Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Az a kérdés, hogy milyen koronát akarsz nevelni a fáidnak? Hol lesznek, mekkora helyed van számukra? A földön állva akarod szedni a gyümölcsöt és akkor hajolva kapálsz, vagy el akarsz járni a fa alatt és akkor létrázoll?
Mindenesetre a kajszi egyik ágát tőből kell kimetszeni. (Én vázakoronát javaslok hozzá.)
Ez attól függ, mit szeretnél. Én a kajszit próbálom csésze formára alakítani. A középső sudarat idővel ki kell vágni, amikor a vázágak már eléggé vastagok, és nem fogják pótolni.
Lehet, ezzel csak annyit tennék, hogy valami dróttal enyhén kifelé noszogatnám mindkettőt.
Persze a hosszát visszavágnám.
A "B" verzió, hogy a gyengébbiket eltávolítod, és a kapott suhánggal még azt csinálsz amit akarsz.
Vannak itt nagy spílerek, majd ők tudják a frankót. :))
Ez egy kajszi csemete. Ti hogy metszenétek meg? Milyen koronája lesz, ha mindkét ágát meghagyom? Vagy célszerű az egyiket eltávolítani és a másikat visszametszeni? Köszönettel Sweetrange
Szia. Nagyon köszönöm, hogy válaszoltál. Ezek szerint ilyen fám nekem sajnos nem lesz, ilyet csak hozzáértők tudnak maguknak buherálni. Irigyellek nagyon! Ahonnan én ezt a vörösszilva alany dolgot vettem, az Dr. Balla András: Ősztől tavaszig a kertbarátoknál című könyve. Ebből egy részlet: „Általános vélemény, hogy a kajszibarackfák nem élnek soká. Ennek oka főképp a gutaütésnek elnevezett betegség. A szakemberek ezért baktériumos eredetre, nem megfelelő alanyra, a téli agy hőingadozásra, s az ezt követő fagyfoltokra, a nyári szárazságra hivatkoznak. A faiskolákban a mirobalán szilva alanyt szeretik használni, mert ezen kitűnően megered a szemzés, az így szemzett kajszi gyorsan fejlődik, de esősebb ősz folyamán az alany későn fejezi be a növekedést, és a nemes rész nagyon fagyérzékennyé válik, amit gutaütés vagy csak fagyfoltok követnek. A másik használatos alany a vadbarack. Ennek meg – bár kívülről nézve nem egyforma – nagyon eltérő a belső tulajdonsága. Így ahány féle alany, annyiféle tulajdonságú lehet a ráoltott nemes. El kell fogadnunk azoknak a kutatóknak a megállapításait, akik a beteg fákból ki tudták tenyészteni a Pseudomonas syringae baktériumos vagy a Citospora cincta nevű gombás betegséget, mely betegségek csak sebzéseken, illetve a metszésen keresztül jutnak be az élő fa testébe. Ezért tanácsolják a késő tavaszi metszést, és a metszőolló folyamatos fertőtlenítését. Vajon a faiskolai szemzéskor fertőtlenítik-e minden egyes szemzés után a szemzőkést? Nem fordulhat elő, hogy eleve, bár lappangó állapotban, a faiskolai oltványokban már benne van valamelyik kórokozó? És amint valami rendellenesség éri a fát, és annak állapota gyengül, azonnal lerohanják a baktériumos és gombás kártevők, s eredménye a gutaütés lesz.
Mi ezért a kajszi gondozása ügyében tegyünk meg mindent, amit tudunk, fertőtlenítsük ollóinkat p. formalinnal, és a fán ejtett metszéseket és fagyfoltokat kezeljük. Aki pedig teheti, szerezzen be vörös szilva sarjat, ültesse azt a kertjébe, majd oltsa be olyan barackra, amilyenre akarja. Az így kezelt fák életkora még néhány emberöltő is lehet. Példa volt rá. Még a háború előtt, Inárcson Husz Béla professzor 80 éves kajszikat is talált. Ezek vizsgálatában a Kórtani Tanszéken a metszetek elkészítésében segítettem neki, de az öreg inárcsi fákból kórokozót nem lehetett kitenyészteni." Na ezért érdekelt ez a vörösszilva dolog, és remélem, hogy Neked is ilyen tapasztalatod lesz vele.
Üdv a kajszisoknak. Ma Ali_bá tanácsára megszereltem végre a Ceglédi óriást. Kicsit változtattam a javasolt módszeren, mert nekem itthon semmiféle permetszerem nincs (rezes sem), és a tömítőanyag.....hááát........amit találtam, azt tömködtem bele. Rágógumi sincs, gondoltam megteszi a szilikonos tömítő is. Magam sem gondoltam, hogy ekkora sebet találok, míg meg nem piszkáltam. Kikapirgáltam, betömtem, és bekentem ezzel a méhviaszos izével. Remélem nagy bajt nem csináltam.
Szerintem a kezdőknek (de talán még a profiknak is az új fajták tekintetében) hasznos lenne, ha összehoznánk egy érési sort itt az ismert fajtákról. Főleg, hogy szerintem korábbra került a kajszik beéérése, pl. a magyar kajszi július elején terem, pedig a 30 évvel ezelőtti szakirodalom még későbbre tette. Az import fajtáknál pedig megtévesztő, hogy olaszoknál minden 10-15 nappal hamarabb, a németeknél viszont annyival később érik.
A '86 táján ültetett fáim között két sárgabarack volt egymás mellett. Mindkettő szépen termett. Az egyik (valami rózsabarack-féle) 3 éve pusztult ki, a lomb átmérője 5 m körül volt, a másik (még mindig él, gyenge évben egy mázsát terem) nem nagyon marad el a 10 m-től.
Ennyi szilván és kajszin több fog teremni, mint amit fel tudsz dolgozni és úgy el tudsz adni.
Pálinkával főleg gondok lehetnek a későbbiekben, most olyasmit hallottam, hogy a tömény szesz állami monopólium lesz, és dohánycsempészekhez hasonlóan fogják üldözni a pálinkaárusokat.
Ha nagybanira akarod vinni a termést, akkor az a jó, ha viszonylag sok van egyforma fajta, de ha kicsiben árulod, akkor jobb a sok fajta. Ha érik, akkor vagy el kell adni, vagy azonnal feldolgozni. Nincs olyan, hogy most nincs időm, ez nem úgy van, mint egy ipari tevékenységnél, hogy majd két hét múlva ráérek.
A diónál szerintem is kevés a 7x7, még mély rétegű termőtalajnál is. 70-80 m2 szerintem a minimum.
Kajszinál nem túl erős növekedésű fajtánál jó az 5x6, szilvánál viszont felesleges, 5x5 bőven elég még erősebb fajtákhoz is.
Állandó alakítás esetén lehet ennél kevesebb.
Ha minden második sort egy fél fával elcsúsztatva teszel, akkor nehezebben érnek össze a lombok.
Van néhány azért ami kilóg közülük fel is,le is...meg persze az alanyokkal is lehet sakkozni, pl a saját szilvatörzsű ceglédi óriásom /ugyanannyi idős/ talán 4-ede térfogatra a hasonló korú C.aranyaknak...látszik a hajtástípusok különbsége .
Uff...Tsunamim nincs/gondolom nem is lesz.../,Kiotot idén szemeztem,a Sweet Redet meg tavaly.Mondjuk ez utóbbi fejlődött a legerősebben az oltványaim közül és akitől kaptam aszerint is erős növekedésű.A Kuresia...amolyan átlagos növekedésű/bár a kajsziknál ez is elég nagy éves növedéket jelent/.Persze az alany és a hely sem mindegy, újakat ugye Ishtarára és Weiwára szemeztem,a Kuresia St Julien A-n van.
Vannak nagy eltérések a kajsziknál a növekedésben? Azt hiszem az alanytól jobban függ ez. (Különben jól jár neked az ujjad is és az eszed is. Jól irtad, a növekedési erély bevett kifejezés a gyümölcsfáknál. Az én fantáziám másnak a növekedésére gondolt. Bocs.)
Egyébként igen. Belakott területre szeretném ültetni őket, igazából ide mindenből nagy fát szeretnék, de ez biztos nem jön össze. Így viszont még ültetés előtt jó lenne tisztában lennem mindennel, hogy melyik kerüljön oda ahol ülni szoktunk, a nagyobb ne árnyékolja majd a kisebbet, szóval jól ki kellene sakkozni.
Az ereje jobban. :-) Botrányos hogy kétszer is leírom rosszul, és még most is rosszul írtam épp hogy csak észre vettem. Talán az erény miatt megy az ujjam az erélyre. :-(
Az Orangeredről több éves tapasztalatom van,a Pinkcotról meg...tavaly is,idén is 1-2 szem maradt rajta,ez kevés az értékeléshez./persze én ettől még jó fajtának tartom / mondjuk beszerezni nálunk nem egyszerű.
A Teljes kép itt nagyjából látszik a törzs hossza is.
Ez egy kajszi csemete. Ti hogy metszenétek meg? Milyen koronája lesz, ha mindkét ágát meghagyom? Vagy célszerű az egyiket eltávolítani és a másikat visszametszeni? Köszönettel Sweetrange
