Sajnos az embernek a gyengéit be kell látnia; amivel eddig "dicsekedtem", azt mind az apukámtól örököltem... Anyukámtól a sok jó között azt is, hogy lámpalázas vagyok és egy ilyen verseny a nézők előtt nekem ugyanolyan, mint egy szereplés. Sajnos az nem ment! Ezt el kellett fogadnom.
Ugyanakkor nem értelek téged. Ha ennyire tehetséges voltál miért nem lettél országos, vagy nemzetközi szintű versenyző? Az, hogy az egyik versenyen szabálytalankodtál, illetve leblokkoltál és kizártak, attól még más versenyeken indulhattál volna. A küzdősportokban úgy tudom még pénz is van országos szinten, nem úgy mint az erőemelésben.
Egy téliszünet volt össz-vissz.... Edzettem előtte is, de hasizom ehhez képest nulla volt, egyszerűen arra volt elég, hogy legyen erőm és kitartásom a napi több ezer felülésre és lábemelésre.
Ezek a fényképek nem bizonyítékok, mert nem láttuk, hogy 10. napot, vagy 10. hónapot edzettél a bordás hasért. Azt, hogy aktívan sportoltál nem vonom kétségbe.
Igen én szóltam és azt kérdeztem, hogy köjálos vagy-e. Erre nem válaszoltál hanem visszakérdeztél, meg igen/nem játékot akarsz játszani, úgyhogy inkább dobtalak.
Másik srác az egysületből pár hónapja szintén elkezdte. Utána íjászat közben, pókerezés közben, mindenhol nyomult, tetézve a komoly egy órás előadáson tanult legbénább kifogáskezelés-sablonokkal. Aztán csodálkozott, hogy a társaság nagy része elküldte a csába, pókerezni már nem hívjuk, ha kimegyünk a lőtérre akkor sem. Gondolom azóta a fajtársaival barátkozik, akik simogatják a kis buksiját, hogy milyen jól csinálja.
És az a szomorú, hogy a második verziót oktatják nekik. Nyomulni, kifogást kezelni. Akinek van annyi esze, hogy rájön hogy közép-európa nem amerika, nem jön be minden ami ott tuti mert az emberek nagyon mások és az első módszert alkalmazza, van benne annyi értelem hogy tudja hogy mik azok a helyek/helyzetek amikor ne szervezzen, azoknak mehet faszántosan a dolog anélkül hogy a végén egy csomó ember kerülné őket.