" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
köszönöm Juditnak a hivatkozásokat. kábé fél éve már egyszer behoztam a témát, akkor részletesebben az kutatásokra hivatkozva, de ezt nem akartam ismételni, "annonacin" keresőszóval meg lehet találni. amúgy nem én "találtam fel" a témát, valaki megírta, és akkor kezdtem kutakodni, és felvállalni a hálátlan "rosszhírhozó" szerepet. haragudtam a pawra, mert terveim voltak vele, 10-20 fát jó lett volna ültetni, de maradtam 4 db-nál.
végére nem lehet -egyelőre- járni az ügynek, új kontroll kutatások kellenének. vagy egy magyar kísérlet sorozat :)
Így igaz. Születnek vélemények mindenkinek saját hite szerint 1-1 cikk alapján. Viszont annyira senkit nem érdekel a téma, hogy valós kutatási eredményeket keressen. Pedig biztos vannak. Csak hát mint tudjuk, vannak fizetett kutatási eredmények is sajnos, ezért nagy eséllyel sosem tudjuk meg mi az igazság.
A paw finom, ha benne is a méreg, az említett idegrendszeri betegségek hosszú évek, évtizedek múlva jelentkezhetnek, de szerintem nem 3 hétig tartó, napi 2-3 gyümölcs elfogyasztása után. Biztos hogy több kell. Ez az én véleményem szinte a semmi információ alapján. :)
Mindezek mellett most azt tervezem, ha 2 év múlva már lényegesen többet teremne az Owerleese-m, kivágom a Sunflower. Ha a helyére egy 2m-es támrendszer mellé 3 tő sárgadinnyét ültetek, kb 12 db termésre számíthatok. Most is éppen azt szüreteltem. Mennyei finomak, megéri. :)
Ezekkel a "tudományos" cikkekkel az a baj, hogy eddig nem linkelt be senki olyant, hogy laborban kimutatták, hogy a paw gyümölcshúsában ennyi és ennyi annoacin van..., ami megnyugtató/kevés/kockázatos/egészségtelen/halálos...
Az, hogy egy népességben, ahol fogyasztják a gyümölcsöt, a levelét-kérgét teának, meg mellé minden bogyót, és gyökeret, amit a természetben találnak és ott magasabb bizonyos betegségek előfordulási aránya, nagyjából semmit nem jelent.
A magyarra fordított leírás egy rokon fajról szól, ami nem azonos az általunk ismert mérsékelt éghajlathoz alkalmazkodott Asimina Trilobához. Szóval nem tudom, elbizonytalanodtam.
A Pawpaw gyümölcsöket gyakran a karibi, közép-és dél-amerikai és a Csendes-óceán néhány szigetein forgalmazzák.
"A Pawpaw gyümölcsöket gyakran a karibi, közép-és dél-amerikai és a Csendes-óceán néhány szigetein forgalmazzák. A savanyú édes gyümölcsös íz és a banánszerű textúra. A pulyka puha pépét gyakran összekeverik más gyümölcslé gyümölcsével. Ezek közül néhány csomagolt és kereskedelmi forgalomban van.
Történelmileg az őslakosok a fa valamennyi részét a növényi gyógyszerek különböző célokra használják. A gyümölcsöt használták a bélférgek kijutására. A kérget, a leveleket és a gyökereket tea-ből készítik, és nyugtatóként használják őket, és a fejbőrre alkalmazzák, hogy megöljék az illetőt. Úgy is ismert, mint egy hatékony aborticid, amelyet a terhesség megszüntetésére használnak. Az Annonacin, a pawpaw elsődleges hatóanyaga ugyanaz a vegyület, mint az erős rákharcos. Leginkább a levelek közé koncentrálódik, de a gyümölcsben is megtalálható. Míg az előzetes kutatások kimutatták, hogy az annonacin megölheti a rákos sejteket, sajnos az agysejteket is megöli. Különösen mérgező a dopamin termelő neuronok számára az agy területén, amely szabályozza a fizikai mozgást. Az Annonacin 1000-szer mérgezőbb, mint az MPP + egy olyan vegyi anyag, amelyet laboratóriumi állatokban a Parkinson-kór indukálására használnak. Valójában a vizsgálatok azt mutatják, hogy az annonacin napi fogyasztása az agyi elváltozásokat okozza a Parkinson-kórban szenvedő betegekhez hasonló állatoknál.1-2
A gyümölcsben lévő annonacin mennyisége kárt okozhat? Sok éven át az orvosok zavarta a Parkinson-kór megbetegedését a karibi Guadeloupe-szigeten. A nyomozók végül felfedezték, hogy a tettes a pawpaw. A pépből készült gyümölcsök és italok elfogyasztása elpusztította a nép agyát."
Így gondoskodik a természet, hogy az elfogyasztott gyümölccsel széthordják az élőlények a magot. A paw is leszórja már érett, ehető gyümölcseit, amik már nem mérgezőek. A földről a nagyobb testű (most emberről nem beszélek) állatok megehessék azt, majd a magját a ragadozóktól való menekülés közben jó messzire vihessék. :)
Olvasgatom a gyümölcs mérgező hatásáról az aggodalmaskodó hozzászólásokat, de nem hiszek benne. Igaz nincs is miért aggódnom, mert az egyetlen növekvő gyümölcs is lesesett a fáról. A fa minden része mérgező elhiszem, mert a megdörzsölt levelek olyan büdősek, mint a vegyszer. Szerintem okos a természet a Paw megvédi magát ezért nem kell permetezni. A levele a magja és a fás részek mérgezőek, de az érett gyümölcs hús mérgező hatásának mi értelme lenne? A tiszafa is mérgező hatásáról ismert a madarak mégis fogyasztják a piros bogyó termést, mert a termés húsa érett állapotban nem mérgező.
Ez az egész probléma most a gyógynövények fogyasztását juttatja eszembe. Ha az ember a különböző növények hatásának elkezd utánaolvasni, mindenféle ellenjavallatokat is talál. Mostanában pl. a zsályának néztem utána, mert le kellett nyírni az útra lógó ágait, és hasznosítani akartam a hulladékot. A különböző gyógyhatás mellett szerepel a tujon éppen a témába vágó, idegrendszert károsító hatása is. De nem az a következtetés, hogy kerüljük, hanem hogy ne vigyük túlzásba. Időnként egy-egy bögre zsályateát nyugodtan meg lehet inni.
Meg ott van a sóskában az oxálsav, burgonyaféléknél a solanin, és még egy csomó ártalmas vegyület egyéb növényeknél, melyeket mégis gond nélkül fogyasztunk. Szerintem ne együk csak ezt, és akkor olyan nagy baj nem lehet.
Ez pont olyan, mint édesapám sosem dohányzott, mégis tüdőrákja lett. Mástól is lehet. Túl bonyolult az emberi szervezet ahhoz, hogy mindent tudhassunk róla. Még a kutató orvosok sem. Viszont ha valamiről tudjuk milyen betegség kockázatát növeli és mégis élünk vele, akkor csak az esélyt növeljük.
Én úgy gondolom néhány érett gyümölcs túl nagy bajt nem okozhat, de ez csak az én elképzelésem. Nálam is előfordult hogy mikor még csak ajándékba kaptam pawot kóstolónak, émelygett a gyomrom utána. Viszont annyira ízlett mikor fogyasztottam, hogy újra megettem mikor kaptam. Az a paw túl érett volt már, a külseje fekete, és annyira már nem is volt finom, viszont a kellemetlen hatás elmaradt. Tavaly a saját 1 szem Sunflower mikor lepottyant szép éretten mindjárt elfogyasztottam, attól sem volt semmi émelygés. Tehát az érett gyümölcsből pár db véleményem szerint jót tesz testnek-léleknek. :)
Van más amit lehet befőzni, aszalni, cefrézni, ezt már nem fontos.
Nekem egy barátom a cseresznyétől szokott hányni... Mértékkel kell fogyasztani és nem lehet nagy baj. Aki meg allergiás az meg ne egye, úgy ahogy a mogyoró allergiás se eszik diót.
Egyébként édesapám sosem evett paw-ot, mégis parkinos és alzheimer kóros lett 70 évesen. Pedig nem iszik, nem dohányzik és aktiv fizikai életet élt, egészségesen táplálkozott.
igen, a magtól nem kell félni, túl nagy, hogy lenyeljük. de jó tudni, hogy nem szabad megenni.
csecsemők: nálunk meg kockacukorra csepegtetett pálinkával altatták el a bébiket. :))))
szóval az kábé annyira megbízható info, módszer. sok hülyeséget elkövettek a gyermektáplálás terén a tudomány vagy csak a hagyomány nevében anno és még ma is...
még egyszer: marhára sajnálom, hogy a paw esetén ilyenekkel kell foglalkozni,
mert tényleg finom és tápláló. de ha valami hánytató tulajdonsággal is rendelkezik
(Anna lányom szegény kihányta:(, az a gyümölcs azt üzeni, ne egyél meg!
bár az állatok vidáman fogyasztják...
igaz pl. a texasi narancsepret is megeszik a mókusok, meg állítólag a lovak is komálják,
mi meg nem tudjuk elfogyasztani...
de most egy időre leállok az annonacinról szóló infók felkutatásával, közeleg a
A Pawpaw ( Asimina triloba) acetogenin tartalmának
és antiproliferatív aktivitásának korrelációja Koreában termesztett gyümölcspépben
A Pawpaw ( Asimina triloba) gyümölcsét széles körben termesztik Koreában , amely bioaktív vegyületeket, például acetogenint tartalmaz. Ebben a vizsgálatban megvizsgáltuk a pawpaw gyümölcspép acetogenin tartalmát és antiproliferatív aktivitását különböző ráksejtvonalakkal szemben, és értékeltük e két változó közötti kapcsolatot különböző érési szakaszokban. Az éretlen gyümölcsnek magasabb volt az antiproliferatív aktivitása, mint az érett gyümölcsnek, és az aktivitás szintje az acetogenin tartalmától függött. Ezenkívül a specifikus acetogének jelenléte egyes ráksejtek gátlásához kapcsolódott. Az acetogénekben gazdag, nyers gyümölcsmetanol és etanol kivonatok (URFM és URFE) erősen gátolták a HT-1080, HeLa, és AGS sejteket> 50% -kal, 115 μg / ml-nél kisebb koncentrációban. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az URFM és az URFE terápiás potenciállal rendelkezik a rák kezelésére, és tanulmányunk alapot szolgáltat a pawpaw gyümölcs antiproliferatív aktivitásának további mechanisztikus vizsgálatához. Az acetogeninek rákellenes hatását azonban további vizsgálattal kell elvégezni a pawpaw gyümölcsből in vivo tevékenység megközelítésével.
Praktikus alkalmazás
A Pawpaw ( Asimina triloba ) acetogént tartalmaz, amely gátolja a rákos sejtek növekedését. Vizsgálataink során kimutattuk, hogy az antiproliferatív aktivitás az éretlen gyümölcs esetén magasabb mint az érett gyümölcs esetében, és az acetogenin tartalmától függ. Eredményeink azt mutatják, hogy a nyers paw gyümölcs kivonata terápiás potenciállal rendelkezik a rák kezelésére, mint természetes eredetű anyag, amely kevésbé toxikus lehet, mint a hagyományos kemoterápiás szerek.
[!!! - szóval van benne valami. ha -érett- paw-ot eszünk, természetes -nagyon enyhe- rákgyógyszert eszünk. de ki akar enni rákgyógyszert, ha nem beteg?]
Én azt is olvastam, hogy a paw őshazájában csecsemőknek az anyatej után ezt adják első gyümölcsként, mint nálunk az almát és a banánt. Vannak akik a legtáplálóbb, és legvitamindúsabb gyümölcsként emlegetik. nem kell félni hogy lenyeljük a magját. Egyszerűen nem kell szájba venni. Elég nagy ahhoz hogy meglássuk hol van. :)
A mesterképzés / doktori értekezés időpontja: 2011 •
dokumentum típus: Doktori disszertáció • A fokozat neve: Ph. D.
Absztrakt
Az acetogenin annonacin a trópusi annonaceous plant Annona muricata-ból egy lipofil, mitokondriális komplex I inhibitor, amelyről beszámoltak, hogy mérgezőbb, mint a rotenon a mesencephalis neuronok. A mérsékelt annonaceous növény Asimina tri / oba (pawpaw) a keleti Egyesült Államokban született, és termékei online elérhetők. Ez a tanulmány meghatározták, hogy az annonacin a pawpaw gyümölcshúsban van-e, és hogy a nyers etil-acetát (EtOAc) kivonata toxikus-e a kortikális neuronok számára, és kóros elváltozásokat idéz elő a mikrotubulussal összefüggő fehérje tau-ban. A pawpaw-kivonatot metanollal extraháljuk, majd etil-acetáttal folyadék-folyadékot megosztunk. Az annonacint a nyers EtOAc-kivonatból izoláltuk oszlopkromatográfiával növekvő polaritású gradiens oldószerrendszer alkalmazásával.Tömegspektroszkópia, nukleáris mágneses rezonancia és infravörös spektroszkópia segítségével izolált anyagot hasonlítottunk össze a szintetikus annonacinnal és egy természetes annonacin mintával. Az izolált annonacin és a teljes EtOAc-kivonat toxicitását primer patkány kortikális neuronokban határoztuk meg az MIT (3- (4,5-dimetil-tiazol-2-il) -2,5-difenil-tetrazólium-bromid) vizsgálattal. Az annonacin tau foszforilációra gyakorolt hatását immuncitokémiai és Western blot analízissel határozták meg. Az annonacin átlagos koncentrációja a gyümölcspépben 0,07 ± 0,03 mg / g volt. A tisztított annonacin (30,07 μg / ml) és a nyers EtOAc-kivonat (47,96 μg / ml) a kortikális neuronok relatív életképességét 50% -kal csökkentette 48 órával a kezelés után. Az annonacin toxicitását nyers kivonat jelenlétében javították. Az annonacin-kezelés az idegsejt-specifikus marker mikrotitubulához társuló 2-es fehérje (MAP2) és tau immunreaktivitás csökkenését eredményezte, és a tau-expressziót Western blot-on csökkentették. Összefoglalva, az Asimina triloba gyümölcs nagy koncentrációban tartalmaz annonacint, ami mérgező a kortikális neuronokra. Ezen eredmények alapján az annonacin a tau teljes szintjének csökkentésére irányul, bár elhanyagolható, hogy ez az annonacin hatás közvetlen vagy közvetett hatása-e vagy sem. A nyers gyümölcs kivonat indukálta a neurotoxicitást is, kiemelve annak szükségességét, hogy további vizsgálatokat végezzen a biológiai hasznosíthatóság meghatározására a fogyasztás után és a pattanás okozta krónikus expozícióval járó neurodegeneráció potenciális veszélyeivel kapcsolatban. Az Asimina triloba gyümölcs nagy koncentrációban tartalmaz annonacint, amely mérgező a kortikális neuronokra.Ezen eredmények alapján az annonacin a tau teljes szintjének csökkentésére irányul, bár elhanyagolható, hogy ez az annonacin hatás közvetlen vagy közvetett hatása-e vagy sem. A nyers gyümölcs kivonat indukálta a neurotoxicitást is, kiemelve annak szükségességét, hogy további vizsgálatokat végezzen a biológiai hasznosíthatóság meghatározására a fogyasztás után és a pattanás okozta krónikus expozícióval járó neurodegeneráció potenciális veszélyeivel kapcsolatban. Az Asimina triloba gyümölcs nagy koncentrációban tartalmaz annonacint, amely mérgező a kortikális neuronokra. Ezen eredmények alapján az annonacin a tau teljes szintjének csökkentésére irányul, bár elhanyagolható, hogy ez az annonacin hatás közvetlen vagy közvetett hatása-e vagy sem. A nyers gyümölcs kivonat indukálta a neurotoxicitást is, kiemelve annak szükségességét, hogy további vizsgálatokat végezzen a biológiai hasznosíthatóság meghatározására a fogyasztás után és a pattanás okozta krónikus expozícióval járó neurodegeneráció potenciális veszélyeivel kapcsolatban.
Ajánlott idézet
Potts, Lisa Fryman, "Annonacin Asimina triloba gyümölcsben: következmények a neurotoxicitásra". (2011). Elektronikus tézisek és disszertációk. 1145. könyv https://doi.org/10.18297/etd/1145
Caparros-Lefebvre et al. [ 10 ] a PSP-ben és atipikus parkinsonizmusban szenvedő betegek gyakoribb előfordulását azonosította a guadeloupei francia nyugati indiánokban. Azt is megállapították, hogy a betegségben szenvedő betegeknél a trópusi gyümölcsök (pawpaw) amely állatokon neurotoxikus [ 10 - 11 ] tetrahidroizokinolonokat (TIQ) és acetogént tartalmaz . Ezeknek a betegeknek a neuropathológiai vizsgálata PSP-vel, homozigóta a H1 tau haplotípushoz képest, a megnövekedett 4-megismétlődésű tau fehérje felhalmozódását mutatta [ 10]. A sejtes vizsgálatok kimutatták, hogy a TIQ-k és acetogének közvetlen toxicitást fejtenek ki a dopaminerg neuronokhoz az 1. komplex enzimek gátlásán keresztül - az MPTP vagy rotenon expozícióhoz hasonló mitokondriális mechanizmus [ 12 ]. Nem valószínű, hogy az Egyesült Államokban vagy Európában a PSP-vel szedett betegek az ilyen trópusi gyümölcsök vagy gyógynövények fogyasztói voltak, azonban a TIQ-k és az acetogének a nyugati étrendben szokásos élelmiszerekben találtak helyet, különösen a sajtban, tejben, tojásban, kakaóban és banánban [ 1 ].
Számos egyéb környezeti tényezőt - a traumás agyi sérülést, magas vérnyomást és szerves oldószereket - jelentettek a PSP előfordulásához kapcsolódóan, de etiológiai tényezőként még nem bizonyították [ 1 ]. Valószínű, hogy a sporadikus PSP részben a genetikai érzékenységnek és más stresszhatásoknak, például a környezeti toxinoknak és az oxidatív stressznek köszönhető.
Figyelmeztetés: A gyümölcs, bár ehető, bőrirritációt és gyomoridegességet okozhat néhány emberben. MÉRGEZŐ RÉSZEK: Gyümölcs (a mag része!), levelek. Bőrirritáció a gyümölcs kezelésénél; alacsony toxikus hatás lenyelése esetén. Ehető gyümölcsök, de néhány tünet tartalmazhat súlyos gyomor- és bélfájdalmat néhány ember számára.
"...A gyümölcs különféle toxinokat tartalmaz, ami zavart okoz annak megállapítására, hogy a húsa ehető-e vagy sem. A megfelelő körülmények között az indián banán gyümölcsök nem csak ehetőek, hanem nagyon táplálóak is.A kutatás megerősítette, hogy a pawpaw gallyak mérgező anyagokat tartalmaznak. Az éretlen gyümölcsök majdnem olyan mérgezőek, mint az ágak, ezért biztosnak kell lenni abban, hogy a fa gyümölcsei teljesen érettek. Továbbá a pawpaw gyümölcsének magját nem szabad megenni, mert olyan alkaloidokat tartalmaz, amelyek hányást okozhatnak.
--
"Nemrégiben vásároltam egy pár paw-paw fát. -"A fa számos szövete, különösen a kéreg, a levelek és a magvak számos alkaloidot, fenolosavat, proanthocyanidint, tanninot, flavinoidokat és acetogéneket tartalmaznak, bár ezek a vegyi anyagok allergiás reakciókat okozhatnak, ezek közül néhány anticarcenogén[rákellenes], és természetes peszticid tulajdonságokkaé rendelkezik (McLaughlin és Hui, 1993; Zhao és munkatársai, 1994). - Mindazonáltal még mindig azon tűnődöm, vajon meghalok-e, ha ténylegesen elfogyaszok egyet?Szóval felhívtam a faiskolát, ahol megvettem a fákat, és nem is tudták megmondani, mérgező-e. Mindazonáltal megnyugtattak, hogy nem könnyű lenyelni a magokat; szeretném, ha valaki határozott választ adna, szeretnék tisztán látni. ... A reggel nagy részét arra áldoztam, hogy PawPaw muffinokat készítsek egy receptből. Nehéz volt a pépet elválasztani a bőrtől és a magvaktól. Egy pár elfogyasztása után a gyomrom nem érzi jól magát. Remélem, nem vagyok allergiás a PawPaw-ra. ... Azóta elfogyasztottam egyet, amit nekem adtak a kertészetben, a vásárláskor. Mint kiderült, a magok nagyon nagyok, olyanok, mint egy vesebab, ezért sokkal kevésbé aggódom, mint korábban. A pawpaw egy avokádó textúrájával és egy karamellizált banán-mango-kereszt ízével rendelkezik, vagy valami ilyesmi volt. Különlegesség volt, de finom is. Nagyon várom a jövőbeni szüretemet! ... Nem vagyok doktor, de nem ajánlom és nem ajánlom. Egy barátom egyszer azt mondta nekem, hogy meggyógyította a gyomorhurutát, ha jó mennyiségű nyers pawot fogyasztott. Ez volt az ő története, és soha nem mentem bele a részletekbe, mert furcsa volt számomra, és azt mondta, hogy az íze szörnyű volt. Saját igazi tapasztalatom a paw nyers levelével volt. A magas láztól megkönnyebbültem a zöld friss paw levél hideg vízben áztatott levével, és addig ittam, amíg a lázam le nem ment. Olyan gyors volt a megkönnyebbülés, mint amikor afrikai trópusokon voltam, ahol a malária gyakori. ... Sok tévhitet látok Pawpaw-ról. Számomra a Pawpaw íze olyan, mint egy kicsit érett ananászt, egy olyan banánnal keverten. A Pawpaw, Cherimoya ugyanabban a családban vannak. Mivel a zúzott Cherimoya mag mérgező, azt fogom feltételezni, hogy a Pawpaw mag is mérgező. A magok pontosan ugyanolyanok. Azt hiszem, ha véletlenül lenyeltél egy magot, akkor nem kell aggódnod, mert valószínűleg csak átmennek rajtad. Az amerikai egészség- és táplálkozási projekt (AIHDP) Az AIHDP megállapítja, hogy a Cherimoya porított magjait rovarirtóként használják, és a tetvek elpusztítására és a parazita bőrproblémák kezelésére. Ha eszem a Pawpaw-t kiköpöm a magokat. Nincs semmi probléma a gyümölcs bőrével, de néhány ember érzékeny a Pawpaw bőrre, ezért óvatosan járjon el. ...Ez körülbelül annyi, mint amit Pawpawról tudok. ÉLVEZd!
