Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Manapság már a bio szőlészet elveti a rigolérozást, mert ez viszont nagyon felborítja a talajéletet. Oké hogy a szőlőnek ez jó, de hosszú távon nézve a talajélet pusztul. Persze akkoriban más volt a hozzáállás, másabb volt minden! Ma azért már egyre többen hajlanak a tudatos, természetmegóvó termesztés felé.
miért nő meg a szőlő akkár 6 métert is, míg az alföldön karóig ha nő.
Ez most kicsit úgy esik le, hogy az alföld az 0, tokaj meg a minden. Ésszerű gazdálkodással, itt is nőhet 6 métert a szőlő. itt is lehet jókat alkotni. Ez elég hülye nézőpont, hogy itt csak a fröccs és közép szintű ivóborokat lehet csinálni. Jó műveléssel és jól megválasztott fajtákkal, itt is lehet jó bort csinálni. Ez mind csak hozzáállás kérdése.
Azért ilyen butaságot se kellene állítani, hogy a kamionnyi földet elhagyva a szőlő besült. Ebben lehet igazság, de sok tényező befolyásolhat:
Az altalaj sivóhomok. Az altalaj túl meszes, vagy kavicsos, ahol a növény már valóban nem tud tápanyaghoz jutni. Az alföldön is vannak jó zsíros agyagos kötött talajú területek. Bár ezeket a mezőgazdaság takarmánynövény hasznosítására használja. Szóval az alföld nem csak a sivó homokból áll, meg a kunsági homokból, ahol 2 méteren már agyag van... (csak a szőlő átlagosan ha nem muszáj nem megy olyan mélyre.)
A szőlő kultúra ott terjedt el ahol a hegyrendszerek vonulnak
Hát egy meredek hegyen csak nem fognak leállni olyan takarmánynövényt termelni, ahol sokat kell géppel mozogni... pl tengeri, napraforgó, kalászosok... Azért egy kombájn nem fog a meredeken lefele szaladni és aratni :D
Én mikor kis iskolás voltam, azt tanították, hogy tokajba azért ültettek szőlőt, hogy megkössék vele a homokot. Hát azért mai felfogásommal ezt már megkérdőjelezném.
A robbantásos technológiát kifejtenéd?
Az tény, hogy a gyökérzet a vizet keresi, ha éppen nem talál. A legtöbb élőlénynek meg van az a képessége, hogy a túlélésért tegyen meg dolgokat. Így van ez a szőlővel is.
Végezetül hangsúlyozom, h nem kötekedni akarok, csak szimplán leírtam a nézeteim, reagálva a Te nézeteidre és várom a további véleményedet!
Ez ellen, ami most van, nem lehet semmit tenni, legfeljebb rontani. Alkalmazkodni kell, ezt próbálom... Egyébként ha visszagondolnak idősebbek, akkor nyomon követhető. Akkor kezdtek fóliázni, amikor kezdett kiszámithatatlanná válni a tavasz, s mikor hagyta abba a többség, amikor még szélsőségesebb lett, de sajnos ez van.
Nem véletlen, hogy a szőlő közé sok mást is ültettek régen... valami legalább legyen.
Soproniak babot--persze nem csak ezért-- máshol sok gyümölcsfát. Különleges adottságú helyeken--pl Tokaj-- az más. Csakhát az ajándék időszaknak megvan az ára. A legjobb- legbiztosabb helyekről --hegytető-- lejöttek s a laposon ültettek szőlőt.
Valamikor minden faluban --domb és hegyvidék- oda ültették a szőlőt, ahol más nem termett (a száraz déli oldalba vagy tetőre) de az sok munka... nem folytatom, mindeki tudja, de mikor áll vissza a régi logika szerint bevált???
Örvendetes, hogy sokan szeretik a szőlőt s hogy mondjak valamit amit mindehol lehet hasznositani (nem én találtam ki a Prohászka könyvben olvastam) a fal tövébe ültetett szőlő mindenhol-hazánkban-- megterem. Azóta próbálkozom vele, s micsoda különbség!!!
S örülök, hogy ezen az oldalon sok mindent meg lehet osztani.
Szőlőszem" üdvözöllek , köszönöm a lehetőséget, hogy meg ismerhettelek, hogy monda az öreg barátod tízenhárom levél kell egy fürt szőlő táplálására még optimális nap fényes évjáratban is , és egy szakajtó kis hal ültetéskor a gyökérnek a foszfor helyett , most ahogy nézem e képeid , a szegényes homok talaj érződik a fiatalabb leveleken /sápadtabbak/ nitrogén hiány , de a termés nagyon finom ízletes és fűszeres re érett. osztd meg továbbra is tapasztalaidat, üdv pista.
pinjano, én ahogy írtam is eltudom fogadni mások általam eltérő véleményét, már csak azért is mert az utobbi 15 év nem az átlagos nagy könyv szerint meg írt időjárása volt, gondolom nem kell tovább magyarázni.de az hogy 2-3 évre érje el a gyökér a trágyát, ez kivágta a biztosítékot. gyerek koromban ligarléroztak tokajhegyalján, ez azt jelenti kb 80cm széles és ilyen mély árkot ástak a parcella teljes széleségében és át forgatták a talajt a fenti humusz mindig ment alulra,. lakott mádon egy nagy doktor/kandidátus/ geologus , ő kutatta meg hegyalja ásvány kincseit, kiváncsi volt hogy nálunk miért nő meg a szőlő akkár 6 métert is, míg az alföldön karóig ha nő. egy kamionnyi hegyaljai földet vitt az alföldre és abba ültette a szőlőt, az eredmény az lett míg a gyökér a hegyaljai föld böl nem ér túl addig itt is több méteresre nőt a vesző, a többi paramétereket nem ismerem, /itt meg kell ismerni a youtube- és van a parlag kultúrárol " videó mely mélyebb öszefügést tár fel az élővilágról./ régebben oltványoztam , most is van magról kelt csemetém és az a tapasztalatom hogy a növény gyökérzete 2 szeres hosszú ,a fenti hajtással szemben. akkor már ha "juhos szerint 2-3 évre érje el a gyökér a trágyát "/ hány métere kell le ásni???? nonszensz!!!ez nem a topic -ba való vélemény... nem írtad, ezt a messzes talajt az előzőekben , így már más a leányzó fekvése ahogy mifelénk mondják.!!!! a válaszban írtam a körülményekkel kapcsolatban .A szőlő kultúra ott terjedt el ahol a hegyrendszerek vonulnak, tudni illik ott olyan feszültségek vannak a térségben/ a föld gyűrődése következtében , ami élteti a szőlőt. az ásványi tartalom/foszfor kálium, stb huszadlagos. jártam horváth országban egy 800 méter magas fensíkon ahol olivát ültettek , gyémánt fúrókkal lefurtak és abba szikla porjába ültették az olivát folyamatos öntözéssel nagyon szép ültettvényt hoztak létre ,én már láttam a termés hozamott is, sokunknak el állt a lélegzetünk , a szőlő ugyan ezt produkálja ,itt is mióta jönnek ezek a hirtelen nagy essők , az egyik hegyoldalt úgy lemosta a hirtelen jött sok eső ,hogy a termőföldet elmosva láttuk a valóságot, ott állt a tőke kőzet repedéseiben érdekes módon megtalálva az útját a gyökér.!!! / nem beszélve arról hogy szakemberek szerint , a növény annyira inteligens , hogy van neki robantássos tecnologiája!! így is tud haladni a víz után.!
SFINX :Ukrán fajta.Szülők:Sztrasinszkíj X Timúr.Érési idő:igen korai,100-105 nap.Fürt:laza,hengeres,kúpos.Min.500 gr.Bogyó:ovális,nagy,28 x 22 mm.7-9 gr.,husos,lédús,finom bőrű.Mag:1-3 db nem zavaró.Színe sötétkék,íze jellegzetes,harmónikus,ropogós.Cukor:16-19%.Erős növekedésű.Betegség ellenállás magas.Rezisztens.Fagyállóság:-23 C.
Saját tapasztalat:Igen értékes új fajta.Nagyon tetszetős nagy fürtü,nagy bogyójú bőtermő.
Legfőbb értéke a koraiságában,és betegség ellenállásában van.2014-ben 3x-i permetezéssel megvédhető volt.
Alulra jó mélyre a trágyát... én is igy olvastam, s igy tanitott apám s mindenki, de ha az emlitett Gyöngyösi szőlész nem mondta volna --s le is irta, de már nincs meg a papir-- hogy felülre annyi trágyát tehetsz, amennyi jól esik, akkor nem lenne szőlőm s kertben max. bukfencet vethetnék.
Mert száraz meszes --ahol pl.az Otelló kipusztul (ezt egyébként szőlész könyvében találtam utólag--Otellót száraz meszes talajon a filoxéria is györti)-hosszú keskeny rézsükkel tele kert, ahol nem érzi magát jól csak a mandula, őszibarack... de az is sokszor megfagy.
Mikor elkezdetem a telpitést tele volt perjével és tarackkal. Nem irtottam ki hanem a trágyából ami átjött, azt kézzel kiszaggatam...
A faluban egy helyről, több tehén alól nem volt hová kivinni a friss szalmás trágyát, igy naponta kétszer kb 1-1 köbméter trágyát hoztak ingyen.
Ezt frissen-illetve ősszel-- ültetett szőlőterületre a tővébe is (persze gondosan eligazitva) legalább 20 cm vastagon teritettem. Mint irtam, ahol ezt győztem, sikerült, ahol nem ott nem fogant meg...
Kevesebb trágya és nem szalmás mindez nem igaz, sőt útban van. Most, hogy megszünt e "tárgya kánaán", már nem igy csinálom, de most sem ásom be a keveset, hanem vastagon a krumplit takarom vele (egyébként erre pláne igaz, kár ültetni itt)
Fajtáimmal nem dicsekedek, de nem is szégyenlem (Zweigelt, Cserszegi fűszeres, Bianka, Eszter, Néró a tömege és még sokan mások hátul és a ház falához közel, vagy éppen a tövében).
El tudnám képzelni nyugdijas éveimet éppen Tokajban egy kisebb szőllő területtel és présházzal, de ez csak álom... s nem is lottózok. Ott minden előlről kellene tanulnom mint, ahogy itt is kb 30 éve, pedig gyerekként szinte a szőlőben töltöttem minden időmet, s megszerettem (ott Kadarka volt főleg, de már kivágták, s régen nem ott lakom) magát a növényt is s nem csak a levét.
Lehet tenni alá, de olyan mélyre kell tenni, hogy a gyökérzet csak 2-3 év múlva érjen el oda, így elkerülve az esetleges kiszáradást, meg a hirtelen nagy mennyiségű tápanyag löketet.
pint jano, nem tudom mit írjak neked, tudod TOKAJHEGYALJÁN ha" eldobok egy vesszőt biztosan megragad, " be gyökeresedik mert ilyen adottságok vannak, ,de az alapvető dolog ,hogy nem szabad közvetlen a trágyába tenni a gyökeret, vannak szakkönyvek ezeket át kell nézned, az is igaz hogy fentröl is bemosódik a trágya a gyökérig, de az is igaz ,hogy a gyökér lefelé igyekszik, a trágya tartalma az amónnia fentről könyebben elillan, amit írtam az általában igaz, vannak helyi adottságok amiket idősebb helyi szőlésztől vagy szakitól meg kell kérdezni, mit javasolnak ilyen a homokhát , homokos talaj , vagy a sárga nyirok föld , meszes talajok , stb üdv.
"nem árt alá szerves trágya" Nekem viszont egy idős akkor már 70-en felüli szőlész Gyöngyösön- akitől vettem az első, s második nagy adag szőlő olványaimat-, figyelmeztetett, hogy ne tegyek sem alá, sem mellé szerves trágyát mert megpenészedik a gyökér s pusztul---igaz talajfertőtlenitő ellensúlyozza?-- viszont felülre amennyi jól esik. Megfogadtam tanácsát s mind beállt az őszi ültetés, s még az izzasztóból kiültetésre szánt tavaszi ültetés is---igaz azokat többször öntöztem is.
Felülről kb 20 cm friss szalmás tehéntrágyát kapott, ahová nem jutott ott alig sikerült.
budai, egy értelmű, hogy most jobb mert nagyobb gyökérrel /ha erős a gyökérzet a felét váltakozva egyiket 4cm re az erősebbet 20cm vágod vissza / jól beiszapolod és tavaszra beágyazódik, és könnyeben indul,nem árt alá szerves trágya és talaj fertőtlenítő.
Igen utánna jártam s kiderült, hogy ez nem egy áruda.... szerintem ül valaki egy monitor előtt és rendelget. A lényeg, hogy lenne Muscat Blue ám az Hollandok küldik ... darabja 3490 + 1290 a postadíj. Ja és 2 db-ot kell rendelni hogy a rendelési limitet meghaladjam .
A Palatina kostolási versenyt nyert egy bajorországi versenyben.
Az alábbi összefoglaló felsorolja azokat a rezisztens csemegeszőlőfajtákat, amelyek eredményesen termeszthetők Lipcse Drezda körüli területeken, ahol az éves átlaghőmérséklet 8.6 fok. http://www.fassadengruen.de/uw/weinreben/uw/reben/reben.htm
Ezek a következők: Phönix, Muskat Bleu, Regent, Palatina, Birstaler Muskat, Teréz, Ester, Micsurinszkij A kostolási versenyről szóló hír mindössze egy rövid mondat a Palatina jellemzése közben.
Tulajdonképpen arra akartam választ találni, hogy van-e jelentősége annak, hogy egy bujtással szaporított szőlőt (már terem, Palatina) ősszel, vagy tavasszal jobb-e a végleges helyére átültetni. Kérem, ha van valakinek erre vonatkozó tapasztalata, írja meg! Köszönöm.
Ott ahol nincs sok fertőző góc, kisebb eséllyel alakul ki a betegség.
Ha a fajta alul terhelt és jó kondiban van, akkor is megúszhatod permetezés nélkül.
A csemege szőlők többsége nem rezisztenciára van kihegyezve, de ezt visszább már olvashattad. (vagy a szőlős fórumon)
Ha 0 permetezéssel akarod, akkor ott az izabella. Azt nem kell permetezni, de az íze is csak olyan...
Ha mégis finom szőlőre vágysz, a jó művelésmód, jó termőhely/fekvés megválasztása nagyon fontos! Az 1-2 kénes-rezes permetet meg tényleg nem érdemes kispórolni, az öko szőlészetben is alkalmazzák!
Ne haragudj,ha megbántottalak volna.Nem ez volt a szándékom.Én nyugdíjas vagyok,valószínü a Te édesapád is "benne van a korban".A mi mentalitásunk a kötelességtudat,az hogy ha van valamilyen értékünk,azt meg kell védeni,legyen az szőlő,vagy bármi más.A mai fiatalokból ez már hiányzik.Mi nem így neveltük,de a "mai kor" követelménye-amit a média ont-nem a felelősségről,és kötelességről szól:lehetőleg munka nélkül szerezd meg amire vágysz.Az én vejem agrármérnök,kertes családi házban laknak,nemrég felvetettem,mi lenne ha egy sor csemegeszőlőt ültetnék/én/ a legjobb 20 fajtából,a kertjükben.Azt mondta,köszöni szépen,de addig míg nekem van,inkább ne.Ez a mentalitás sok mindent elárul.
A nyári muskotály jó választás volt,mert ugyanolyan rezisztens,mint a Palatína,csak nagyobb bogyójú,és tetszetősebb,kevesebb a zöldmunkája.De azért két-háromszor ezt is meg kell permetezni.Jó szőlészkedést!
én azért láttam már ( mezőgazdasági vegyészmérnök ) szőlőjét ahol évek óta nem permetez és pl. a'zenit' fajta ( ezt láttam saját szememmel) kivállóan elvan.
Amúgy édesapám a szőlész, szóval én biztos nem fogom permetezni, ő meg akkor is permetezi 'ha nem muszáj' :)
idén 5-6 x permetezett kb... ( és nem volt szőlőnk... :) mármint gyakrolatilag semmi emberemlékezet óta iylen még nem volt hogy semmi )
Ez persze az idei időjárással is összefügg.
Egyszer majd ugye...én fogok permetezni . Én a tavaszi lemosón kívűl nem nagyon szeretnék többször. ( jo lehet nem kivánságműsor)
Sajnos zala nagyon csapadékos és gyakran van köd , megül a szőlősben ...és a kórokozók ezt szeretik .
Tényleg csak a személyes véleményem mondom el a szőlő növényvédelmével kapcsolatban,ha már így feltetted a kérdést!Sokan kérdezik tőlem,ajánljak olyan szőlőt,amit nem kell permetezni.
Igen,tudok ilyet!Elmész a drága hipermarketba,és veszel.Lehetőleg ne a sarki zöldségesnél,
mert az magyar.Az az ember,aki sajnálja a fáradtságot a néhányszori permetezésre,az ne ültessen szőlőt.
