Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A Bergeron egy tuti fajta.A viágainak jó a fagytűrése/persze az extrém időjárás az azért ennek is ok lehet/,bőtermő,finom-sztem senmmivel sem rosszabb ,mint a magyarok.Hogy apró lenne ?...ez vízellátás és terhelés kérdése.Normális állapotok esetén korrekt méretű,egyáltalán nem apró.Mindent figyelembe véve a legjobb fajtának tartom az eddig már termő fajtáim közül....és nem 1-2 fajtám van.
Hát, ki kell próbálni! Olyan sokat nem veszthetsz vele. Legfeljebb átoltod más fajtára, ha nem tetszik. De íz tekintetében nem lehet annyira melléfogni a kajszival, mert mindegyik finom.
Az meg, hogy mikor terem, függ az éghajlattól is. Nem kell mindent szó szerint elhinni, amit írnak, de ha azt írják, hogy június közepe, az irányadónak jó. Aztán lehet, hogy a gyakorlatban ez június végét/július elejét jelent.
Köszönöm szépen a türelmedet és a gyors választ! Most átolvastam és rájöttem, hogy valamit elértettem. Már elkezdtem a topic visszaolvasását és elhatároztam, hogy még jegyzetelni is fogok, belefér a hosszú estéimbe. Amennyiben kérdésem maradna, majd jövök.
"A ceglédi óriás csak az ország legkevésbé fagyveszélyes termőhelyeire való fajta, ezek rendszerint 250 m és a fölötti tengerszint feletti magasságban, illetve a városok védett kertjeiben találhatók." "Legalább két porzófajtával társitva ültessük." vagyis önmeddő!
Én nem vagyok nagy szakértő, láthatod a néha igen hülye kérdéseimből is. De volt ceglédi óriásom. Nagyon-nagyon finom volt! A kilencedik évben ment tönkre úgy, hogy még tavasszal telis-tele volt virággal, virágjában meg is metszettem, és rá nem sokkal elpusztult, moníliás ágelhalásnak tudtam be. Igaz, le lehetett gyengülve, mert előző évben annyit termett, hogy alátámasztás ellenére a földig lógtak az ágak, lehet, hogy ha akkor alaposan megritkítom, megmaradt volna. A vele egy időben ültetett magyar kajszi két évvel bírta csak tovább - az is nagyon-nagyon finom volt, csak másképpen. Szerintem ha hozzáértőbb módon lettek volna kezelve (metszve), tovább élhettek volna. De akkor még nem jártam ezen a fórumon, csak könyvből metszettem. Fagykárra nem emlékszem, de elég védett helyen voltak, és homokon.
Szeretném kikérni a véleményeteket a Ceglédi Óriás kajszival kapcsolatban! Azt tudom ,hogy nagyszemű, de milyen hátrányai vannak? Megéri ültetni egyet? Mennyire fagyérzékeny?
Valamikor egy rádióműsorban azt mondta valaki, hogy a régi, óriási barackfák mind koronaszintben voltak szemezve, így a betegségek nem bántották a törzset, egy esetleges ágelhalás meg nem volt végzetes, ellentétben a törzselhalással.
Nálam ezért minden barack koronaszintben van szemezve, erre tavaly bejött valami (talán baktériumos) nyavalya, ami megtámadta a szilvatörzseket. Lehet, hogy ez a betegség régen még nem volt. Régen nagyon kevés betegség volt, mert nem hurcolták ide-oda az emberek a világ másik sarkából, ezért gondolják sokan, hogy a régi fajták olyan piszkosul ellenállóak voltak.
Ezt nem nagyon értem, hogy első évben csak letermés után metszeni. Nem feltétlenül teremnek a fák az első évben. Inkább később lényeges, hogy a termés kineveléséhez minél több lomb legyen, meg ugye sajnálja levágni az ember a gyümölccsel berakódott ágat.
Az a gond a nyári metszéssel, hogy míg a tavaszi metszés növekedés-serkentő hatású (a megmaradtak erősen hajtanak), addig a nyári metszés növekedéscsökkentő, azaz a maradék nem nagyon fog nőni már a legtöbb gyümölcsfajtánál, és ha egy hosszú, vékony vesszőkkel teli formátlan csemetét nem metszel az első tavasszal, akkor esélyes egy formátlan, lelógó ágú fává válni, amivel a nyári metszéskor már nem nagyon lehet mit kezdeni, mert a kellő helyeken nem lesz rajta hajtás.
Felnőtt fa igazgatásánál ez nem lényeg, és növény-egészségügyi okokból jó a nyári metszés, de alakító metszés szerintem mindenképpen tavasszal legyen. Aztán persze gyorsan egy lemosás, lezárni a sebeket.
Egy régi könyvben olvasta már erről a szilvára (ott konkrétan vörös szilvára) oltott kajsziról, de ilyet sehol sem találok azóta sem. Mindenhol csak a Myrobalan van. Ettől lehet az, hogy a barackfák korán halnak?
Ez a kérdés engem is érdekelne, mert a korábbi gyakorlat valóban az volt, hogy pirosbimbós állapotban metszették a kajszit a gutaütés elkerülése érdekében, de máshol meg azt olvastam, hogy ez már nem állja meg a helyét.
A szomszédunkban is van 50-60 éves kajszi, épp a nyári nagy viharban tört le egy hatalmas ága, rá a telkünkre... szerintem vége lesz, mert a leveleit is korábban dobta le; mindenesetre gondozás nélkül is sokáig húzta, így remélem nálam is megmaradnak
Gratulálok a kajszi topic megnyitásához, nekünk is kedvenc gyümölcsünk. Tervezzük, hogy a többi gyümölcs terhére, inkább kajszikat fogunk ültetni minél többet. A gyümölcse és a lekvára kiváló és még piacképes is.
A kajszik pusztulása nem törvényszerű. Ha jól emlékszem 1978-ban oltottam két kajszifát a kertem gerádjából szedett szilva alanyra. Ma is jó erőben vannak, teremnek, pedig több mint 30 évesek. (ld. "metszés" fórum 300. hozzászólás. Az alsó ágak alatt éppen el lehet járni, olyan magasak. A felsőket létrázni -vagy rázni- kell.)
