Engem RD mozgása zavart volna a legkevésbé, ha amúgy a sorozat jó. :)
Ha valaki nagyon mélyről jövően akar öklendezni, kezdjen bele a Maya c. Marvel sorozatba.
Nagyon, nagyon baljós árnyakat vetít előre, ha a Disney egy olyan háttérrel (sztorik), annyi pénzzel (ami van), azokkal a szakemberekkel akik a Végjátékig csinálták...ezt tudta összehozni.
Ja, kérlek, hát megfelelő kezekben bármi az lehetne :)
"technikai környezetbe ágyazott varázslat, az OT-ből ismerős alapokkal. Vannak űrhajók, droidok, jedik, sithek, erő és persze az ismert és szeretett lények. "
Bárhová mozoghatunk az SW idősíkon, ezek vélhetően mindenhol ott lesznek, nekem ez nem érv. Az ellenérvem viszont valid: túl távol esik az eddig ismert eseményektől, emiatt szerintem sokkal kevésbé érdekes, mint ami közelebb esik hozzájuk.
"markáns jedi-sith szembenállás, ami viszont az Old Republic alapja"
Ez mondjuk valóban egy érdekes aspektus.
Összességében továbbra is azt gondolom, hogy az összes lehetséges téma közül ehhez volna a legnehezebb sikeresen hozzányúlni. A nyomorúságos diznis, antitálentum brigádra ez hatványozottan igaz.
Igen, hiszen nyilván kizárólag két lehetőség van: vagy nyugdíjas tai chis módjára mozog valaki, vagy teniszlabdaként mozog, más sajnos nincs...
Óriási igényeim nincsenek, mondjuk mozoghatnának benne legalább úgy, mint a Mátrixban, ahol a színészeknek intenzív harcművészeti edzésen kellett részt venniük a forgatás előtt.
Ilyesmit nyilván nem várok, mint ebben a videóban, de azért referenciaként itt hagyom, hogy mindenki lássa, hogy lehet még mozogni 60 évesen az Erő használata nélkül is:
Lehet, hogy így van, de én tartom, hogy az Old Republic óriási siker lehetne megfelelő kezekben. Ahogy írtam, rendelkezik azokkal az alapelemekkel, amik a SW-t, mint space fantasyt jellemzik: technikai környezetbe ágyazott varázslat, az OT-ből ismerős alapokkal. Vannak űrhajók, droidok, jedik, sithek, erő és persze az ismert és szeretett lények.
Valahol azt írtad, hogy miért szeretné valaki a germán törzsek háborúzását, csak azért mert II. világháború rajongó. Itt szerintem tévedsz, ez inkább olyan, mintha a császárkori Róma rajongójának készítenél filmet a köztársasági Rómáról. Majd 1000 év is lehet a kettő között, mégis nagyon hasonlók, mert az alapok azonosak.
Egyébként kicsit ilyesmit tesztelget most a Disney is az Acolyte-tal, csak szerintem a High Republic korszaka jóval ismeretlenebb és nincs benne a nyílt markáns jedi-sith szembenállás, ami viszont az Old Republic alapja.
Érdekes, hogy egyszer-kétszer kipróbáltam SW FPS-eket, nemrég a Sqadrons-t joystick-el/VR-ban, leesett az állam az élménytől, de valahogy annyira azért nem szívott be, hogy órákat, napokat töltsek el vele. A szép látvány mellé nem mindig társultak jó küldetések/játékmenet és unalmassá vált.
Viszont a most már lassan ősrégi Rebellion térképes stratégia és az Empire at War RTS nagyon tetszettek, sokat játszottam velük, valahogy azok adták újra az élményt, hogy egy hatalmas galaxisban vagyok, az ismert bolygókkal, hajótípusokkal. Ki lehetett próbálni, hogy hány mon calamari cirkáló győz le egy SSD-t és hasonlók :)
Mondjuk az Outlaws-t majd biztos kipróbálom, egy jó RPG is ütős lehet az SW univerzumban, csak ne cs.szzék el, mint a Bethesda a Starfield-et...
Belenéztem az Ahsoka 2. epizódba, ahol a robot + Marlok ellen harcol Korélián, ott nekem pl nem tűnik nagyanyósnak a stílusa.
Egyébként öcsém volt itt ma, ő még nem látta a sorit, mondta nézzünk meg pár epizódot. (Ő nem annyira SW rajongó, az OT/PT/Rogue One-t látta, és a Mandóból pár részt, az nem tetszett neki túlzottan.) Az Ahsokára azt mondta, jó a hangulata, felhoz jó SW emlékeket, neki az volt az idegesítő, hogy megint rögtön szupercsajok vannak, akik feleslegessé teszik a férfi hősöket, vagy azok főleg a rossz oldalon találhatók csak meg. Szóval szerinte amúgy van szíve a sorinak, és látszik az alaposság a látványban, a környezetben. Mutattam neki még Boba Fett-et is, azon egyenesen röhögött, aztán már én is. Mondtam neki, az Andorral tehet egy próbát, az komolyabb és ott azért a szereplő felállás is "hagyományosabb".
Nekem mégis az a megélésem, hogy nagyon-nagyon kevesen ismerik vagy érdeklődnek komolyan iránta vagy tudnak róla bármit is. Hogy népszerű lett, az sem mond el sokat. Jó volt a játszhatóság, faszán meg volt programozva, átélhetőek voltak a küldetések, élmény volt a multiplayer, jól szimulálták a vívásokat, űrhajókat, jó a hangulat, élethű volt a grafika stb... nem tudom, én most csak így tippelek, de egy játék esetében ezek a lényeges selling pointok, ezért adunk pénzt és nem azért, hogy milyen jó sztorit vagy filmet lehet majd extraktálni belőle. (arra meg már ne is hozzak példákat, hogy Dunát lehet rekeszteni a sok pocsék, játékból-filmet adaptációkkal...)
Egyébként köszi, hogy szóba hoztad, mert akartam is írni, hogy ezek a régi EU korszakok leginkább ezeknek a játékoknak köszönhetően vannak a köztudatban egyáltalán.
Tehát, ahogy írtam, az EU népszerűsége folyamatosan csökkent ugyan, de annyira valóban nem, hogy a nullával váljék egyenlővé. Az USA SW piac óriási, ha csak a teljes rajongótábor egy picike százalékát meg tudod szólítani olyan, viszonylag alacsony bekerülésű termékekkel, mint egy képregény vagy könyv, vélhetően már van értelme kiadni. Egy filmes szuperprodukció viszont pont nem így működik.
Tovább árnyalva a képet a képregényekkel, ilyen talán harminconiksz év elteltével biztos van ott már egy (akkora amekkora) tökéletesen tervezhető nagyságú vásárló bázis. Ez a bázis már sem csökkenni, sem növekedni nem fog. Nekik most mondanám, hogy teljesen mindegy, mit adsz ki, meg fogják venni, de mivel vélhetően ők már tényleg 365234. képregényen vannak túl, talán valóban örülnek már annak, hogy ilyen obskúrus jedi történeteket olvasgathatnak, mert már annyira baromira elegük van az OT-PT korszakkal. Csak hát szerintem egy ilyen teljesen lecsiszolt és nagyon szűk rajongói kör abszolút rugalmas (!) igényeiből nem biztos, hogy érdemes kiindulni.
Nem tudom, miért visszatérő téma a Vader-Kenobi párbaj. Viszonylag könnyen meg lehetne érteni, hogy 1977-ben egyszerűen nem tudtak ennél jobbat kihozni, főleg úgy, hogy a Vader páncélban nagyon nehezen lehetett mozogni. Már a TESB-ben klasszisokkal jobb harci koreográfia volt, ami tovább javult a RoJ-re, a prequelek koreográfiája pedig ma is nagyon jó.
Továbbra is egy majdnem 50 évvel ezelőtti koreográfiára mutogatni teljesen értelmetlen.
Légió-millió könyv, képregény, komputerjáték és a mennykő tudja, mi minden jelent meg a SW-vel kapcsolatban.
Ha nem lett volna rá kereslet, jó eséllyel ezek nem jelentek volna meg.
Abból, hogy magyar nyelvre ezeket nem mind fordították le, nem vonnék le messzemenő következtetéseket - a tizenvalahány könyvből álló Óz-univerzumból is csak négy mű jelent meg magyarul.
nem állt meg, csak egy egyre szűkülő, roppant fanatikus és mindent ami SW zabáló réteg követte és vásárolta az újabbnál újabb a KÖNYVEKET (!) csökkenő példányszámokban, annyira, hogy egy idő után már úgy kellett magyar könyvkiadókat vadászni hozzájuk például, olyan jól fogytak...
A Thrawn és a Kevin J. Anderson trilógia ért el szélesebb sikereket* és újrakiadásokat, de azok igencsak kötődtek pl a ROTJ utáni időszakhoz és a klasszikus hősökhöz (ugyebár erről beszélek)
*illetve a Birodalom örökösei, amit extrém reklámhadjárattal trollkodtak meg és ráadásul az ESB és a ROTJ között játszódik és az OT hősei állnak a középpontjában annak is, naná!
nekem azok már nagyon erőltetett dolgok voltak, mesék egy távoli galaxisból... vagyis akár egy független sci-fi is lehetne, mint bármi más, ami nem SW
sajnálom, nekem az az SW, az az "SW kontextus" ami ebben a galaxisban játszódik és kötődik az OT korszakához, történeteihez, hőseihez
ez meg így már egy nagyon távoli dolog, akár Dűne is lehetne vagy valami Marvel vagy akármi, amire a fénykardok meg az erő miatt rá lehet fogni, hogy dehát ez is SW
OK, meg ott van Yoda, tök szuper, hogy ő ilyen sokáig élt és akkor még őt is bele lehet szuszakolni valahogy...
és ne, ne tegyünk úgy, mintha itt komoly produkciós munkák lettek volna a háttérben
hát maga a dizni sem tagadja, hogy erre milyen kevés energiát fordítanak ---> alig néhány hetet csak, mindenféle ötletbörzék, lesz belőle ez, meg az, meg amaz, és jellemzően azokat is utána lóhalálában átírják, törlik, újracsinálják, másik rendezőnek adják stb stb stb ennek meg is van az eredménye, védhetetetlen...
és ne, ne tegyünk úgy, mintha az OT idején is pontosan így történt volna, miközben jól tudjuk, hogy ennek az ellenkezője volt a jellemző, Lucas évekig házalt a sztorijával, folyamatosan mutogatta a szakember barátainak stb és hallgatott rájuk, fejlesztette azt és nem 1-2 hét alatt lett dobálta össze és milyen jól tette!
vagyis a kettőt bár sokan megteszik, nagyon nem érdemes közös nevezőre hozni
nem alakítottak nagyokat, de éppen elegendőt, működtek, mert akár te vagy én is lehettünk volna bármelyik, ez is volt a VARÁZS, kifejezetten gyenge alakításra, rosszul megírt és pláne alakított karakterekre pedig nem is emlékszem
harcjelenetek: mehetünk Ahsoka vívásán is (engem nem nagyon zavart), de sajnos azon kívül is minden rém gyenge volt, elég megtekinteni az utolsó epizódot, ízekre szedtük, annyira burleszk és tét nélküli ostobaság-hömpöly lett, hogy az ember képtelen volt bárminemű izgalmat érezni közben de még ezzel is agyonvágta pl a BOBF utolsó epizódjának "izgalmait"
"ha kivesszük a propagandát a produkciókból, attól még a gyenge forgatókönyvek, a rossz színészi alakítások és nevetséges harci koreográfiák ugyanúgy ott fognak maradni"
És?
Az eredeti SW-ban mennyi jó színészt, v. színészi munkát tudnál felmutatni Sir Alec Guiness-en (akinek akár húsz perce is volt az első filmben, oszt' kábé jónapot) és Harrison Fordon kívül?
(Najó. Még David Prowse egy kiváló választás volt Vader szerepére - ő ugyanis testépítőként tudott valamit a mozgásról, de ezen és a megjelenésén túl más még belőle sem kellett.)
Példának okáért Ahsoka le van fikázva a mozgása miatt. Pedig ha bármelyik vívását összevetjük a Nagy Kenobi-Vader Összecsapással, háááát.... no! (Az "SC-88 reimagined"-et meg már nem is említeném.)
