"A sínai ósemiták, akik a félsziget réz- és malachitbányáiban robotoltak, eltanulták és a maguk nyelvére alkalmazták az egyiptomiak írását, és közben azt a nagy jelentőségű felfedezést tették, hogy ha a különböző jeleket következetesen egy-egy hang jelölésére használják, akkor mintegy 30 jel kombinációjával nyelvük valamennyi szavát rögzíteni tudják (...) ezzel megteremtették az első betűírást." (Kéki Béla: Az írás története, Gondolat 1971)
"A fundamentalista Biblia-magyarázók pl. ezt többnyire úgy magyarázzák, hogy Mózes 5. könyvét Józsué vagy esetleg más, Mózeshez közelálló személyiség fejezte be."
Sőt, néhány rabbi szerint Mózes "könnyeivel küzködve" írta le saját halálát (mégiscsak próféta volt), egyes rabbik pedig szent meggyőződéssel vallják - ha jól tudom -, hogy a Tórát nem Mózes írta, hanem az Úr 6000 éve, vagyis a világ teremtése óta létezik - persze, hogy ez igaz, vagy csak egy (rosszindulatú?) mende-monda...
"<A name=17 a Ezután összehívta Sámuel a népet az ÚRhoz Micpába, 18<A name=18 a és így szólt Izráel fiaihoz: Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene: Én hoztam ki Izráelt Egyiptomból. Én mentettelek meg benneteket Egyiptomnak és mindazoknak az országoknak a hatalmától, amelyek sanyargattak benneteket. 19<A name=19 a Ti pedig most elvetettétek Isteneteket, aki megszabadított benneteket minden bajból és nyomorúságból. Hiszen ezt mondtátok neki: Tégy valakit a királyunkká! Most hát álljatok az ÚR színe elé törzsenként és nemzetségenként! 20<A name=20 a És amikor fölvonultatta Sámuel Izráel valamennyi törzsét, a sors Benjámin törzsére esett. 21<A name=21 a Akkor fölvonultatta Benjámin törzsét nemzetségenként, és a sors Matri nemzetségére esett. Majd Kísnek a fiára, Saulra esett a sors, de amikor keresték, nem találták. 22<A name=22 a Ekkor újból megkérdezték az URat, hogy eljött-e egyáltalán az az ember? És az ÚR ezt felelte: Igen, itt van. Elrejtőzött a holmik között. 23<A name=23 a Akkor odafutottak, és elhozták. És amikor odaállt a nép közé, egy fejjel kimagaslott az egész nép közül. 24<A name=24 a Akkor Sámuel ezt mondta a népnek: Látjátok, kit választott ki az ÚR? Hiszen nincs hozzá hasonló az egész nép között! Ekkor ujjongásba tört ki az egész nép, és ezt mondták: Éljen a király!25<A name=25 a Sámuel pedig kihirdette a népnek a király jogait, majd beírta egy könyvbe, és azt elhelyezte az ÚR színe előtt. Azután hazaküldte Sámuel az egész népet. 26<A name=26 a Saul is hazament Gibeába, és vele ment az a sereg is, amelynek a szívét arra indította az Isten. "
A mai Biblia-kutatók jelentős része szerint a Tóra kialakulása többféle forrás (szóbeli hagyomány, esetleg szent tekercsek) tudatos összedolgozásának eredménye.
A kutatók többsége három fő forrással számol:
J = jahvista forrás
E = elohista forrás
P = papi kódex
Egyes kutatók beiktatnak egy negyedik forrást (E=eébeszélések), míg néhányan egy ötödiket is.
Más kutatók viszont tagadják az önálló források ilyetén létezését és a Tóra egységes voltát hangsúlyozzák.
Visszatérve a három fő forrásra:
a jahvista és az elohista forrás elkülönítése főleg a szerint történt, hogy mi Isten elnevezése a Tóra egyes részeiben: Jahve vagy Elohim. A puszta elnevezésen túl persze nem elhanyagolható megközelítésbeli különbség is van a jahvista és az elohista látásmód között.
Olyan - nem bizonyítható - elképzelések is vannak, hogy a jahvizmus és az elohizmus eredetileg különböző származású izraelita törzsek vallási hagyatéka lett volna, de ebben én sem nagyon hiszek.
Ami a papi kódexet illeti, minden kétséget kizárólag ez a legújabb a három fő forrás közül.
Valamikor a királyság idejében az izraelita papság körében íródott mű, főleg vallási előírásokat és istentiszteleti szabályokat tartalmaz.
Talán ezt írhatták Jósiás korában.
A három forrás végleges összeszerkesztését, egységes keretbe foglalását is a papi műhelyek végezték.
A fundamentalista Biblia-magyarázók pl. ezt többnyire úgy magyarázzák, hogy Mózes 5. könyvét Józsué vagy esetleg más, Mózeshez közelálló személyiség fejezte be.
Apropó írás:
mikorra tehető az óhéber írás kialakulása?
Mózes korában egyáltalán már volt saját írásuk a hébereknek?
Az, hogy mikor írták le, nem azt jelenti, hogy a történet akkor keletkezett. Amikor a történet magja kialakult, Jeruzsálem még nem számított. Akkor kezdett felemelkedni, amikor először lejegyezték ezeket a történeteket, tehát azok, akik lejegyezték tisztában lehettek azzal, miért nincs kiemelve Jeruzsálem.
Szerintem itt senki sem gondolja úgy, hogy valaki nekiült Jósiás idején, és hipp-hopp teleírt pár ezer oldalt mindenféle mesékkel.
"Bár nem tudom, hogy az embertani leletek ezt a magas termetet vajon mennyiben támasztják alá Kánaán őslakóinál..."
Nyugodj meg, semennyiben - úgyhogy ismét megerősödhetsz abban a tudatban, hogy egy magára valamit is adó, felvilágosult kereszténynek a tévedésektől, anakronizmusoktól sem mentes Igét illik a csalatkozhatalan régészet tükrében felülvizsgálni...
Igen, de Mózes öt könyvét - az elfogult prekoncepció szerint - több évszázaddal a honfoglalás után írták, ráadásul állítólag a jeruzsálemi papság hathatós közreműködésével. Ezért rejtély, hogy miért hallgat Mózes öt könyve Jeruzsálemről, a szent városról...
Egyébként minden Biblia magyarázatban benne van, hogy a Deuteronomium felépítését tekintve az utána következő könyvekhez áll közelebb (Józsue, Bírák, stb), viszont mivel tartalmaz törvényi rendelkezéseket, ezért hozzátették Mózes könyveihez.
A héberekkel (izraelitákkal) közeli rokon északnyugati szemita népek:
edómiak,
moábiak,
ammóniak
A rokonságot a Tóra is elismeri: e szerint az edómiták Jákób ikertestvérétől, Ézsautól származnak, míg a moábiták és ammóniták Ábrahám unokaöccsétől, Lóttól (vérfertőző kapcsolatból).
Rossz nyelvek szerint az ammónitákon és a moábitákon később is meglátszott, hogy vérfertőző kapcsoltaból származtak, mivel mindkét népnél bevett szokás volt, hogy elsőszülött gyermekeiket eltüzelik a bálványaik oltárán.
Ez a szokás Jósiás előtt sajnos az izraelitáknál is kezdett elterjedni, bár számukra az ÚR szigorúan tiltotta az ilyesmit.
Jósiás király vaskézzel vetett véget az eféle törekvéseknek, úgyhoggy Quedri, csak ne bíráljuk a nagy monoteista király munkásságát:-)))
