A Dűne megértéséhez komoly ismeretek szükségesek. Aki nem ismeri a pre-iszlám arab mondákat és társadalomszerveződést, az iszlám teokratikus államszervezeti modelljét, a szúfi miszticizmust, az sok dolgot nem tud hová tenni. Az olyan finomságokról, mint a későbbi kötetek szúfi-zen szintézise, már ne is beszéljünk.
Nyilván lehet több szinten is olvasni a könyvet. Aki a mai, felszínes nyugati szemmel nézi, annak sok dolog követhetetlen lesz, hiányoznak a mostanában divatos, színes borítos könyvekben lévő megszokott, unalmas panelek. A szereplők motíváció egy alapvetően más, ősi, de továbbgondolt filozófiai rendszeren nyugszanak, nem a mai pláza-multipex-Mátrix befogadókészséget követelik meg.
A Dűne nem a jelen kivetítése, mint ahogy Asimov-világa, hanem egy jövőbeli párhuzamos világ. Egy gondolatkísérlet annak felvázolására, milyen lenne egy galaktikus méretű birodalom abban az esetben, ha a Kis- és Közép-Ázsia területén korábban (és részben ma is) létezett (létező) filozófiai és eszmerendszerek mentén szerveződne.
Lehet, hogy valakinek ez túl sok, más típusú könyveket szeret szórakozásul választani. Ettől azonban még a Dűne-ciklus, és főleg a mögötte álló hatalmas szellemi teljesítmény monumentalitása elvitathatatlan. Aki ezt nem képes befogadni, egy hatalmas élménnyel lesz szegényebb.
Mindent inkább talált el mint a társadalom fejlődését! A karakterek motivációi teljességgel érthetetlenek, főképp azért mert ez a jövőkép olyan középkori stlyeos feddhetetlen egyének nélkül.
Most konkrétan nem tudom részekre lebontani, hol mennyi gondolkodás van, de én kimondottan kedveltem a filozofikus okfejtéseket és a maga nemében eléggé logikusnak (nyilván egy szubjektív látásmódról van szó), elgondolkodtatónak találtam.
Elsore en is kedveltem. De amikor mar huszonotodjere vizional a Dzsihadrol es mar idoben sem kepes elhalyezni a dolgokat, ott teljesen szetesik az egesz. (Ez persze nyilvan szandekos, mert Herbertnel az ilyesmi mindig szandekos, de engem azert bosszantanak az ilyenek. Egyszeruen nem volt hozza hangulatom es kesz.)
Most konkrétan nem tudom részekre lebontani, hol mennyi gondolkodás van, de én kimondottan kedveltem a filozofikus okfejtéseket és a maga nemében eléggé logikusnak (nyilván egy szubjektív látásmódról van szó), elgondolkodtatónak találtam. Az tény, hogy voltak döcögős részek, ahol nem tudtam annyira felvenni a fonalat, de egészében véve nem ez a jellemző.
A jövő ábrázolását úgy látom, hogy rohadt sok évet előre szaladt és nem a technika, inkább a társadalom és ember jövője foglalkoztatta. A Buttleri Dzsihad is ezt támasztja alá. Egy olyan jövőről beszél, ahol az emberi tulajdonságok hatalmas értéket képviselnek. Ugyanakkor meghagyja a technomán vonalat is, lásd Ix. Én személy szerint nem látom annyira fiktívnek a világot, de ez amúgy nem kulcs kérdés. Ami még érdekes, hogy miket ment át a mi világunkból az új világba, szerinte mi él túl annyi évet. Ő így képzeli el a letisztult emberi társadalmat tehát a jelenlegi világ a letisztulási folyamat után, nyilván fiktív elemekkel tarkítva.
Szerintem a Dűne világa azért olyan nagyszerű, mert tökéletesen megtervezte Frank Herbert. Igazából semmibe sem lehet belekötni, inkább csak kukacoskodni. Látszik, hogy komoly háttér munka áll a regény mögött.
Szemben Asimov művével, a mai technikai tudás mellett is logikusnak tűnnek a Dűnében leírt gépezetek. Ezzel szemben az Alapítványban leírt technikai eszközök egy része elég mókásnak tűnik. Számomra kissé zavaró volt, hogy annyiszor erőltette az atom-kütyüket.
A Dűne olvasásakor sok minden elmélkedhet az olvasó. Nem lehet csak egy jövőben játszódó világként tekinteni, mert az emberiség egész történelme belekeveredik és rengeteg utalás van a XX. századra is.
Emelett még sok a filozófiai gondolat is, mely még érdékesebbé teszi a könyvet.
Nem csak arrol van szo, hogy a Dune-regenyekben a szereplok gondolkodnak tobbet "hangosan"?
Mert szerintem igen, es ez nehol mar igencsak zavart. Persze, nyilvan ez is resze az iroi szandeknak, de peldaul a masodik kotetben Paul gondolatai mar annyira kuszak es onmagukba visszaterok, hogy sok elgondolkodnivalo azert nincs rajtuk, maximum annyi, hogy probalod kihamozni, hogy hol szakadt meg Paul kapcsolata vegleg a logika es az ertelem vilagaval. :))
igen, kábé erre gondoltam, csak nem bírtam normálisan kinyögni... :-) azt hogy nincs benne filós rész arra építettem hogy pl az alapítványban mindig történik valami, nincsenek 2-3 oldalas elmerengések, estébé. viszont a detektív-történetszerűségekben valóban kell agyalni hogy most mi van... :-)
ettől függetlenül a Dűnében lényegesen több az elgondolkodnivaló mint bármelyik Asimov-műben(bár az is meglehet hogy eleve ilyen hozzáállással olvasom el a könyveket és észre sem veszem őket :-)))).
Az a baj, hogy a Dune vilaga cseppet sem a jovot akarja abrazolni.
Hanem egy sajat, kulon vilagot, ami emlekeztet ugyan az arab vilagra, emlekeztet egy picit a nyugati vilag jovokepere, de igazibol egyik sem. Mint ahogy Tolkiennek sem veted a szemere, hogy a kozepkorban nem voltak gozgepek, ugy Herbertnek sincs ertelme felhanytorgatni azt, hogy a vilaga nem a kommersz jovokepet fedi.
(Egyebkent sokmindenre magyarazatot ad eldugott helyeken: pl. a pajzsharc szerintem zsenialis)
A fergen lovagolassal meg nem ertem, mi a fura: ha a te istened hajlando lenne teged elvinni mindennel gyorsabban uticelodhoz, te autoba szallnal? Egyebkent van fogalmad rola, hogy egy viszonylag viharos sivatagban meddig birnak a mechanikus eszkozok, mint az auto vagy a 'topter?
Hat azert en ilyet nem mernek kijelenteni. A robotos sztorikat szerintem csak ugy erdemes elolvasni, ha utana is gondolsz, es azert az Alapitvany-trilogia eredeti kotetei is igen sok elgondolkodtato, raadasul Herberthez hasonloan, tarsadalomelmeleti kerdest vet fel.
Azert erzed mondjuk "konnyebbnek" Asimovot, mert o a mi kulturankrol ir, mig Herbert egy, a mienktol elegge idegenrol.
Az Istencsászár gholája miért emlékszik Leto-ra, mint kisgyermekre, és rázza meg Muad-dib kriszkésének látványa, és miért emlékszik Muad-dib viselt dolgaira, szólasaira, amiket már uralkodóként használt?
Na kész vagyok az első résszel, hozzálátok a másodikhoz. Mindenesetre érdekes nem is kissé hogy nincsenek pozitív személyiségek Letot kivéve de ő hamar meghal, Muad-Dib egy genyó.
Én is Asimov-rajongó (is) vagyok, és szvsz az Asimov-könyvek abba a kategóriába tartoznak, amelyeket nem kell értelmezni, nem kell rajtuk elgondolkodni/elfilózni. Ellenben Herbert igen gondosan építette fel a világát, még a legjelentéktelenebb bolygónév is takar valami egyéb jelentést, és nem magán a történeten van a hangsúly(hiszen ilyesmi történet lehet ezer meg ezer, bár ez így nem teljesen igaz) hanem a szereplők gondolkodásán, egyéb háttéreseményeken, meg mindenfélén. Ezért nem lehet normális könyvajánlót írni a Dűnéről, mert egy szűk féloldalon hogy lehetne leírni minden politikai cselszövést meg filozófiát ami benne van.
mellesleg furcsán képzeli el kissé a technikát is tizenvalahányezer év múlva csapkodószárnyas sugárhajtóműves repülőgépek lesznek? 8)
meg lézerfegyverek. meg térhajlító hajtóművek... akkor Asimov antigravitációs liftjei meg mikrofúziós légijetei a jobbak? Asimov talán túlságosan is a jövőbe tekint, pl elfelejtjük a Földet, összeomlik a birodalmunk; ő a tipikus amerikaiscififilm jövőt írja meg.
A fremenek ha meg ott van a seggük alatt a fűszer mért férgeken lovagolnak?
a féreg gyorsabb, megbízhatóbb, mint egy topter vagy valami autó, meg ugyebár a féreg testesíti meg a fremenek földistenét, ha jól emlékszem. másrészt a fűszerükért kitől szereznének járgányt? merthogy nem a harkóktól az biztos.
A Dűne messiása és a CoD keményfedeles kiadását hol lehet még megkapni? Mind2-t olvastam anno de egyik sincs meg nekem, és szivesen megvenném mivel a 3 (amúgy igen gyenge) előzmény-könyv után elkezdtem A Dűne-t is újraolvasni. Librikben volt régen, akkor elszalasztottam, ott meg már csak a Harkonnen ház és az új Dűne kiadás kapható.
A technika azert ilyen furcsa, mert az uralkodosztaly _visszafogja_ a technikai fejlesztest (meg volt egy Butleri Dzsihad), hiszen csak igy tudjak fenntartani a feudalis rendszeruket. A pedig azert jarnak gyalog, illegve fereghaton a fremenek, mert a fejlettebb technikat gyorsan szetszedi a homok - a Harkonnenek pl. ezert is szorulnak vissza a varosokba.
hát, erre "csak" annyi a válasz, hogy ez a világ így épül fel... mi értelme a Paul Muad'Dib VS Hari Seldon csatának? :)))
ez a világ ilyen, a könyvek ilyenek, és vannak akiknek nem tetszik. van akinek meg az Asimov-féle világ nem jön be...
Nem éppen akcióra vágyom szvsz mint Asimov fan elmondhatom hogy abban néha egyáltalán nincs akció mégis lebilincselő a történet, mellesleg furcsán képzeli el kissé a technikát is tizenvalahányezer év múlva csapkodószárnyas sugárhajtóműves repülőgépek lesznek? 8) A fremenek ha meg ott van a seggük alatt a fűszer mért férgeken lovagolnak?
Nem éppen. Csak éppen science fiction rajongó vagyok és már csomószor hallottam hogy ez milyen jó etalonnak számít etc. Tehát megvettem és elkezdtem olvasni kb. most vagyok a 300-ik oldalnál de a történet nem bontakozott ki...
A fremenek ugyanúgy sivatagban élnek, mint az arabok, és ugyanúgy monopóliumok van a közlekedéshez szükséges anyagra (fűszer), mint az araboknak (olaj), sőt, még jobban. Viszont a Dűnét a '60-as években írta Herbert, akkor még nem volt jellemző arrafelé a terrorizmus.
Senki nem kenyszerit, hogy elolvasd a konyvet.
Amugy mi bajod az arab neppel?! Erdekes kultura es sokat koszonhetunk nekik, mi europaiak (pl. probalj szorozni, osztani romai szamokkal, neadjisten gyokot vonni - szerintem orulni fogsz az arab szamoknak). Miert kell egy szelsoseges banda miatt elitelni egy egesz nepet?
kicsit off vagyok, de teny hogy Herbert arab szavakat, neveket hasznal.
pl: mahdi = arab megvalto vagy inakbb arabul megvalto :)
Mért van az az érzésem hogy ez a mű arabokról szól legalábbis full arab nevek, kifejezések vannak benne és ez olyan szar manapság!
BTW milyen nemzetiségű volt ez a Frank Herbert?
