Attól,hogy a megfigyelő sebessége változott, attól még a fény sebessége nem lett sem kisebb sem nagyobb.Nem a fény sebessége változott a megfigyelőhöz képest, hanem a megfigyelő sebessége változott a fénysebességhez képest.
Hogy te ezt interferométerrel képzeled megcsinálni, jól mutatja, fogalmad sincs, miről beszélsz. Ezért zavart el udvariasan az a fizikaproff is, akinél házaltál vele.
"Ahogy írod, úgy valóban nem lehet megmérni. De máshogyan igen."
(azért leírhattad volna, hogy szerinted hogyan is... a 'rejtélyeskedés' helyett...) ;-/
Szerintem úgy lehetne megmérni azt, hogy "a fénysugárral szemben haladó megfigyelőhöz viszonyítva a fény sebessége más, mint az álló megfigyelőhöz viszonyítva" (ahogy azt destrukt 4498 írta), figyelembe véve Construkt 4503 'időzítési problémáit', hogy keresni kell egy 'jó irányban lévő' pulzárt (amiben így 'benne van' az "idő-szinkronizáció"... ;), és
összehasonlítani a pulzár-impulzusok közti időtartamot,
a Föld különböző, Nap körüli pozícióiban (+ a Föld forgása... ;),
így ha a Nap körüli pálya két ellentétes oldalán
eltérő 'impulzus-távolságot' mérhetünk, akkor destrukt-nak van igaza, vagyis: "a fénysugárral szemben haladó megfigyelőhöz viszonyítva a fény sebessége más, mint az álló megfigyelőhöz viszonyítva." ;-)
"Az egyenlítőn 1 km/s a különbség, ami egy nagy pontosságú interferométerrel már kimérhető.
Ezt a mérést ma már nem nagy kunszt elvégezni"
Interferenciás összehasonlításhoz a két sugarat újra össze kell hozni egy helyre. Amit először elküldtél kelet felé, azt vissza nyugat felé, amit pedig először nyugat felé küldtél, azt vissza kelet felé. Tehát mivel egy helyről, egy nyalábosztóról indultak, s egy felfogó ernyőn végezték, mind a kettő ugyanannyit megy keletre, mint amennyit nyugatra. Ilyen kétirányú sebességméréssel nem lehet megmérni a keleti és a nyugati irány sebességkülönbségét.
Ezt csak egyirányú sebességméréssel lehetne kimutatni, de akkor a sugarak indulási és érkezési helyei egymástól távol esnek, így az indulási és érkezési időket egymástól távoli órákkal kellene mérni, ehhez pedig azokat előre össze kellene szinkronozni. Viszont a nyugatra meg a keletre küldött bármilyen véges sebességű szinkronozó jelekkel kapcsolatban is felmerülhet ugyanaz a várakozás, hogy egyik irányban eléjük szalad a fogadó állomás, a másik irányban meg elfut előlük, tehát a szinkronjel az egyik állomáson előrébb, a másikon hátrébb fogja állítani az órát, nem pedig szinkronba.
Mivel nem ismerünk semmiféle eljárást, amivel a távoli órákat a fénynél sokkal nagyobb sebességű jelekkel szinkronozhatnánk, a fénysebesség egyirányú mérését nem tudjuk elvégezni. Legfeljebb azzal próbálkozhatnánk, hogy az órákat egymás közelében szinkronozzuk, majd nagyon óvatosan eltávolítjuk őket egymástól, abban reménykedve, hogy a szállítás nem fogja megzavarni a járásukat. Ám a remény az kevés! Mert fényjeleket küldve egyikről a másikra, s az indulási időt az indulási hely órájáról, az érkezési időt az érkezési helyen lévő óráról olvasva le, a különbségükből nem tudjuk eldönteni, hogy az milyen mértékben származik a fény haladási idejéből, és milyen mértékben abból, hogy a mozgatás mégiscsak megzavarta az órák járását.
A Földön keleti és nyugati irányban nem azonos a fénysebesség, mert a Föld felszínén álló megfigyelő keleti irányban elébeszalad a fénysugárnak, nyugati irányban pedig távolodik tőle.
Az egyenlítőn 1 km/s a különbség, ami egy nagy pontosságú interferométerrel már kimérhető.
Ez azért is ütős lenne, mert ugyanilyen eszközzel mérték a sebességkülönbséget az MM kísérletnél, csak akkoriban még a műszer pontossága kisebb volt.
Ha akkor a negatív eredményből a fénysebesség állandóságára (a megfigyelő mozgásától való függetlenségre) következtettek, akkor nehéz lenne megmagyarázni, hogy a pozitív eredmény is ugyanazt bizonyítja. Persze biztosan megpróbálnák ezt is megmagyarázni.
Ezt a mérést ma már nem nagy kunszt elvégezni (ha tudjuk, hogy mit akarunk mérni), ezért szerintem egy egyszerű optikai laborban is el lehetne végezni. De a relativistáknak ez eszébe sem jut. Egyrészt azért, mert nem is tudják, hogy mit kellene mérni. Másrészt azért sem, mert aki ilyen mérésbe kezdene, az megkérdőjelezné a fénysebesség állandóságát, ami főbenjáró bűn a mai fizikában.
"Ha nem változtatja a hanghullám a sebességét, akkor csak a hanghullámmal szemben haladó sebessége változik a hanghullámhoz képest."
A levegőhöz képest nem változtatja a hanghullám a sebességét.
Ha a hanghullámmal szemben haladó megfigyelő sebessége változik a hanghullámhoz képest, akkor a hang sebessége is változik a megfigyelőhöz képest. (ez a relatív mozgás)
Vagyis a hang sebessége a különböző sebességű megfigyelőkhöz viszonyítva mindig más és más.
Ugyanígy van a fény esetében is.
A fénysugárral szemben haladó megfigyelőhöz viszonyítva a fény sebessége más, mint az álló megfigyelőhöz viszonyítva. Eddig tiszta?
Ezzel csak az a baj, hogy a relativitáselmélet szerint nem így van. Einstein azt mondja, hogy akármilyen sebességgel szaladsz a fénnyel szemben, a hozzád képest mért fénysebesség is mindig ugyanannyi. Mert a fénysebesség Einstein szerint nem relatív, hanem abszolút állandó.
Na ez az, ami nem igaz.
A hang esetében sem igaz és a fényesetében sem.
De Einstein szerint a hangra és minden másra igaz, csakis a fényre nem, mert a fénysebesség kivétel.
A Hanghullám sebessége véges? Mert ha nem akkor változtathatja. Ha nem változtatja a hanghullám a sebességét, akkor csak a hanghullámmal szemben haladó sebessége változik a hanghullámhoz képest.
destrukt 4487 "A macskával vigyázzál, mert karmol. ;) "
gyongyom 4488 "A macska akkor karmol , ha macskakajával eteted, és nem adsz neki semmi finomságot, például rántott csirkét, sült csirkét , meg sem lehet fogni. A finomságokra kezes báránnyá változik."
Akkor is "kezes báránnyá változik" a 'válogatós' macska, (és nem csak a "finomságot, például rántott csirkét, sült csirkét" eszi) ha 'bekened' a 'sima' macskatápot, a világ legjobb étvágy-gerjesztőjével -- az éhség-gel... ! ;-)
A fénnyel szemben haladó változtatja a sebességét , a fény nem . Lassul, vagy gyorsúl, lassabban, vagy gyorsabban ér a fényhez, vagy halad a fényben. A FÉNY NEM VÁLTOZTATJA A SEBESSÉGÉT.
Eddig úgy gondoltam, de a többi más topikokban, az utóbbi két napban tárgyaltuk a fénysebesség változatlanságát , vagy változását az inercia redszerhez képest . az jott ki , hogy a fénnyel szemben haladó sebessége változtatható, a fényé nem. Rávilágítottunk egy hibára. Te azt írtad, hogy szemben haladóhoz képest nem változik a fény sebessége. - Ezt állítja Einstein. Én a könyvemben a képletet támadtam , meg ,de rájöttem, hogy mégegyszer át kell rágnom magam rajta vagy kihagyom.
A macska akkor karmol , ha macskakajával eteted, és nem adsz neki semmi finomságot, például rántott csirkét, sült csirkét , meg sem lehet fogni. A finomságokra kezes báránnyá változik.
