Ha egyenletes a hőmérséklet az egész gépben akkor elég, de szerintem nem elég. Ha mégegyet teszel úgy kell elhelyezni, hogy egyenletes legyen a hőmérséklet. Álltalában a tojásról szívja a levegőt a fűtőre, de ezt más sokan leirták elöttem is.
Szia marcsi az első három napban nem kell hűteni, sőt még spriccelni sem, de forgatni igen. Hűteni akkor kell, ha már az embrió fejlődésbe van (tudom most mondjátok , hogy az első perctől)Ha már az embrió saját hőt is termel.
Üdv!Az után érdeklődnék,hogy ma betettem a kacsatojásokat a gépbe,és azt írja a leírás hogy napi 20 percet kell hűteni őket!Az lenne a kérdésem hogy ezt a 20 percet feloszthatom,vagy egyszerre hűtsem őket?Lámpázni hányadik naptól kell?Spriccelni az elejétől kell a végéig?Gondolom most sokat gondoljátok,hogy miért nem olvasok könyveket,de én jobb szeretek tapasztalt emberektől tanácsot kérni!
Sziasztok. Én is most készítettem keltetőt kb 120 barabos bútorlapból van és körbe van szigetelve hungarucellel.A hőmérsékletetet egy PID szabályzólal szabályzom az tökéletes.Van bennt légkeverés is egy számítógép táp ventillátor.A hátsó falra középre szereltem fel.Az úgy megfelelel?Vagy inkább rakjak be kettőt a két szélére.Ne tudom mi lenne a jó elrendezés.Ha tudtok legyetek szívesek segítsetek.Előre is köszi
A "gyári" Gergely féle 5000- es keltetőnek az ajtaján van a ventillátor. az ajtó kb. 120 cm széles A háromlapátos ventollátor Kb. 100 cm. A pontos méreteket nem tom most, de ha érdekel lemérem.
El tudod képzelni micsoda nagy szelet csinál ott bent? Én voltam bent amikor kihuztuk a forgató részt és bementem amikor forogtak a lapátok. Szval, hy olyan szél lesz akkor mondják orkán erejü.
A gergely féle keltetőnek sincs külön kamrálya és minek fűtesz külön egy üres kamrát? amikor az a meleg levegő igy is úgy is a tojásokhoz kell. Ne mond nekem hogy ha egy külön részből fújod át a levegőt nem kell nagyobb teljesitményü ventillátor minha mindjárt ott a nagyobb részben van.
A nedves hőmérő úgy műxik, hogy a hőmérő alatt egy pici tálban van víz, a hőmérő higanyos részére rátekersz egy kis vattát és rögzited PL. egy befőttes gumival avatta érjen bele a vízbe és az felszivja a hőmérőhöz A víz felett kb 1 cm-re legyen a hőmérő és ha lehet egymáshoz közel a szárazzal.
Nem tudom mi már probálkoztunk mindennel de 1 fok nál lejjebb nem tudtunk jutni (nagyobb teljesitményü ventillátor,szellőzők szükitése stb.)Max nem kell megvenni mert nem jól müködik .Ezért rossz benne a kelési arány is ,de sokaknak az 50% megfelel .
Ezzel az elméleti okfejtéseddel egyet értek igaz nem vagyok egy mérnök csak egy esztergályos.Nem egy gépet csináltam már és eddig mind tőkéletesen mükszik.Szerintem a kétkamrás gép előnye az hogy a tojásokhoz a megfelelő hőmérsékletü levegő érkezik..a ventillátor egy 18w-os páraelszivó motor komoly levegő teljesitménnyel .A vezérlés és a fűtés pedig a régi Gergely féle keltető alkatrészeiből.A keltető és bujtató tálcák is abból valók.A szekrény 19-esmüanyagozott butorlap,kivülről pedig 3cm-es hungarocell szigetelés.Annyira kicsi a hővesztesége még teljes szellőztetés mellett is 5mp-et fűt utána kb 1.8-2percig nem.
Persze a tálcák ketté vannak vágva .Az egész nem nagyobb mint:55x60x115cm.és 500db tojás belefér.Lázmérővel a gépen belül felfütött állapotnál nincs nagyobb eltérés mint 0.3tized fok bárhol mérve.Cak ennyit akartam irni az elméletedhez.
Sziasztok! Sajnos még páramérőt nem sikerült beszereznem, de közelítőleg szeretném azért a páratartalmat belőni.. Olvastam a száraz-nedves hőmérős eljárásról, csak nem teljesen értem hogy is működik ez. Van egy táblázatom,h milyen hőmérséklethez milyen páratartalom tartozik. A száraz hőmérőt még csak-csak értem, a nedves hőmérő milyen? A végét bele kell mártani vízbe és utána betenni a keltetőbe?
A megitett tömeg nem azt jelenti,hogy egy külön kis fiók ami majdnem teljesen üres.Minél kisebb a légtér annál jobban lehet tartani a hőmérsékletet.Mint fapeter is írta a friss levegőt renszeresen (állandóan) kell biztosítani. Az a jó keltető amit nem is kell kinyitni napokig. A párásitás,hűtés és a szellőzés is automatizált. Nem is olyan komplikált megépiteni egy olyat, igaz nem olcsó.
Gratulálok az eddig elért sikereidhez, de egy gondolatoddal nem értek egyet!
"Legolcsóbb egy rossz hűtő, állított helyzetben, hogyha kinyitjuk az ajtaját, a széndioxid kifolyik belőle, mivel nehezebb a levegőnél, azon kívül csukott ajtónál alul marad az elhasznált levegő. Ezért nem jó a fektetett hűtő, felülnyíló ajtóval."
Amiket írsz, egy keringtetés nélküli, zárt dobozra vonatkozhat, nem egy keltetőre.
Ha megfelelően ki vannak alakítva szellőztető nyílások, és a keltetési folyamat kézben van tartva, nem lehet ekkora szintű rétegződés sem levegőösszetételben, sem hőmérsékletben, és tapasztalataim szerint a 0.2 fokos maximális hőmérsékleteltérés is könnyedén tartható.
"Egyébként azért pontosabb a külső fűtéssel ellátott keltető, mert az áramló levegő hőmérsékletét beállítva az fűti a keltető belső terét,"
Szia én ebben nem adok teljesen igazat, mert miért fűtenél egy külön kamrát és még növelni a légteret amikor igy is elég drága az energia? Nagyon sok keltető gépet láttam én is és építettem is. A legkisebb 40- tojásos a legnagyobb 5000db- os volt. A légkeverést még az egysoros gépben is tettem, mert nem mindegy hogy a felmelegitett levegő mennyi idő alatt fordul meg a keltetőben és azt is figyelembe kell venni, hogy mindenhol örvénylik a levegő, mert sorok és a tojások vannak bent. Ha egyszer valaki veszi majd a fáradságot és külömböző helyeken megnézi hogyan örvénylik a levegő meglepődik. Egyszerüen meg lehet nézni üveget kell az ajtó helyére tenni telerakni tojással és külömböző helyekre vékony csövön füstöt kell befújni. És akkor jó ha a füst minden sorban egyenletesen és kb 10 másodperc alatt teljesen körbefut. Akkor lehet 3-5 tized potossággal fűteni egyterü gépben is.
Ugyanezt a füstpeóbát egy légkeverés nélküli gépben szinte minimális a légmoszgás.
De aki épit az ne sajnálja rá az időt és ellenőrizze le az áramlást.
Kétaknás keltető, minél precizebb hőfokszabályzás, jó hőszigetelés, - már a kisebb fogyasztás miatt is, megfelelő légcsere, mert mást nemigen lehet tenni. Illetve lehetne, de az ár-eredmény nincs arányban. Azért a probléma nem olyan nagy, itt nem nagyüzemi, hanem háztáji keltetőkről meditálunk.
A helyzet az, hogy azért nem mindegy, hova teszed a hőérzékelőt, mert ahhoz képest állítja be a hőmérsékletet. Tekintettel arra, hogy 20 évig foglalkoztam hőtechnikai berendezések mérésével, tervezésével, laboratóriumi hőkemencék tervezésével, az a tapasztalatom, hogy 0,1 C fokot lehetetlen volt úgy beállítani, hogy az egész térben azonos legyen a hőmérséklet, még egy viszonylag kis térben is. Egy 1 literes edényben az edény alja és teteje között 40 C fokon kb. 0,8-1 C fok a hőmérsékletkülönbség. Persze attól függően, hogy mennyi a hőveszteség a külső tér felé. Ezért fontos, hogy a keltető hőszigetelése jó legyen és az áramoltatással, szellőzéssel ne csak fűteni, hanem a kelés megfelelő fázisában hűteni is lehessen a keltető belső terét. Amiket én olvasok azok csak elméleti értékek, a gyakorlat nem igazolja. Egy zárt térben, ahol muszály a levegőt áramoltatni, ahol hozzá kell keverni friss levegőt is, hogy a tojások oxigénhez jussanak, néhány tized fokon belül tartani a hőmérsékletet hiú ábránd. Ha van egy precíziós hőmérőd, mérd meg a testedet néhány ponton, meglátod, hogy még ott is több tized fok az eltérés. Egyébként azért pontosabb a külső fűtéssel ellátott keltető, mert az áramló levegő hőmérsékletét beállítva az fűti a keltető belső terét, de még így is több tized fok van a keltető alja és teteje között. Egyébként a tojás teteje és alja között is hőmérsékletkülönbség van.
Nem a hőerzékelőről beszéltem hanem a hőmérsékletről.A hőmérő a keltető mind a négy oldalán más hőfokot mér. Teljesen mindegy hogy hova teszed a hőfoszabályzót .Aránylag elég nagy a mért pontok közti külömbség.Több mint 1.5fok.Az én házi készitésü 500 tojásos kétaknás gépemben csak 0.2fok.
Igaz, nem mindegy, hogy hol van a hőérzékelő. Van egy régi könyvem, amiben az alábbi keltető van: Egy duplafalu víztartály, ami körbeveszi a melegítendő teret, ebbe a víztartályba kellett beleönteni a 40 fokos vizet, ez melegítette a tojásokat. Még ezzel is elértek 85-90%-os kelési arányt!
Ezek a légkeveréses gépeik nem valami jok lettek .Szerintem a régi hösugárzós 80-as gépeik ezekhez az ujakhoz képest verik a tökéletest.Az tény és való akárhol méred benne a hőfokot mindenhol más hőfokot kapsz .Tavaly nekem egy ilyen gép főzött meg 50db libatojást kelés előtt három nappal.Azóta is müködik csak 34.8c-ra kell állitani és akkor jó a hő a gépben.Erről ennyit mielőtt még feljelentenek hitelrontásért.
Sziasztok keltetőgép építő mesterek! Néhány keltetőt már építettem, sok csirkét kikeltettem, (meg is ettem), de tulajdonképpen mindnek volt valami hiányossága, amit ki kellett küszöbölni, ezért kihajítottam és most ismét belekezdek egy újba, a következők figyelembevételével:
(bár én csak a saját szórakoztatásomra és csak azért, mert szeretem a rántott csirkét)
1. bekerülési költség
2. fogyasztás
3. hőmérsékletszabályozás
4. szellőztetés
5. páratartalom ellenőrzés és szabályozás
6. tojásforgatás
Tapasztalataim alapján a következőket tudom leírni:
A keltetendő tojásokat 10-15 C fokon kell tartani maximum 10-12 napig. A keltetőbe helyezve 24-36 óra elteltével lámpázáskor egy kb. 15-18mm átmérőjű folt jelzi, ha beindult a sejtosztódás, 37,8-38C fokon, 55-60% páratartalom mellett. Ha ez alatt nem indult el, akkor abból nem lesz kiscsirke (meg rántott csirke) ezeket a tojásokat nyugodtan ki lehet venni és el lehet fogyasztani, semmi bajuk nincs. A tojásokat minimum naponta kétszer kell forgatni, de a napi 6x forgatás biztosabbá teszi, hogy nem tapad le a kiscsibe a tojáshéjhoz és akkor nem tud kibújni. Az, hogy merre forgatod, teljesen közömbös, nem volt még olyan kotlósom, amelyik megjelölte volna, hogy merre és mennyit forgatja a tojásokat. A keltetőgépbe állítva berakott tojásokat azért kell a tompább végével felfelé berakni, mert ott van a légzsák, ami a kikelés előtt a kiscsibének biztosítja a levegőt, amíg feltöri a tojás héját. A kotlós a csőrébe vizet vesz és meglocsolja a tojásokat, a hasáról kitépi a tollait és közvetlenül a teste melegével (ami ilyenkor lázas állapotban van, azért lesz 38-38,5 C fokos) közvetlenül melegíti a porontyait. Soha ne segítsünk a kikelő kiscsirkének a héjat feltörni, mert vagy megsértjük a testét, vagy ha nem tudja feltörni, mert fejletlen, akkor abból úgy sem lesz csibe.
Tehát a szempontok:
1. Legolcsóbb egy rossz hűtő, állított helyzetben, hogyha kinyitjuk az ajtaját, a széndioxid kifolyik belőle, mivel nehezebb a levegőnél, azon kívül csukott ajtónál alul marad az elhasznált levegő. Ezért nem jó a fektetett hűtő, felülnyíló ajtóval. Hőszigetelés szempontjából még jobb egy rossz mélyhűtő, mert annak vastagabb a fala, kevesebb hő távozik, ezért kevesebbet kell fűteni, olcsóbb az üzemeltetés.
2. A fogyasztás összefügg a szekrény hőszigetelésével, de 2- 3 db, 75 illetve 60 W –párhuzamosan kötött-közönséges izzó tökéletesen megfelel, (porcelánfoglalatban). Azért kell több, hogy ha egy kiég, ne legyen probléma. A fogyasztásuk persze kevesebb, mivel nem folyamatosan világítanak.
3. A hőmérsékletszabályozás nagyon kényes kérdés, mert ha digitális hőmérővel szeretnénk ezt biztosítani, az nagyon sokba kerülne. Legegyszerűbb egy kontakthőmérő, de sajnos ebből nem találtam én sem csak olyat, ami kb. 0,5 C fokon belül kapcsol, ezt egy relével megtoldva könnyen kapcsolhatja a fűtést. Viszont az is igaz, hogy amikor a kotlós felkel a tojásokról 2-4 percre, akkor is hűl néhány fokot a tojás, de ez nem árt neki. A meleg levegőt nem a szekrényben kell közvetlenül előállítani, hanem a keltető mellett egy másik kisebb szekrényben és azt kell befújni a keltetőgépbe, de úgy hogy mindig hozzá keveredjen friss levegő is. A hő érzékelőt természetesen a keltetőbe felülre helyezzük, a befújás alul van, felül a keltetőből visszaáramoltatjuk a levegőt a melegítőszekrénybe, de a melegítőszekrényen felül van állítható nyílás, hogy friss levegő is hozzákeveredjen a melegítetthez.
4. A szellőztetés a 3. pontban tulajdonképpen megoldott, az lenne a tökéletes, ha tudnánk mérni a levegő oxigéntartalmát, mert az embriók a tojáshéjon keresztül is lélegeznek. Ennek hiányában naponta ki lehet egyszer nyitni az ajtót néhány másodpercre, ez alatt teljesen kicserélődik a levegő, ha beleszagolunk, érezni lehet, hogy a levegő friss, vagy elhasználódott, ezért kell állítható levegőző nyílás a mellékszekrényre. A ventillátornak nem kell vihart kavarni, csak annyi kell, hogy egyenletesen áramoljon a levegő, egyenletes legyen a hőmérséklet és cserélődjön a levegő, még egy tápegység ventillátor is bőven elég, talán még sok is, ezt állítható levegőző nyílásokkal lehet belőni.
5. A páratartalom beállítása a szekrény alján elhelyezett víztartó edénnyel a legegyszerűbb, ahogy más is írta, a vízfelület határozza meg a páratartalmat. Legegyszerűbb, ha az edényt letakarjuk egy műanyag lappal, ezáltal a felület állítható. A víztartó edénybe egy merev vékony csövet (fém, 3-4mmátmérő), amit egy hajlékony csővel egy külső légmentesen záródó merev falú több literes , fejre állított üvegbe dugunk úgy hogy ne kapjon levegőt. Ha az üveget megtöltöttük vízzel –a rendszer zárt- és fejre állítjuk, a víz csak addig folyik, amig a kifolyócső száját el nem éri, ekkor nem megy levegő a rendszerbe, ezért a vákuum nem engedi ki a vizet, viszont ha elég nagy az edény, a keltetés alatt nem kell a vizet utántölteni. Egyszerűbb az edény feltöltése, ha a műanyagcsőre teszünk egy olyan elzárót, amit akváriumok szellőztetőjéhez lehet kapni, és amíg az üveget feltesszük, nem folyik ki a víz.
6. Ez is egy érdekes téma, mert akárhogyan is nézem, nagyon macerás a forgatót megoldani. Van görgős forgatás, ahol hengerek vannak, ezek közé kerülnek a tojások, (persze úgy, hogy nem esnek közé) a hengerek össze vannak kötve, és ha egyet elforgatok, az összes forog, vele a tojások. Van bölcsös forgatás, ahol a tojások több sor hosszúkás bölcsőbe vannak téve, ez tulajdonképpen billenti a tojásokat, hasonlóan a billenő tojástartókhoz, csak ez kevesebb helyet foglal el. (Tojásbölcsőket lehet vásárolni készen www.plmaschine.hu). Ezzel megoldható, hogy egy karral az összes tojást egy mozdulattal megfordítsuk, illetve 45 fokot billentsük. Van a billenőtálcás, ami szintén 45 fokot billent a tojáson, de ez sok helyet foglal el, mivel az egész tálcát forgatja.
A tojások 21 nap alatt kelnek, az utolsó 3 napon nem kell forgatni és olyan tálcán kell tartani, hogy a kiscsirkék nehogy beszoruljanak, ekkor sem a görgő, sem a bölcső nem alkalmas. Ahogy a tojásokban fejlődik az embrió, úgy nő a hőtermelésük ezért figyelni kell, hogy nehogy elszaladjon a hőmérséklet, mert ez károsítja a csibéket. (és nem lesz rántott csirke).
Ha ezzel valakinek tudtam segíteni esetleg ötletet adni, akkor már nem írtam hiába. Mindenesetre lehetne olyan keltetőt építeni, ami processzorvezérlésű, mindenre odafigyel, de ezt szerintem nem háztáji használatra, bár a kenyérsütőt is kitalálták elérhető áron, talán ez is megoldható lenne.
Még egy adalék: Hőmérő és páratartalom mérő, kontakthőmérő: www.lombik.hu
Sok sikert!
molleslie1
