Pénzverdei, Pv vasútról minden jöhet, történelmi leírás, adok-veszek, képek, stb...
Más kereskedelmi portálok felhasználóinak itteni keresése, itteni beazonosítása (Vatera, olx stb.) TILOS és kizárással jár.
A lomjaim között az általam Sándor Béla gyártásának tulajdonított váltó miatt keresgéltem a hozzá passzoló sínt. Sajnos csak egy talpfát találtam, ami semmit nem bizonyít. Viszont egészen mást találtam. Tybycsoky a 2497 számú hozzászólásában feltett egy szörnyűségről készült képet. Akkor reagáltam rá, hogy a testvéreit én vettem anno egy lomistól. Itt vannak a testvérek maradványai. Írtam róla, hogy az Előre zsámolyok, kerekek, ütközők és kuplungok miatt vettem meg nagyon olcsón. A kocsik között volt egy nyitott teherkocsi és egy személykocsi is. Azok viszont már az enyészeté lettek.
Ezzel le is írom Gyurka prototípus teherkocsijával kapcsolatban a végső konklúzióm:
Olcsóbb volt annak idején ezeket a dolgokat megvenni, mint egy kasznit. Ellenkező esetben a szörnyűségeket készítő "ügyeskezű nagypapa " biztosan úgy tett volna, ahogy Tibi írta.
Ezzel én is túltoltam a dolgot és részemről befejeztem ezt a témát.
Nézd Tibi nem vitatom a hozzáértésedet, de senki nem állította, hogy biztosan prototípus darab, csak azt, hogy nem kizárt, ez nagy különbség...
Szériában biztos nem volt ilyen textilbakelit kerék -nem is állította senki- de ez miért zárja ki egy esetleges mintadarab(ok)nál történő felhasználást? Csak azért mert barkács holmiknál volt jellemzően használva?
Valljuk be -mint azt már korábban is írtam- biztosat csak akkor tudnánk, ha ott lettünk volna...szólnak érvek mellette és ellene, de abszolút kizáró vagy megerősítő érvet senki nem tud. Nem gondoltam, hogy ekkora vihart kavar egy felvetés, ami abból a teljesen téves megállapításból indult ki, hogy a festés és a felirat nem eredeti...én a magam részéről le is zártam a témát.
Szia Gyurka!Az élet nagy kérdései.:) Valószínűleg azért,mert olyan volt a minta.A szénkefe kupakja is recézett,pedig összeszerelt mozdonynál nem lehet megfogni. Üdv.Gábor
Szia! Hajlanék is rá, hogy egy ügyes nagypapa munkája, de ugyan mi a rákért esztergálta volna ki a magját a keréknek? Roglinnak igaza van, én legalább is biztosan nem tenném, könnyen tönkretehetem vele a már kész kereket. Lehet, hogy drogot csempészett benne a határon!? Üdv, gyurka
Als kleine Abrundung soll auch der D 76 Berlin-Prag-Budapest-Belgrad-Sofia bei seiner Einführung im Jahr 1957 gezeigt werden - den Namen Pannonia-Ex. erhielt der D 76 erst zum Sommerfahrplan 1958.
-------------------------------------
Tehát ezek szerint az expressz 1957-ben lett menetrendbe állítva, de szép, s számunkra érdekes nevét csak 1958-ban kapta.
Im Sommer 1960 fanden sich folgende Expresszüge und -triebwagen im Netz der DR ein:
Ext 21 NEPTUN Berlin - Warnemünde (NEU) Ext 22 NEPTUN Warnemünde - Berlin (NEU) Ext 54 VINDOBONA Berlin - Prag - Wien Ext 55 VINDOBONA Wien - Prag - Berlin Ex 58 BALT-ORIENT-EXPRESS Berlin - Prag - Budapest - Belgrad - Sofia (mit Kurswagen nach Bukarest) Ex 59 BALT-ORIENT-EXPRESS Sofia - Belgrad - Budapest - Prag - Berlin (mit Kurswagen von Bukarest) Ex 76 PANNONIA-EXPRESS Berlin - Prag - Budapest - Bukarest Ex 77 PANNONIA-EXPRESS Bukarest - Budapest - Prag - Berlin Ext 125 BEROLINA Berlin - Warschau - Brest Ext 126 BEROLINA Brest - Warschau - Berlin Ext 143 Erfurt - Halle - Berlin Ext 144 Berlin - Halle - Erfurt Ext 147 KARLEX Prag - Karlovy Vary - Radiumbad Brambach - Gera - Leipzig - Berlin Ext 148 KARLEX Berlin - Leipzig - Gera - Radiumbad Brambach - Karlovy Vary - Prag Ext 154 HUNGARIA Berlin - Prag - Budapest (NEU) Ext 155 HUNGARIA Budapest - Prag - Berlin (NEU)
Akinek már sok agyonlomizott, padlás/pincesöprő, stb. tapasztalata van, az élesebb képet kap a régi időkről.
1.- A bakelit anyagok használata buheratúra kőrökben hétköznapi volt, azaz, aki építeni tudott egy akármilyen ócska kis vagont, annak a rendelkezésére állt mindenféle esztergálható bakelit, jellegzetesen rúd formájában. Ebből ingyen lehetett kerék, mert volt belőle a munkahelyen, az eszterga mellett.
2.- A bakelit gyári felhasználása ennél jóval nehezebb, mert általában a porkohászati eljáráshoz hasonló technikával préselték, mivel hőre "KEMÉNYEDIK" így önthetetlen és az esztergálása őrültség nagy tételben.
3.- A réz anyagok a legelterjedtebbek voltak a sufni tunning kőrökben. Hogy miért, ne kérdezd, de szinte nincs olyan barkács mozdony, ami ne használna töményen rezet, függetlenül a kor "hiánygazdasági" jellegzetességeitől. Ráadásul több gyári mozdonyom van, ami hivatalosan is több réz alkatrészből áll, ami lehet meglepő de mindezekből ítélve a réz nem volt ritka, sem drága. Mindenesetre a vasútmodellezésnél teljesen hétköznapi volt.
4.- A PV-4 festés eredeti a képen. A vagonban semmi érdekes, eredeti "prototípusos" egekik hypeolt elmebaj nincs. Valószínüleg egy nagypapa rakta rá a cuccost mert az olcsóbb volt fusiből.
Más:
5.- A PV legelső szériás sínjei voltak CSAK bakelit talpfások. Itt-ott látjuk közreadva a képeken. Ritka kis jellegtelen barna tömbök, aszt kész.
6.- A közismert, főleg Pannónia sínek NEM bakelitsínek, ne hülyítsük már egymást mindig, mindennel csak mert az jobban hangzik és értéknövelő tényező!! Mindenki baromira okos, különösen, az, aki épp túl van a kezdő korszakán és azt hiszi, hjogy tud... A Pannónia sín közönséges hőre lágyuló, fröccsöntött, szutyok műanyagból van (ált. isk. 7. oszt...).
Más:
Karikav Károlynak gratula a PV- személykocsiért. Láttam, nagyjából olyan zöld, mint a mozdony. Na, az ritka így szót érdemel.
Más:
A bemutatott Jeep-et, ráadásul több méretben csinálták. Anno, minden hiánygazdaságosság ellenére a játékmodellek többségét, akár fémből, akár fából 3 méretben és/vagy kivitelben gyártották aztán volt még a festési igényesség is, ami külön feláras volt. Mindez a háború előtti kapitalista tradíciókra vezethető vissza. Érdekes módon ez fennmaradt az 50-es években, ráadásul irdatlan sokféle játékot gyártottak az unásig kanonizált cégeken kívül.
Szia Sanyi, sajnos azt én sem tudom, hogy mikor állították először menetrendbe a régi Pannónia expresszt, de a 70-es években már utaztam vele az NDK-ba. Szerintem van rá esély, hogy ez ihlette a Pénzverdei készlet elnevezését. Mindenesetre, akár igaz, akár nem, ilyen táblákat én is begyűjtenék melléjük alkalom szerint. Üdv!
Hamut szórok a fejemre!:) Benéztem a síneket,annyira a "fülre" figyeltem fel,hogy nem láttam a bakelit talpfákat.Az enyémek prespán szigetelésű lemez talpfásak,de még rögzítőfülesek. Üdv.Gábor
Ez csak azért is érdekes lenne, mert én azt gondoltam eddig, hogy teherkocsit akkor csináltak, amikor a standard Előre készlet már gyártásban volt. De ez azt bizonyítaná, hogy egyszerre lettek kifejlesztve, máskülönben már rendelkezésre álltak volna a már legyártott alkatrészek. Jó lenne találni még hasonlóakat, pl. személy-, vagy postakocsi formájában. Üdv!
Azon elgondolkodtatok, hogy az első szériás sínek is bakelit talpfásak voltak, akkor az első vagonok kerekei miért ne készülhettek volna szintén abból? Érdekes, hogy belül miért van ki esztergálva, nem elképzelhetetlen hogy ilyen minta alapján készült el a későbbi műanyag kerek öntő formája. Ráadásul prototípus daraboknál simán előfordulhatnak később nagy szériában nem használt anyagok mint réz, ami nagy szériában drága, és lehetett textilbakelit kerék is. Azért ne felejtsük el, hogy hiánygazdaságban -főleg egy prototípus darabhoz- azt használhatták fel amit éppen találtak. Nagy szériában persze végig kellet gondolni a felhasználandó anyagok fajtáját, aszerint, hogy tömeggyártásban miből olcsóbb vagy éppen egyszerűbb legyártani egy alkatrészt. Egy-két prototípus darabnál fontosabb lehetett, hogy minél hamarabb kész legyen a mintadarab. Aztán simán eladták azokat is az első készletekben, mivel nem volt különösebb értékük akkori szemmel nézve. A játékhiányos időszakban pedig igyekeztek kielégíteni minél gyorsabban az igényeket azzal ami volt, tehát nem számított minimális eltérés. Az ütközők sem konyhaasztalon készültek az biztos...engem a képek méginkább meggyőztek arról, hogy ez a darab lehetett prototípus is akár...biztosat meg nem fogunk tudni sajnos...minden esetre nekem nagyon izgalmas képek, a hazai játékgyártás történetének egy apró rejtélyes szelete...
Csak érdekesség képen egy 50'-es évekbeli játék dzsip képei. Gondolnátok róla, hogy akkori játékkatalógusban szereplő "széria" darabról van szó? Inkább tűnik nagypapi által a konyhaasztalon gyártott darabnak, pedig nem az...
Sziasztok!Csak annyit fűznék még hozzá,hogy az utoljára gyártott,teljes műanyag aljzat gyártása és szerelése sokkal egyszerűbb,kevesebb élőmunkát igényel.Kár hogy az akkori műanyagok még elég gyenge minőségűek voltak. Üdv.Gábor
Köszönöm a válaszodat Gergő. Tapasztalataim szerint ez a téma nincs kellőképpen feldolgozva, talán megérdemelne több figyelmet. Sajnálatos módon ezekben a sínekben nincs semmiféle jelzés, beütő. A sínprofil viszont teljességgel megegyezik a fémtalpas, prespán szigetelős későbbi pénzverdei sínekkel. Gábor helyesen írja, hogy elég gyatra minőségben készült ez az első szériás bakelit talpas sínkészlet, a ponthegesztés gyenge volta miatt - az enyémről is több helyről hiányzik. A meglátásom mégis az, hogy a "zsákutca" a fémsínekre való áttérés volt a Pénzverde fejlesztésében. Talán nem véletlen, hogy a legújabb síntípusnál elhagyták az acél talpfákat, illetve áttértek az alumínium sínszálakra. Ezeken ugyanis a légnedvesség hatására, illetve ha nem a megfelelő módon voltak karbantartva nagyon könnyen felületi rozsda alakult ki rajtuk. A szigetelés megoldása is hagyott maga után kívánnivalót. Sajnálatos az is, hogy ezekből igazán szép állapotban megmaradt nagyon kevés van. A felújításuk, ahogyan arról már korábban írtatok meglehetősen körülményes, időigényes. Persze ott a helyük minden pénzverdei gyűjteményben, legalább néhány szép állapotú elem megőrzése mindenképp indokolt.
Szia Zsolt! Pár éve vettem egy ugyanilyen mozdonyt,egy ugyanilyen "széles" tetejű kocsival,aminek a képét beküldtem,a sinjei olyanok mint a legalsó képen látható,"füles" lemezsín.Igaz,gyatra a ponthegesztése.a zöméről hiányzik. Üdv.Gábor
Apropó, szóba kerültek olyan fogalmak, mint prototípus, kísérleti, null szériás stb. Az alábbi sínkészlet kapcsán kíváncsi lennék a véleményetekre. A nemrég hozzám került PéVé Előre készlettel kapcsolatban a korábbi gazdája, aki még kisgyerekként kapta karácsonyi ajándékba, határozottan állította, hogy ezek a szögletes bakelit talpfák voltak a készlethez ( úgy tűnik, hogy a legkorábbi kivitelről van szó, piros kerekek, esztergált acél ütközők, 0-18V-os trafó, türkisz színű PV.3 személykocsik ) Van valakinek ilyen kivitelű sínje, mit lehet ezekről tudni?
Még egy lehetőség van.A kerék belső felületét olajos ronggyal áttörölve,látható lesz a szövetszerkezet.Ha nem,akkor valóban prototípus.Az oroszok a mai napig használják ezt a vörösesbarna bakelitet.Az ötvenes évek anyagínségében elképzelhető hogy olyanból készült az első pár mintadarab.Ezzel részemről befejezem a témát.:) Üdv.Gábor
Pedig az lesz az,esztergálni lehet nem csak rúdból,a nyomkarima oldalán látszik a forgácsolás,de ennyi idő alatt kopik is az rendesen.A futó felület meg tiszta lerakódás.
Bocsánat Zoli, csak most látom hogy nem láttam pontosan mit írtál. Igen a németek a bakelit helyett kezdték el a Presskunststoff nevű anyagot gyártani.
Bocs' Zoli, de a bakelitet 1907-ben egy Leo H. Baekeland nevű belga-amerikai kémikus fickó találta fel. Az új anyagot önmagáról nevezte el, amely egyébként védett márkanév volt. Nálunk az 1930-as években nem is hozhatták ilyen néven forgalomba a fenol-formaldehid gyantát, a Kábelgyár Rt. ( KRT ) pl. "Futurit" márkanéven, az Isola Művek Rt. meg Isolit márkanéven hozta forgalomba az új "műanyagot". A németek inkább a Presskunststoff anyagok használták előszeretettel, amely nem bakelit. Az általad említett textilbakelit rudakat viszont könnyen lehet esztergálni, szerintem jgyurka vagonjának kerekei is ilyen esztergált kerekek lehetnek.
Szervusztok Urak!
