Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Persze. Az egész avval indult,hogy ősszel véletlenül rátaláltam a fórumra 1 cseresznyefajtát kutatva,majd jött az ültetési idő és vettem néhány gyümölcsfát köztük kajszit is. Még volt olyan fajta ami megtetszet és a fórum hatására elgondolkodtam ki kellene próbálnom az oltást. Utánnaolvastam az alanyoknak, itt találtam utalást a vörösszilvára. Bár volt mirabolán sarjam is ezt választottam. Úgy gondoktam ha nagy korában sarjadzik nem baj jó lessz másnak is.Ez értékesebb gyümölcsű .
Lehet, hogy öntözéssel és tápoldatozással csinálják ezt az 50 m2-es dióültetvényt.
Az egy dolog, hogy egymásba érnek a lombok, mert akkor ahol összeérnek, ott leáll a korona növekedése.
De ha a gyökérnek nincs elég tere, akkor a fa nem tud elég vizet összekaparni a termésnövekedés időszakában, apró marad a dió. Ezt öntözéssel ki lehet küszöbölni.
Márciusban már van nedvkeringés, duzzadnak a rügyek, februárban még általában nem, akkor a legjobb talán. Túl sokáig sem jó tárolni.
De ha nem akarod tárolni, csak egyik fáról teszed a másikra, akkor az is jó, ha oltáskor vágod le az oltóágat. Az ilyen frissen vágott vessző nagyobb eséllyel fogja meg, mint a sokáig hűtőben tárolt, a tárolásnak megvannak a maga veszélyei. (Kiszáradás, gombásodás, stb.) Én csak muszájból élek ezzel.
Egy oltóvessző levágása és egy barackos megmetszése két különböző dolog. (De ha nagyon félted a vágási felületet a fertőzéstől, 'egyik kezedben az olló, másikban a sebkezelő.)
Ne haragudjatok, hogy megint csak kérdezek és nem tudok hozzájárulni a közös tudáshoz.
Olvasom, hogy kajszi oltóvesszőt kértek egymástól. Azt mikor lehet vágni? Azért kérdem, mert tudom,hogy télen nem illik metszeni a csonthéjasokat, főleg nem a kajszit, de az átoltáshoz ugye még nyugalomban levő vesszőt kellene levágnom és betárolnom a hűtőszekrény aljába. Mikor vágjam meg? Mikor van az, hogy a barack még nyugalomban van, de már nincs tél?
Nekem nem az a gondom, hogy a vesszőt küldeni akarom valakinek, hanem az, hogy egy tavaly kitört fiatal szilvafát, (amelyik törzscsonkját nem ástam ki és kihajtott,) barackba szeretnék átoltani.
Amit most telepítek az 'földről-művelés'-re van tervezve. 60 Weiwa alannyal indulok és sokféle nemessel. (Majd megdobhatsz néhány Pinkcot, Orangored, Kuresia, Goldrich oltóvesszővel! Kiotot, Big Redet, Tsunamit, Farbalyt, Farellyt rendeltem az alanyokkal.)
Még képlékeny,hogy mit ültetek és az arányok sem biztosak,tanácsotok miatt az már biztos, hogy a dió nagyobb területet fog kapni, ami lehet a szilva és kajszi rovására megy. Alapvetően diós-t akartam ültetni ( ráérek kivárni,hogy teremjen) de szeretek több lábon állni és ezért terveztem egy kis kajszit és szilvát mellé :)
Pálinka valóban ingoványos talaj, hisz zárjegy nélkül alapvetően most sem árúsitható ( ettől függetlenül könnyen eladható) Viszont nem romlik az emberre. Ezért választottam többes felhasználhatóságú gyümölcsöket: frissen eladva, lekvár,aszalvány,pálinka... ezek közzül csak a friss termény eladását kell gyorsan intézni a többi azért eláll, csak piacolni kell vele :)
"A sorokat nagyjából csapásirányba telepítettük 10 m-es sortávval és 5 m-es tőtávval."
Cirka 50 hektáron termelnek ilyen felállásban, érdekes..sövénynek sok a tőtáv egyébként meg nagyon kevés, milyen elven termeszthetik ezt? ( Gondolom ekkora birtokon azért, főleg ahol Szentiványi Péter a tanácsadó nem lehet puszta tévedés ) ( Klapka pedig 7x7 es sortávval dolgozik, bár ott már szépen összeértek a fák... )
Viszont átalakitottam és 8x8 méteres sor és tőtávval tervezem a következő tervrajzomat :) ( ami még mindig lehet kevés, majd alakitok még rajta....)
Az a kérdés, hogy milyen koronát akarsz nevelni a fáidnak? Hol lesznek, mekkora helyed van számukra? A földön állva akarod szedni a gyümölcsöt és akkor hajolva kapálsz, vagy el akarsz járni a fa alatt és akkor létrázoll?
Mindenesetre a kajszi egyik ágát tőből kell kimetszeni. (Én vázakoronát javaslok hozzá.)
Ez attól függ, mit szeretnél. Én a kajszit próbálom csésze formára alakítani. A középső sudarat idővel ki kell vágni, amikor a vázágak már eléggé vastagok, és nem fogják pótolni.
Lehet, ezzel csak annyit tennék, hogy valami dróttal enyhén kifelé noszogatnám mindkettőt.
Persze a hosszát visszavágnám.
A "B" verzió, hogy a gyengébbiket eltávolítod, és a kapott suhánggal még azt csinálsz amit akarsz.
Vannak itt nagy spílerek, majd ők tudják a frankót. :))
Ez egy kajszi csemete. Ti hogy metszenétek meg? Milyen koronája lesz, ha mindkét ágát meghagyom? Vagy célszerű az egyiket eltávolítani és a másikat visszametszeni? Köszönettel Sweetrange
Szia. Nagyon köszönöm, hogy válaszoltál. Ezek szerint ilyen fám nekem sajnos nem lesz, ilyet csak hozzáértők tudnak maguknak buherálni. Irigyellek nagyon! Ahonnan én ezt a vörösszilva alany dolgot vettem, az Dr. Balla András: Ősztől tavaszig a kertbarátoknál című könyve. Ebből egy részlet: „Általános vélemény, hogy a kajszibarackfák nem élnek soká. Ennek oka főképp a gutaütésnek elnevezett betegség. A szakemberek ezért baktériumos eredetre, nem megfelelő alanyra, a téli agy hőingadozásra, s az ezt követő fagyfoltokra, a nyári szárazságra hivatkoznak. A faiskolákban a mirobalán szilva alanyt szeretik használni, mert ezen kitűnően megered a szemzés, az így szemzett kajszi gyorsan fejlődik, de esősebb ősz folyamán az alany későn fejezi be a növekedést, és a nemes rész nagyon fagyérzékennyé válik, amit gutaütés vagy csak fagyfoltok követnek. A másik használatos alany a vadbarack. Ennek meg – bár kívülről nézve nem egyforma – nagyon eltérő a belső tulajdonsága. Így ahány féle alany, annyiféle tulajdonságú lehet a ráoltott nemes. El kell fogadnunk azoknak a kutatóknak a megállapításait, akik a beteg fákból ki tudták tenyészteni a Pseudomonas syringae baktériumos vagy a Citospora cincta nevű gombás betegséget, mely betegségek csak sebzéseken, illetve a metszésen keresztül jutnak be az élő fa testébe. Ezért tanácsolják a késő tavaszi metszést, és a metszőolló folyamatos fertőtlenítését. Vajon a faiskolai szemzéskor fertőtlenítik-e minden egyes szemzés után a szemzőkést? Nem fordulhat elő, hogy eleve, bár lappangó állapotban, a faiskolai oltványokban már benne van valamelyik kórokozó? És amint valami rendellenesség éri a fát, és annak állapota gyengül, azonnal lerohanják a baktériumos és gombás kártevők, s eredménye a gutaütés lesz.
Mi ezért a kajszi gondozása ügyében tegyünk meg mindent, amit tudunk, fertőtlenítsük ollóinkat p. formalinnal, és a fán ejtett metszéseket és fagyfoltokat kezeljük. Aki pedig teheti, szerezzen be vörös szilva sarjat, ültesse azt a kertjébe, majd oltsa be olyan barackra, amilyenre akarja. Az így kezelt fák életkora még néhány emberöltő is lehet. Példa volt rá. Még a háború előtt, Inárcson Husz Béla professzor 80 éves kajszikat is talált. Ezek vizsgálatában a Kórtani Tanszéken a metszetek elkészítésében segítettem neki, de az öreg inárcsi fákból kórokozót nem lehetett kitenyészteni." Na ezért érdekelt ez a vörösszilva dolog, és remélem, hogy Neked is ilyen tapasztalatod lesz vele.
A Teljes kép itt nagyjából látszik a törzs hossza is.
Ez egy kajszi csemete. Ti hogy metszenétek meg? Milyen koronája lesz, ha mindkét ágát meghagyom? Vagy célszerű az egyiket eltávolítani és a másikat visszametszeni? Köszönettel Sweetrange