A végét leszámítva egy klassz interjú, jó kérdésekkel és jó válaszokkal. Én a helyetekben törölném a végét, és így Dzsomba szavai a jövővel kapcsolatban még nagyobb hangsúlyt kapnának...
Nagy kár, hogy nem konkréttumokról, érdekességekről szól az írás. Olyan rajongó szintű. Nekem elég semmit mondó. Ha valaki annyira közel volt a CR-hez írhatott volna valami közelebbit is, mert ha jobban belegondolok semmi új információt nem kaptam róluk, amit eddig ne tudtam volna...
Szombaton este "teltházas" rendezvényt tartottunk a Malomban, melynek keretében megismerhettük az MKB Veszprém KC új játékosait, Bjarte Myrholt, Ivan Lapcevicet, Tatai Pétert és Tombor Csabát. A jó hangulatú összejövetelen a szurkolók új kedvenceiket kérdezték többek között eddigi pályafutásukról, veszprémi terveikről, a városról, nemzeti válogatottjukról, magánéletükről.
Kiderült többek között, hogy Tombor Csaba a keresztségben a "Vakond", Ivan Lapcevic a "Lapac", Bjarte Myrhol pedig a "Béla" becenevet kapta. Utóbbinak nagyon tetszik magyarosított neve, s megtudtuk, hogy "keresztapja" Buday Dani volt. Béla nagyon jól érzi magát Veszprémben, nagyobb problémákba még nem ütközött, a kisebbek megoldásában pedig mindenki segíti a környezetében. Kommunikációs gondjait - szállodai szobatársával, Csárlival pl. csak kézzel-lábbal tudott "beszélgenti" - orvosolni próbálja azzal, hogy intenzíven tanulja nyelvünket. A kézilabda szakszavakat már kivétel nélkül ismeri, s ahogy megbizonyosodhattunk róla, rengeteg magyar szót ismer az élet más területéről is. Úgy érzi, hogy Gál Gyulával ütőképes párost alkotnak a beállós poszton. Példaképe játékosként Anja Andersen, aki ellen egy edzőmeccsen még játszott is.
Ivan Lapcevic példaképei Veszelin Vujovics, illetve a jelenleg a Szeged edzőjeként ténykedő Kovács Péter. Lapac filozófikus, sokat gondolkodó személyiség, aki mindig jól átgondolt, megfontolt válaszokat adott kérdésinkre. Nem volt furcsa számára a veszprémi csarnok, hiszen a húszezres Köln Arénában csak a nagyobb meccseket -évi 6 mérkőzés- játszotta korábbi csapatával, a többit egy, a veszprémi arénánál is kisebb csarnokban. Véleménye szerint a magyar válogatott jó csapat, a szerbek azonban gond nélkül legyőznének bennünket. Nagyon tetszik Neki, hogy a veszprémi közönség érti a kézilabdát, s ez plusz motivációt jelent számára.
Tombor "Vakond" Csaba, a "fehérvári gyerek" volt talán a leglámpalázasabb vendégünk, ez érthető is, hiszen az utóbbi esztendőkben kiscsapatokban játszott, ahol teljesen más volt a csapatot körülvevő hangulat, mint itt - újdonság számára ez a felhajtás, de természetesen tetszik Neki. A beilleszkedése remekül sikerült, a csarnok hangulatát azonban még szoknia kell. Első itteni meccsén, a Zágráb ellen izgatottan futott ki a bemutatásnál a parkettre, a közönség azonban lelkesen és kedvesen fogadta, s ez megnyugtatta. Örül, hogy hosszú idő után Skaliczky László számít rá a válogatottban, akit egyébként eddigi legfelkészültebb edzőjének is tart (Zovkóval még csak másfél hónapja dolgozik együtt, így nem tudott véleményt alkotni). Példaképe a posztján tavaly még a csapatunkban játszó Kertész Balázs, akinek nagyon sokat köszönhet, sokmindent tanult tőle, amikor még Újvárosban játszott.
Tatai Péternek szintén egy volt veszprémi játékos, Szathmári János a példaképe. A többiekhez hasonlóan ő is "őrült" edzők keze alatt dolgozott, az őt Győrben edző Tóth László esetében ez a jelző még a nagyközönség számára is érthető. A 22 éves Peti nem szereti a harsány bulikat, sokkal inkább szeret egy asztaltársaságban beszélgetni, így számára ideális város a Győrnél csendesebb Veszprém. Agresszív, "támadó" stílusát Győrben nevelték belé. Solával kollegiális a kapcsolata, nincsen olyan szintű rivalizálás köztük, mint amilyenre számított. A többiekhez hasonlóan nagy megtiszteltetés számára, hogy nálunk játszhat és hosszú távra tervez csapatunkban. Szemei előtt Csoki példája lebeg, akinek városházi búcsúztatását megkönnyezte, s ha lehetséges, ő is szeretne ilyen hosszú távon a csapatban játszani.
A rendkívűl jó hangulatú, éjszakába nyúló beszélgetésen - melynek végén a Fan Club tagjai névre szóló ajándékot nyújtottak át vendégeiknek -, négy nagyszerű sportembert és szimpatikus, közvetlen embert ismerhettünk meg, akik remélhetőleg sok örömet fognak szerezni nekünk, MKB Veszprém KC szurkolóknak.
Tudom, hogy új város vagytok Magyarország kézilabda-térképén, de várom a tippjeiteket a ma kezdődő női bajnokságra is a Kézilabda tippbajnokság topikban! :)
Ha csak feleannyian tippeltek, mint ahányan a szucsában játszotok, már egész népes kis csapat lennétek a Csapatversenyben!
Polyák Sándor, az MKB Veszprém Kézilabda Klub elnökségi tagja 2005-től irányítja a csapattal kapcsolatos marketing tevékenységeket. Arról érdeklődtünk, milyen eredmények születtek ezen a területen, és milyen további tervekkel vág neki az elnökség a 2005/2006-os bajnokságnak.
Polyák Sándor: - Idén februárban kezdtük el értékesíteni a csapat emblémájával ellátott termékeket, és nagyon szép eredményt értünk el a bajnokság utolsó négy hónapjában, ugyanis rengeteg mezt, pólót, sapkát, sálat vásároltak a szurkolók. Szeretnénk tovább bővíteni az áruk listáját, mégpedig olyan termékekkel, amelyeket el is lehet fogyasztani a mérkőzések alatt –gondolok itt például nápolyi szeletre, kekszre, üdítőre. Jelentősen bővül majd az ajándéktárgyak száma is a következő szezontól.
Index: – Miért csak mostantól kezdték el értékesíteni ezeket a szuveníreket?
PS: – Korábban is gondoltunk rá, de ezer apró egyéb gond, illetve napi probléma mellett nem jutott rá energia. A lényeg az, hogy végre elindult a folyamat. Kétféle módon tudjuk értékesíteni az ajándéktárgyakat, termékeket: a hazai mérkőzések alkalmával a helyszínen, illetve az interneten keresztül. A csapatnak országszerte nagyon sok rajongója van, ezt bizonyítja, hogy a pár hónap alatt rengeteg ajándéktárgyat postáztunk. Célunk, hogy idővel minden a drukkerünk szurkolói mezben buzdítsa a csapatot. Irigykedve nézem, amikor például a Celje idegenben játszik; szurkolóikat messziről fel lehet ismerni, a szektoruk csupa sárga-zöld.
Index: - Mennyibe kerülnek ezek a termékek?
PS: – A szurkolói mezek ötezer forintba, a Puma mezek pedig 13 ezer 500 forintba. A klub emblémájával ellátott bögréket, poharakat öt-hatszáz forintért lehet megvásárolni. A következő szezon első hazai meccsén körülbelül 30–50 klubemblémával ellátott termék várja a szurkolókat – azaz lesz miből válogatni.
Index: - A csarnokon kívül is lesz lehetőség a vásárlásra?
PS: – Amennyiben komoly érdeklődést tapasztalunk, esetleg a belvárosban nyitunk egy üzletet – de ez még csak elképzelés. Véleményem szerint az új csarnokban helyet kaphatna egy ajándékbolt, illetve egy kézilabdás klub-múzeum is megvalósulhatna az épületben. Mindez idegenforgalmi értekkel bírna, hiszen sok turista Veszprémet a kézilabdacsapata miatt ismeri.
Index: - Megpróbálkoznak azzal, hogy még közelebb hozzák egymáshoz a szurkolókat és a csapatot?
PS: - A közönségtalálkozóknak már van egy kialakult rendszerük, minden szezon elején bemutatkoznak a játékosok, ezen túl több meghívásnak is eleget tesznek – de nem lehet túlzásba vinni mindezt a csapat szigorú edzésrendje miatt. A jövőben a klub alkalmaz egy munkatársat, aki kapocsként tevékenykedik majd a játékosok, a vezetők és a szurkolók között. Remport Csaba már most is sokat segít ebben a fanclubon keresztül.
Index: – Megpróbálják majd nagyobb körben szimpatikussá tenni a csapatot?
PS: – A helyzet az, hogy jelen pillanatban nincs értelme, ugyanis ennél többen nem férnek be a csarnokba – nem tudunk helyet biztosítani a távolabbról érkező szurkolóknak. Ha megépül az új csarnok, akkor az egyik legfontosabb feladatunk a közönségszervezés lesz, ugyanis akkor több ezer olyan új látogató nézheti majd élőben a mérkőzéseket, aki eddig meg sem próbált jegyet szerezni, mert reménytelennek gondolta.
Index: – A veszprémi kézilabdaklub mit tesz annak érdekében, hogy minél ismertebb legyen a sportág?
PS: – Klubunk rengeteget segít a kézilabda szövetség munkájában, egyik legfőbb törekvése az, hogy a sport imázsa növekedjen. A szövetség célja, hogy a kisebb csapatok is fokozatosan fejlődjenek – így még színvonalasabb bajnokság alakulhat ki, ahol nem csak két-három együttes küzd a címekért. Úgy gondolom, hosszabb távon az unióban a kézilabda nagyon nagy teret fog nyerni, hiszen a jövő sportjának tekinthető: gyors, kemény, férfias. Ha itthon is sikerül elérni, hogy folyamatosan jó csapatok találkozzanak, akkor lényegesen nagyobb érdeklődés kíséri majd az eseményeket. Ezért lenne jó például a régiós bajnokság. Egy csoportban játszhatna a Celje, a Zágráb, valamint az MKB Veszprém.
Index: - Mi lenne így a kis csapatokkal?
PS: – Ki lehetne alakítani egy alulról építkező rendszert, ahol különböző osztályokban mérhetnék össze erejüket az együttesek. Egy kisebb csapat szurkolóinak sem mindegy, hogy a vendég együttes 20 góllal veri-e a hazaiakat, vagy szorosabb mérkőzésen dől el, hogy abban a pillanatban ki a jobb.
Index: – A jelenlegi szponzorszerződéseknek köszönhetően nem fognak a csapat mögül kiszorulni a kisebb támogatók?
PS: – Nem hinném, továbbra is keressük, várjuk a kisebb szponzorokat, vagy például a társadalmi munkában segítőket. Mindenki fontos nekünk, a nagy szponzortól az egyszerű drukkerig – hiszen ugyanúgy támogatják a klubot a szurkolók is, akik bérletet vesznek, és kijárnak a meccsekre. Ám egy dolgot nem szabad elfelejteni: bármennyire is jó színvonalú a veszprémi kézilabda, a költségvetést tekintve csak kullogunk az európai klubok után.
Index: – Ön szerint könnyen megy majd az átállás az új névre?
PS: – A Fotexxel való több éves sikeres együttműködés miatt nem lesz egyszerű, de meggyőződésem, hogy a csapat és az MKB sokat fog tenni ezért. Az a célunk, hogy a siker központja VESZPRÉM legyen!
