csakhogy ez nem igaz. a székelyeket a kavarok mellé telepítették a határszélre néhány helyen, és aki ebből azt vonja le, h az utódaik, az hazudik. (általában tudatában vannak ennek azok, akik így hazudnak a székelyekről. szándékosan teszik.)
"SZÖK-ik szavunk tehát nem török eredetű, hanem illeszkedik ebbe a metódusba. A szökés szavunk IS szoros kapcsolatban áll a szakadás fogalmával - ez igében alapfogalom az elválás, távolodás, szétbomlás, szétszóródás."
Ha nem ragaszkodunk görcsösen egy kész gyök jelentéséhez, hanem csak a hang(ok) lényegesen tágabb értelmű jelentését vesszük alapul, akkor még több, akár több tucat gyököt is a családba sorolhatunk ezeken kívül:
Stb...
Egyetértek. Nagyon "termékeny" szóelemről van szó. Mélyen felháborít hogy a jelnelegi nyelvtudomány figyelmenkívűl hagyja ezeket a belső összefüggéseket.
Persze nem vagyok naiv. Biztosra veszem, hogy nagyon is vannak a mai nyelvészek között is, akik bizony jól látják ezeket, csak vagy egzisztenciális félelemből, vagy ideológiai meggyőződésből elutasítják, nem vesznek tudomást róla. Olyanok, mint az inkvizítorok a sötét középkorban!
"A száll, szél szókban épen a sza sze gyökelem rejlik."
Eddig kiváló!
"Ennek módosulata figyelhető meg a szór szavunkban is."
Ez viszont már nem igaz, illetve pontosításra szorul. A SZÓR gyök egyik alkotója a SZÓ ősgyök, ami nem azonos az említett kettővel. Az SZ hang jelentése okán rokoníthatók
egymással, de nem azonosíthatók! Ezt nagyon fontos szem előtt tartani!
Mivel a gyököket fogalmakat jelentő hangokból (kvázi szavakból) rakták össze, úgy tekinthetünk rájuk, mint összetett szavakra.
A FAtányér és a FApapucs, (a FAfejről nem is beszélve) egymástól különböző jelentésű szavak annak ellenére, hogy a szókezdő (ős)gyök mindegyikben azonos.
Az IDe, és ODa, az EZ és AZ, vagy az ÖN és ÉN sem azonos jelentésűek, hiába egyezik meg a második hang...
Ezzel nem ellentmondani akartam, mert az egyik hang azonossága okán a szá- szé- szó-, de még a szú- szű- sző-, szi- sza- ősgyökök is vitathatatlanul egymás rokonai.
"SZÖK-ik szavunk tehát nem török eredetű,"
Ezt én sem tartom valószínűnek, mivel tudtommal a törökben nincs ilyen szerteágazó kapcsolata más hasonló gyökökkel.
A SZA-SZE ősgyök kezdemény fogalmakat összekötő alapjelentése kimutatható alábbi szavainkban:
Ha nem ragaszkodunk görcsösen egy kész gyök jelentéséhez, hanem csak a hang(ok) lényegesen tágabb értelmű jelentését vesszük alapul, akkor még több, akár több tucat gyököt is a családba sorolhatunk ezeken kívül:
R hanggal a végén: szar, szár, szer, szérű, szirom, szoros, szőr, szurdok, szúr, szüret, szűr.
K hanggal a végén: szak, szák, szekér, szék, szikes, szokás, szó, szőke, szuka, szú, szükség, szűk.
P hanggal a végén: szapora, szeplő, szép, szipog, szopik,
Keszi jól veszi észre, hogy a szökik a "szëkik" nélkül soha nem lehet székely ezért igazolnia kell a "szëkik" jól dokumentált létezését. Ezért azt állítja, hogy: "A magyar szëkik változat előfordulása jól dokumentált egészen az újkorig.
Keszi ezt a hivatkozást adta meg - ( NySz III, 322 326. ) egyébként 322- 328 még ezt is rosszul adja meg de kicsire nem ad egy finnugrisztikus.
A jelzett helyen nincs "szëkik".... ez tény! tehát NINCS adatolva.
Azt is jóltudjuk - mivel ismerjük a vonatkozó tájnyelvet - hogy minden ë - helyére lehet ö - t ejteni, de nem minden ö - vagy e - helyén lehet ë - t !
A szökik ö hangja helyén nem lehet ë ejteni mert az nem a Ö-ző nyelvjárás miatt van ott !!!
"Garai Miklós lováról leszekellék..." nem lehet érv, mert hogy az e és nem ë --- Te persze gondolhatod azt, hogy az ë de Én meg nem ezt gondolom, mert hogy nem ez van odaírva.
Ha valóban 1770 től használatos ( ahogyan azt UvL mondja ) az ë akkor megint ott a bajság, hogy az ettől régebbi példák sajnos nemérnek egy fabatkát sem, hiszen a messziről gyütt embër, aztatat mond amit akar - mint tudjuk.
Az LvT nek lehet véleménye az ë és az ö - nyelvjárási használatáról, de az csak egy vélemény, a magyar helyesírásban, éppen azért nem lett bevezetve az ë használata, mert nincsenek megállapítható pontos szabályok a használatára.
Vagyon azonban egy másik bajság is --- hogy a ë ből sem lészen é mert hogy az sincsen jól de még rosszul sem dokumentálva !!!
KO! Keszi adatai nem igazolják hoy a székelyek = szökevények még akkor sem, ha van közöttük szépszámmal ( talán még az eredetük is az ) szökevény, kóborló kabar ami viszont nagyon is valószínű.
A Valóság, ... és az Igazság, mindig utat tör magának!
Igazán sajnálom... de ezt már a Nyesten - a Krizsának is megírtam - hogy engem ezek az "etimológizálások" - teljesen hidegen hagynak... nem hiszek bennük, ezért csak igen korlátozottan használom... az érveimhez.
Még a Keszinek az LvT - nek és Neked, is elhinném... de ott, ahová a Keszei hivatkozik - ott NINCS... "szëkik" - tőlem aztán - máshol lehet - de akkor legyen oly kedves és dolgozzon, és keresse meg ... mint UvL - aki talált két ( bár szerintem rossz ) példát... de legalább dolgozott ... és nem mondta azt, hogy van... amikor NINCS...!!!
A székelyek mai neve... és az hogy ők a "Kavarok = Kumánok" + (szökevények ) utódai... ennek a kettőnek egyébiránt semmi köze egymáshoz... csak a névük nem a "szökevény" - ből alakult ki... vagyis még az is lehet, hogy igen... de ezt a "megfejtést" a Keszi egy nemlétező hivatkozásra építette fel... annyi a meglátásom. Amit forrásként megad... az NINCS... tőlem lehet máshol... de azt akkor keresse meg, adja meg rendesen, és ne utaljon... nemlétező adatokra hivatkozva... !!!...mert attól nem lesz igaza. ( Az meg hogy kitiltott... miután megírtam hogy a megadott helyen NINCS szëkik - külön bizonyíték arra, hogy nem tudta megvédeni az állítását.)
Aszáll, szél szókban épen a sza sze gyökelem rejlik. Ennek módosulata figyelhető meg a szór szavunkban is.
Meglátásom szerint az önállóan nem adatolt "szana" (szét) szavunk egy megdönthetetlen bizonyíték, hogy a SZA-SZE ősgyökkezdemények hogyan kötnek össze mai fogalmagat. A magánhangzói módosulások, a különféle elnevezések megkülönbötethetősége miatt jöhettek létre.
SZÖK-ik szavunk tehát nem török eredetű, hanem illeszkedik ebbe a metódusba. A szökés szavunk IS szoros kapcsolatban áll a szakadás fogalmával - ez igében alapfogalom az elválás, távolodás, szétbomlás, szétszóródás. Minél fogva gyöke azon sza, melyből szana (szét) szór (sza-or) és szab is alakultak.
A SZA-SZE ősgyök kezdemény fogalmakat összekötő alapjelentése kimutatható alábbi szavainkban:
"Továbbá ha azt veszszük alapul, hogy a szérü tért (latinul area) jelent, úgy látszik, gyöke szér nem egyéb, mint a tompább nyelvhegyi hanggal kiejtett tér, és így szérü am. térü, t. i. hely. Vagy pedig, mivel a magyarok ősi szokás szerint a gabonát csűrökben, vermekben (sírokban) tartják, azt is vélhetnők, hogy szűrű am. csűrű, vagy síru, azaz csűrökkel, sírokkal ellátott tér."
"Igen, ez a SZER gyök sokkal inkább egy mennyiségnövelést kifejező dolog, és kevésbé szól távolságról."
De az ősgyök ami alapvetően meghatározza azt, hogy miről van szó az a szét és az össze fogalmat jelenti a "sze-ösz" esetében, függetlenül attól, hogy távolságról, növekedésről, sokszorozásról vagy bármilyen térbeli vagy más terjeszkedésről, zsugorodásról van szó.
(Aszal, zsugor, szigor. Ezeknek is a fenti ősgyök az alapja!)
Igen, ez a SZER gyök sokkal inkább egy mennyiségnövelést kifejező dolog, és kevésbé szól távolságról.
Már maga az önálló SZER is erre utal. A MEG összeadás értelmű gyök rokona, hangalaki viszony persze nincs köztük. A SZER-SZOR-SZÖR toldalékként is SZORzat értelmű. SokSZORozó értelmű.
SZŐRZET is SZORZAT bizonyos értelemben, mivel jó sok van belőle. Csak a SZŐR még plusz becsempészte a szóba az ŐR szót is, talán ezért Ő hang itt az SZ_R vázon. Persze, mivel védi az állatokat a hidegtől. SZERez is mennyiségnövelő szó. A gyök inkább itt az SZ_R ami sokszor S_R is működni látszik. SOR és SZOR SOROZAT---SZORZAT Látszik a nyilvánvaló kapcsolat. SŰRŰ szó is idevaló. SEREG is, persze ők épp össze is kell hogy jöjjenek, de a SZORzódás a dolog lényege, mennyiségnövelésről szól a dolog.
SZER mint valami anyag jellemzője hogy több dologból áll egybe. SportSZER esetén is gyűjtőfogalommal állunk szembe, mivel a kifejezés a teniszütőtől kezdve a kézilabdán át, a tekegolyó, rúd amivel ugranak és még számos dolog amit jelent egyben.
SZORZAT értelmű a SZER, mivel fordítva épp osztásértelmű lesz. RESZ, azaz RÉSZ. SZER-el eredendően alkotóelemeket egyesít. De ha RESZ-el, akkor épp fordítva lesz minden. RÉSZekre oszt. Ez történik a sajttal is a konyhán éppen. Nyi
Sok mindent lehetne még hozni. A legnyilvánvalóbb ez talán ragozáskor, mármint a SZER/SZOR/SZÖR dolog többszöröző értelme...
"Azt hittem, hogy egyértelmű, hogy a szeg szóról beszélünk, aminek -eg van a végén."
Egy kéthangú gyök a jelentése nem változik, mindegy, hol áll. A mögötte, előtte álló hangokkal együtt fog mást jelenteni.
Az összetett szavak alkotóinak sem változik meg a jelentése, hiszen éppen a jelentése miatt került az összetett szóba, viszont az összetételnek már más lesz a jelentése.
"Tényleg nem akarok akadékoskodni, de ezek a szavak egytől-egyig a széttartásra utalnak."
- A SZÉRű gyöke a SZER. ÖSSZEszerel, ÖSSZEszerkeszt, szerződéssel ÖSSZEKÖT...
Ennek megfelelően a szérű a ÖSSZEGYÜJTött gabona tárolására szolgál.
Még Jáva szigetén és Bali is hasonló a világ másik oldalán, de ott "PANTAI" dologra módosult a PART. És még országok is akadnak a part fogalmából: Puerto-Rico és persze PORT-ugália ahol a PARTI GALLok leszármazottak élnek...
Még egy kis PÁR és PART, mert vannak még itt érdekességek. Eszembe jutott ez a PÁRTUS birodalom, ami még időszámításunk előtt jött létre. Van egy olyan nézet, hogy ők mivel elpártoltak, elváltak így ebből a pártolásból a nevük. Ezt nem tudom kizárni, lehetséges. Ugyanakkor ettől függetlenül nálam ugyanilyen erős, hanem még tán erősebb is egy másik megközelítés, miszerint PARTOS.
A birodalmukat nagy méretű vízfelületek ölelték körbe (nem teljesen azért), emiatt akár az elválásuktól függetlenül partok közt élőként ebből is megneveződhettek. Időszámításunk után nem sokkal PARTHI SCYTHARUM néven vannak megírva. PARTI SZKÍTA. Bármelyik is legyen a jó, az biztos hogy már az időszámítás előtt is megvolt a hangalak, és egyértelműen P-vel kimondva. Az óangol még néhány száz évig váratott magára.
A francia nyelv meg éppenhogy csak ekkor kezdett alakulni.
Világszerte léteznek PART menti városok és földrajzi nevek hasonló hangalakkal megnevezve és P-vel. Angolszász területeken a Brit-szigetektől kezdve USA, Kanada és Ausztrália és Új-Zélandon is PART menti települések PORT hangalakkal a nevükben. Sok van belőlük , nem is kezdem őket sorolni, ott a térkép sec-perc bárki talál hamar.
Franciaországban a part menti földrajzi nevek, városok szintén több ízben is a PART szót használják fel :
Le Treport, Saint-Pierre-en-PORT , Yport, LE PORT , PORT-Vendres, PORT Fitou és a többiek. Mind P-vel van, egyedül Bordeaux van így kezdve, de ők meg régóta a BOR amiről híresek, az meg azért lehet.
A jobbára Indiában beszélt panzsábi nyelvben van van egy érdekes ezzel kapcsolatosan. Külön szavuk a vízre és külön vannak a partra is. De ha így teszem össze hogy VÍZPART akkor ez VÁTARA- PHARATA . Ott is megvan a PÁR-PART.)) És még ennél is érdekesebb van a spanyol nyelvben : ők is teljesen más szavakat használnak vízre is, partra is. De a vízpartra van náluk egy ilyen : VEZPARTE , első ránézésre szép latinos hangzással ejthető szó. Csakhogy ez itt a VÍZPART pontosan és teljesen.))...
"Mozgást jelent, de inkább egy speciális mozgást. A sze-ösz gyök a szét felé és az össze felé mozgást jelenti." Az SZ hang a felgyorsuló levegő sziszegő hangja. A magánhangzó mutathat irányt, vagy óhajt, ami az irányt is jelentheti egyben, de ez sokszor elég bizonytalan támpontot ad. Egyébként is a 'szét' és 'össze' mozgást csak ez a két teljes gyök jelenti, mert aki szerel az éppen nem szét- hanem összerak valamit. Lásd még eszik, iszik úszik...
Egy háromhangú gyök jelentését dőreség a kéthangú alkotókra ráhúzni, mivel ez utóbbi jelentése sokkal tágabb értelmű, az előbbié pedig sokkal szűkebb.
"Szerintem a szeg felbontása sze-eg. Az -eg gyakorító képző és így a folyamatos szétválasztó mozgásra utal." Ez jól néz ki... De az -eg nem szétválasztó, hanem ismétlődő mozgást jelent: Biceg, recseg, csillog, villog, inog,
Jóval későbbi szavakból nem eredeztethetjük az őseredetet. Most csak annyit kéne tudni itt hogy miből van az a RIPA . Eredetileg ez ri-PARIUS. A RIPA már rövidítés. A ri-PARIUS szóban meg megint csak azt látjhatjuk hogy PÁROS, igen ez a folyópartok jellemzője, hogy PÁRhuzamosan futnak a folyamok mellett. Párosak.
Mindennek az alapja a magyar PÁR szó, ezt részletesen indokoltam is, a későbbi esetleges idegen átírások már jóval későbbiek, jóval későbbiből meg nem eredeztethetünk jóval korábbit. Ez a lényege, még ha esetleg az angol át is írta a PART szót BORD-ra, az már jóval később történt meg. Van BOARD is, az tuti fix más. De PORT amúgy náluk is megvan a nyelvükben...
Old English bord "border, rim, ship's side," from Proto-Germanic *burdan (source also of Old Frisian bord, Old Saxon bord, Dutch boord "border, edge, ship's side," German Bord "margin, border," Old High German bart, Old Norse barð "margin, shore, ship-board"
konkrétan azt jelenti: part
ez cáfolja a hivatalos port (kikötő > part) származtatást, pont fordítva történt, előbb jelentett partot, aztán lett kikötő.
mid-14c., bordure, in heraldry, "broad, colored band surrounding the shield," from Old French bordeure "seam, edge of a shield, border," from Frankish *bord or a similar Germanic source (compare Old English bord "side;" see board (n.2)). The form of the ending changed after c. 1500. Italian and Spanish bordo also are from Germanic.
Bocs, de az idecitált szavak nagy részének hangalak tekintetében semmi köze sincs a PART hangalakhoz. Teljesen össze van ez keverve megint.
A B_R vázú szavaknak inkább a BORításhoz lesz köze, szárazföld és borított. Főleg hogy hajópadló is ez itt-ott. A zürjén "vador" meg aztán sehogy se idevaló, de megmondom én hogy ez miből van, az ősi VÍZ szó volt egyik variánsában VAD-VED-VID-VOD, amire a VEDel, vagy VÖDör szavunk és még egynéhány jól emlékszik ám. Azaz hiba ez az erőszakolt hangváltósdi, mert csak arra jó az egész hogy teljesen különböző gyökszavakat keverjünk vele össze. Úgy látom ez most is "remekül" sikerült...
És most akkor a magyar PART : Eleinte a folyóvizek mentén PÁRban húzódó szárazföld megnevezése, mivel van bal part és jobb part is, ezek PÁRhuzamosan futnak a folyó mellett. Ezek PÁRT alkotnak meg, ezért az a neve hogy PART ! Ennyit kell tudni hogy ezt értsük, amúgy a görög ezt úgy is mondja hogy PARALIA, na ez valóban összekapcsolható a mi szavunkkal. Mert ez a PÁR szavunkból van.
De nézzük már csak meg az angol PART dolgot : többjelentésű szó ez odaát. 1: rész --- eredetileg 2 fél valamiből. 2: szerep ---- PÁRosítják személyre, ki melyiket fogja eljátszani . 3: elválaszt ------ 2 felé , tehát PÁRT alkotunk. 4: VÁLIK ----- ami válik, az kétfelé ágazik, PÁRT alkot innentől.
De még egy angol PARents is erről szól, hiszen a szülők rendszerint általában ketten vannak, PÁRban vannak, van anya meg apa is. Micsoda véletlenek.))
És most nézzünk magyar szavakat :
PÁRT : ez is a PÁR fogalmából van, a politikai pártok is szemben álló felek, ma is van baloldal és jobboldal is és X személy PÁRTjára állhat az egyiknek másiknak is. Általában ha valaki PÁRtjára állunk egy vitában, az jobbára két fél (tehát PÁR) ellentétes álláspontja lesz. Latin ezt úgy mondja MAGYARUL hogy PARTI-ALITAS ami odaát részrehajlást jelent, de csodásan kiolvashatjuk magyarul hogy ez valójában a PÁRTÁLLÍTÁS kifejezés, amit ma már PÁRTÁLLÁS mondjuk ki jellemzően.
PÁRTA : szűzleányok díszes fejfedője. Ezzel jelezvén hogy PÁRT keresnek---- hoppá.)) Ezt még CZ-F is benézte, mert a "borít" szóval akarja összekeverni, pedig nem ahhoz van köze. Pedig még el is jutott odáig a gondolatmenetben hogy "elavult PARIT = kerít " De azt már nem vette észre hogy igazából a kerítő személy az PÁROSÍT azaz PÁRÍT ! Ez a lényege ! PARIT = PÁRÍT Párosít a kerítő. Semmi köze semmiféle borításhoz a szónak, ez a baj a nyelvészettel és ebben amúgy "Kitadimanta"-ának van amúgy igazsága, hogy ha a nyelvész nem találja az igazságot még ha épp az orra előtt is van az, rögtön az első eszköze amihez nyúl az a hangváltás. Ez az előrántott jolly-joker pedig gyakran nem is erről van szó valójában. (néha azért előfordul olyan is) Nincs köze a pörgéshez meg ilyenekhez (hülyeség), az a lényege a pártának, hogy PÁRT találjon a feldíszített leány. És pont.
PARTNER : egyik és a másik. Tehát egy PÁRT alkot meg... Akinek partnere van, PÁRja van. Német PARTEINEN : felek, ügyfelek. Igen, a magyar tudja hogy egy ügyfél még csak az egyik fél, kell hozzá egy másik fél is, akik PÁRT alkotnak meg ketten...
""Szaladó" gyors mozgást jelent, ha valaki szel (szeletel) egyet a kenyérből. Ha viszont megszegi, akkor ez egy egyszeri, jelölészerű vágást jelent."
Így rendben. De látni lehet, hogy míg a SZEL, SZÉL, SZÁL(L) gyökökben folyamatos a mozgás, és még könnyed, légies is (LÓG, LEVEGŐ, LEBEG, LÉLEK, LEHEL, LIHEG)
a SZEG, SZEK gyökökben ezekkel ellentétben megszakított, szakaszos. Az előbbit az L, az utóbbit a G hangjelentése kölcsönzi a gyököknek.
"Meglátásom szerint szoros kapcsolat lehet gyökök között a szerint, hogy milyen hanggal végződnek, ha kezdetük azonos."
Nagyon jól látod! Amúgy az első hang is éppúgy változhat a harmadik azonossága mellett.
A gyököket pontosan úgy rakták össze hangokból, ahogyan ma tesszük az összetett vagy éppen a mozaik szavakkal, mivel a hangok különböző dolgokat jelentettek aszerint, hogy a megnevezni kívánt dolgok milyen hangot adtak ki. Ez a hangutánzás a legészszerűbb, mindenki által érthető azonosítása a tárgyaknak, eseményeknek.
Pl. Z hanggal utánozhatták a bogarakat és a mozgást is. (amilyen a bogarak mozgása)
K hangot a kicsi kemény tárgyak adják, ezért ezek megnevezésére ez a hang szolgált: KŐ, KICSI, KEMÉNY, KOPOG...
A víz hangját a CS-vel lehet legjobban utánozni, CSUROG, CSOBOG, CSERMELY, CSEPEG...
A gyökök összerakásánál ugyan azt a módszert követték, mint ma az összetett szavak esetében tesszük. Az első hang (szó) az utolsó hang (szó) tulajdonságára utal.
Pl. Legyen az utolsó a FA. Az elé rakott szó jellegzetessége a fából való tárgy valamilyen tulajdonágát fejezi ki: FŰZ-FA, SÁM-FA, TALP-FA, FEJ-FA.
De meg is fordíthatjuk a sorrendet és akkor a FA fogja a saját tulajdonságát a mögötte lévőnek kölcsönözni: FA-FEJ, FA-LÁB, FA-GERENDA, FA-HÁZ.
Az utóbbi példa jól szemlélteti a szavak (gyökök) közötti kapcsolatok lényegét.
"Szaladó mozgásból, vágásból, kijelölés keletkezik, tehát a mozgás rögzül és határoló jelentést kap. Két szél között van egy szak(asz), vagy egy szög."
Valószínűleg nem így működött a szóalkotás, az összetett szavakat sem szabályok, hanem jelentésük szerint rakjuk össze, s ami nagyon fontos, akkor, mikor arra szükség van.
Biztosra vehető, hogy nem kész szavakból, azok módosításából keletkeztek újabb szavak. A FEJFA nem a SÁMFÁból, vagy TALPFÁból készült, hanem egyszerűen összerakták azt a két szót (FEJ és FA) ami szükséges volt a megnevezni kívánt tárgy beazonosítására: Fából készült és a halott fejéhez tették ezért lett fejfa. Persze, ezzel együtt az összes fából készült tárgy megnevezése automatikusan rokona lett ennek az új szóösszetételnek, mivel mindegyik tartalmazza a FA jelentésű szót.
