látom elég nagy méretben, másrészt nekem nem ilyen profi és bonyolult vágányrendszerem lesz, csak egy egyszerű nyíltvonal kitérővel, pár oszloppal - semmi különleges - így a Tiédet nem látom át, csak bámulom... :))))))
Összesen 4 - max. 5 - db oszlop lenne - két egyenesszakasszal az említett egyetlen kitérő iránnyal...
Így még "elmegy" a szétszedés ? :)
"...minden oszlop mindkét irányból enyhén "húzva" van..."
Jól értem, hogy ezek szerint az oszlopok a pálya két oldalán felváltva helyezkednek el ?
(Mondtam, hogy nehéz felfogású vagyok... :))))))
Nálam a dolgot az is nehezíteni fogja, hogy a két önálló - de terveim szerint PONTOSAN illeszkedő... :)))) - dioráma deszkák széleinél külön-külön "véget ér" a felsővezeték, és csak a diorámákat egymás mellé téve "alkalmanként" lesz a munkavezetékek között elektromos kapcsolat.
(Legalábbis így képzelem el - aztán, hogy így fog-e megvalósulni.......)
Szerintem felejtős, hogy elrakáskor leszeded az oszlopokat + vezetékeket.
Ezt esetleg abban az esetben tudom elképzelni, ha csak egyszerű egyenes elemeket használsz (váltót, spannolót, szakaszhatárt vagy egyéb finomságokat NEM), és max. 3-4 oszlopod van.
Ami pedig a hosszabb távú alakváltozást illeti: elég jók a tapasztalataim, bár a helyiség hőmérséklete viszonylag állandó nálam. Az egész rendszert érdemes megfeszíteni -- azzal együtt, hogy közben az egyenes szakaszokon a vezetékek "cikkcakkozása" megmarad. Mivel minden oszlop mindkét irányból enyhén "húzva" van, ezek az erők kiegyenlítik egymást. Legalábbis az én tapasztalatom így kedvezőbb végereményt szült, mint amikor csak "simán" rakosgattam a szakaszokat egymás után. Viszont az elemek pontos beállítása így még egy kicsit macerásabb... :)
Szerintem a sorrend: parafa / habgumi rögzítése, utána sín / váltó rögzítése (esetleg ezt a kettőt lehet együtt is -- a sín megfogja a szivacságyat is...), és ezt követően a zúzalék rögzítése. A kérdésedre a válasz: ez utóbbit értettem "rögzítés" alatt.
Ezzel kapcsolatban a következőt kérdezem : mivel diorámát építek, és helyhiányban szenvedek elrakáskor vszínűleg le kellene bontanom a felsővezetéket is, hogy az elfoglalt hely legalább magasságban kicsi legyen.
Viessmann oszlopokat és vezetéket vettem.
Megoldható szerinted, hogy elrakás után az alaplapon csak a csavarral rögzített oszloptalpak maradjanak, és abba minden előszedéskor újonnan belecsúsztatva az oszlopokat, felrakva a vezetéket kb. jó lesz a vezeték nyomvonala ? Vagy "eszement" az ötlet ? :)
(Egyébként el sem tudom képzelni, hogy "fenthagyott" - állandóra rögzített - oszlopok és vezeték esetén idővel ne húzódnának el az oszlopok a függőlegestől...)
Hanem - megragadván a lehetőséget - további pontosító kérdéseim vannak :
"Szórás után, de rögzítés előtt kis ecsettel..."
A "rögzítés" szó itt most a sín / váltó alapdeszkához erősítését, a váltó alá tett parafa szalag, ill. habgumi deszkához rögzítését, vagy a végleges, zúzalékszórt ágyazat ragasztóval való átitatását jelenti ? ( Bocs az értetlenségért... :))
A váltónak nem szabad semmi gondot jelenteni, a felsővezeték rendszeren ugyanúgy létre kell hozni a "csomópontot", ahol 3 vezeték találkozik. Ha igazán élethű akarsz lenni, akkor a kitérő irányút túlhúzod az "egyenes" irányú felsővezeték másik oldalára, és ott megfeszíted. Viessmann cucc (úgyis mint "Spannwerk") kapható ehhez is, a fenti albumokban arról is van kép.
Szerintem a felsővezeték-építés az egyik legizgalmasabb az egészben -- viszont sok próbálgatással / tökölődéssel jár... A végeredmény nagyon látványos tud lenni. :)
Még 1 ucsó jótanács: ha van svájci villanygéped, a tesztfutásokat azzal végezd, azoknak a legkeskenyebb a palettája -- ha az elmegy, a német / osztrák / magyar gépekkel nem lesz gond (fordítva viszont előfordulhat...).
Ami a váltókat illeti: szerintem mindenképpen rakj a váltókhoz is zúzalékot. Szórás után, de rögzítés előtt kis ecsettel vagy valami "piszkálószerszámmal" el kell távolítani a zúzalékot a váltó mozgórészeinek útjából. Teszteld működés közben is -- ill. a sínszálak belső oldalán "egyenként" is alaposan nézd végig, hogy sehol nem maradt-e semmi. Miután leragasztottad, az elején sűrűn, később pedig fél óránként "mozgasd át" a váltót, nehogy az is megkössön a zúzalékkal együtt. Váltós végereményről is vannak fotóim, itt:
(Mellesleg "csak úgy" próbaképpen ideiglenesen leragasztottam sima szig szalaggal a felsővezeték oszlopokat, rátettem a sodronyt és mvezetéket, és átállítottam felső üzemre az E03-at.
Fantasztikus élményt volt !!! : szedőt fel : lámpa ég, loco megy, szedőt le megáll, lámpa leolt... :))))
Hogy aztán kitérő irányban hogy fogom vezetni a fvezetéket még nem tudom : vszínűleg egy kis darabon lesz, majd "Villamosmozdony állj !" jelzést akasztok a vezetékre, és tovább nem lesz folytatás...)
Jó pár napig hallgattam a korábban tervezett diorámám építéséről.
Hosszadalmas, rögös, sok akadályt hozó tortúra végén VÉGRE most mérföldkőhöz jutottam : rengeteg kínlódás után a biztonságos betáplálás aulról az alapdeszka felől megoldott, a léckeret / merevítő kész : végre jöhet az érdemi munka... :)
Most jön(ne) az, hogy rögzítsem a síneket az alapdeszkához - és ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni :
Többen ajánlották a sínek elsődleges rögzítéséhez a kétoldalú ragasztószalagot -
c
sakhogy
gondolom az "abban a pillanatban lecövekeli a sínt" - és ugye itt borzasztó pontosan kell
dolgozni - pláne nekem, hisz két dioráma alaplapnak kell illeszkednie egymáshoz.
Vagy használjak gombostűt, ill apró sínrögzítő csavarokat ?
(Azt tudom, hogy a végső - betonkemény - másodlagos rögzítést majd az ágyazathoz használt Palma-fa ragasztó adja - de mi van, ha a kétoldalas ragasztó csak egy picit is elcsúszik, és kezdehetem előlről az egészet ?
A másik szakmai kérdés : egy Y- váltót is tervezek beépíteni . Hogy lehet majd az ágyazatot úgy szórni, hogy az a váltó működését ne akadályozza ? (Esetleg legyen csak fekete (olajos) a kitérő ?
A faragasztót felkenem, majd beleszórom a homokot, szóróanyagot. Miután keményre szárad, eltávolítom a felesleget. Az utolsó lépés a festés, színezés. Ez nem feltétlen szükséges, ízlés dolga, ha viszonylag nagy a felület, jobb ha nem teljesen homogén a színe.
Én matt szintetikus modellfestékkel próbáltam, ami jó eredményt ad, csak nagyon büdös. Nem fogy sok a festékből, mert nagyon hígan lehet használni, és jó hozzá az olcsó szintetikus hígító is, nem kell a drága gyári. A nem gyári hígítót viszont nem szabad a modellfesték tégelyébe rakni, mert tönkreteszi a festéket, betúrósodik. Én egy kis kaviáros üvegbe teszek a festékből és az oldószerből és azt használom fel.
Másik lehetőség, akril színező ez nem olyan büdös én még nem próbáltam, de a hallottak, látottak alapján nagyon szép eredmény érhető el vele.
Olyat válassz, aminek a színe tetszik. A lényeg, hogy többfélét -- szerintem így lehet igazán élethű hatást elérni. Én magán a felületen keverem össze őket, és csak utána rögzítem az "elegyet". A végeredményt meg tudod nézni itt:
