Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Van egy 16 éves favorit lugasom. Jól érzi magát, mert előfordult, hogy 2 mázsa szőlő is volt az egy tőkén. Egyik irányba kb. 15 m hosszú, illetve egy részen még 5x5 m-es két épület közötti kiülő részt is befuttattam vele + a szomszéd megkért rá, hogy egyik vesszőt engedjem át hozzá (ez kb. 5-6 m rész). Szóval hatalmas erős tőke lett. Kb 15 cm. átmérőjű az oltás felett a tőke vastagsága.
Problémám az, hogy kissé érzékeny a gombásodásra. Idén szinte az összes lerohadt, ami a rengeteg darázsnak és az esős időjárásnak volt köszönhető. Még egy ismerősöm van akinek favoritja van a darazsakra Ő is panaszkodik. Mi szeretjük a favoritot főleg, hogy védett fekvésben van és július közepén végén már ehető. Viszont az idei év elkeserített. Az 5x5 m-es résznél a tartó szerkezet eléggé tönkrement így oda új tám rendszert akarok csinálni, de kénytelen leszek a termő karokat visszavágni, hogy odaférjek.
Arra gondoltam, hogy erre a tőkére oltanák rezisztens fajtát, moldovát, terézt. Ahol visszavágom a karokat ott az előtörő vesszőkre gondoltam. A problémám az, hogy ebben nem vagyok járatps, mármint a szőlő oltásában. Mit mivel lehet, hogyan, stb. Vadribizlire oltottam már egrest, szilvát is szemeztem már. Egyik évben (kb. 10 éve) régen próbáltam othellót átoltani, de egyszer sem sikerült.
Szeretnék tanácsot kérni, hogy lehetséges-e ez amit elgondoltam. Megmondom őszintén sajnálnám ezt a tőkét kivágni, de már kezd elegem lenni a rengeteg darázsból, illetve az ilyen évektől. Tavaly az ellentétje volt. Adtam is el rengeteget belőle, illetve ettük is és a maradékot bogyóztam, cefréztem és nagyon finom pálinkát főzettem belőle (80 l cefre lett belőle és 10,5 l pálinka). Darász csapdákat rendszeresen teszek ki egy méhész tanácsa szerint készítem, de rengeteg darázs van.
Kezdjük ott, hogy konkrét fajtáról beszéltünk ami az izabella ami amcsi szőlő.
Ezután van olyan, hogy a szőlőnek van mély nyugalmi időszaka. Ez kb november vége és január között van, de van erről szép leírás is.
Ha az idő engedi, akkor január közepén már megindulhat fakadni a szőlő. De a túl hosszú vegetációs idő csökkenti a szőlő életét. lehet 50 év helyett csak 40 év. Bár az üzemi termelés ezt leszarja :) De most ez se lényeg.
Másod termést szüretelni rövid tenyész idejű csemege szőlőnél nem olyan földön kívüli dolog :) De attól függetlenül meg van hogy melyik növénynek mennyi a vegetációs ideje. Pl a fekete ribizlim már nyár végén lehullajtja a leveleit, a rügyei szépen be vannak rakódva és él és virul. Korán hajt, korán hullajtja a lombját. 3 fajta 3 helyről szóval nem betegség miatt hullik le a lombja.
juhos, tudod grúziában vagy izraelben mikor fakadnak a szőlők , ahol kétszer szüretelnek és biztos vegetációban. úgy hogy a növénynek fény és hő kell és ha ez meg van ő beosztja a nyugalmi idejét, kevessebb betegséggel. párosulva.
Mert ezek a fajták kimondottan peronosz állók. Sok házikertben van/volt hogy 20-30 éven át sose volt permetezve mégse betegedett le. A szőlős topic-ban is felmerült mire ez a nagy direkt termő szőlő termelés a régi időkre nézve. Hát mert az akkor is terem, ha hétvégén leugrasz megcsodálni hogy néz ki, nem kell foglalkozni vele.
Továbbá ősz van. Öregednek a levelek. Lehet szimplán ezzel magyarázható. Korán fakadtak a szőlők országos szinten, sokkal több időt töltöttek vegetációban, mint pihenve. Ez egy pont után már negatívan hat a szőlőre. Kell a vegetációs időszak h gyűjtsön tápanyagot, de ha túl sokáig vegetál, már nem gyűjt, hanem feléli.
Izabellán nem lesz peronosz. sok minden lehet de az nem. Én inkább a lisztharmatra tippelnék, esetleg vmi másra. De hát ősz van, ilyenkor öregedik a lombozat. Vagy egész nyáron ilyen csúnya volt?
Érdekes megközelítés. Cáfolni se tudom és igazolni sem. De ami az éretlen zöld vesszőket illeti:
Tavaly okt 1-én lefagyott minden. A vesszők még zöldek voltak, majd ahogy megcsípte a dér bebarnultak és egyszerre hullott az összes levél. Teljes fagyás pedig csak a vesszők 10-30 cm-es végén voltak. Mind a rügyek, mind a vesszők egészségesek maradtak, kihajtottak ahogyan kell.
Én inkább a lisztharmatra tenném a szavazatom, bár az ilyen direkt termőknél elvileg nem kéne előjönnie.
beer monster, és mindenkinek reggel négy -öt óra között néz fel az égre , mostanában egyre gyakrabban ,nyomják a chemrált , ebben lévő nanö részecskés nehéz elemek vannak a szőlő leveleken, ,ez okozza a beéretlen termést a kocsányok száradását, a beéretlen zöld veszőket, nálam van három méteres vesző a deleváré lugason mely még mindig zöld, ez máskor nem volt ahol takarásban van ott egézségesebb, előzőkben írtam ,hogy azt érzékeltem ,hogy visza fordult a növények fejlődése , értem ez alatt az cukor és az íz kialakulását. meg vagyunk lőve !!! vigyázni kell a gyümölcs fogyaztásával is ,erősen lemosva, ezek a nano részecskés nehéz fémek meg az emberi bőrön keresztúl közvetlen bejut a szervezetbe. a te leveleiden iis ezt érzékelem. kontrol célal csináljatok felső takarást foliával , és a tapasztalatokat vovjátok le!.
E-mail címem: vadasgyorgy@citromail.hu. Egyébként 15 tő új rezisztens szőlőfajtát szeretnék telepíteni-különböző érésidejűeket-néhány fajta vesszője is nagy segítség lenne.
Mivel nincs faiskolai és szőlő-iskolai engedélyem,ezért szaporító anyagot sem forgalmazhatok.Gondosan olvasd el a 622,és 623 sz. hozzászólásomat.Abban tudok segíteni,hogy megadom a külföldi beszerzési lehetőségeket,de itt a fórumon azt sem nagyon tehetem,mert tiltott reklámnak minősül a fórum szabályzat szerint.Ha megadod az e-mail címed,tudok segíteni.
Svájci fajta.Szülők:Garnier 15/6 X Müller Thurgau.Érési idő:aug.második fele.Fürt:250-400 gr.kúpos,hengeres
gyakran szárnyas,laza.Bogyó:gömb alakú,19-21 mm.5 gr.lédús muskotályos ízű.Cukor:17-20%,sav.6-8 gr/l.
Erős növekedésű,igen termékeny.Bogyó szine kék,kékes-fekete.Bogyó húsa kék./festő/Bor készítésére is kiválóan alkalmas.Sokoldalú fajta.Betegség ellenállás magas,nem rothad.Filoxéra toleráns.Fagyállóság:-23C Nem magnélküli,egy-két kis magja van.
Más forrás szerint a szülők:/Villard noír x Müller Thurgau/ x Perlett noír/Teneron x SV 12358/
Saját tapasztalat:Minden évben megbízhatóan terem,jól termékenyül,finom muskotályos ízű.Sokáig a tőkén hagyható,rezisztensnek mondható.Nagyon értékes fajta.
Sajnos,hogy az oltvány kereskedésekben nemigen kapható.Amennyiben jogdíj nincs rajta,oltócsapot tudok adni a fórumtársaknak.
Ha csináltál már paradicsomlét,akkor ugyanaz a technológia.nagyon érett szőlő kell hozzá.Lecsumázod a
bogyókat,és felrakod főni.Utána botmixerrel óvatosan pépesíted.Olyan szőrőn átnyomod,amin a mag nem megy át.Utána ujra felrakod főni,és addig főzöd,amíg a felesleges víz ki nem párolog.
Mind2nek magas a pektin tartalma, ezért jó lekvár alapanyag. Nekünk még a tőkén van, a kutya se eszi... Az izabellát még valamelyest ettük is, de az othello az semmi. Ha sikerül átoltom, ha nem kivágom...
Na de ami a magot illeti, nagyon jó kérdés hogy oldja meg. Talán olyan szita kell amin a mag nem megy át, csak a pép. De ez lassú. Ha robotgéppel nekiáll, a magot összevághatja.
Ami a hatalmas levelű izabellát illeti, mit értesz ezalatt? A jól karban tartott jó viszonyok között lévő tőkék tudnak átlagnál magasabb levelet is hozni. Nekem pl a hamburgi muskotálynak akkora levele van, hogy a 2 legtávolabbi pontja (csak szemre nézve) kb 40 cm.
Talán fura ötlet szőlőből lekvárt főzni, de a karakteres ízű otelló tökéletes alapanyag. Szilva- és bogyósgyümölcslekvár rajongóknak kötelező! Tovább »
Szia Gyula!Köszönöm az elismerést.Sokáig tartott,mire idáig eljutottam.Az Izabellákkal kapcsolatban majd
e-mailban megbeszéljük a cserét.
A Klára nekem sem jött be.Tavaszra én is kiveszem a gyüjteményből.Egyébként nem tudom,hogy honnan ered a fajta.Próbáltam utánanézni,de sehol nem találtam róla használható,és főleg hiteles leírást.A
csausrüzsovűj szinoníma név orosz eredetre utal/van olyan szőlőfajta,hogy csaus, a rüzsovij-rozovij
oroszul rózsaszín.Csakhogy a Klára meg sárga/.Szerintem ez egy jól hangzó felvett név,valaki kitalálta,de az majdnem biztos,hogy abasári eredetű.Ez hasonló szituáció mint a japán Izabella./a japán sortimentben nem található/.Egyébként a Klára a legújabb kiadású,majdnem teljes szakkönyvben sem szerepel/Hajdú Edit:Magyar szőlőfajták/.
A rózsaszín izabelláról/nem japán Izabella/ van egy hivatalos fajtaleírásom:
LINDLEY:/Hibrid Rogers No-9/:USA fajta .Roger nemesítette 1908-ban.Szülők:Karter X fehér chasselas.
Kedves Szőlőszem! Szeptember 7.-i hozzászólásodban írtál egy listát az általad javasolt rezisztens csemegeszőlőkről. Ezek közül szeretnék kérni a különböző érésidejűek közül szaporítóanyagot Tőled. Tavaly telepítettem csemegeszőlőket- rezisztenseket- de az általad közzétett fajtákat nem ismerem, ám leírásod, képeid alapján csodálatosak.Ezért fordultam hozzád, bízva segítőkészségedben- amelyet előre is köszönök! Üdvözlettel: Vadas György
Még két fontos részlet: terjesztési jogok tulajdonosa nem ismert (lényegében szabadon terjeszthető) és virágzáskori szélre érzékeny.
Az, hogy a bajor gyümölcsközpont érési időre szeptembert adott, az ott érvényes.
Ugyanezt az időt adta a palatinára, ezért írtam, hogy érési ideje egybeesik a palatináéval. Érdekesség: a németek szerint a palatina jogdíjköteles és nem terjeszthető szabadon.
Muscat bleu blaue Tafeltraube mit lockerem Aufbau der Trauben muskatartig gewürzt, hoch aromatisch Beeren mittelgroß bis groß Kerne stören nur wenig Reifezeit Mitte September tolerant gegen Mehltau
A magok csak kevéssé zavaróak "Kerne stören nur wenig"
egy freytagi faiskola ismertetése szerint:
Beeren nach Reife noch lange hängen. Kernarm, ca. 1 - 2 Kerne pro Beere.
A bogyók érés után még hosszú ideig fennhagyhatóak. Kevés magja van, 1 - 2 mag bogyónként.
Ellenben úgy emlékszem, hogy mikor a magvatlan rezisztensek között fölsoroltam a Muscat bleut, akkor kijavítottátok, hogy az nem magnélküli. Végülis mi az igazság vele kapcsolatban?
