Igen, a Stadtbahn felüljárójától a Kaiserdamm végéig még szerencsére megvannak a Speer-féle lámpák. A tiergarteni szakaszról felszedetteket is megőrizték tartaléknak, mert már nem hiszem, hogy újra tudnák/akarnák gyártani őket. Amúgy Nyugat-Berlin "kevésbé sárga" fényeihez a legutóbbi időkig a gázlámpák is hozzátartoztak, nemcsak mellékutcai és dekorvilágításként, hanem a főútvonalak magas kandelábereiben is. "Környezetvédelmi"* okokból elkezdték a gázlámpák fényforrásait zöldessárga ledekkel felváltani. Nagy meglepetés volt legutóbbi berlini látogatásomkor, hogy a megszokott gázlámpákban bizony már ledek világítanak.
Amúgy a nagynyomású nátriumlámpák eléggé kétes értékű megoldások, mert azonos szintű szubjektív megvilágítottsághoz 3-6-szor akkora fényintenzitásra van szükség a nátriumlámpákkal, mint kékesebb színű (higanygőz, led, fénycső, fémhalid stb.) fényforrásokkal. Az emberi szem éjjeli látásához egyszerűen nem valók ezek a sárga lámpák. Előnyük viszont, hogy az emberi cirkadián ritmust kevésbé zavarják.
*Az idézőjel azért szükséges, mert a környezetvédelem németországi értelmezése már messze túlhaladta a józan ész diktálta korlátokat.
Azt még viszonylag sokan tudják, hogy az 1930-as években a Führer, és építésze, Albert Speer, elég alaposan át akarták építeni Berlint. Tegnap egy Fortepan-kép (171501) kapcsán fedeztem fel ennek egy részletét. Túlságosan off a megfejtések topicba, megosztom itt, hátha valaki érdekesnek találja.
Berlinbe terveztek egy, a teljes várost átszelő kelet-nyugati tengelyt. Ez részben újonnan épült volna ki, részben ténylegesen ki is épült, részben már adott volt. A dómtól a nyugati városhatárig majdnem precízen kelet-nyugati irányban fut, az Alex környékén egy kicsit eltér a földrajztól, de lényegében egy hosszú kelet-nyugati irányú tengely. Kifejezetten erre a tengelyre tervezett Speer egy utcai lámpatípust, ami így néz ki:
Ebből végig a kelet-nyugati tengely mentén több százat ténylegesen ki is helyeztek.
Nyugat-Berlinben ezeket a háború után is meghagyták, ahol nem kellett más okból eltávolítani, párszáz mind a mai napig kint van.
Egy ilyen lámpát fényképeztek le a Deutsche Oper mellett 1963-ban ezen a Fortepan-képen (a tetején az a téglalap alakú izé nem tudom, hogy micsoda).
A Google Streetview 2008-as képén majdnem hajszálra ugyanezt látjuk. A fákon levelek vannak, de amúgy az épület ugyanaz, a lámpa ott áll (a tetejéről az akármi eltűnt), és még a metrólejáratot jelző tábla (a kék alapon fehér U-betű a lámpaoszloptól kb. másfél méterre jobbra a képen) is ott van.
Kelet-Berlinben Speer elképzeléseit kukázták. Az ötvenes években kiépült a Karl-Marx-Allee (ugyanezen a kelet-nyugati tengelyen), egy ideig Stalinallee névre hallgatva, új, nátriumfényű utcai lámpákkal.
És egy érdekesség, amit nem tegnap tanultam meg, de ezekről a lámpákról eszembe jutott: Kelet-Berlinben nem csak a Karl-Marx-Alleen, hanem mindenütt nátriumlámpákat használtak, nyugaton ellenben higanygőzösöket. Az előbbiek fénye sárgás, az utóbbiaké fehér. Mivel az újraegyesítés után voltak sokkal fontosabb dolgok is, mint a világítást egységesíteni, éjszakai légifelvételeken még évtizedekkel az egyesítés után is tisztán látszik az egykori fal helye.
(A felvételen amúgy könnyen meg lehet találni a kelet-nyugati tengelyt is).
Valóban, a Fortepán gyűjteményben 4986 fotó volt 2010-ben, de nem egyszerre töltötték fel azokat. Az idézett weblapon a legelőször feltöltött 500 kép lárható.
Tamási olvtársunk bizonyára tudja, hogy, mikor és mennyi kép lett feltölve a kezdetben.
Az idézett weblapon olyan képek is láthatók, amelyek a fortrepan.hu lapon ma már nem, például a 6. számú kép.
Ezt az épületet Árkay Bertalan tervezte, Bp. XI.Diószegi út 54/b / Ábel Jenő utca 18. sarkán van. Egy érdekes szobor van a homlokzaton https://www.kozterkep.hu/37790/alvo-no .Most tulajdonképpen az elkészülés dátuma érdekelt, 1928, a Tér és Forma, / Ferkai könyve szerint, de a különböző hivatalos iratokban 1929. Cikk jelent meg a Tér és Forma 1929/2 , és 1929/9 számában. Abban reménykedem, hogy talán a szövegben van érdemi infó, ami nam annyira a dátum :). Az építtetők neve megvan. Sajnos nekem nincs előfizum az arcanumon, még így is képes vagyok nagyon leragadni.. ha valaki tud segíteni, bevésem a köztérképre
Újabb kérdés, az internetes keresések nem adtak megfelelő információt eddig:
Mikor adták át a forgalomnak a 6-os út bevezető szakaszát a Duna és a vasút között Budafoknál, a Szerémi út folytatásában? Tehát Albertfalva-Háros-M0 között...
Érdekesség, hogy a Madáchban a nyolcvanas évek közepén megint lett lányosztály. Addigra annyira a lányok sportjává vált a gimnáziumi képzés, hogy a tantestület választhatott: a rosszabbul teljesítő diákok közül felvesz többeket, csak mert fiúk, vagy négy normális arányú koedukált osztály mellett elindít egy tiszta lányosztályt is. Az utóbbit választották, és ez néhány évig így is ment.
Véltlenül én is 53-ban érettgiztem az akkor Berzsenyi Dániel nevü leńygimnáziumban, a Marko utcában. Sajnos abban az évben Ottáné ott garádálkodott. Nincsnek róla kellemes emlékeim, söt! Csak remélem, hogy a pokol legrosszabb luka jutott neki, halála után.
Sajnos a Clarkon a turista áradat nagyon is akdályozza a busz forgalmat. Elöttünk üres az alagut, de gy-két csámpás trista még feltélen át akar menni a busz elött mindig.:-(
még 10 oldal 
