"Rossz nyelvek szerint az ammónitákon és a moábitákon később is meglátszott, hogy vérfertőző kapcsoltaból származtak, mivel mindkét népnél bevett szokás volt, hogy elsőszülött gyermekeiket eltüzelik a bálványaik oltárán."
Azon filózok, hogy egyes arab csoportok vajon nem ezektől a fanatikus idiótáktól származnak-e?
Azok is szívfájdalom nélkül elküldik a fiaikat, sőt újabban már a lányaikat is öngyilkos terrorista akciókba...
"Rá se ért volna mindent megírni, ráadásul egy kamionkaravánnal kellett volna maga után szállítania."
Hát ez önmagában tényleg elég gyönge ellenérv: a protestánsoknak ma már vannak olyan Bibliáik, hogy Ószövetségestül, Újszövetségestül cakk-pakk belefér az egész egy utazótáskába:-o)
És ez mégis mikor történt? A demotikus írás csak i.e. 8 században terjedt el Egyiptomban, szóval az ósemiták írása keletkezhetett Mózes után is a hieratikusból.
Egyébként akkádul írhatta, mert ez volt az Újbirodalomtól a diplomáciai levelezés nyelve, ezért aki írni tudott Egyiptomban, az többnyire akkádul is tanult (ami amúgy is szemita nyelv, Mózesnek lépéselőnye volt).
A Bírák könyve épp arról szól, hogy nem a tiszta monoteista vallást követték a zsidók, hiszen eltértek a mózesi törvényektől...
Ez most a félig teli, félig üres pohár esete... Voltak akik eltértek, voltak akik nem. Az ő emlékük hol van? Mutasd meg. :)
"monoteista oltárok" ?
Egyszer már elmagyaráztam.
Léviták lakhelyei különleges jellel voltak ellátva...?
Papi épületek, és tárgyi kultúrájuk, bármely (monoteista, vagy nem) esetben megkülönböztethető. A többit gondolom akkor lehetségesnek tartod, tehát fennmaradhatott monoteizmusra utaló szakrális épület.
"Mózes a hóna alá csapott egy rakattal, hogy majd megírhassa a kivonulást."
Például...
:)
"És milyen írást alkalmazott"
Ez egy érdekes kérdés valóban, majd megtudjuk, has megtalálják a frigyládát, s benne a kőtáblákat, de mindenesetre valahogyan csak írt, hiszen meg van írva, hogy írt...
A papirusz az i.e. 12. század tájékán terjed el Egyiptomon kívül. Tudom, most az jön, hogy az egyiptomiak már 2000 tájékán ismerték, ezért Mózes a hóna alá csapott egy rakattal, hogy majd megírhassa a kivonulást.
És milyen írást alkalmazott, ha az óhéber írás csak az i.e. 10. században fejlődött ki a főníciaiból?
A fennmaradtak alapján meg tudod cáfolni eredeti kövekeztetésemet?
"fennmaradhattak volna oltárok, melyek nélkülözik a többistenhit kellékeit," ?
Ezt nemnek tekintem. :) Dehogy sportszerű legyek: a Biblia számos oltárról emlékezik meg például a Bírák könyvében. Tehát valamikor időben elő kellett fordulnia olyan oltároknak, amelyeket a monoteizmus jegyében állítottak föl. Na most oltárok azok valóban vannak, csak éppen bikaszarvakkal ellátva, ezek tehát nem igazolják a monoteista oltárok meglétét.
Nem maradt fenn...
Vajon ez nem az én eredeti állításomat erősíti? :)
Szakrális célokat szolgáló épület a jeruzsálemi templom volt. Lerombolták... :(
Rosszul használod a szakrális jelzőt: régészetileg nem csak a jeruzsálemi templom szakrális tér, hanem mondjuk a városokban lévő egyéb épületek, Léviták lakhelyei stb.
Ha ez a logikád, akkor továbbra sem értem, hogy miért nem található utalás Jeruzsálemre a Tórában, noha pont (állítólag) a jeruzsálemi kultusz megerősítése/elfogadtatása/bevezetése/megszilárdítása mián (is) írták/szerkesztették/egészítették ki/dolgozták át Mózes öt könyvét...
"fennmaradhattak volna oltárok, melyek nélkülözik a többistenhit kellékeit,"
?
"fennmaradhatott volna a vallási célú kerámia, ill. edényművesség, melyekről ráadásul pontos, és részletes leírás maradt fent a Biblia különböző könyveiben"
Nem maradt fenn...
"fennmaradhattak volna épületek, amelyek szakrális célokat szolgálnak"
Szakrális célokat szolgáló épület a jeruzsálemi templom volt. Lerombolták...
Nem csak istenszobrok maradhatnak fent egy vallásból. :)
Fennmaradhattak volna például feliratok, fennmaradhattak volna oltárok, melyek nélkülözik a többistenhit kellékeit, fennmaradhatott volna a vallási célú kerámia, ill. edényművesség, melyekről ráadásul pontos, és részletes leírás maradt fent a Biblia különböző könyveiben, fennmaradhattak volna épületek, amelyek szakrális célokat szolgálnak, (ehhez sem kellenek istenszobrok), stb.
A régészet sokkal gazdagabb tudomány annál, hogy ilyen ellenérvvel félre lehessen ütni. :)
Nem hinném, hogy Jézus és az apostolok részletes szövegelemzéssel és a párhuzamos régészeti leletek vizsgálatával foglalkoztak volna. Őket a hitbeli jelentéstartalom érdekelte. A Mózes ezt írja kifejezés azt jelenti, hogy ez van írva a Bibliában.
Különben is hogy képzelted Mózes öt könyvének a "papírra" vetését? A kivonulás idején még a kőtáblákra, agyagtáblákra, templomfalakra vésés volt divatban. Rá se ért volna mindent megírni, ráadásul egy kamionkaravánnal kellett volna maga után szállítania.
Ha erre azt mondod, hogy profétai hatalmánál fogva sikerült neki, akkor megint ott vagyunk, hogy ha egy kis racionális rést találsz az érvelésemben (vagy a többiekében), akkor arra lecsapsz, fordított esetben viszont a hittel érvelsz.
Ennek tükrében az alábbi mózesi(?) törvények mikor keltkeztek szerinted....?
14. Mikor bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked, és bírod azt, és lakozol abban, és ezt mondod: Királyt teszek magam fölé, miképen egyéb népek, a melyek körültem vannak: 15. Azt emeld magad fölé királyul, a kit az Úr, a te Istened választ. A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt; nem tehetsz magad fölé idegent, a ki nem atyádfia. 16. Csak sok lovat ne tartson, és a népet vissza ne vigye Égyiptomba, hogy lovat sokasítson, mivelhogy az Úr megmondta néktek: Ne térjetek többé vissza azon az úton! 17. Sok feleséget se tartson, hogy a szíve el ne hajoljon; se ezüstjét, se aranyát felettébb meg ne sokasítsa. 18. És mikor az ő országának királyi székére ül, írja le magának könyvbe e törvénynek mását a Lévita-papokéból. 19. És legyen az ő nála, és olvassa azt életének minden idejében, hogy tanulja félni az Urat, a te Istenedet, hogy megtartsa e törvénynek minden ígéjét, és e rendeléseket, hogy azokat cselekedje. 20. Fel ne fuvalkodjék az ő szíve az ő atyjafiai ellen, se el ne hajoljon a parancsolattól jobbra vagy balra, hogy hosszú ideig éljen az ő országában ő és az ő fiai Izráelben.
EndB()
Az istentisztelet (kultusz) központosításáról csak nagyon halvány adataink vannak:
Sámuel könyve azt valószínűsíti, hogy a királyság előtt, a bírák korában még megengedett, sőt általánosan bevett gyakorlat volt az ún. áldozóhalmokon vagy magaslatokon történő áldozás.
Arra is van utalás, hogy az izraelták a kánaániták magaslatait vették birtokba azok kiűzése után.
A silói szent sátor központi jelentősége (itt őrizték a Szövetség Ládáját) ellenére tehát az áldozati kultusz kezdetben egyáltalán nem volt központosítva.
Lehet, hogy éppen ezek voltak azok a szarvas oltárok, amiről a Quedrák korábban írt.
Az Első Templom felszentelése után nyilván megindult egy erőteljes központosítási folyamat, de a királyság kettészakadása után ez a folyamat megszakadt.
Főleg az északi országrészben szaporodtak mindenféle magaslatok és áldozóhalmok, ezek egy részén nem is az UR-at, hanem mindenféle Baál-okat és Astarté-kat imádtak.
Az északi országrészben Bételben volt egy központi szentély, ennek részleteit azonban nem ismerjük.
A déli királyság, Júda jobban hű maradt a Tóra parancsaihoz, a kultusznak a jeruzsálemi Első Templomba való szigorú központosítását valszeg csak itt sikerült végrehajtani. Talán Jósiás idejében, talán már korábban is, ezt a kevéske forrásból ismét csak nem lehet biztosan megállapítani.
"Az öt könyvet a zsidó és a keresztény hagyomány úgy emlegeti, mint Mózes könyveit. Krisztus és az apostolok is követik ezt a kifejezésmódot (Jn 1,45; 5,45-47; Róm 10,5). De nem állítják, hogy Mózes a szerzőjük. Az ilyen fordulat, hogy "Mózes ezt írja", csak egy-egy részletre vonatkozik."
Persze, nyilván csak azt az egy-egy mondatot írta Mózes, amit így idéz Jézus és az apostolok, de az előtte levő és a következő mondatot már nem Mózes írta...
