A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A fényközeghez viszonyítva nem változik a fénysebesség.
Akkor sem, ha a fényforrás mozog.
A fényhullámnak a fényközeghez viszonyított sebessége ugyanannyi akkor is, ha a fényforrás áll (a közeghez képest) és akkor is ha mozog.
De ez a hang esetében is így van.
Ami nem igaz, az az, amit Einsteintévesen állít, hogy a mozgó megfigyelőhöz képest is annyi a fénysebesség, mint az állóhoz. Ez egy nagy tévedése a relativitáselméletnek.
Ez igaz . A megfigyelőhöz képest változik, de alapjában véve nem változik. Illetve a megfigyelő sebessége változtatható. Mozoghat gyorsabban és lassabban, Amíg a fény sebessége változatlanúl ugyananyi. Ha Einstennek igaza van , ezt csak így lehet felfogni.
"Attól , hogy két sebesség összeadódik, és a sebességek relatívok. és a fénysebessége valamihez képest nagyobbnak látszik, attól még a fény sebessége lehet változatlan az alapegységhez képest. amíg a másik test sebessége növelhetö vagy csökkenthető . elképzelhető , hogy a fény sebessége vátozatlan. Illetve az egész csak egy oldalú."
A fény sebessége a fényközeghez viszonyítva ugyanannyi minden irányban.
Ha egy megfigyelő mozog a fényközeghez képest, akkor az általa mért fénysebesség a mozgás irányában kisebb, a másik irányban nagyobb. Ezen alapszik a Doppler jelenség, amelyet ezerszer ellenőriztek.
Ez pontosan így van a hang esetében is és a vízhullám esetében is.
Azért, mert mindegyik hullámjelenség.
Ha nem jól értettem, akkor részletezd, légy szíves.
Ne fáraszd magad azzal, hogy újra és újra ugyanazt leírod. Ez egy semmi, egy laikus ember hiedelmeinek felsorolása. Hiteltelen nevetséges jövendölés, a fizikai tudás legkisebb szikrája nélkül.
Attól , hogy két sebesség összeadódik, és a sebességek relatívok. és a fénysebessége valamihez képest nagyobbnak látszik, attól még a fény sebessége lehet változatlan az alapegységhez képest. amíg a másik test sebessége növelhetö vagy csökkenthető . elképzelhető , hogy a fény sebessége vátozatlan. Illetve az egész csak egy oldalú.
Newton és Maxwell maradandót is alkottak a tévedéseik mellett is.
Newton gravitációs törvénye és Maxwell egyenletei ma is használhatók.
De mit alkotott Einstein?
A relativitáselméletet és a fotonelméletet.
Mára már mindkettő hamisnak bizonyult.
Einstein öröksége két hagymázos elmélet, amelyek olyan problémák megoldására születtek, amelyek a valóságban nem is léteztek.
A relativitáselmélet azért született, hogy a fényjelenségeket fényközeg nélkül magyarázza meg. De csúfos kudarcot vallott, mert Einstein utólag beismerte, hogy fényközegnek mégiscsak léteznie kell, nélküle nem terjedne a fény.
A fotonokról meg azt írta, hogy 50 év tűnődése sem hozta közelebb annak megválaszolásához, hogy mi is a foton.
Ennyi Einstein munkássága nagy vonalakban.
Mihamarabb el kell felejteni.
A jövő fizikájában nem lesz foton, de lesz fényközeg.
A sebesség alapvetően valóságos (lokálisan abszolút) lesz, nem relatív.
A fénysebesség nem lesz állandó, és átléphető lesz.
Hiába erőlködtök, a fejlődés nem áll meg a kedvetekért.
El vagy te tévedve, éppen Jánossy Lajos volt, aki a relativitáselmélet meg a kvantumfizika Marxista Leninsita átértelmezésével kommunistább akart lenni még a moszkvai kommunistáknál is.
A fizika sikeres elméletei mind jócskán túlléptek azon, ahogy az alkotóik gondolkodtak róla. De a Newtoni fizika értékéből semmit se von le az, hogy Newton maga mit gondolt az "abszolút térről", az "Isten alkotásáról", és az se, hogy gyakorló alkimista volt. A Maxwelli elektrodinamikán se hagytak nyomot Maxwell naiv elgondolásai az elektromágneses kölcsönhatások mechanikai modelljeiről, mint ahogy az se, mit képzelt ő egy abszolút nyugalmi vonatkoztatási rendszerről. És Einstein is mondott, meg le is írt számos olyan mondatot, ami nem állta ki az idők próbáját.
Ami az elméletekben maradandó érték, az a parciális differenciálegyenletekben van lefektetve, csakhogy te ezekhez analfabéta vagy. Kénytelen vagy hát a verbális körítést kavargatni, csócsálni, etimologizálni, köpködni. Mint botfülű a koncerten, akit csak a zenészek öltözete, frizurája meg ugrabugrálása szórakoztat.