golyó – ‘gömb alakú kisebb tömör tárgy’: agyaggolyó, golyóscsapágy; ‘tűzfegyver lövedéke’: puskagolyó, ágyúgolyó. Származékai: golyós, golyóz(ik). Bizonytalan eredetű szó; talán az olasz coglion (‘here’) régi nyelvjárási coio alakjából származik; a k ⇨ g hangmegfelelésre példa a kunyhó–gunyhó alakpár. Bár e nézetnek vannak hangtörténeti nehézségei, támogatja az, hogy a ~ legkorábbi előfordulásai ‘here’ értelműek.
A golyó egy indogermán szó, mégpedig árja, egy jövevényszó, mert a germánban kulló, Kugel. Általában a geu-ból keu lesz, tehát kony,ku tő.
Természetesen igaza van Carninak, monduk a cheh hýbatiszóval, hogy miért legyen az cseh?
Ez a geu egy képzéséből ered, ami a germánban is g marad.
A hiba szó, miért ne lehetne a germagyar hu tőből eredő?
Alapszavakból és elvont gyökökből épült fel legelőször ragozó nyelvünk, amiből új szavakat képeztünk. Értelmes vita tárgya lehet, hogy mely szavak jönnek szótőveiken/fiktív tőveiken/gyök-eiken keresztül egy alapjelentésből, de nem lehet tagadni a szóbokrok alapját képező közös jelentéshalmazokat.
De legalább ne adnál gyenge pontokat, mert sok a baromság. Nem fiktívek amúgy, nekem valósak(füst példa, árt-irigy példa), a 21. századi ember csak így beszélhet.
Ha mondjuk felállítanál egy hu tőt és vennéd bele:
huppan: hüpfen
hepaj: mert germánban jan-os ige, huppjan
hu+m: hom, homorú
humpeln: hömpölyög, hamp(krümmen)
Senki se mondana semmit se, ha még a horogot, vagy a húr is idevennéd, habár az a sker, ker tőből van, de mégis megegyezik a jelentése.
Természetesen nem lenne oktalan felvetés, ezt a hu tőt,germán hú tő, összefüggésbe hozni a huny, hánykolódik szavakkal, amik a germán hnei, hneikó.
Természetesen nem minden geu-s tő változik k-ra a germánban, ilyen a göb, gömb szavak, ezek a szlávban is megtalálhatók, mint guba és gomba. Közös örökség az indogermánból. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy a grmagyarban mind a kettő eredendő lehet.
Hát legalább a kende-kündü és a kenzé esetében eltaláltad, mert mindegyik az indogermán gen tőre megy vissza, a kenéz egy gót szó ahogy a kende is, a kende, kindins, bár ezt wulfila a helytartóként használja.
Most komolyan, nem kell hülyének nézni Carnit, mert részben igaza van.
Több indogermán tő van, mint a sker-ker, geu-keu, ger-ker.
ezek mindegyike biegen, drehen.
Ebből jön a szekér is, sker, csupán a gyök, ahogy a szekrény is, ami a germán skrenja. Ilyen szó még van a szlávban is, pont ebben a formában(valszeg germán).
De pár szabály: sker, ha megmarad, akkor szekér, vagy szekrény, ha az s eltűnik akkor h, mint húr, vagy hurok, hurkol.
geu-ből keu, mint kunyhó vagy kád, konyul.
A keu-ból olykor lesz heu, olykor megtartja a k-t, még a germánban is.
Vannak kivételek, mint a gömb, ami a germán gaump és a geu-ra megy vissza.
Szóval a korcsolya a kör-ből ered, mert a kör a geu tőből jön, amiből a germánban konyul lesz, ebből jön a kád, a kanyar, ami igen germános, ar képzővel, a kunyhó is.
Alapvetően innen lehet tudni, hogy a kupak szláv, mert magyarul h-val lenne.
A keu-ból jön a homorú és a hömpölyög szavak, amik magyar mert germagyarok.
A kuksol és a kucorog indogermán, mert itt a germán hocken van, de persze a szlávban hiányzik a kunkori szó, ami a hinken.
Kivétel még a gúvaszt, vagy gubbaszt, mert a szlávban nincs benne, csak a germánban és a litvánban.
"Hát az "űz" és az "üzekedik" hogy is jön ide?? Ők miért maradnak ki a játszmádból??"
Mert totál máshonnan ered.
ŰZ, (1), áth. m. űz-tem, ~tél, ~ött, par. z. – 1)Ű v. ü! biztató avagy fenyegető hangon üvöltve hajtja, kergeti, sürgeti, sietteti, futtatja pl. a barmot. Ily ü! ü! hangon kiáltoznak a dunai hajóvontatók, midőn lovaikat megindítják, vagy sebesebb menésre biztatják. Űzi hajtja a lovat, ökröt.
Ez igének gyöke a természeti indulathang ű v. ü, melyből öz képzővett lett üöz, öszvehúzva űz. Egyezik vele a héber úcz, (pressit, ursit) és magyar uczu, uszu.
Ismerem, szépen leírják, hogy a gyököket valóban létező nyelvi elemnek tekintsük, szükségük van a képzőkre is, mert azzal nyeri el a szó az értelmét.
Tehát nem létezőnek tekinti.
Helyette pl. ilyenekkel kalkulál:
Passzív tő (fiktív tő) Származékszavakban élnek, önállóan nem, csupán toldalékosan fordulnak elő.[2] Úgy ismerhető fel, hogy mi a szótő, ha a tövet és a toldalékot más szavakban is fel tudjuk ismerni. Például: for-dul – mor-dul; for-dít – boly–dít; for-og – kavar-og; for-gat – takar-gat
Azt el kell mondani, hogy a forog és a ferde két külön tőre, gyökre megy vissza. A forog az indogermán spereg, ebből jön a pereg is, a forog a germános változata.
A képzések germánok-indogermánok:
ford: d jelen és kausatív képző.
Az og a germán-indogermán og, és az og már az indogermánban is megvolt a sper gyökhöz.
A gat az og és az ít vagy od kausatívképzés együttese. Ez az összetétel a germánban figyelhető meg:
bővül, bewen, bewel+og beweleg vagy belgan, ami bővülog, abből jön a balgi, bővülegi, bővülegő, majd egy et-val, vagy od-val, bulgidó, vagyis bővüleget vagy bővülgedő, ami dühöt jelenet a bő tőből kiindulva.
Az og kifejezhet gyakori történést is, de mozgást is, mert talán ez a go, geh.
Tő van, mert én nem vagyok hajlandó máshogy beszélni, mint:
Ha kinyitom a Pepsit, jön a füst.
Van az irigy és van az árt, az indogermán er tőből, az árt, artjan azt jelenti, hogy megmozgat, felbőszít, kimozgat a germán nyugalomból, ezért az irigy erre következik, tehát ő ártottan van.
Ha kiindulok a bő tőből akkor nekem a bővüleget a düh lesz, és ily módon is beszélek a 21. században, a nyelvi vagy törzsi fordulat után.
Mondjuk azt, hogy egy felnőtt embernek többen, többször, udvariasan és kevésbé udvariasan szólnak, hogy találjon magának egy alternatív nyelvi topikot, ahol hasonló érdeklődésű emberekkel (pl. a germagyar specialista Hihoha nickkel) szépen meg tudnád beszélni a gyöknyelvészet minden szépségét...
...és ez az ember továbbra is itt erőlteti a badarságait.
Bernát az import egy kereskedelmi fogalom, behozatalra.
Nem feledve, hogy Prágában volt a legnagyobb rabszolga-piac a környéken, és ahol a "türkök arannyal fizettek".
Azaz vitéz elődeik hurcoltak is meg vásároltak is hatalmas rabszolga tömegeket szolgálatukra -- importálták őket az országba -- akik végül a kora Árpádkori magyarság döntő mértékben EU-s karakterét adták. De akik nyelvükben hamar jó magyar emberek lettek és segítettek nekünk pl. a központi részek szlávságának gyors nyelvi beolvasztásában.
Ne libcsiskodj! A múltkor akartam egy könyvet olvasni, ami az Árjákról szólt, és az árja fajt akarta megcáfolni, az egyok legfőbb érv az volt, hogy a Magyarok mongol nyelvet beszélnek(hát perzse), mégis úgy néznek ki mint az Európaiak, mert rabszolgák.
Viszont a magyar nyelv indogermán nyelv, germagyar, így a tézis helytelen, nem is olvastam tovább.
egyértelműen amit B. Berci tol az egy libcsi propaganda. a libcsi propaganda meg újraértelmezésre kerül, mert a magyar nyelv germagyar.
Én most ezt olvasgatom: természetesen a faj-ról, mint egy leszármazás helytelenül gondolkodik, mert én a régit vallom, de ő azt mondja, hogy a türok kerültek be Európába, mint rabszolgák, tehát épp az ellentétes dolog történt, türk rabszolgák áramlottak be Magyarországra.
Nem én akarok minden mást beletuszkolni, hanem te.
A sok más szó igazolja, hogy a vezet germán szó, és a két másik indogermán formához nincs köze.
Szereted Carnit védeni, akkor tehát el kell fogadni, hogy van gyök, vez-ész a gyök. Ha van ész, ami nem török szó, hanem germán wis(áru-vesz, őr-vár,üget-evicél), akkor a vezet az ész-hez köthető, és germán lesz.
Pedig logikus, ha van germán üget-evickél és jövevényszó út, egy tőből, akkor nem lehet ez a vezet, úgy hogy van a germagyarban az ész germán szó, és jól láthatóan az ész-vez tőből és annak variánsaiból szavak, ráadásul ez tötékeletes, aki mást mond az egy libcsi, mert nem akarja a vezet szót az észhez kapcsolni, tehát libcsiskodik.
Már mondtam, hogy az indogermánban három vezet van.
Van az egyik, ami inkább visz, uedh tőből, valószínűleg a finnugorban ez van benne.
Van az uegh tőből, ez a wag, ez az üget a magyarban, ahogy az evickél, és ebből jön a jövevényszó utu, út, ez az út nem magyar. Szlávban képeznek egy vozit-ot belőle, de ennek a formái a magyarban az üget és az evickél.
Van akkor az aues tőből, ami az észlelni, ebből jön a ész szó, a wis, wit, Witz, ebből jön a wita szó, mint vitázni, vagyis azt tárgyalni, amit észlel az ember, vagy észleltetni, ahogy az észel a germán witul. A waitan és a wizan egyben azt is jelenti, hogy vezekelni. Van képezve belőle wisida is, ami a vezető, wisida, mint a szabad vagy a garázda, da főnévképzővel.
Valószínű, hogy akkor van t-vel is képezve. Persze witód egyben jogot is jelent.
A witian parancsolnit is jelent. A vezér pedig a Weiser lenne.
A magam részéről én a vizsgálódásba még a vét és a veszekedik szavakat is bevonnám, mert még ezt is jelenti.
Tehát ez alapvetően egy teljes szóbokrot alkot, különféle alakokkal, de egy tőből, és sokszor csak a tő változik, a formák keverednek.
Ez igen egyértelmű lenne, hogy ez az, ráadásul ez igen illiberális-filozófikus, sőt tökéletes, alkotni se lehetne jobbat, mint amit a természet létrehozot.
Ezek alapján a vezetni annyi mint észt tenni, vagyis észleltetni.
Igen felháborító, hogy a nyelvészek ezért kapnak egy halom pízt az Egyetemeken, miközben még egy gyerek vagy egy csöves is jobban tudná.
Amúgy, ded kicsinyítő képző sincs, mert a ded egy szláv szó. Szláv Berci mindent rá akar verni a szlávra, meg a kipcsákra, de eközben egy valódi szláv szót kicsinyítőképzőnek néz.
Géza és Vajk neve sem kicsinyítőképzős, Búzád neve meg pláne nem.
"Ügyek - A nevet még 1926-ban Pais Dezső nyelvész fordította először Ügyekként. Pais Dezső szerint Ügyek neve az ügy, üd, igy, id ’szent’ szó (vö. egy kő, egy fa, egy-ház, idvezül stb.) -k vagy -g kicsinyítő képzős származékának látszik.[2]"
Azt hittem, hogy már megundta ezt az egészet, hogy felfogja, hogy ilyen nincs, ilyen kicsinyítőképző, esetleg van Bandi, de ez becenév és nem kicsinyítőképző, és még akkoris germán.
Ez a Bandi viszont nem egyenlő a Levedi-vel, vagy Liuvad, Liavadi-val, ami egy germán név, a leub-ből.
Nyelvész? Egyetem?
Szerintem az ilyen kérédéeket még az utolsü csöves is jobban megoldaná.
Megkérdeznén egy csövest az utcá, hogy tudja-é hogy mit jelent a latin saxum?
Mit modana rá, hogy az a szak, szikla, a szak tőből.
A germagyarban nem lesz b-ből v, csak p lehet,nagyon ritka esetekben(pampog, pokol, eper).
A vezet szó egy germán szó, mint írtam már, annyit tesz mint észt tesz. Az indogermán aues szóból ered, ami észlelnit jelent, ebből jön a germán wis, wit, kausatívval lesz vezet, vagy da-val wisida, Weiser. A wis az ész, witul észel, a vita, a wita, észleltetés, waitan a vezekel.
Ha amygar germagyar, akokor a vezet szó ezt jelenti, ráadásul ez így illiberális.
Azt persze nem akarom elhallgatni, hogy van az indgoermán két másik tő, de ezekből nem lehet, mert az egyikből van az evickél, és az üget szó, a másikból meg talán finnugorba ment át, úgyhogy a finnugor vet nem a germagyar vezet szó lesz.
A vitára még a litvánban van egy hasonló szó, de ha a magyar germagyar, akkor germán, hisz gyökrendszert és szóbokrt tud alkotni a germánban az ész.
A vezér amúgy a Weiser...
Ez így szép illiberális és filozófikus hogy a vezet az az észt tesz.
Figyelj, ha neked ezek a visszataszító nyelvek tetszenek, akkor tanuld meg! De nem tanulod meg, máskülönben nem írnál ilyen hülyeségeket.
Tudsz valamilyen nyelven ezekből, de olyan mélyen? Sztem nem. Én se, de nekem ezek a nyelvek lényegtlenek, ahogy a sémi gyökrendszer is, mert nekem mint germagyar más fogalmaim vannak.
Én nem szégyelem mondani, hogy engem mindaz nem érdekel, merthát germagyar, és engem csak ennyi érdekel.
