Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Azért kérdeztem rá, mert korábban feszegettél különböző szellemi szinteket is például az ótermészet, lélek, nem fizikai test és a szellem vonatkozásában. csak hogy jól értsem mire gondolsz.
Ha pedig az általad elmondott két szellemi valóság határozza meg a kívánságok befolyásolását, akkor egyáltalán nem a kívánságok a felelősek a bűnök elkövetésében.
Az tudás fája mint étel kérdéssel kapcsolatban csak arra akartam volna helyezni a hangsúlyt, hogy valami problémát láss abban, ha valami a gyomorba kerül, hogyan kerülne a fejbe.
A "jó" emlegetését is azért tartom megkülönböztetett fontosságúnak, amit éppen kihagyásra ítéltél, mert nem csak a gonosz tudásának a fájáról ettek, hanem a "jó és gonosz" tudásának a fájáról. Tehárt nem tudhatták előtte sem azt ami gonosz, de azt sem ami JÓ.
Az időelőttiség felvetése, továbbá az immár érthető két szellemi valóság megfogalmazása most már érthetővé teszi neked is, hogy nem a test kívánságaiban kell kárhoztatni a bűnt, ahogy Pál apostol teszi?
Hol írtam én olyat, hogy szerintem Te "az egész Bibliát megkérdőjelezed"?
???
Írtam ellenben másik két igehelyet (Mózes 10. parancsolata, Péld, 24,9. Salamontól), amiket e téma kapcsán (az ember gonosz kívánsága és a bűn kapcsolata/viszonya) már Te korábban ellenbizonyítékként vagy elvetettél (a salamoni idézetet), vagy másképp értelmeztél, mint én, és sztem az egész Biblia (a mózesi parancsolatot).
Ezek konkrét előzmények, s CSAK ezeket a konkrét előzményeket említettem fel - mást nem (kikeressem a hozzászólásszámokat?). Azaz nem azt mondtam (most sem!), hogy Te "az egész Bibliát kérdőjelezed meg"! Most sem mondtam ezt tehát, és korábban sem, azaz légyszíves ne állíts olyat sem, hogy "én gyakran csinálok" ilyesmit Veled szemben.
Sem gyakran, sem ritkán nem csinálok Veled szemben ilyet, hanem CSAK KONKRÉTAN azokat az igehelyeket említem fel, amiket Te már vagy egyértelműen elvetettél, tévedésnek mondva azokat, vagy másokat látásom szerint az Ige egészével nem egyezően értelmeztél.
CSAK KONKRÉTAN, azaz sem nem gyakran, sem nem ritkán.
OKÉ?
Ettől még persze a hsz-om tartalmára nem válaszoltál. Mert bizony látásom szerint rettegniük kell azoknak az ítéletkor, akik a szívükben törték meg "csak" a házasságot más felebarátjaik asszonyainak a gondolatbeli kefélgetésével! Bizony látásom szerint a lelkiismeretüknek jeleznie kellene ma is, hogy ezt Isten nem nézi el, s nem fogja később sem elnézni, s bűnként, házasságtörésként fogja Nekik felróni "ott és akkor"! Bizony szerintem látniuk kellene, hogy Máté nem tévedett Jézus szavainak a lejegyzésekor, hanem ideje lenne a lelkiismeretük hangját jobban meghallani!
Mit zagyválsz Te itt össze-vissza és miket "javítgatsz" Te itt szükségtelen módon az én írásomban?
1. Tán ha elolvasnád az általam idézett János 8.42-44-et (és a szintén idézett 1.Ján. 1,5-öt), akkor rájönnél, hogy magad is, hogy "...mi is az a két szellemi valóság", amiről írok nem először.
De el sem kellene olvasnod, mert a hsz-om közben én magam is leírtam.
De ezt a hozzászólásomat sem kellett volna elolvasnod, mert erről a két szellemi valóságról e topikban már ezerszer írtam, pl. éppen Jézusnak a János 8-ban elmondott szavai alapján.
Szóval Te most itt miért értetlenkedsz, miért nem találod az én mostani és korábbi szavaim között?
Jézus világosan beszél két szellemi valóság (Isten és a Sátán), két szellemi szinten létező ország, királyság, hatalmi rendszer, stb, stb. emberre, az ember megtenni kívánt cselekedeteire hatni akarásáról a János 8-ban is, és máshol is. Erről írtam, nem először, mert erről beszél Jézus itt, azaz hogy ez a két létező szellemi valóság akarja befolyásolni az emberi kívánságot, s a megtenni kívánt cselekedetet, hogy az egyik oldal kívánsága szerint tegye meg az ember a cselekedetét. Erről (az emberi kívánság és a sötétség kapcsolata) kérdeztél, erre válaszolt Neked Jézus a János 8.42-45-ben.
2. Minek javítgatsz Te engem értelem tanusítása helyett?
- Kivettél belőle - helytelenül:
Ételt és tudást együttesen kívánt meg Éva, azaz nem csak az ételt, vagy a tudást! Ne húzogass ki hát bitte az írásomból légyszíves semmit, hanem olvass alaposan, mert én e kettő megkívánásáról írtam, az Ige alapján!
a., "étel" - "...látta az asszony, hogy jó az a fa eledelre, s hogy kedves a szemnek..."
b., "tudás" - "...ÉS kívánatos az a fa a bölcsességért..."
Enni IS akart, ÉS a tudást/bölcsességet IS megszerezni! Érthető immár?
- Beletettél - helytelenül:
"amíg nem tudhatnak ("jóról és helyesről" -> ezt akarnád Te pluszba beletenni a mondatomba szükségtelenül) gonoszról és a rosszról".
Ádámék már tudtak a jóról és helyesről.PONT.
Mert a teremtett jóban és helyes életfeltételekben éltek, magával az önmagában "Jó"-val, azaz Istennel. Magyarán tudták, érzékelték minden porcikájukkal, hogy most Nekik minden jó, és minden rendben van az életükben.
Csak a gonosz és a rossz szellemi valóság létezéséről nem tudtak, de a jóról, a jó szellemi valóság, és az általa teremtett minden "jó" (merthogy a teremtés minden napja után a teremtett dolgokat Isten maga "jó"-nak minősítette, jóként nyugtázta)létezéséről már tudtak.
3. Jónapotkívánok, mondtam én mást az "idő előttiségen" kívül problémának az ember jogos kívánságaival kapcsolatban az Atyától átvett áldásoknál? NEM, nem mondtam!
Sőt, éppen arról írtam, hogy ekkor CSAK az idő előttiség a gond, s nem az ember jogos kívánsága! Írtam példának azt, hogy fel kell világosulnia a gyermeknek a szexualitás lényegiségéről - de nem idő előtt, hanem a maga idejében, amit egy hívő az Úrral, az Úrban járva könnyedén érzékel a Szent Szellem vezetése által. Kell beszélni, dolgozni, enni-inni, bármit csinálni - de nem idő előtt, hanem a maga idejében, az Úrtól indíttatva.
---------------------------------------------
Tehát a kérdésedre már leírtam a választ az előbb is Jézus példázatai alapján
(kérdésed: "az emberi kívánságok és a sötétség viszonya?",
válaszom ez volt tartalmilag az igei példák alapján: "az emberi kívánságot a két szellemi valóság (Isten és Sátán, Világosság és Sötétség, stb...) folyamatosan befolyásolni kívánja, hogy az Ő akaratuk szerinti emberi cselekedetek megtételét eredményezze.")
így a kérdésedre adott válasz tartalmi részére koncentrálj kérlek, s ezzel párhuzamosan olvasd az írásaimat és az Igét is alaposabban! Nem kötelező egyetérteni sem az én írásaimmal, sem az Igével, de legalább pontosan idézz mindkettő szövegéből, s a tartalmi mondanivalójából is, mert nem siklok át felettük. Ha ennyire felületes leszel, s valójában a saját kérdésedre adott válaszomat sem válaszolod meg viszont, akkor nem értem, hogy miért kérdeztél, ha valójában a válaszomat nem méltattad viszont válaszra? Ja értem már, azt nem tudtad, hogy "...miis az a két szellemi valóság", amiről én beszélek! Pedig leírtam az előbb is, és korábban is ezerszer, de most utoljára még, meg is vastagítva, nehogy legközelebb újra megkérdezd, hogy "...mi is az a két szellemi valóság?", amiről beszélek én is, Jézus is, meg az Ige egésze!
A biblikus tanítók - megfigyelésem szerint - hitre vezetik a megtérőt és nem tapasztalatra.
Márpedig - megfigyelésem szerint szintén - bárki egyszerűen megtalálhatja az Istent. Én olyan emberek megtérését láttam, akikre igazán nem mondanám hogy jeleskedtek az értelemmel vagy a becsületességgel, és megtapasztalták az Istent. A probléma utána jön, amikor a biblikusságot, meg a gyülekezethez csatolást fogadtatják el velük. Nem az igazságkeresés fontosságát hangsúlyozzák, hanem hétvégén meghallgattatják a gyülekezeti prédikációkat és azt gondoltatják ez elégséges az Istennel való élethez. Ugyanis azt a látszatot keltik, mintha az Istennel való kapcsolatot az értelmes prédikátor majd tolmácsolja az értelmetlen hívőnek, aki e tolmácsoláson keresztül értesül Isten szándékairól. Holott a tiszta szív elegendő Isten előtt és a belső szobában elhangzó ima. Továbbá a csatlakozás nem egy közösségi élet megkezdését indítja el, hanem egy szervezeti munkáhaz kap az új taggal egy támogatást, és ezzel az elöljáró tisztessége növelődik az emberek előtt. Ha igazi közösségi élet venné kezdetét, akkor vagy megosztánák egymás között a vagyonukat, vagy minimum egymás segítésének útjait keresnék a közösségben, kinek vannak anyagi hátrányai, kinek nincs ideje az Istennel foglalkozni, milyen terhek akadályozzák az életét, stb.
Visszatérve a gondolkodás segítheti az embert egyedül tovább a bölcsesség felé vezető úton, ha ugyanis nem érti meg az ember mit akar tőle Isten, azonnal félrevezetheti bármilyen írásmagyarázó. Az értelem fontosságáról már beszéltem, most ismét hangsúlyozom. Van ugyan a levelekben egy olyan gondolat, hogy ha valakinek nincs bölcsessége kérje Istentől és ő ad bőséggel. Csakhogy ez nem úgy megy, mint az automatánál, és bedobom a kettest és megkapom a bölcsességet. A bölcsességet át is kell venni, mégpedig az igazság keresésén keresztül.
Az alázatosságát pedig ne engedje senki kihasználni egyéb engedelmességet követelő tanítókon keresztül. Meggyőződött arról bárki is, hogy abban kell Istennek engedelmeskedni, amit a tanító mondott? Ha már engedelmeskedésre tanít egy írásmagyarázó azonnal gyanús a dolog, hiszen azt tételezi fel, hogy a hallgatónak nincs kapcsolata az Istennel, szükséges, hogy ő oktasson ki. Az ilyen magyarázótól el kell hajolni.
Tudom, kedves takarito, hogy kizártak, akarom mondani bezártak téged az igeforumon.
Ugrifülest (ott KSZA), Szombatosokat is bezárták.
Csak szabályozott, lényegtelen dolgokat mondhatnak ott az emberek nyilvánosan, tartva attól, és persze gyakran elviselve, hogy az ott garázdálkodó, fórumot játszogató opok tetszésük szerint törölgethetnek, és ide-oda rakosgathatják szólásokat, ahogy hormonháztartásuk, vagy pillanatnyi szeszélyük diktálja.
Aki odaír, magára vessen. Én elég régóta ezt mondogatom, nem is véletlen, hogy így is vagyok velük.
CSerfa
U.I.:
Az én tanúságom ellenük még keményebb.
Engem meg minden fórumukról, sőt, a csetjükről is kitiltottak. Nem panaszként mondom, hanem jelzésként.
Cifrábbat is tettek. Egy ATTee nickű emberük (a vezetők nagy haverja, programozó) egyenesen gyilkosként ítélte el testemet, szellememet meg gonosz démonnak. Jót játszott a fórummal, mintha övé lenne az egész. Így megcsinálta azt is egyszer, hogy ellenem jelentkezett be több napig az egész igefórum, mint gonosz szellem ellen (én voltam az a gonosz szellem, el is ítélt egy akkor futó topicban). EZ a csodálatos ámokfutása azért lehetett ATTeenek, csak, mert a főnök (erec) egy időre távol volt. Erec visszatértére nyom nélkül kitörölte a dolgot.
Attee egyébként valami apostolként e fórumon is felütötte egy időre a fejét, és összevissza kárhoztatta fórumtársainkat. Mikor intettem, nem kéne ezt tennie, ez helytelen, örökre elhatárolta magát tőlem. Ezután azonban egy idő múlva sutyiban az általam szkennelt recognizált, és javítgatott Csia fordítású Újszövetséget feltette valami diplomamunkájába (Igevadász) több más fordítás mellett, csak éppen a dőlt betűs részeket kiegyenesítette (nem vette figyelembe). Semmiképpen nem engedett kérésemnek, majd panaszomnak (ami szerint helytelenítettem, miért Csia tévedésének mondja a dőltbetűs (valószínűleg betoldott) részeket, miért mindig más hibázik, miért más mulasztásának mondja a sajátját.) Meg ne tudd, mit kaptam panaszomért, kitiltás, barátom kitiltása, fogalmazgatások, majd a fenti őrült ámokfutás. Az Igevadászról levette Csiát, noha nem kértem, de ha levette, hát nem is engedem vissza, míg úgy ki nem javítja, ahogy elvárom (a dőlt dőlt legyen), és nem Csiára keni a hibákat, hanem vállalja.
Erec meg veszteségnek könyvelte el, hogy már nincs a fórumján (azaz az Igevadászon) a Csia újszöv., mintha az én hibám lenne. Így én tök értéktelen, sőt, annál is megvetettebb lettem számára, nyugodt természetességgel önkényeskedik, ítél, gyakorol rajtam azóta is, tetszése szerint bannolt (tiltogatott), amikor csak akarta, noha semmi szabálytalant nem tettem.
Köszönet eddigi hozzászólásaidért. Ha azonban látod értelmét mindig nyitott a fórumom.
Engem például folyamatosan kizárnak biblikus fórumokról, most éppen az igefórum.com apológia-társalgó karanténjében csücsülök.
Ha azonban nem látszik, azért a félreértések elkerülése végett nem Isten ellenségének vértezem fel magam, hanem a biblia értelmének feltárására törekszem.
Mondd, ha nincs, nem is lehet köztünk párbeszéd, akkor hogyan felelhetnék? Minek? Mire lenne jó? Neked nem használ, az igazságnak nem használ (szerintem van abszolút igazság, és te ellensége vagy). Nekem sem használ.
Te egy rendes embernek tűnsz, ha nem hitbeli dolgokról lenne eszmecsere, szívesen beszélgetnék veled, különösen, ha belátnál olykor ezt-azt.
De mivel hitbeliekről van szó, egész más a helyzet. Úgy vélem, elmentem addig, amíg lehet, van, akit nálad jobban szeretek, nkább Neki engedek. Meg is mondom, hogy gondolom ezt:
Azt vélem, te nem az igazságot keresed, hanem ki akarod kupálni magad, felvértezni az olyan emberek érvei ellen, mint én vagyok. Ehhez meg nem vagyok asszisztens. Pontosan ellenkezne szándékaimmal, dehogy akarok egy fejlett, képzett, tapasztalt ellenséget Istennek (az én Istenemnek persze).
Remélem, ezt megérted.
Becsüllek szelídségedért, állhatatosságodért, elégedj meg ennyivel.
De mi egymással szemben állunk, és ezért kereken megmondom, ha valami veszélyeset (túl jót-jónak tűnőt) szólsz, tán én is megszólalok, hogy nem is úgy van a dolog (ha a Biblia igaz, persze), hogy ne érvényesüljön, amit te akarsz. Nem becstelenül teszem ezt, és nem rosszindulatból, éppen nem.
Vizsgáljunk meg egy dolgot.. Ugyanis amikor az ember Istentől elszakadt állapotban ven, akkor NEM tanítókra, segítőkre és írásmagyarázókra van szükség, hanem közvetlen kapcsolat megtalálására az Istennel. Éppen az a probléma, hogy az írásmagyarázók, mivel nem találták meg a közvetlen kapcsolatot az Istennel, megmaradtak a mennyek országának a kapujában, ezért nem tudják átadni sem a módszert, másokat sem tudnak beengedni a mennyek országának a kapuján, egyet tudnak javasolni, hogy olvassák a Bibliát a megtérők és higgyék el minden szavát. Ez azonban nem vezet eredményre, mert a Bibliában sajnos akadályok is vannak, Pál apostol jóvoltából. Az első megtérők, megtapasztalva Isten bocsánatát, hinni kezdenek, de ez minden. Képtelenek a tovább jutásra Isten lelkének erejével való betöltésre, mert elpárolog az egész, miután az igazság ismerete nélkül a tévhitek foglyai lesznek vagy maradnak. Igehirdetőkké válnak és másokkal is elfogadtatni akarják ezt a kapuban ácsorgást.
A tanítvány azonban nem igehirdető. Igehirdető az az Isten akaratát igazán nem ismerő biblikus tan terjesztő, aki csak annyit tud, hogy az engesztelő áldozattal eltörölte Isten az ember vétkét, és mindenki fogadja el. Ez az úgynevezett igehirdetés. A tanítványnak azonban nem ember a mestere, hanem maga az Isten. Mindenki, aki a biblikusságban van elmerülve nem képes az Isten vezetésére igazán ráállni. Mert az Isten Lelkének vezetése élő és erős. A biblikus még mielőtt sikerülne a közvetlen kapcsolatot kiépíteni, nézetekkel rakja tele a fejét. Ezeket a nézeteket nem tapasztalat által fogadja el, hanem hit által, amikor pedig Isten Lelkének a tapasztalat általi megismerésére nyílna mód, akadályozni fogja a felismerésben.
Hiába hallanák Jézus juhai az ő szavát, amikor bedugaszolják a juhok fülét és olvasnivalóval próbálják meg vezettetni őket.
Ha a jó és gonosz tudása valóban megítélendő dolog, akkor értelem az, ami fel tudná ismerni annak a folyamatnak a gondolkodást korlátozó hatását, ahogyan a jó és gonosz tudása működik. Az értelem az, aminek felébresztését Jézus hirdette. Értelem az, amikor a tanítványoknak megnyitotta az elméjüket, hogy értsék az írásokat. Az értelemről beszélek én is, hogy az ember megértse ami a Bibliában van, ne pedig hit által megértés nélkül fogdjon el olyan állításokat, amelyek esetleg pont az Istennel való kapcsolatban akadályozná. Maga a hit mindaddig holt, amíg az értelem meg nem érti és a tapasztalatok igazolni nem tudják.
A megtérést pedig természetesen lehetne tudni a Tóra nélkül is, hogy miből kell megtérni. Sőt érzékenyebb műszerünk van erre, mint a Tóra. Ez pedig a szívünk. Ami nem volt szeretetből, abból mindből lehet megtérni. Nem kell annak felismeréséhez először kívülről bevágni a Tórát. Figyeljük meg, hogy az összes megtérő még mielőtt a Tórát megismerné, tudja, hogy miből kell megtérni. A Tórát csak megtérés után, a gyülekezeti alkalmakon tanítják meg neki, és fogadtatják el vele, teljesen feleslegesen, mert ugysem fog sem lopni, sem gyilkolni az ember a megtérése után. Hiábavalóságokra oktatják, és el fog fáradni a hívő, hiába van tapasztalata Istenről. Ezek a hiábavaló tanítók, csak erőtelenné teszik a keresztényt, és balgatagon hagyják az igazság ismeretében.
Jézus azonban az igazság tanítója volt. A tanítvány is, aki Istentől tanított, az igazság ismeretére kell hogy eljusson. De azt bizony neki kell keresnie, nem helyette az írástudók megfogalmazzák, és elhitetik vele, hogy mit kell gondolni az igazságról. Jártassá kell válni az igazság felismerésében, és ez nem megy akkor, ha mindig tanítók felismert igazságait fogadjuk el, hit által.
Még egy a Tórával kapcsolatban. Keresztény állítás hogy van egy erkölcsi törvény megfogalmazva benne. De nem szabad attól a megszabott büntetéstől elválasztani, amiről meg én beszélek. A kettő szorosan összefüggött az Izraellel kötött szövetség idején. Most azonban nagyobb igazságaink vannak, mit amik a Tórában valaha is le voltak fektetve. Az Isten bölcsessége nem merül ki egy holt rendszer szabályainak követtetésében. Isten bölcsessége meglátszik a valódi életben, amit mi emberek igzságtalanságainkkal és gonoszságainkkal bizony erősen korlátozunk. És ez a valódi élet, amiben az igazi boldogság meg tudna születni, ha nem a korlátozásait építgetnénk hiábavalóságokban való hit által.
Reménytelen a párbeszéd közöttünk, reménytelen a te (vagy az én) helyzeted is, ezt írtam neked. Nem is lesz köztünk párbeszéd, ezt is írtam (nem ilyen szavakkal).
Én egyetlen egy szembeszökő (és nem tagadodm, nekem kényelmes) dologban mutattam meg tipikus hibáid egyikét. Hogy más lássa, mert ...
Na és azon meg persze csodálkoztam, hogy – tán a nagy meleg hatására bágyadtabb lehettél – nem is tagadtad teljesen a hibádat, habár hajladoznál, és persze egyből a magad dicsőségére fordítanád, egyből valamiféle tant, megszívlelendő megállapítást fejlesztenél ki belőle. Mert az, ugye, elmaradhatatlan ;-)
Szóval késő már, reménytelen, járd csak tovább utadat!
Amikor Jézus a Ne ölj parancsnál kijelenti, hogy a gyilkos ítéletre kerül, gondolod a "megfogta őt a gyehenna" kevesebb lenne mint az ítéletre kerülés, vagy súlyosabb?
És szerinted hogyan fog meg valakit a tüzes gyehenna?
És szerinted ha egy gyilkost megfogott a sötét börtön az enyhébb vagy súlyosabb, mint ha valakit megfogott a tüzes gyehenna?
A Bibliában nem keresem az ellentmondásokat, hanem rávilágítok.
Bár nem feltétlen a pontatlanságok és látható eltérések okoznak fő gondot, hanem a tartalmi ellentmondások, amik leleplezése nélkül a hivők megmaradnak ellenőrizetlen hitvallásaikban a helyett, hogy az igazságot elkezdenék keresni. Reménykednek különböző hamis ígéretekben, amik ellenőrzése lehetetlen és hitvallásaikhoz ezek reményében ragaszkodnak az helyett, hogy az igazságot keresnék.
Senki nem vetette az ilyen embert a Gyehennára. Ott az idézet, olvasd :DDDDD
Ott az van, megfogta már a tüzes Gyehenna, vagy az, méltó rá. De oly sokan méltók rá, és mégis, reménykednek a kegyelemben. Értsd, szó sincs arról, hogy bárki a Gyehennára vetette volna azt, aki bolondnak mondja a panaszost. Mondd, ezt te honnan a csudából veszed? Mert a Bibliából aztán nem!
Igaz, ehhez hozzáteszem, a panaszos, ha panasza megmarad, idővel tán a gyehennára jutását segítheti az ilyen embernek (Istené a bosszúállás, Ő megfizet), nem véletlenül tanította Jézus, amit tanított. De, hogy Jézus vetette oda? Nem!
Ilyenek ezek a te hibáid, nem érted, rosszul érted, és saját rossz magyarázatodról bizonygatod, hogy rossz. Pedig te hibázol.
Ámde gondolom, mindenki érti azt, hogy megfogta már a gyehenna azt, aki haragot tart, akinek keserűség van a szívében. Bizony, akinek ez meg is marad, annak annyi. Számos bibliaidézettel lehet ezt alátámasztani.
Takarito, köztünk meg azt teszi gyümölcstelenné a párbeszédet, te ellentmondásokat keresel, és ebből tanokat, tanácsokat gyártasz.
Én meg nem keresem a magam dicsőségét (tanokat, tanácsokat sem), hanem összhangot találok, éspedig óriási, akkora összhangot, mit még egyetlen egy ember által alkotott műben sem. És ebben gyönyörködöm, és megélem, nem csak értem, hogy Isten a szeretet, és mily szépen, mily rendben alkotta, és rendelte a dolgokat. És Őt dicsőítem ezért is.
Ebben az összhangban testvéreim (akiket ismerek) is gyönyörködnek, abban a közösségben, ahova tartozom. És olykor azok is, akikkel vagyok, vagy akik velem vannak.
Te meg az ellentmondásokban gyönyörködsz, és magadat dicsőíted.
És oly messze mentél utadon, oly messze jutottál (sok tanításod van, és már tanítványod is), hogy szerintem innen nincs visszaút. De érdeklődéssel figyellek évekig, ha élünk, és addig nem jön vissza az Úr.
Valóban utal az "azért" és a "ha tehát" egy előző mondatra való összefüggésre. Csak a tartalmi kapcsolat hiányzik. Még a Csia fordításból sem derül ki egyértelműen az a magyarázat, ahogy elmondtad, de kivehető belőle.
Maradjunk azonban az általad értelmezett és szerintem is jobb verziót tartalmazó értelmezésnél.
Akkor sem indokolt a gyehenna tüzére juttatni inkább egy embergyilkosnál azt, aki legyint az atyjafia haragjára, és semmibe veszi a panaszát vagy a haragját.
Minden fordításból ezt lehet kivenni, és azt nem lehet, amit te mondasz. Ezt, és így.
Itt bizony te kerültél ellentmondásba sajátos értelmezéseddel Salamonnal, Jézussal, stb. Jézus bizony azért beszélt arról, hogy valaki kevésnek mondja, vagy bolondnak felebartáját, mert a haragról (lásd bevezetés), a panaszosról, akinek oka van a haragra, róla beszélt. Ott van Károliban is, hogy Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:, vagy a Szt. I. Bibliában: Mt 5.23 Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened..., és az összes többi fordításban is egyértelmű, miért mondta Jézus. Azért, hogy valaki nehogy figyelmen kívül hagyja a panaszost, nehogy kevésnek, vagy egyenesen bolondnak mondja.
Szóba sem jön, hogy az kárhozna, aki a bolondot bolondnak mondja (pl. Salamon, Jézus, stb.), sem az, aki a keveset kevésnek.
A panaszost ne tessék elhajtani azzal, hogy kutyába sem vesszük, hanem majd Istent engeszteljük ki (viszünk Neki áldozatot), majd Vele rendezzük a számlát, majd Tőle kérünk bocsánatot, míg a felebaráttól nem.
Egyébként meglepődtem rajtad, takarito, hogy mertél ennyit belátni. Komolyan mondom. Ha mertél volna többet, és időm, kedvem lett volna, egész sokat taníthatnék neked, mert át- és átszövi a te munkásságodat, hogy felbontod – többé már nem összefüggő, nem értelmes – részekre az írást, és így bizonygatod, amit te mondasz.
De késő, valaha próbálkoztam (ezzel is), időm, tülelmem, és mit tgadjam, a bizalmam is megcsappant.
Ezt az elöljárók által betanított imát valószínűleg ők várják el, hogy a gyülekezetben fennhangon felolvassad, vagy kívülről elhadarjad. Ha nem tudod fejből, mondd utánuk.
Nekem nem szükséges hogy itt fennhangon imádkozzál. Jézus azt mondta, menj be a te belső szobádba, ott imádkozz a te Atyádhoz. Szerintem hallgass rá.
Az első "megszületett" nemzet nem megszületett volt, hanem megszabadított. Pont amikor az ominózusos "elsőszülött" néven jelöli meg, akkor akarta megszabadítani.
Az újjáteremtés Jézusban nem azonosítható azzal, hogy Izraelben teremt újat. Hiszen a Fiú az írások szerint megvolt már Izrael megalakulása előtt is.
Izrael felé kinyilvánított fiamozás csak akkor lehetne jogos, ha Jézusról elismerné Isten, hogy másodszülött fia Istennek. De akkor hogyan tudná szólítani Dávid Uramnak ha a Krisztus másodszülöttje az Istennek?
Érdekesnek találom és egyetértek is azzal, hogy ez a féle értelmezés a Csia fordítás alapján kivehető az igehelyekből.
Mivel azt mondod: Jézus itt azt tanítja, hogy ne legyen oka felebarátomnak a haragra.
De nem egyértelműen ezt jelenti az igehely, hiszen ezt az utána következő rész alapján magyarázod, (ha az atyámfiának panasza van ellenem, tehát azért ő haragszik rám nem én őreá) de más értelmet ad ennek ha az előtte levő részből indulunk ki (ne ölj, tehát nekem szól az is, hogy ne haragudj, ne mondd hogy bolond stb)
Sajnos a többi fordítás ezzel ellentétesen és egyértelműbben nem a felebarát rám vonatkoztatott haragjáról beszél, hanem arról hogy én ne haragudjak a felebarátomra. Ezzel viszont te nem számolsz.
Jézus eléd jövök. Beismerem, hogy bűnös ember vagyok.
Mások tanítója akartam lenni, de nem ismerlek téged valójában. Nem ismerlek a valóságnak megfelelően. Becsaptam magam és eközben másokat is megpróbáltam elfordítani a Bibliától, és Tőled.
Nem ismerem a törvényedet, de tudom hogy áthágtam és megsértettem azokat. Mind az emberiségnek adott régi, mind az új szerződésben lefektetett kereteket átléptem. Szellemi nagytakarításra van szükségem, mert nem tudom magam megtisztítani. Te tiszta vagy és minden beszéded igazság. Benned semmilyen bűn nincs, pedig mindenestől fogva hozzám hasonló emberré lettél. Te vagy az igazi takarító. Te vagy a Messiás, az élő Isten fia. Te vagy az, akit a világmindenség alkotója, az ember formálója ebbe a fizikai létformába beküldött, hogy a tévelygő emberiséget és annak egyik tagját, személyemet is kimenekíts és megments ebből a korszakból.
Elfogadom, hogy meghaltál helyettem Jeruzsálemben, amikor megfeszítettek. A bűneim miatt, vétkeim miatt, tévelygéseim, tisztátalanságaim miatt haltál meg. Eltemettek, de harmadnap feltámadtál a halálból. A véred értem is imádkozik a mennyben. Elfogadom, hogy értem is kifizetted a váltságdíjat, mert értem is kifolyt a Te drága véred, hogy megtisztítson a felmenőimtől örökölt hiábavaló életemtől, az eredendő bűnnek alárendelt természetemtől. Kérlek, bocsáss meg nekem és lépj be az életembe.
Takarítsd ki belőlem a démonokat, amelyekkel való kapcsolatom most megtagadom. Adj nekem új, tiszta szívet és beszédednek engedelmes szellemet. Elfogadlak Uramnak, és elfogadom azokat testvéreimnek akik Istentől születtek.
Kérlek jegyezz be a mennyben egy jó évre, az üdvösség évére az elkövetkezendő korszakban.
Kérlek taníts meg ebben az új életben járnom. Adj nekem kegyelmet, hogy teljesen újjászülessek víztől és Szent Szellemtől, és a Te testednek – a gyülekezetnek – a tagjává tudjak válni.
Köszönöm, hogy meghallgattál.
Légy áldott és legyen áldott mindenki, aki hallgat rád. Jézus nevében, ámen.
Tisztelt Takarító!
Az Atya a Messiásban teremt – szül – újjá mindent. Az első megszületett nemzet Jiszráél van volt lesz. ( A gyülekezet után, viszont a gyülekezet nem számoltatik a nemzetek közé ) Jogos tehát az Atya részéről a „ fiamozás „ .
Javaslom Önnek: térjen meg és mondja el velem ( utánam ) a következő imát. Amennyiben őszintén meg akarja ismerni a Messiást, úgy Önnel is megtörténhet az, hogy Jiszráél Istenét Atyjaként szólíthatja, és a teljes újjászületését követően vonatkoztathatja saját személyére is a Fiúról szóló részeket. ( Persze csak ha megmarad a Messiásban )
Üdvözlettel:
Tarnagol Zahav
[Mt. 5.21] Hallottátok, hogy az ősöknek azt mondották: Ne ölj! Aki öl, az ítéletre kerül! [Mt. 5.22] Én azonban azt mondom nektek: Mindenki ítéletre kerül, aki testvérével haragot tart. Annak, aki testvérének azt mondja: Bolond, a nagy tanács elé kell kerülnie! Azt pedig, aki azt mondja: Ostoba, megfogta már a tüzes gyehenna. [Mt. 5.23] Ha tehát adományodat oltárra viszed, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, [Mt. 5.24] hagyd az adományt az oltár előtt, eredj el, békülj ki előbb testvéreddel, és csak aztán jöjj el és vidd fel adományodat. [Mt. 5.25] Siess megegyezni ellenfeleddel, míg az úton együtt vagy vele, hogy ellenfeled valahogy a bírónak ne adjon át, a bíró meg a törvényszolgának és a börtönbe ne vessenek! ? [Mt. 5.26] Bizony azt mondom neked, elő nem jössz onnan, amíg meg nem fizetsz az utolsó fillérig.
Takarito, próbáld meg egyszerre elolvasni ezt!
Gondolkodj, pihenj, gondolkodj, olvasd!
És tán meglátod, Jézus itt azt tanítja, hogy ne legyen oka felebarátomnak a haragra. Ezért tegyek meg mindent. Nehogy, ha panasza van rám, azt mondjam neki, kevés, pláne ne azt, bolond. Addig Istenhez se forduljak, úgy sem, hogy Isten hatalmas, de az a panaszos kevés, vagy bolond. Érted?
Értsd meg végre, nem azt tanította Jézus, hogy soha senki nem mondhatja bolondnak a bolondot, kevésnek a keveset. Mert Ő maga is mondta bolondnak a bolondot, a Biblia emberei igencsak bolondnak mondták a bolondokat, jól, helyesen van az.
Olvasd egyszerre az egészet, és meglátod, miről is tanított itt Jézus. Meglátod, hogy Mt. 5.23 előkészítése az előtte levő versek. Nehogy a panaszost elhajtsa azzal alaki, hogy a panaszos kevés, vagy bolond. Ne hajtsa el, hanem rendezze vele a dolgot.
Ha komolyan elgondolkodsz, megértheted, úgy van, ahogy írom!
És ha ilyen élmény ér téged, lassan elkezdhetnéd értől olvasni a Biblia többi részét is. Mert rengeteg ilyen hibád van, te nem érted, és saját értetlenségedből teológiát gyártasz, hogy biztos a Biblia betoldott, az apostol szájába adták, mert olyat írt, amivel te nem értesz egyet :DDD
Ja! Te döntöd el, mikor igaz, mikor, melyik versben igaz, és melyikben hamis az evangélium :DDD Nem veszed észre, hogy igaz rád Salamon megállapítása? Tudod, ki kérkedik saját tudatlanságával? És Salamon ezért nem kerül (vagy nem ezért) a Gyehennára.
Azért vetem fel a témát ismételten, mert állandóan látszik, hogy amiket magyarázol az nem megértésből származik, hanem elképzelések hit által való elfogadásából.
Most például kijavítom néhány mondatodat, amelyek nálad nézeteket alapoznak meg és téves következtetésekre vezetnek:
Mert Isten adott Nekik más fákat eledelre, az éhségük leküzdésére, de a sötétség jelenlévő személye egy másik étel felé terelte Ő(ke)t
Helyesen: étel helyett tudás, nem azonosítható az ételekkel, mivel nem a hasba megy hanem a fejbe.
Isten adott Neki egy határozatlan időt, amíg nem tudhatnak a gonoszról, a rosszról
Helyesen: amíg nem tudhatnak a jóról, a helyesről, gonoszról, és a rosszról
Rossz a kapcsolat felállítása az idő előtt elvett tudás, és az idő előtt elvett áldás, és az idő előtt megtörténő kívánság kielégítése között, annak bizonyítására, hogy mivel mindegyiket idő előtt teszik, akkor a kívánság a sötétséggel lényegében a bűnnel kapcsolatos.
Ilyen magyarázat mellett egyértelmű kellene hogy legyen az, hogy sem a tudás, sem az áldás, sem a kívánság nincs kapcsolatban a bűnnel, hiszen mindegyik kapcsolható a világossággal is, a megfelelő időpontok megválasztásával
Egyedül az idő előttiséggel lehet probléma, és nem a kívánsággal. Annak eldöntése azonban, hogy idő előtt vagy megfelelő időben történik az áldás elvétele vagy a kívánság kielégítése, nyilván máshol keresendő, de nem jártál utána.
Nem vázoltad a két szellemi valóságot, ami hat valamire, amit szintén nem vázoltál, hogy a sötétségre hat, vagy a kívánságra, vagy a kapcsolatukra. Továbbá mi is az a két szellemi valóság?
Ne haragudj, nem piszkálódok, vagy bosszantalak, de ezekkel lehet hogy egy hiszékenyt el tudsz hitetni, de engem nem.
Amiért egyik igehelyet megkérdőjelezem, az nem azt jelenti, hogy az egész Bibliát megkérdőjelezem, vagy egy másik igehelyét is automatikusan megkérdőjelezem.
Vannak tételek a Bibliában, aminek Istentől való eredetét kétségbevonom. Különös tekintettel önjelölt Pál apostolunkra.
Vannak tételek amiknek a pontosságát vonom kétségbe.
Vannak igehelyek, amiket pedig fontosaknak tartok, mert valóban utat tud mutatni az Istennel való kapcsolathoz.
Hogy hogyan különböztetem meg? Megértéssel, amelyben sokat segít a tapasztalat. Általában megkérdőjelezem, azt, amit hitetni próbálnak, megteszi az ember, és nem jön be. Hitéleted során ilyennel nem találkoztál?
"Isten világosság és nincsen Ő benne semmi sötétség". Emiatt, azok akik a Sátán kívánságait cselekszik az igazsággal szembeni cselekedetekkel, a bűnök elkövetésével (Ján. 8,44.), - az Istennel szemben lévő valóságnak, a sötétségnek a hamis, hazug kívánságait cselekszik.
Akik pedig a hallgatják, megértik és szeretik Jézust, Isten testté lett Igéjét, azoknak lesz Isten az atyjuk, s azok fogják Isten kívánságait, akaratát megcselekedni a saját cselekedeteikkel.
Az első emberpár jogos kívánságait (éhség, tudás utáni vágy együttesen) a sötétség rontotta meg úgy, hogy más módon elégítette ki, ahogyan Isten adta elé.
Mert Isten adott Nekik más fákat eledelre, az éhségük leküzdésére, de a sötétség jelenlévő személye egy másik étel felé terelte Ő(ke)t.
Isten adott Neki egy határozatlan időt, amíg nem tudhatnak a gonoszról, a rosszról, a teremtésük előtt bekövetkezett lázadásról, amivel kapcsolatban azonban nem vetette el azt, hogy megkérdezhessék Tőle azt, hogy fel fogja-e oldani ezt a tilalmat. A keresztény hívő életben is fokozatosan ismerkednek meg igazságokkal a hívők, s fokozatosan jutnak el a tejnek italától a keményebb eledelekig. De bibliai alapelv, hogy az idő előtt elvett áldás (pl. valaminek a megtudása) átkot hoz, és bűn. Nem kell idő előtt szexuális kapcsolatot létesíteni, házasságra lépni, dolgozni, beszélni, kikérni az Atyától a ránk valóban majd egykor ránk eső áldásrészt, mert mindennek rendelt ideje van, s azt az Úrban, az Úrral járó hívő ember érzi Istentől.
Ádámék jártak az Úrral, s Ő megmondta Nekik azt, hogy most még nincsen itt az ideje erről a fáról való evésnek.
Azonban a kígyóval való társalgáskor egy Istentől különböző, másik személy, másik valóság tanácsával kezdtek el együtt járni, s emiatt megrontatott az egyébként jogos kívánságuk, mert az idő előtt átvett tudást nem bírták elhordozni. Az idő előtt átvett tudás ma is zavarokat okoz a fejlődő emberi személyiségekben, pl. a gyermekekben a szexualitás túlzottan hamar eléjük adott alapjai, valósága.
Ez a sötétség és az ember kívánságainak a kapcsolata. Két szellemi valóság kíván rá hatni egyszerre, annak végső megcselekvését befolyásolva.
DE!
ÉN EZT MÁR EZERSZER LEÍRTAM! MOST MINEK KÉRDEZED ÚJBÓL!??? TÁN MOST JOBBAN MEGÉRTED, ELFOGADOD?
Utoljára írtam hát erről, vagy elfogadod/megérted, vagy nem.PONT.
Olvasd el alaposabban vagy az Igében, vagy az én egyik korábbi írásomban:
- atyafi,
- atyafit,
- ok nélkül tekint,
- semminek (hülye, bolond a Károli fordítás, de ennél lenézőbb a görög eredeti).
Ez a szeretetlenség állapota, márpedig aki szeretetlen az atyjafia felé, az nem szereti azt, emiatt valójában gyűlöli. Emiatt ugyanolyan az ítélete, mint azé, aki a gyűlöletből meg is teszi a másik semmissé tételére a cselekedetét. Persze "csak" Jézus és János apostol szerint (1.Ján. 3,15.). Vagy ha úgy tetszik "csak" az a hiszékeny butácska és pontatlan Máté, meg az a tévelygő János szerint, aki szerint ebben a levelében is "azokat hirdeti, amiket Jézustól, az életnek Igéjétől hallott éslátott" (1,1.3.).
Hogy milyen kapitális tévedések ezek, ugye? Meg hogy mennyire összefüggnek egymással, ugye? Biztosan az apostolok együtt tévelyegtek Jézus mennybe menetele után, ugye?
Na neeeehogy elhidd már lécci, lécci, lécci!!! Csak Noriszra mondom, gondold meg! Csak, csak, csak...
vm
("Ne "csak"-olj Te talján, hát azt mondod, hogy Döbrögi uraságnak kevés a fája!? Hát mutatok én Neked olyan erdőt, hogy a madár is éhenpusztul bele, amíg átrepüli!...")
