Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Előbb dönsd el, hogy mit akarsz? Födön állva szedni a barackot, kicsit meghajolva kapálni a tövét vagy magas törzsűt, pl. asztal koronával vagy hagyományos nagy fát létrázva?! Az jó, hogy végig rügyes, de még ráérsz metszeni, aludj rá vagy 100 napot.
Lehet...,de nálam ha normális év van semmit se károsított veszélyesen,ha meg olyan ,mint az idei,az meg szinte mindent visz...így nem igazán látom a különbséget.Normál években a legkorábbi Harmatot sem szokta bántani...és az nem a dombon van,hanem anyu kertjében.
Kicsit utánaolvasgattam az orangerednek mert nekem is szimpatikus volt, s több helyen is írják hogy nagyon fagyérzékeny. Lehet hogy nálad a hegyoldalban ez nem jelent egy-egy fagyosabb éjszaka után problémát, de az alföld közepén egy külterületi földre telepítve eléggé ráfaraghat vele az ember szvsz.
Ha vázakoronára szeretnéd nevelni, akkor 70 cm magas törzs fölött 5-7 rüggyel vágd majd el rügyfakadáskor.(Végig rügyes?) Nyáron 20-25 cm-es hajtéshossznál válaszd ki a vázágakat a többit tőből vágd le.
/Persze, ha olyan helyen van a fád, hogy el akarsz járni alatta, akkor másként csináld./
Köszönöm a tanácsot, akkor a tervet kicsit átalakítom , így valószínű kevesebb dió lesz benne. ( dióültetvényeket néztem pl Klapkáét is, és ott 7x7 -es kötésben vannak, ebből indultam ki :) )
Szerintem is sok. Az én kertem 6900 nm, nincs szomszédkert, ezért bátran körbeültettem 50 fával a kerítéstől 2 m-re, most 20 évesek és már találtam a fától 15 méterre ujjnyi vastag diógyökeret, ami azt jelenti, hogy már 20 m-re is elnőtt. 10x10 m kell neki minimum.
Vállalkozó vagyok ami jelenleg jól is megy, de kitudja mi lesz késöbb ezért van egy kis megtakaritott pénzem amit a bank helyett kertbe rakom ( hogy helyes döntés-e majd az idő megválaszolja, az biztos,hogy a természet közelsége egyébként is vonz a napi hajtásból menekülni kicsit.....) tehát alapvetően életjáradéknak szánom :D Azaz 4-5 év múlva ha esetleg nem lesz munkám egy kereset kiegészitésre gondolok. Próbáltam olyan gyümölcsöket kiválasztani aminél talán kivédhető a romlás. A terményt frissen megpróbálom eladni majd, de ha nem megy akkor lesz belőle lekvár, pálinka, aszalvány ( ezekre is tudok vevőket jelenleg)
Tehát a hosszutávú cél az árusitás ( nem feltétlen friss fogyasztásra).
Milyen elképzelésed van a gyümölccsel? Piacon árulod, vagy helyi boltosoknak adod el? Ha te árulod, akkor sok fajtát ültess, minél jobban széthúzva az érésidőt, nehogy rád rohadjon. Ez legyen a fő szempont, meg a gyümölcs jó kinézete. Az íz nem számít a vevők 95 %-ának.
A növényvédelmet meg úgyis komolyan kell venni már ennyi fánál.
Akkor majd ha kimegy valamelyik, azt ültetek. Egyébként azt olvastam a neten, hogy magyar kajszi C.235 = gönci, ligeti óriás = ceglédi óriás = szegedi mammut, mert vizsgálatokkal nem lehetett őket elkülöníteni. persze azonos fajon belül is vannak változatok.
Kicsit több mint 3000nm, Békés megyei fekete föld, elég jó minőségü. Város határában álló földek egyike, fagykár szerintem itt is van amikor országos szinten máshol is. ( ebben az évben is volt abban biztos vagyok) 20 kajszit, 20 szilvát ( Talán Jojo a rezisztencia miatt) szeretnék és 40 db Diót ( valószinü milotai 10). Mivel nem vagyok egyáltalán szakmabeli teljesen magamtól 0 tudással kezdek bele ( panelban lakunk) így azt szeretném,hogy egy kezdő számára viszonylag könnyü "ültetvényt" hozzak össze., ne pusztuljon ki minden fám az első év után :) Ezért nézem a rezisztens fajtákat.
Én kezdő vagyok, amit itt tanultam: milyen a fekvés (kitettség, magasság, fényviszonyok stb), fagyok gyakorisága, mikor akarsz szüretelni, mekkora fákat akarsz, fontos-e a PPV rezisztencia. Ha leírod milyen területről van szó, gondolom kapsz választ a hozzáértőktől. Nekem most Kuresia-m (rezisztens), Kyoto-m (fagytűrő, bőtermő) és magyar kajszim (legfinomabb, "hazai") van.
Sikerült vásárolnom egy kisebb területet és dió, szilva és kajszit szeretnék beleültetni. Melyik fajtát ajánljátok? Természetesen midnen idevágó irást elolvastam már, de nehéz a döntés. Teljesen kezdő vagyok. A virus rezisztencia miatt a KURESIA-t tarom a legszimpatikusnak. gyümölcsét még nem kostoltam. Felhasználása lekvár, aszalvány, friss fogyasztás és pálinka lenne, nem tudom alkalmas-e ezekre. Mit javasolnátok egy teljesen kezdőnek? ( a dió, szilva, kajszi választás is azért történt mert talán egy kezdő is elbír velük)
Köszönöm szépen mindkettőtöknek a leirtakat. Elgondolkodtató, megszivlelendő. Ha az ember már valamibe belefog, akkor nem mindegy, hogy végülis mi lesz az eredmény.
Az én esetemben a legegyszerűbb ezek szerint virusmentes oltványokat részben átoltani és az esetleges pótlásokra felkészülni.
Boldogasszony szilvából is van néhány fácskám. Ezek magról keltek. Amikor felfedeztem őket, még a maghéj is ott volt, amiből kibújtak.
Ha sarjadzó szilvát távolabb ültetsz, azzal csak terjeszted a sarjakat, és készülj fel hogy pár év múlva élezni kell a csákányt. Másrészt a szilvasarjanid is lehetnek már eleve vírusosak, szóval ezeket alanynak használni, és évekig várakozni rájuk......
A birs sarjak is érdekes kérdés, nem tudom mit szeretnél oltani rájuk. Birset fölösleges. Naspolyát esetleg, a körték jó része csak közbenoltással lehetséges, és a körte egyébként is gyenge növekedésű lesz birsen. Ez nem azt jelenti hogy szépen fejlődik, csak épp kis méretű lesz a fa, az fa egész élete során satnya, beteges fának látszik, ezen felül egy őszi ásásban elfáradva nekitámaszkodsz, és kidől.
A kajszi magoncról meg annyit hogy bár nekem is van pár, a kajsziknál ez az az alany amin a legnagyobb esélye van a fa véletlenszerű pusztulásának.
Szóval ha saját oltványt szeretnél, érdemes kicsit jobban körüljárni ezt az oltványkérdést, elég sok szempont van ami alapján dönteni lehet.
Egyrészt az a probléma amit írsz, hogy gyökérsarjadzanak (anno engem gerqerg 1 "mondattal" lebeszélt róla, amikor ilyesmiben gondolkodtam; valahogy így hangzott: "Neeeeeeeeeee!!!!!")
Másrészt ha a kajszi alanynak valóddal terved van, akkor azt -szerintem!- változtasd oltási gyakorlatozásra, és helyette inkább 2-3 weiwából álló sort telepíts, 2 méterenként.
Törzsmagasságban oltassz rájuk majd kajszit, és a másik topikban megbeszélt kéregproblémákat nagy valószínűséggel kiküszöbölted.
A gyümölcs tetszett meg, de éppen tegnap született meg a határozat, hogy egy kis faiskolát csinálok tavasszal a virágoskert helyére.
Egy magról kelt csenevész kajszi alanynak valóm is van. A besztercei alanyai rengeteg gyökérhajtást hoztak és van már egy átültetésre váró fácska is, aminek az ágai teljesen olyan formát mutatnak mint a besztercei szilva ágrendszere.
Megpróbálok még a birsalma gyökérhajtásaiból is alanyt nevelni.
A kertben sajnos már csak úgy lehet fát ültetni ha valamelyik meglévőt kivágjuk vagy majd kipusztul (most fordulnak termőre).
Marad a több fajta egy fára oltása és az ehhez vezető kisérletezések.
Jól látom, hogy minden alsó oldalágat levágásra jelöltél?
Ha igen, akkor gyakorlatilag suhánggá alakítanád ezzel vissza, amihez viszont a sudarat így túl magasan metszenéd szerintem.
Számomra nem jön át a képről, hogy milyen magasan vannak az alsó oldalágak, de ~70 centi fölött én már nem vágnám le őket. Ha viszont mégis levágod, mert nem jó a magasságuk, akkor a sudarat a kívánt törzsmagasság +(7-8) rügy magasságában vágnám vissza, s azokból a rügyekből nőnének majd az oldalágak (a legfelső rügyből folytatódna a sudár).
