20-as cukorfokú mustból erjedt a bor, ehhez már nem adtam kristályos napfényt :-) A pince állandó 14-15 fok (ez celsius fok :-). A kénezéssel csínján bántam, inkább kevesebb van benne, mint több. Az igazi kérdés az, hogy a pimpó okozhatja-e ezt a keserű mellékízt? A szakirodalomban nem találtam ennek nyomát... Ami igazán rejtélyes a dologban, hogy a múlt hétvégén átfejtettem, egy kis levegőt is kapott (a ballon szájából zubogott alá a csőből), és mostanra eltűnt a kesernyés íz. Szeretnék a végére járni ennek a rejtélynek, egyszerűen nem találok rá értelmes magyarázatot.
Virágosodásra hajlamosak a kisebb alkoholtartalmú borok, a meleg pincében tartott, valamint a darabban álló borok. Hány cukorfokú volt a mustod, amiből a borod készült? Kénezted-e rendszeresen?
Kísérleteztem az egyik ballonnal így alátölteni-lehalászni, de a vége az lett, hogy a hártya 80%-a szétszakadozva aláhullott a borba. Másnap dupla olyan keserű lett, és opálos is (azóta kitisztult persze). Innen jött a sejtés, hogy mégiscsak a pimpónak lehet köze a keserűséghez. Erjedés előtt volt mustülepítés, a préselés utáni reggelen lefejtettem a mustot a durva seprőről. Lehet-e az az oka, hogy sokáig nem volt átfejtve? Furcsállanám, de sok irányba nyomozok... Kösz a választ, de még hajt a kíváncsiság! :-))
tartamhatás szempontjából jobb a vas kelát beásása ha hiretelen akarsz változást jó a lombtrágya a levélre de kiprobálhatod a földbe locsolva is ezt ugy kellene kivitelezni, hogy a tőke körül csinálsz körbe mondjuk 4 lyukat 20-30 cm mélyen hogy eljusson a gyökkérzet közelébe az anyag csinálhatod töményebbre is a lombtrágyát hisz nem a levélre kerül.
Ha a ballonban tartott bor kivirágosodik, akkor ha csak egy vékony hártya van rajta, nem kell átfejteni, hanem alátölteni bort lopóból, és amikor a hártya a ballon tetején már majdnem kicsap, akkor le lehet fújni. Ettől nem lesz keresnyés íze. A pince penészgombáitól sem.
Ellenben a talajban élő baktériumok okozhatnak ilyen ízképződést (akrolein termelésük folytán). Talán az erjedés előtti mustülepítéssel lehet ellene védekezni.
Idén lombtrágyával is javíthatsz a dolgon, az azonnal felszívódik.
Ilyen bőséges esőzések a kiszórt trágyát klasszul bemossák a talajba, amit bekapálsz, őszre már abból tud erősíteni sztem. A kelátok elég bazinagy molekulák, (olyanok mint egy olló) és ezért nem valami jól mobilizálódik a talajban, tehát a teljes kimosódástól nem kell tartanod. Tavasszal is érdemes adni az adag 1/3-át, és ha a sárgulásos jeleket látod, akkor lombtrágya megint. Én Mg. kiegészítő lombtrágyát adtam, nekem nagyon bevált (kocsánybénulás ellen).
Sziasztok! Új fiúként lenne egy kérdésem, hátha tudtok segíteni: A boromnak meglehetősen kellemetlen keserű mellékíze van. Próbáltam a szakirodalomban és itt a fórumban is utánajárni, eddig eredménytelenül.
A paraméterek: Kétféle bor, mindkettő tavalyi szüretelésű: chardonnay és egy kis othello (rozé). A pince egy 100 éves borospince, állandó 14-15 fokkal, 80-85% páratartalommal. Nemespenész nincs, nem nemes van. A borok üvegballonokban forrtak ki és abban is tárolom, nincsenek darabban. Mindkét borra jellemző a keserű mellékíz, a chardonnayra sokkal inkább, és utólag alakult ki, az első két fejtéskor még biztosan nem volt.
Van néhány kósza ötletem, de eléggé sötétben tapogatózom: - lehet-e a pince penészflórájától? - lehet-e a virágosodástól? (bár nincs darabban, azért kivirágosodott minden ballonom egy kicsit, és sajnos elég sokáig (jónéhány hét) nem tudtam átfejteni...
Más tapasztalt már ilyet? Valami ötlet? Gyógymód? Hálás lennék...
nem látom pontosan közelebröla leveleket ,mert lehet vas ill magnézium hiány is vasnál csak a levél erezet zöld a többi sárga mg hiány ugyanez annyi különbséggel ,hogy a levél erezet sokkal szélesbben zöld és a többi része a levélnek sárga szerintem mivel állandó a probléma nem pedig tüneti ezért alevél kezelése nem megoldott érdemes lenne beásnod a földbe vas kelátott mg boltkban kapható.
sziasztok itt ezek itt ugye vashiányosak?? Ez itt 1 hónapos kép most már a levél szélek elszáradtak a termés jó semmi változás 1ébként direktermő konkord. A vassal dúsított levéltrágya évi 3-4 alkalom segitene vagy kellene beöntözés is mennyit mivel? Pár éve csak 1 tőke most már 3-4 Köszi üdv trasgo
olvastam itt az oldalon jégverésröl/fagykár/ merem ajánlani a damisol magnust ez egy lombtrágya amely kifejezetten illyen helyzetre alkalmas a növényt stressz hatás éri /meg a gazdát/ a szer stimulálja a növényt gyógyítja ,regenerálja ja és követekezö évre alapoz vesszö beérés stb. A szőlőre,gyümölcsre kíválóan alkalmas.Hála az égnek itt Tokaj hegyalján elkerült a jégverés én is kémlelem az eget fogcsikorgatva 2 ha szőlő termése lenne oda.
Ha már a jégverésnél tartunk, kérdezlek benneteket, látott-e/használ-e valaki közületek valamilyen védelmi eszközt/megoldást, ami legalább kisebb jégverésben eredményesen, vagy eredményesebben védi meg a szőlőtermést, mint a saját lombja?
Az egyik amatőr meteorológiai fórumban döbbenetes képet linkeltek egy somogyi (Segesd) szőlőről: link Elképesztő, hogy az idei hajtások gyakorlatilag teljesen lecsupaszítva fürt és levél nélkül - néhol látszik még a zöldes árnyalatú hajtás ,tehát nem tavalyi befásodott... Ehhez képest nálunk istenes az állapot.... ÉS hogy tényleg nem kamu lehet kukorica a környékről: kukorica tarolva
Nálunk az utóbbi 2 hétben 5ször volt csendes, áztató eső, jég nélkül szerencsére, szépen helyretett mindent, nagyon szép a szőlő. Bízom benne, hogy így is marad.
Orbán az idén is megkapta a falu legjobb borát, bár éles kritikákkal illettük az eddigi tevékenységét illetően. Határozottan kértük, hogy legyen figyelmesebb, éberebb, minden tekintélyét vesse latba az égieknél, és eredményesebben védje meg szűkebb és távolabbi környezetét.
Orbán csendesen, beletörődően, fejét lehajtva hallgatta az elhangzott panaszokat, néhányan a környezetemben (egy-két lehajtott pohár után) még azt is látni vélték, hogy mindemellett bűnbánóan bólogatott, de mindenesetre a napmelegtől kitikkadva rendesen beszívta magába a szakavatott zsűri által a falu borának ítélt finom nedűt.
Úgy vélem, hogy a történtek után, komolyan el kell gondolkodnunk, mert így nem mehet tovább. A szőlősgazdák közül többen már Orbán elűzésén gondolkodnak, mondván, hogy amióta "Ez" (orbán) itt van, azóta minden éven veri a jég a szőlőnket. Szándékosan írtam le kisbetűvel a nevét, mert a történtek után „némi” tüske bennem is maradt.
Tudományosabban megközelítve a kérdést, néhányan összedugtuk a fejünket és arra a megállapításra jutottunk, hogy a mi Orbánunk rossz felé néz. Tudni illik rendszeresen nyugatról kapjuk a jeget, miközben Orbán a közelgő veszélynek hátat fordítva, tekintetét mereven keletre szegezi.
Egyik tudós műszaki kollégám rögtön elő is állt egy figyelemre méltó ötlettel, miszerint nem látja technikai akadályát annak, hogy a mi Orbánunk ezentúl forogjon. Ez a páratlan felismerés, úgy vélem megnyugtató megoldást hozhat évek óta húzódó, lehangoló, mi több elkeserítő helyzetünk enyhítésére.
Látjátok kollégák… komolyan dolgozunk a probléma feltárásán, megoldásán.
Még 96-ban mikor katona voltam,a kőrösi rt századnál ,kb ilyenkor,junius közepén,az elöljáró szolgálat szólt hogy figyeljünk oda mert nagy vihar várható.Pusztaszemesen a lokátort lesöpörte a dombról a szél.Akkor este volt nálunk akkora jég hogy a szőlő úgy nézett ki mint tavasszal a metszés előtt.A kadarka a következő évben sem termett.
Maradt még valamennyi, de nem sok köszönet van benne. Több tőkén csak fürt csonkok maradtak. Már tavaly is megfigyeltem, nem egyformán károdtak a különböző fajta szőlők. A legnagyobb kár a rizlingszilvánit érte, aztán az olaszrizling és a Zweigelt következik. Nyilvánvalóan az ültetési helyük is befolyásolhatja a károsodás fokát, de szerintem a fajtajellemzők nagyobb mértékben meghatározók a károsodásban.
Hát idén nem sok gond lesz rá, készítek majd 10-20 liter desszertbort ha addig megmarad még.... Az amúgy is mérsékelten mutatkozó szőlőt drasztikus fürt és lombveszteség érte. Nem akarom a pusztítás képeivel nagyon elrondítani a fórumot, ezért csak pár:
