Minek kell történnie ahhoz, mit kell tennünk, hogy megmentsük az öreg kontinensünket?
Európa maradjon az európai embereké. Hogyan őrizzük meg a gazdag kulturális örökségünket, keresztény és sokszínű nemzeti hagyományainkat?
Már Ferenc pápa is oroszbarát? Mit akar tőlünk a Nyugat, vajon miért mindenek felett álló cél Ukrajna felfegyverzése? Hová lett az Európai Unió legfőbb vágya, a béke? Az M5-ön futó Kommentár Klub legutóbbi adásához kapcsolódóan Halkó Petrát, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét kérdeztük.
Belebukott a korrupciós botrányokba, otthagyja a politikai pályát Guy Verhofstadt.
Közpénzen felújított luxusvilla, offshore-cégek, gyanús lobbitevékenység – a dúsgazdag Guy Verhofstadt politikai pályafutása során botrányt botrányra halmozott. A liberális európai parlamenti képviselő most bejelentette, hogy 2024-ben nem indul újra az EP-választáson. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint érdekes egybeesés, hogy éppen az Európai Parlamentet megrázó brüsszeli korrupciós botrány kirobbanása után hagyja ott a politikai pályát a képmutató politikus.
Nem pályázik új európai parlamenti mandátumra, 2024-ben visszalép a politikai színtérről Guy Verhoftsadt, Belgium volt miniszterelnöke, liberális európai parlamenti képviselő. Erről szombaton számolt be a belga sajtó, miután Verhofstadt interjút adott a De Tijd és a L'Echo lapoknak – foglalta össze a portál.
ÚGY TŰNIK, A BELGA POLITIKUS LÁBA ALATT FORRÓ LETT A TALAJ, BELEBUKOTT FOLYAMATOS BOTRÁNYAIBA, KORRUPCIÓGYANÚS ÜGYEIBE.
Orbán Viktor a CPAC-en résztvevő korábbi kormányfőkkel tárgyalt.
Orbán Viktor csütörtökön a karmelita kolostorban fogadta Janez Jansát, Szlovénia egykori miniszterelnökét, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnökét − tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott hivatalában Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel is − jelentette be a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Az emberek szeretnek nagyokat mondani, szeretnek bejelenteni dolgokat és nem érdekli öket, hogy hülyeségeket beszélnek. Ezért is hasonlítanaki a szobafestöre.
A SZANKCIÓK MIATT HOSSZABB ÚTVONALON ÉS DRÁGÁBBAN SZERZI BE A KÖZÖSSÉG AZ ENERGIAHORDOZÓT
Ömlik Európába az orosz olaj
Az unió legnagyobb üzemanyag-beszállítója India volt áprilisban. Indiáé pedig Oroszország. Azaz: a szankciók nem értek célt, ellenben nagyobb terhet róttak Európára.
Példátlan módon korlátozná az ír törvényhozás a szólásszabadságot: az állam által „gyűlöletkeltőnek” minősített anyag puszta birtoklása is börtönbüntetést vonhatna maga után.
Az ukrán társulat szerint korábban biztosítékot kaptak a szervezőktől, hogy orosz fellépőket nem hívnak meg a találkozóra, ami – véleményük szerint – nem valósult meg. Csakhogy ez nem igaz.
Brüsszel lazítana a génmanipulált élelmiszerek szabályozásán + videó
Egy új brüsszeli tervezet szerint a jövőben nem kellene feltüntetni az élelmiszereken, hogy génmanipulált technológiával készültek. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint jogos a kérdés: ez kinek állna az érdekében? Hortay Olivér a közösségi oldalára feltöltött videós bejegyzésében tárta fel a hátteret.
Brüsszel enyhítené a génmódosított élelmiszerek európai szabályozását. Az Európai Bizottság érvelése szerint, a biotechnológia sokat fejlődött, ezért ezek a termékek már nem jelentenek akkora kockázatot, mint korábban. A brüsszeli vezetők a jelenlegi előírásokat túlságosan „merevnek” tartják, ezért feloldanák az engedélyeztetési és ellenőrzési szabályokat, továbbá eltörölnék a címkézési kötelezettséget.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem kellene feltüntetni a csomagoláson, hogy az adott termék génmanipulált technológiával készült.
– Az energiaszektor fölötti hatalomátvétel után ezúttal az európai élelmiszerpiac került célkeresztbe. Mert valójában erről szól az ukrán gabonaimport körüli vita – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalára feltöltött videóban. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője emlékeztetett: egy éve Brüsszel eltörölte az ukrán gabonaimportra vonatkozó vámszabályokat. A hivatalos indoklás szerint, a háború elvágta a korábbi kereskedelmi útvonalakat, ami a célországokban – például Afrikában – élelmezési válsággal fenyegetett. Az uniós korlátozóintézkedések feloldásától azt várták a döntéshozók, hogy a termékek új szállítási útvonalon, Európán keresztül jutnak majd el a fejlődő országokba.
– Csakhogy nem ez történt. Az ukrán gabona sokkal olcsóbb az európainál. Ennek egyrészt az az oka, hogy Ukrajnában kisszámú – részben amerikai hátterű – multinacionális vállalat, ipari mértékben állítja elő a termékeket – hangsúlyozta a szakértő.
Nem látványos, de létező törésvonal mélyül a világban a drogliberalizáció mentén. Egyesek merészen kísérleteznek, ám a következmények hajmeresztőek lehetnek.
Hol a vége? – további milliárdokat vár Ukrajna 2024-ben.
Az EU adófizetőknek, mikor telik be a pohár?
A magyarok pénzét is ráöntik Ukrajnára, hogy gyilkolják tovább egymást az oroszokkal?
Az elmúlt egy évben a háború miatt temérdek bevételtől elesett Ukrajna. Kijev ugyanakkor arra számít, hogy a nyugati országok nemcsak katonai segélyekkel látják el az országot, hanem még éveken át komoly pénzügyi forrásokat is biztosítanak számára.
Becslések szerint akár 38 milliárd eurónyi összeg is hiányozhat az ukrán államkasszából, melyet a nemzetközi közösség tagjai közösen pótolnának ki. Az Európai Unió idén 18 milliárd euró hitelt nyújt Kijevnek, hogy segítsen betömni az óriási költségvetési lyukat. A fennmaradó részt az Egyesült Államoktól származó támogatások és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott kölcsönök, valamint kisebb, kétoldalú hozzájárulások teszik ki – emlékeztetett a Politico brüsszeli hírportál.
Az idei uniós csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna idei pénzügyi támogatására, a visszafizetési kötelezettségre tízéves türelmi idő vonatkozik. A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják.
LÁZADÁST SZÍTANAK A HAMMERBANDE VEZETŐJÉNEK PERE MIATT
Utcai harcokra buzdít a szélsőbaloldali Antifa május elsején.
Már zajlik az utcai háború Németországban a hírhedt Hammerbande vezetője, Lina Engel várható elítélése miatt. Az elmúlt héten több tucat rendőr sérült meg, május elsején pedig újabb utcai zavargáshullám indulhat, a szélsőbaloldali Antifa lángba akarja borítani a német nagyvárosok utcáit.
Véres utcai harcok törhetnek ki május elsején a német nagyvárosokban, miután a szélsőbaloldali antifák zavargásokra buzdítják tagjaikat. Az elmúlt hét eseményei már előrevetítik, hogy mire számíthatnak elsősorban a rendőrök. Már eddig is sorozatos, bestiális támadások érték őket, többtucatnyian megsérültek, köztük sokan súlyosan. Az antifák szó szerint tűzzel-vassal támadták a rendfenntartókat az elmúlt napokban.
Az Európai Bizottság jelentős összegek kifizetésével adós hazánknak.
– Idén a határvédelmi kiadások meghaladhatják a 650 milliárd forintot, azonban Brüsszel ennek alig több mint egy százalékát térítette meg 2015 óta – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) előtt Stockholmban. A tárcavezető elmondta: várjuk a bizottság válaszát, hogy mikor és miként segíti a schengeni határokat védő tagországokat az egyre növekvő migrációs terhek finanszírozásában.
– Az ECOFIN ülését a soros elnökséget ellátó Svédország fővárosában, Stockholmban tartják, amelyen az Európa előtt álló gazdasági kihívásokról tárgyaltunk – mutatott rá Varga Mihály, hozzátéve, hogy az egyik ilyen kihívás az infláció. A pénzügyminiszter kiemelte: a háború és a szankciók elszálló energiaárakat okoztak, amely az inflációt is az egekbe emelte egész Európában. – A kormány a jegybankkal együttműködve aktívan cselekszik az infláció letöréséért: célunk, hogy év végére egy számjegyűre csökkentsük a pénzromlást. Ezt úgy kell elérnünk, hogy a magyar gazdaságot megvédjük a recessziótól, megőrizzük a munkahelyeket – hangsúlyozta.
Varga Mihály közölte: az ülés másik kiemelt témája a költségvetések egyensúlya. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a veszélyek korát éljük, a járvány után háborús és szankciós válság sújtja Európát.
A tagállamok jelentős forrásokat fordítottak a védekezésre, amely minden országban felhajtotta a költségvetési hiányt és államadósság szintjét.
Ugyanakkor, mint mondta, fegyelmezett gazdálkodással vissza kell térnünk az egyensúlyi pályára.
– Magyarország jó úton jár: tavaly a vártnál nagyobb mértékben csökkentettük az államadósságot, idén hetven százalék alá javítjuk az arányát, míg az uniós átlag jelenleg 84 százalék. A költségvetési hiány csökkentését is folytatjuk, jövőre visszatérünk a három százalék alatti deficithez. Azzal számolunk, hogy jövőre javuló egyensúlyi mutatók mellett térünk vissza a magas ütemű növekedési pályára – jegyezte meg a tárcavezető a távirati iroda ismertetése szerint.
