Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Szóval most már Máté fogalmazott szerinted az 5,28-ban hibásan? Meg akkor persze bizti-bizti Mózes a 10. parancsolatban. Merthogy eddig csak az általam korábban idézett Salamont kárhoztattad a Péld. 24,9. miatt, de most már aszondod, hogy Máté tutkóra hibásan írta le Jézus szavait!
Ez döbbenetes! Hová fogsz még vajh süllyedni akár csak ebben az egy kérdésben?
Inkább gyártasz hozzá egy hibás emberi gondolatmenetet, csak hogy megmentsd a jogos lelkiismeretfurdalás alól a szívükben mással paráználkodó, házasságot törő emberek tízmilliárdjait!
Na, ezek a milliárdok fognak majd lesni az utolsó ítéletkor, ha hozzád hasonlóan gondolkodtak, amikor Jézus felrója biza Nekik azt, hogy a megkívánás után jó alaposan megkefélgették gondolatban a felebarátjaik feleségét!!!
Te komolyan ennyi alapdolgot nem értesz a Bibliából, meg Isten valóságáról?
Most kezdjem el Neked ezeket én magyarázni ismét? Hiszen elkezdtem kicsiben a topik legelején, aztán látszott egyre inkább, hogy ezt sem így látod, azt sem érted, stb, stb...
Mondtam már Neked, én nem fogok Veled immár vitatkozni, ha az elején nem értetted egy-egy témáról a szavaimat, akkor most sem fogod. Nem amiatt említettem most sem egy-két alapdolgot, hogy vitát generáljak ezekről - merthogy már beszéltünk róluk -, hanem csak megjegyeztem tényként a létezésüket. Ha Te nem érted, vagy másképp látod, érzékeled az igazság és az igazságosság fogalmát például - akkor az immár a Te dolgod. Ha még mindig másképp látod a test és annak szintjeinek és a bűn kapcsolatát, akkor az továbbra már csak a Te dolgod. Ha még mindig nem veszed észre a szívbéliség és a bűn megcselekvésének általam látott és láttatott mikéntjét, akkor most sem fogod. Ha nem látod a kívánság-bűn kapcsolatot, akkor most sem fogod. Ha nem veszed észre, hogy minden Igazság, jogosság és jó csak az egyetlen "Igazság"-hoz és "Jó"-hoz viszonyítva igazság és jó, akkor most sem fogod ezt érzékelni, vagy éppen elfogadni, megérteni. Ha nem tapasztalod úgy a Szent Szellem vezetését ma, ahogyan én, és sztem egykor az apostolok és Jézus, akkor minek beszéljek Neked a Szent Szellemben járás biztonságáról a tartalmi tévedések kizárhatóságáról?
Még leírom majd azt, amit ígértem, hogy mi Jézus és Izrael egyszülöttségben azonos, és mi a különböző, s aztán csak akkor szólok, amire korábban mondtam - egy-egy kapitális tévedés felbukkanásakor. Kérdezgess más pálistajóskapistákat, én már látom jó ideje, hogy felesleges Neked írnom, csak a látványosan kapitális hibáidra érdemes szólni, mert akkor el lehet kissé rettenteni az embereket az emberi gondolatmenet- és igazsággyártástól (Júdás 23.). Mert Isten nem emberi gondolatmenetek- és részigazságok összessége.
Mindig ezzel a szívvel hiszünk az igazságra felkiáltásal van baj.
Attól, hogy egy tévedésben szívből hiszünk és elfogadjuk szívből, hit által igaznak, nem fog igazsággá változni.
Mi az az igazi istenkép, krisztusi lét, teljesség, amelynek előírásait, vagy nézeteit ilyenkor követni kezdi a hívő hit által elfogadva a követésének a szabályait?
Mi az a bibliával megegyező, mégis egy másik gyülekezeti látástól eltérő igaznak minősített igazi istenkép, krisztusi lét, vagy teljesség?
Miért lehet szétválasztani az igazságot az igazságosságtól?
Milyen életeskedés az amit elválasztunk az élettől?
Minden biblikus istenkép, vagy krisztusi életről rajzolt teljességkép, amit a hívővel hit által fogadtatnak al korlátoznia kell ai Istennel és a Kriszusban való élet valódi megismerésének a lehetőségeit, mivel nem saját tapasztalatokból épül fel, hanem mások tapasztalataiból, hova tovább csak kétezer év távlatából visszanyúló személyek tapasztalataiból. Nem lehet jóllakni egy olyan sült csirkével, amelynek megevéséről egy kétezer éves beszámoló bizonyságot nyújt.
Csak olyankor válik tehát a sült csirkéről való bizonyságtételekben való hit fontossá, amikor a sült csirke megevésének lehetőségét eltávolították az éhes száj közeléből.
Minden biblikus, vagy megmagyarázott istenkép vagy krisztusban való életről való kép csak hit általi nézet, amíg az embernek nincsen meg a saját tapasztalata a dologról. Nem baj, hogy vannak ilyen hit által elfogadott nézetek, a baj az, hogy ha ezek által egységesíteni akarják mindenkinek a tapasztalatát Istenről és a Krisztus teljességében való életről, és korlátozni kezdik ezeknek a tapasztalatoknak az elérhetőségét. Pedig a tapasztalatok tudnák megadni a hit igazolását, ameddig a a tapasztalat nem igazolja a hitet, a hit mindaddig vakon elfogadott hit kell hogy maradjon.
De Isten, Krisztus benne van mindenkiben, hiszen ő általa élünk, mozgunk és vagyunk. Ennélfogva az igazság és az élet, amire Jézus azt mondta én vagyok az igazság és az élet, tehát mindenkiben benne van. Olyan Igazságot teremteni, amely tehát ezektől a valódi élettől elkülönülve önmagában létezik, hamissá teszi az egész életet, hamissá teszi azt a Krisztust is aki mindenekben benne van. Ha pedig az igazság benne van minden élőben, akkor az igazságosság nem lehet más, mint ennek a cselekedetekben való kifejeződése. Elszakítva tehát az igazságosságot az igazságtól, amely természetesen nem a halál, hanem az élet kifejeződése kell hogy legyen, ugyanazt tesszük, mintha kétségbe vonnánk, hogy az alma az almafának a gyümölcse, a szőlő a szőlővessző gyümölcse.
Amiképpen Jézus azt mondja, hogy a jó cselekedet a jó fa gyümölcse, azonképpen igaz az is, hogy az igaz cselekedet az igazság gyümölcse.
Igaz az is, hogy a hamis cselekedet a hamisság gyümölcse, és hiába hisszük szívből azt, hogy igaz, attól még nem válik igaz cselekedetté.
A tanulság, kezdjünk el megtanulni különbséget tenni igaz és hamis között ahhoz, hogy ne szoruljunk másnak a kioktatására.
Állításod szerint a bűn pedig az Istennek való engedetlenség. Szerinted Ádám ebben vétkezett ezért a bűn eredete is Ádámtól kezdve van a világon.
Két dolgot kell itt alapvetően figyelembe venni.
1. Mit kell betartani az Istennek engedelmes embernek, és ki mondja meg azt hogy mit kell batartani, ha nem az Isten mondja meg személyesen az embernek.
2. Eleve az engedelmesség egy szolgai állapotot jelent, de létezik Istennel egy nem szolgaságon alapuló kapcsolat is.
Lássuk ezeket a kérdéseket.
Alapvetően azt gondolom, hogy ha Isten akar valamit egy tőle teremtett lénytől, azt meg tudja neki mondani.
Képzeljük azonban azt, hogy segítségül hív egy embert, hogy mondja már meg a célszemélynek, hogy mit kell neki cselekedni, hogy az Isten akaratát végrehajtsa.
Ne boncolgassuk, hogy miért kér ehhez emberi segítséget.
Alapvetően a célszemély maga előtt lát egy képviselőt, aki - vagy igazat mond, vagy nem - azt parancsolja, hogy az eléje mutatott listát feltétel nélkül tegye meg.
Mi alapján tudja eldönteni, hogy az a másik ember olyan listát mutat neki, amelyik az Istentől származik, nem pedig olyat, amit saját maga állított össze? Különösen akkor, amikor ezt a lehetőséget kihasználva számtalan cég nyújtotta be neki a kívánságlistáját Istentől eredendő állítással?
Különböző cégek összefogva elfogadnak közösen egy olyan listát, amely általában mindegyik cég érdekeit is ki tudja elégíteni. Ezzel elérhetővé vált, hogy az összes egyéb konkurrens cégeket kiszorítsák a kívánságlisták piacáról.
A sok hitelt vesztett listát látva egyszeri ember minek alapján tudja eldönteni, hogy ez a immár Nagy Eredeti Lista mennyit tartalmaz Isten szándékaiból és mennyit tartalmaz a cég érdekeiből?
Ne hagyjuk figyelmen jívül azt a tényt, hogy mindaddig van szerpe a listázásoknak, amíg egyszeri ember azt nem gondolja elég, utána nézek mit is akar tőlem az Isten. Csak addig működnek ezek a listaközvetítő mechanizmusok a ráépülő cégekkel, amíg az ember el van szakadva az Istentől. Ha sikerült meggyőzni, a lista teljesíthető.
Ám az Istenhez fordult ember a kielégítő válasz után azt mondja, eredjetek, meg kaptam a sajátom, nincs már szükségem a tiétekre. Nyilván konkurrens lesz, hisezn rábuzdulva a többiek szintén elkérhetik a sajátjukat, ezzel aztán a cég bukhat. Gyorsan megölik azt, aki ezt a közvetlen kapcsolatot elkezdte hirdetni, és egy pontosítottabb listát készítenek.
Legfontosabb kérdés tehát. Miért Mózes törvényét tekintik hivatalosan annak a listának, ami Isten elvárásait tartalmazná?
2. Az úr és szolga viszonyra jellemző a feltétlen engedelmesség. Az atya és fia viszonyt leginkább a kölcsönös segítség tudna jellemezni, aminek alapja a kölcsönös megértés. Miért akarjuk erőltetni azt az úr és szolga viszonyt, ami Izrael és Isten közötti szerződésre volt jellemző, Jézus határozott kijelentése helyett, amikor megmondta, nem hívlak titeket szolgáknak, és legyetek egymásnak testvérei. Istent pedig Atyaként jeltölte meg a továbbiakban.
Kezdjük előlröl. Amikor az ember még vagy engedelmes, vagy engedetlen volt Istennek, megsokasodott a gonoszsága. Hogy tudja mihez tartsa magát engedelmesség vonatkozásában, kiválasztott egy népet, Izraelt, hogy átadjon neki egy listát az elvárásairól. Szerződést is kötöttek, miszerint ha az átadott lista szerint cselekszenek igazaknak tekinti az Isten őket, listaszegés esetében pedig bűnösöknek. A lista egyértelmúen megmutatta nekik mi a bűn, tehát különbséget tudtak tenni helyes és bűnös cselekedet között. A bűn minden esetben valaki másnak (másik ember vagy Isten maga) személye, élete és vagyona elleni cselekedet volt. Senkit nem ítéltek el szívében vagy gondolataiban elképzelt bűnök felől, ha nem cselekedte meg (legalább minimális kárt nem okozott másokban). Minden ítélethez egyébként is kellett a vádló, súlyosabb esetekben pedig még két tanú.
Ha most valaki azt kezdi hirdetni, hogy elengedi a lista megszegéséből származó büntetéseket, sőt mindenki a saját listája szerint lesz megítéltetve (amilyen mértékkel mérsz, olyan mértékkel mérnek neked), miért gondolható az, hogy Nagy Eredeti Lista megszegésének büntetései már a lista megszegésének elképzelése esetén is várható?
Azonképpen ha a bűnöket az ember még csak elképzeli, de nem hajtja végre, semmilyen törvényszék elé nem állítható. hiszen a földi és mennyei törvényszék az emberek egymás közötti kapcsolatainak a jogait és védelmét szolgálja, abban pedig nem történt sérelem.
Nem nevezhető addig bűnnek a gonosz szándék, amíg cselekedetben kifejeződve törvényt nem sértenek vele. Csak az a gonosz cselekedet nevezhető akkor is bűnösnek, amelyiket az aktuális törvény (ez legyen akár Mózes) bűnnek ítél.
Kacifántos kárhoztatásod a szív ellen inkább saját mértékedet árulja el, amely szerint másokat akarsz megmérni. Abban törvénysértésként szerepel a bűn elgondolása már a szívben is. Alapvető hiba azonban gonosz szándéknak minősíteni azokat a szexuális vágyakat, amelyeket Isten teremtett szépségei láttán a szívedben feltámadnak. Máté hibás fogalmazása a gonosz kívánságról, már számtalan félreértelmezésre adott okot. Alapvetően arról a gonosz szándékról beszélt Jézus, amely a kívánság feltámadása alapján valamilyen szerződésben levő jognak (házasság), kisajátítási vagy birtoklási, vagy uralmi jogkörének megsértésének vagy kivívásának jogsértő formában történő (így már gonosz) szándéka merül fel.
Másik alapvető hiba a saját mértékedet álklítod be mások számára követendő mértékként, nem hagyod annak is érvényesülni a sajátját. Jézus azt mondta amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek. Ez azt is jelenti, mindenki használja a saját mérőzsinórját, ne a másét.
Összefoglalva annyit szeretnék kiemelni, hogy a gonosz szándék, a gonosz cselekedet csak a végén válik bűnné, amit az érvényes (emberi vagy isteni) törvény
megítél, és ami valakinek szabadságát, személyét vagy életét sérti, vagy tönkre teszi. Maga a törvény azonban, hogy mit ítéljen bűnnek, az immár az emberek kezébe adatott. Akár Mózestől elkezdve, mi magunk alakítjuk törvényeinket, amelyek betartására kötelezik az alájuk vetetteket. A bűn ennélfogva folyamatosan változó és törvénykönyvenként más. Mondhatja valaki, hogy van egy Istentől eredeztetett törvénykönyv, ami a Mózesi gyűjteményekben megadatott, de alapvetően mára az is módosult, kettő, nincs mindenki alá vetve.
Az úgynevezett pogányok, akik a Mózesi törvény nélkül valóak, akiknek maga Pál is törvény nélkül valóvá lett, a törvény helyett az igazság ismerete hirdettetik és taníttatik.
Csak soha nem értették meg.
Kihagytam kedvedért a vastag betűs dolgokat, de nem sokáig.
Ezzel kapcsolatban maga a kifejezés homályossága adja meg a jelenleg is honos félreértések okát.
Ha elsőszülött nép, akkor ne mondjon fiút.
Ha elsőszülött fiú, akkor ne nevezze Jézust egyszülöttnek.
Ha elsőszülött fiú, de mégsem tekinti Isten annak, csak fogadottnak, vagy jelképesnek, illett volna Izraellel időben közölni, mielőtt félreérti a neki tulajdonított kiváltságokat.
Minden módon alapot szolgáltat arra, hogy Izrael kiválasztottként ma is elhivatottnak érezze magát arra, hogy minden hatalom mennyen és földön az övé legyen.
Ezek az igehelyek több szent és Isten között, magát Jézust juttatnák, saját szavai szerint, a gyehenna tüzére.
Mégegyszer felsorolom:
Ítéletek, Jézus szájába adott szavak formájában:
Máté 5,22:
Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az õ atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az õ atyjafiának: Ráka, méltó a fõtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.
Ezek után Jézus ítéletre méltó szavai az evangélium alapján:
Máté23,17:
Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az arany-é, vagy a templom, a mely szentté teszi az aranyat?
Máté23,19:
Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az ajándék-é vagy az oltár, a mely szentté teszi az ajándékot?
Pál apostol sem kerülheti el a gyehenna tüzét:
Gal 3,1:
Óh balgatag Galátziabeliek, kicsoda ígézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, kiknek szemei elõtt a Jézus Krisztus úgy íratott le, mintha ti köztetek feszíttetett volna meg?
Isten szájába adott ítéletre méltó szavak:
Lukács 12,20:
Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tõled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek?
Tisztelt Takarító!
Bár első ránézésre megint csak talányos a feladvány - s egyben csalafinta is - , azért erre is van magyarázat.
Szeretném elmondani egyébként, hogy a Bibliával mindent meg lehet magyarázni.
Azonban, ha ezt tenném lehet hogy nem követném a Messiást igazán. ( Markosz 4,33-34 )
Ezét ha megengedi ezt még feloldom Önnek, de aztán arra kérem Önt, hogy térjen meg.
Sőt! Parancsolom.
Az egyszülött kifejezést a Bríth Hadasáh ( Új szerződés ) használja. Példul a Vidám Vasárnap tegnapi televíziós adásában is felolvasott két igehelyben.
Jóchanán ( János ) 1, 14
Jóchanán ( János ) 1, 18
Az Ön által a régi szerződés könyveiből említett elsőszülött ( bekór ) kifejezést Jiszráélre vonatkozóan több helyen olvashatjuk.
Több értelmezés lehetséges.
Egyrészt Jiszráél a Messiás elsőszülötte. Ezt támasztja alá, a Hóséa 11,1 Hóséa 12,4-5 ( Magyar vers-szedetben Hóséa 12,3-4 ) Születése előtt a régi ( földi apától kapott ) nevén Jaaqov az Angyallal való találkozását követően kapta a Jiszráél nevet.
Másodszor van olyan magyarázat is - melyet az eredeti szöveg is alátámaszt miszerint a Fiamnak, a Fiam számára hívtam ki.
Harmadrészt és talán ez a legmeggyőzőbb elsőszülöttként nem a személyre, hanem a népre vonatkozik az elnevezés. Vagyis a 70 nemzet közé nem számolt Jiszráélre.
Például a Smóth ( Mózes második könyve ) 4,22-23 ban, mivel ott az Atya mondja Jiszráélre, hogy fiam.
Üdvözlettel:
Tarnagol Zahav
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az õ atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az õ atyjafiának: Ráka, méltó a fõtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére
Ezen a helyen Jézus szavának az lett beállítva, mintha azt hirdetni, hogy minél enyhébb vétket követ el az ember, annál súlyosabb ítéletben lesz része:
1 a gyilkos bírósági ítéletre való
2. aki haragszik már az is
3. aki azt mondja az atyafira ráka (te szemét) az már főbíróságra való
4. aki csak azt hogy bolond, az már az örök gyehenna tüzére.
Ezt Máté elírta, vagy azt gondolod, hogy igazságos ítélete ez Jézusnak?
Tisztelt Takarító!
Jésua bíró!
A bíróság ítéletét pedig nem illik kritizálni.
Mattaj 5, 21-22
Mattaj 23, 17
Mattaj 23, 19
Mattaj 23, 33
Galata 3, 1
Lukáh 12 ,20
Jésua, Sá"ul, sőt még maga az Örökkéélő is mondana ilyeneket?
Nos akkor ne Istennek szólítsuk azt, akiről valójában semmit nem tudunk, mert amiről a vallások, hívőket magukba olvasztó közösségek, intézményesített lélekgyárak beszélnek, az eleve fantasy tárgykörébe tartozik, a hittetők kedves meséje...!
Mi nem tudjuk, hogy mi a tökéletes, bár Platon erről sok sok gondolatot jegyzett le, majd rendszerezte filozófiai munkái során, amin ugye sok követője, szövegfelhasználója élt meg!
Az emberek egy része nehezen fogadja el az ámításokat, míg másokat ez éltet, nem?
A Szent Szellem eszetekbe juttatja azért kérdéses, mert magárt az igazságra való vezettetést is az ember hajlandó félredobni. Hiába mutat Isten egy igazságot, ha ragaszkodunk a tévhitünkhöz, képtelenek leszünk befogadni.
Az emlékeztetést más módon is lehet látni, hogy pontatlan. Ha megnézzük nem csak a négy kanonizált, tehát összehangolt evangéliumot, akkor is láthatjuk a többi tanúnál is, akikre ugyanúgy vonatkozik az "eszetekbe juttatja" mondat, hiszen ők is ott voltak amikor ezt Jézus mondta, mégis másképp adják elő ugyanazt a mondásokat, sőt a négy evangélistán belül is másképp adják elő a történeteket és példabeszédeket. Például különbség van hogy a lelki szegény boldog vagy csak a szegény. Nem mindegy! Lukács alapján nyugodtan gondolhatná magáról minden koldus, hogy ő boldog. Máté alapján nem.
Mi a második. Ha az átadáskor nem jól emlékezett vissza a tanú, akkor sem biztos, hogy Lukács azonnal leírta és szó szerint. Hazament, aztán a saját ermlékezetéből leírta. Második tévedési lehetőség.
A kész evangélium visszaigazoltatása a tanúkkal eleve feltételezés, ráadásul már lehet hogy máshol jártak addigra.
Szükségesnek tartom úgy kezelni az iratokat, ahogy le vannak írva. Az iratoktól eltérés máris ingobványos talajra vezet bennünket és sok feltételezés elfogadtatására. Ha egyszer például Lukács szegényt mond, akkor ő biztos hogy nem a lelki szegényekre gondolt, hiszen annyira fontos ez a megkülönböztetés, hogy neki is úgy kellett volna fogalmaznia.
A Szent Szellem vezetését csakis igazság által tudom elképzelni. Tehát annak elfogadtatása, aminek igazságáról az egyszeri ember nem tud meggyőződni, nem fog kényszerrel hatni rá. Azt a módszert csak az írástudók használják, mégpedig a megfélemlítésen keresztül, például a büntetések kilátásba helyezésével, ahogyan ezt a módszert Pálnál megismerjük.
A szívben megítélt bűnnel kapcsolatban még visszatérek.
Nem tartom feleslegesnek semmilyen megbeszélést, még ha egyszer már belefogtunk valaha akkor is. Ezért én még a test kárhoztatásának a dolgát is szívesen előrevenném, mert nagyon fontosnak érzem és téves felfogásnak Pál elképzeléseit az ügyet illetően.
Rég volt, hogy elszállt hozzászólásom, emiatt nem próbálkoztam a vágólapra való tétellel. Hiba volt, hogy nem tettem.
"Szívvel hiszünk az igazságban, és szájjal teszünk vallomást az üdvösségre" - mondja Pál. Azaz szívvel, élő bensővel, élő lelkiismerettel kell hinni, s nem letompítottá váltan, vakon, vakhittel, holmi értelmi, lelki(ző), elkölcsiségben kimerülő szinten.
A krisztusi lét, krisztusi teljesség ugyanis több, mint holmi erkölcsiségre való eljutás, holmi igazságosság - az igazi Igazság teljessége nélkül. Mert az Igazság - maga Isten, az igazságosság pedig mindig valamihez viszonyítva rendelkezik csupán igazságtartalommal, márpedig egyvalamihez viszonyítva rendelkezhet valódi igazságtartalommal - magához Istenhez, az Igazsághoz magához viszonyítva.
Minden más "igazság" csupán igazságosság - az Ige szerint. Sajnos Károli nem tett ki igazán magáért, amikor ezeket a különböző valóságokat (Igazság és igazságosság) fordította.
Mindegy, ez van, de azért mi lássuk, láttassuk legalább a különbséget, ha Ő már nem láttatta.
Az nem gond, ha valaki olyan útra tér, ami méltóvá teszi az emberhez...., de ebből ne csináljunk vallási meggyőzettetést, istenimádati kultuszt, de bálványistenekre mutató " neki köszönhető " hálálkodásokat.....
Az evangélium keresztény vallásirodalmi mmű, tehát köze van a teológiai hitreneveléshez.....
Jézus egyszerűen az emberhez szól és nem a vallásidealista csoportosuláskora ösztönöz!
Ezt a "mehet" gomb problémát már én is megfigyeltem. Probáld megnyomás előtt CTRL-A billentyűvel az egész hozzászólást kijelölni, CTL-C billentyűvel pedig elmenteni vágólapra. Ha nem sikerül a fórum rögzítése, még mindig van lehetőséged újból elküldeni egy másik hozzászólásba bemásolva a vágólapról.
Főleg ha terjedelmes a hozzászólás megizzad az ember mégegyszer a megfogalmazással.
A megbeszélést még mindig fontosnak tartom. Kiderül az igazság vagy hit által kell elfogadni bizonyíthatatlan nézeteket? Mindig az igazság van szembe a hittel, amihez vakon ragaszkodnak. Jézus biztos nem a vakhitre buzdított, hogy mindenféle nézeteket higgyünk el róla, akár igaz akár hamis, csak legyen hitből. Ismered: ami hitből nincs bűn az. Mondom pedig, hogy az igazság fontosabb a hitnél, hiszen a hamisságban való hit, mégha Isten, Jézus nevére is hivatkozik csak vakhit.
- a Ján. 14,26. alapján Ő olyan emberektől kapta a bizonyosságot, akiknek a Szent Szellem "eszükbe juttatta mindazokat, amiket Jézus mondott Nekik".
Magyarán az általa megkérdezett apostolok a Szent Szellem diktálása alapján, azaz mindenféle tartalmi hiba nélkül mondták el Lukácsnak a Jézus által mondottakat. Ezzel az "első tévedési lehetőséget" kiküszöböltük.
- a "második tévedési lehetőség" pedig ott léphetett volna fel, ha Lukács pontatlanul jegyzett volna le valamit.
Lehetséges önmagában, de amiatt nem lehetséges végül, mert Ő nyilvánvalóan a kész evangéliumot megmutatta az általa megkérdezett apostoloknak, s azok jóvá hagyták azt, mint a szavaikkal egyezőt.
A bizonyosság ezek alapján mindben ugyanaz - az ember saját, de a Szent Szellemtől származó (!) tapasztalata a bensejében, az elhangzottak igaz voltáról. A Szent Szellem tesz ugyanis bizonyságot Jézus mellett, s a Szent Szellem tett bizonyságot az apostolok szolgálata és az általuk elmondottak mellett is.
Az emmauszi tanítványoknálén az ószövetségi írásokról beszéltem, nem másról, ne kever ide semmiféle niceai zsinatot, amiről én szót sem ejtettem! Sőt, le is írtam azt, hogy "Mózestől és minden prófétáktól fogva" írt írásokról beszéltem (Luk. 24,27.).
A három említett igehelyet CSAK amiatt említettem, mert TÉNY, hogy a tanulmányodban nem szólsz ezekről, holott alapösszefüggések részei. Az is tény azonban, hogy nem értetted meg e vita során már korábban az ezekben az igékben benne lévő alapdolgokat, azaz most teljesen felesleges itt előadnod bármit is róluk, hiszen ezt már korábban megtetted. Teljesen nevetséges az a kijelentésed a Biblia igazsága alapján a szép "vazsdagídás" ellenére is, hogy "nincsen bűn, csak akkor, ha van sértett, vagy áldozat", mert e vita során már korábbanelmondtam, hogy Isten a sértett fél a kívánság szintjén elkövetett bűn esetében, mivel Ő kötött szerződést Izraellel, s az emberrel, azaz Ő a szerződő fél, s a szerződést megszegő Vele szemben vétkezik elsődlegesen, azaz nem szükséges ahhoz közvetlenül az ember ellen is megtennie a cselekedetet, hanem elegendő azt a szívében megtennie pl. paráznasággal, irígységgel, a másik semminek tekintésével, stb...!
A test pedig nem a bűn megcselekvésének a helyszíne, de mégis az, nem a fizikai test miatt, hanem a benne lakozó szív, vér/lélek, elme, akarat, gondolatiság miatt. Ennyiben helyszíne is a bűnnek a test, és ennyiben nem is helyszíne a bűnnek a test. Emiatt mondja egy helyen Pál a bűn helyszínének, s emiatt mondja másik helyen nem a bűn helyszínének. Merthogy több a test, mint étel és ital és öltözet, amit álpolni szükséges, Jézus és Pál szerint is. De a benne lakozó többi rész, elsődlegesen a szív(!), már kész a bűn megcselekvésére, Jézus és Pál szerint is.
Persze ezt Te nem érted, és nem fogod fel kezdettől fogva, akár én, akár Nemo, akár más mondom/mondjuk is Neked.
Ezeket már régen megvitatgattuk, emiatt ném vitát akartam erről nyitni, hanem csak TÉNY-ként szöheztem le azt, hogy Te ezeket az Igéket kihagytad a tanulmányodból. Persze képes letél volna abba beilleszteni, mint "ellentmondást", ahelyett, hogy megértetted volna, hogy mi rejlik a látszatra ellentmondásos dolgok mögött...
Elsősorban a bibliát érdemben tanulmányozva a szerzőjétől vezettetve megértened kellene ezt, s nem embereket felkérve "megbeszélni".
Ha azonban amiatt tetted fel ezt a kérdést, mert valóban nem érted és valóban választ vársz erre az egyszerű kérdésre, akkor érdemes talán válaszolni rá értelmes magyar szavakkal, mondatokkal, hátha rájössz arra, hogy ma is lehet értelmes magyar szavak, mondatok mögött az emberi értelmen túl a bibliát jegyző szellemiségből származó igaz, valóságos tartalom.
Én meg is írtam már a válaszomat, de sajna elszállt a "mehet" gomb megnyomása után. Majd visszatérek rá tehát később, ha addig nem lövi le más a poént helyettem a szellemi szinten lényegileg azonos tartalmú (Krisztus teste szellemi szinten ugyanis maga a hitben tökéletesen járó egyház közössége), de különböző személyekre (Jézus és Izrael, mint egyház, azaz Istent egész lényével hitbeni követésére kiválasztott nép) és helyszínekre (menny és föld) vonatkozó "elsőszülöttség(ek)" kérdésében.
Nem csoda hát, hogy nem érted, hiszen számos alapdolgot nem látsz szerintem ezzel kapcsolatban - is.
Az első tévedés, ami biztosan egy keresztény írástudótól vagy elöljárótól származik, az, hogy a Bibliát gondolkodás nélkül el kell fogadni Isten kijelentésének. Ezzel szemben én azt mondom, hogy az első dolog az, hogy az ember tanuljon meg önmaga különbséget tenni igaz és hamis között, hogy ne hajtsák ides-tova a tanítások és írásmagyarázók akármi szele. Ha az ember nyitott szemmel jár, akkor fel tudja fedezni azokat a problémákat is a Bibliában, amelyek téves eredményekre, téves és erőtlen keresztény életvitelekhez vezetnek. Ha az ember le tesz arról, hogy megtanuljon önmaga különbséget tenni igaz és hamis között, akkor rászorul az írásmagyarázók és törvényismerők nézeteire, és annak gondolkodás nélküli, hit által való elfogadásához. Ha az ember Istennel akar kapcsolatot kiépíteni, akkor meg kell tanulni reá támaszkodni. A bibliára való támaszkodáshoz nem kell Isten, ahhoz kell egy írásmagyarázó. Nem biztos, hogy helyes a megtéréskor, a hívőnek, minden igazságát feladnia, ez sajnos megint csak keresztény biblikusok terméke. A hamisságokat kell feladni, nem a már elért igazságokat. A keresztény biblikusok azért dobatják el az ember igazságait, hogy a hívők befolyásolása részükről kontroll nélkül és akadály nélkül végbe mehessen. Az Isten az igazságtalanságokról és a gonoszságainkról akarja hogy lemondjunk. Soha nem volt neki probléma, ha valakinek igaza volt. Az igazság nem a sajátom, nem a másé, nem abszolút. Ha az ember kisajátítja, azt mondja: az én igazságom, akkor a kisajátítással van baj, ez vezet felfuvalkodásra, kérkedéshez, meg dicsőségvágyhoz. Az igazság úgy tud működni, ha megértik. Megértés nélkül csak vak követés lesz belőle. A hitelvek és nézetek meggyőzési szándéka mellőzi az igazság erejét. Olyankor mindig felhasználnak valami megfélemlítő vagy érdekeltséget jelentő befolyást amivel sikerül elfogadtatni egy hitet vagy egy nézetet. A megértés egyedül az, amelynek nincs szüksége kényszerre, így nem egyik vagy másik győz meg egy nézetről, hanem saját magam szabadulok fel egy téves hit vagy nézet kötöttségéből az igazság kiderülése által.
Folytatva, Pál tanításai (levelei) olyan engedelmeskedésre vonatkozó előírásokat, rendelkezéseket adnak, amelyek a gyülekezeti rendben kiépítik a hierarchia szerkezetét.
Azt kellene megérteni, hogy egy hierarchiában mindegy hogy mit szentesítesz, az uralkodást, és felülről (az úrtól kiindulva) parancsolod meg a tennivalókat, vagy a szolgálatot és alulról (a szolgálatból kiindulva) szabod meg a kötelességeket. A lényeg ugyanaz, tudniillik, ember alá rendelsz embert, amely kezdettől fogva Isten ellen való bűn. Ha pedig ezt Isten nevében teszi valaki és ő utasítgat vagy adja ki a kötelezettségeket, ugyanúgy vétkezik. És nem Krisztus ellen harcolok ezzel, mert pont azt szeretném elérni, hogy Pál alól, őhozzá forduljanak a keresztények. Mert Pál a tanításaival, a maga előírásaival, megítéléseivel és rendelkezéseivel kalitkát készíte a keresztényeknek. Pál tanítása egyáltalán nem Isten bölcs tanítása, hanem saját emberi kútfeje. Ezzel szemben Jézus tanításait tartom bölcs tanításnak.
Azt meg tudod-e (vagy akárki meg tudja-e) mondani, hogy a zsidóknak akkoriban volt-e ilyen szavuk, amit egyháznak lehetett akkoriban érteni? Vagy mit mondhatott Jézus, ha nem volt ilyen szavuk? Vagy az egész későbbi betoldás, módosítás lenne, az anyaszentegyház isteni eredetének az igazolására?
Nos Isten nem épít semmilyen egyházat, sem anyait, sem apait, de imaházakat, gyülekezeteket és templomokat sem!
Istennek nem kellenek a trónok, a dicsőség, mert mire menne vele, értelmetlen emberi elképzelésnek tartom!
Péter egy tanítvány volt, aki megtagadta mesterét....
Az hogy őreá építette volna a missziós munkát még nem jelent semmit.... Sajnos a kereszténység félreértelmezte, akarattal......, hisz a tanításon volt a lényeg, hogy menjenek el és tanítsák az embereket a jóra és szeretetre! Ennyi! Nem tették meg, hanem vallást csináltak belőlle!, ami már egy kissé átrendezte Isten , de Jézus akaratát is a biblia szerint!
Nos Isten Ábrámot hívta el, majd nemzéseiből vált néppé családja...., így Jákób, aki Izrael név alatt lett 12 törzsből, vagyis fiaiból nemzet.....
Ez lehet sokaknak mitosz, de itt vannak , léteznek és ezt meg nem történtté már nem lehet tenni!
Minden országnak megvannak a maga őstörténetei!
A zsidóság a biblia szerint nem volt bálványimádó, sőt Istene ezt ellenezte, bár a környező népek hatásai alatt sajnos elfordultak az élettelen isteneikhez...., úgy ahogy a kereszténység is követi a bálbányimadati kultuszok zagyvalékaiból megteremtett istenember, emberisten szellemváltozatait!
Isten eltörőlte az emberáldozatot, izsák példája mérföldkő ebben! Mégis Jézusból kreáltak egy olyan írói hőst, amiben önkényes????? aldozatként szerepel, mint az emberiség megmentője, de 2000 éve hányan is haltak meg, milyen körülmények közt, főleg a kereszténységre fókuszálva????
Pál az csak egy név a sok levél írójaként bemutatva, semmi jelentősége nincs, mint a Máté, Márk és más neveknek sem!, hisz , akiket a kialakuló egyház teremtett olyanná, amilyenné hitelveit szerette volna fejleszteni...., mégha létező személyek is voltak és tényleg írhattak is egy pár sort, az már nem ugyan az, amit mi újszövetségi propaganda szövegnek ismerünk!
DE ebből lehet doktorálni, istentudományos profeszori címeket nyerni és ezzel tekintélyt szerezni, de mindezek áltudományok a valódi létező természetkutatások mellett!
Kik hazudnak, avagy ki mond igazat, az abból derül ki, hogy míg egy teológus hitéből mutat fel valamit bibliai szövegekre hivatkozva, addig a régészet, a fizika, a biológia, kémia,orcostudomány és egyéb tudományok kézzelfogható bizonyítékokat!
Nos a biblia szerint Isten nem egyformán szereti az embereket, nem is lehet, ez tévtan!
