Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
"A ceglédi óriás csak az ország legkevésbé fagyveszélyes termőhelyeire való fajta, ezek rendszerint 250 m és a fölötti tengerszint feletti magasságban, illetve a városok védett kertjeiben találhatók." "Legalább két porzófajtával társitva ültessük." vagyis önmeddő!
Én nem vagyok nagy szakértő, láthatod a néha igen hülye kérdéseimből is. De volt ceglédi óriásom. Nagyon-nagyon finom volt! A kilencedik évben ment tönkre úgy, hogy még tavasszal telis-tele volt virággal, virágjában meg is metszettem, és rá nem sokkal elpusztult, moníliás ágelhalásnak tudtam be. Igaz, le lehetett gyengülve, mert előző évben annyit termett, hogy alátámasztás ellenére a földig lógtak az ágak, lehet, hogy ha akkor alaposan megritkítom, megmaradt volna. A vele egy időben ültetett magyar kajszi két évvel bírta csak tovább - az is nagyon-nagyon finom volt, csak másképpen. Szerintem ha hozzáértőbb módon lettek volna kezelve (metszve), tovább élhettek volna. De akkor még nem jártam ezen a fórumon, csak könyvből metszettem. Fagykárra nem emlékszem, de elég védett helyen voltak, és homokon.
Szeretném kikérni a véleményeteket a Ceglédi Óriás kajszival kapcsolatban! Azt tudom ,hogy nagyszemű, de milyen hátrányai vannak? Megéri ültetni egyet? Mennyire fagyérzékeny?
Valamikor egy rádióműsorban azt mondta valaki, hogy a régi, óriási barackfák mind koronaszintben voltak szemezve, így a betegségek nem bántották a törzset, egy esetleges ágelhalás meg nem volt végzetes, ellentétben a törzselhalással.
Nálam ezért minden barack koronaszintben van szemezve, erre tavaly bejött valami (talán baktériumos) nyavalya, ami megtámadta a szilvatörzseket. Lehet, hogy ez a betegség régen még nem volt. Régen nagyon kevés betegség volt, mert nem hurcolták ide-oda az emberek a világ másik sarkából, ezért gondolják sokan, hogy a régi fajták olyan piszkosul ellenállóak voltak.
Ezt nem nagyon értem, hogy első évben csak letermés után metszeni. Nem feltétlenül teremnek a fák az első évben. Inkább később lényeges, hogy a termés kineveléséhez minél több lomb legyen, meg ugye sajnálja levágni az ember a gyümölccsel berakódott ágat.
Az a gond a nyári metszéssel, hogy míg a tavaszi metszés növekedés-serkentő hatású (a megmaradtak erősen hajtanak), addig a nyári metszés növekedéscsökkentő, azaz a maradék nem nagyon fog nőni már a legtöbb gyümölcsfajtánál, és ha egy hosszú, vékony vesszőkkel teli formátlan csemetét nem metszel az első tavasszal, akkor esélyes egy formátlan, lelógó ágú fává válni, amivel a nyári metszéskor már nem nagyon lehet mit kezdeni, mert a kellő helyeken nem lesz rajta hajtás.
Felnőtt fa igazgatásánál ez nem lényeg, és növény-egészségügyi okokból jó a nyári metszés, de alakító metszés szerintem mindenképpen tavasszal legyen. Aztán persze gyorsan egy lemosás, lezárni a sebeket.
Egy régi könyvben olvasta már erről a szilvára (ott konkrétan vörös szilvára) oltott kajsziról, de ilyet sehol sem találok azóta sem. Mindenhol csak a Myrobalan van. Ettől lehet az, hogy a barackfák korán halnak?
Ez a kérdés engem is érdekelne, mert a korábbi gyakorlat valóban az volt, hogy pirosbimbós állapotban metszették a kajszit a gutaütés elkerülése érdekében, de máshol meg azt olvastam, hogy ez már nem állja meg a helyét.
A szomszédunkban is van 50-60 éves kajszi, épp a nyári nagy viharban tört le egy hatalmas ága, rá a telkünkre... szerintem vége lesz, mert a leveleit is korábban dobta le; mindenesetre gondozás nélkül is sokáig húzta, így remélem nálam is megmaradnak
Gratulálok a kajszi topic megnyitásához, nekünk is kedvenc gyümölcsünk. Tervezzük, hogy a többi gyümölcs terhére, inkább kajszikat fogunk ültetni minél többet. A gyümölcse és a lekvára kiváló és még piacképes is.
A kajszik pusztulása nem törvényszerű. Ha jól emlékszem 1978-ban oltottam két kajszifát a kertem gerádjából szedett szilva alanyra. Ma is jó erőben vannak, teremnek, pedig több mint 30 évesek. (ld. "metszés" fórum 300. hozzászólás. Az alsó ágak alatt éppen el lehet járni, olyan magasak. A felsőket létrázni -vagy rázni- kell.)
Hajrá :) Mennyivel egyszerűbb volt gyermekkoromban, amikor sárgabarack alatt két fajtát értettem: a finomabb, korábban termő volt a kajszi (amit szerintem magról ültettek), a később termő, kevésbé finom pedig a rózsabarack. Viszont, már akkoribban sem voltak hosszú életűek a fák, azaz nem csak a 2000-es évek ajándéka a pusztulásuk, a gutaütés.
Nekem egyenlőre 17 különböző korú kajszim van-a végleges helyén,ezek hagyományos koronájúak /ill. azok lesznek/,többféle alanyon: vadkajszi,myrabolán,St julien A,őszimagonc,szilvamagonc.Tavasszal kezdek el egy orsó sort Ishtara alanyon/saját szemzésűek/...12 fa fér ide.Ezen kívül lesz még egy sor Weiwa és Ishtara alanyon vegyesen,még nem döntöttem el,hogy Haag-sövényen v. orsón lesznek-e.
optimális esetben kb 25 fajtám lesz...jövő ilyenkorra.
Ez kb olyan, mint hogy a lélegzést nem szabad abbahagyni és akkor sokáig élsz. A kajszi IS egészséges, akárcsak még számtalan zöldség és gyümölcs. Nyilván ha cigi, pia, zsír stb helyett egészségesen élsz, akkor tovább húzod. :)
nekem ket fam van. az egyik egy osregi, korai fajta, megcsavarodott torzzsel, kozvetlenul a haz mellett. a kert disze, de barackot meg nem ettunk rola, mert a gyumolcs nagyresze mar eres kozben tonkremegy valami gomba miatt. eddig nem permeteztem, de most tervezem, hogy alaposan beaztatom lemosoba osszel es tavasszal, ez talan segit.
a masikat most ultettem, Gonci barack. Milyen koronat javasoltok kezdonek?
en minden lekvart szeretek, de palacsintaba ez az elso szamu kedvencem.
A lényege hozzávetőlegesen: ..A Goldrich, a Klosterneuburger és a Bergeron kajszikat vizsgálták Torinel és GF 655/2 alanyokon orsókorona formával /4x2 méteres térállással =1250 fa/ha/ és tölcsérkoronával "Hohlkrone" /6x4 méteres térállással = 416 fa/ha/ nevelve. A továbbiakban a standard orsó nevelésű variánsokat /ca. 20 cm oltási magasság/ összehasonlították a magasabban beoltott / 60 cm / variánssal, hogy az oltási magasság befolyását a hozamra, minőségre és a fa egészségére tisztázzák. Az orsókorona jobb eredményt hozott, itt a termésmennyiség 2x, 3x több volt, mint a tölcsérkoronánál.
Ezen kívül a 60 cm-es törzsmagasság tovább növelte a terméshozamot, annélkül, hogy rontotta volna a gyümölcs minőségét... A fa egészségében a középtávú megfigyelés /8 év/, szignifikáns pozitívumot nem igazolt a 60 cm törzsmagasság javára, másrészt mégis ebbe az irányba véleményeznek.
Nekem is kedvenc ételem-italom (ez utóbbi a Cappy-féle ivólésűrítmény), de a szálláshelyem kertjében csak két nagyon öreg fa van. Pontosabban már csak egy, mert a nagyobbik, amelyik az utóbbi évtizedben alig néhány szemet termett (habár azok jókorák voltak), és egyre több volt rajta a leszáradt ág, idénre teljesen elpusztult. A másik aprószemű termést hoz, de még éldegél, csak a vihar törte le egy nagy ágát. Hallottam egy mendemondát, miszerint a kajszi fogyasztása annyira egészséges, hogy szinte életelixírnek tekinthető. Mi igaz ebből?
Ez nem egyedi eset! :) örülök, hogy az első hozzászóló Ali bá lett, megtisztelő! Most, hogy végre kertes házban lakom, rögtön nekiálltam kajszikat ültetni (pedig nem sok helyem van), egyelőre két magyar kajszi és egy Kuresia várja a tavaszt.
